Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-28 / 253. szám

1982. OKTÓBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megemlékezés Erdey-Grúz Tiborról Erdey-Grúz Tibor szüle­tésének 80. évfordulója al­kalmából a Magyar Tudo- ‘raányos Akadémia kémiai tudományok osztályá szer­vezésében tegnap tudomá­nyos emlékülést tartott az akadémia Roosevelt téri épü­letében. Elsőként Beck Mi­hály osztályelnök tartott előadást Erdey-Grúz Tibor a tudós, a tudománypoliti­kus és a tudománynépsze­rűsítő címmel. Az előadó utalt arra, hogy Erdey-Grúz Tibor már fiatal tudós ko­rában egy életre elkötelezte magát az elektrokémiai ku­tatásokkal. Részt vett a bu­dapesti egyetem új fizikai­kémiai és radiológiai tan­székének megszervezésében, majd irányításában. Céltu­datos tudományos és tudo­mányszervezői tevékenysége hozzájárult az egyetemen fo­lyó kutatások eredmé­nyeinek gyarapításához, a kémiai tudományok hazai fejlődéséhez. A felszabadu­lást követően részt vett a Tudományos Akadémia új­jászervezésében is, majd élete során mindvégig fele­lős tisztségekben szolgálta a magyar tudomány ügyét. A tudományos emlékülé­sen további előadások hang­zottak el elektrokémia te­rületéről. Erdey-Grúz Tibor munkásságáról. Erdey-Grúz Tibor sírem­lékénél tegnap koszorúzási ünnepséget tartottak a Far­kasréti temetőben. Születésnapján síremlékét az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztálya nevében Knopp András osztályvezető-helyet­tes és Radics Katalin, a Mű­velődési Minisztérium nevé­ben Köpeczi Béla miniszter és Hanga Mária miniszter- helyettes, a Magyar Tudo­mányos Akadémia nevében Szentágothai János elnök és Beck Mihály akadémikus koszorúzta meg. Ki Zsigulival, ki kerékpárral Telefonközpont, kábelhálózat exportra A Budavox egymás után két versenytárgyalást nyert Kuvaitban, telefonhálózat építésére. Az összesen 12,5 millió dollár értékű szerző­dések fővállalkozója a Bu­davox mellett a Telefongyár, a kábeleket pedig a Magyar Kábelművek készíti. A há­lózat kiépítését magyar szakemberek 'végzik majd. Munkájukat nehezíti, hogy meglévő telefonközpontok közötti kábelrendszert kell kicserélniük, tehát a régi­eket fel kell szedni, majd az egész kábelhálózatot átcse- rélni, összesen 300 kilomé­ter hosszú hálózathoz szál­lít a magyar ipar kábelt. Magyar ellenállók és antifasiszták megyei találkozója Jászberényben A szövetség megyei tagjai a Hűtőgépgyár Bosch-üzemében Hattól nyolcig százötvenen hozzák a tejet Egy reggel a jászboldogházi átvevőhelyen Jászboldogházán reggelen­ként a legtöbb jármű ugyan­abba az irányba veszi az út­ját. A tejbegyűjtő az első ál­lomás, ahol megállnak a kan­nákkal teli motorok, kerék­párok, kézikocsik és autók. Az átvevőhelyiség ajtaja reggel hattól nyitva áll a kistermelők előtt, hogy lead­hassák a háztáji tehenektől fejt tejet. Nem időznek so­kat a tehenes gazdák, mert mindenki siet. Köszönnek egymásnak, váltanak néhány szót, azután máris zúdul a tej a fényes acélkádba. A tejbegyűjtő vezetője. Zrupkó Károlyné, tizenegy éve dolgozik itt. Mindenkit ismer, tudja már, hogy ki, mennyi tejet hoz és átlagban milyen minőségűt. Átvétel közben arra is jut idő, hogy kisebb üzeneteket közvetít­sen, amire sokan megkérik. — A tej begyűjtőben nincs se vasárnap, se ünnepnap, legfeljebb szabadnapokat ka­punk. Ma is bejött a munka­társnőm, dolgozott a vonat indulásáig, azután elutazott Berénybe. Naponta százötve­nen hozzák a tejet, reggel hattól nyolcig. Nyáron na­ponta kétszer, tehát délután is. Ha csak „jó reggeltet” és „viszlátot” köszönünk egy­másnak, az is elég hosszú ideig tart ennyi embernél... Már jócskán összegyűltek a környékbeliek a ház előtt. A .vezetőnő kedvesen moso­lyogva beszélget mindenki­vel, amíg méri a tejet, és ad­minisztrál. Azután újra be­jön a kis irodába, és foly­tatja: — Alattyánből járok át mindennap. Otthon is van tengernyi baj, mert szegény férjem tavaly húsvét óta be­teg. Én etetem meg a jószá­gokat, vásárolok, főzök, mo­sok, így telik a napom. En­nek ellenére minden reggel hat órakor kinyitom a be­gyűjtő ajtaját, amit csak ak­kor tudok bezárni, ha a tar­tálykocsi már elvitte az az­napi mennyiséget. Édes­anyám itt lakik Jászboldog­házán, már hatvanhét éves, de minden áldott reggel hoz­za a tejet. Alacsony néni tolja a ke­rékpárját, ő maga már nem is fér rá a sok kannától. Ma negyven litert hozott kétke­rekű járművén. Lantos Pé- terné három tehenet tart ott­hon, mint mondja, a fia so­kat segít munkájában. Ter­mészetesen fejőgépük is van. — Ebben nőttünk fel, nem tudjuk abbahagyni a jószág­tartást. Ezelőtt négy évvel még tanyán laktunk, akkor a téesz vitte el tőlünk a tejet. Most én hozom mindennap, ameddig bírom. A helyi termelőszövetke­zet fejőse, Csáki Sándor már az ötvenes évek óta foglalko­zik jószágokkal. Istállójában egy-egy tehén naponta 20— 25 liter tejet is ad. — A feleségem gondozza az állatokat napközben. Min­dennap korán kelünk, én megyek dolgozni, a kislá­nyunk az iskolába. Amíg el­készül a reggeli, megetetem az állatokat, fgy megy ez évek óta, hozzátartozik az életünkhöz. Nem sok szabad időt hagynak a jószágok — mondja és búcsúzik, siet a munkahelyére. Kék Zsiguli kanyarodik a kis ház elé. Csomagtartója félig nyitva, kannák foglal­ják a helyet a pótkerék mel­lett. Szabó Jánosék istállójá­ban négy tehén kérődzik, kö­zülük hármat a Szolnoki Ál­lami Gazdaságtól kapott szerződéses tartásra. Hetven liter tejet önt át kannáiból a nagy hűtőkádba. — Nálunk, Boldogházán az állattenyésztés ősi hagyo­mány. Irénke, mármint a tej­gyűjtő vezetője a megmond­hatója, hogy a környékben nincs egyetlen olyan telepü­lés se, ahonnan annyi tejet, bikát vagy hízót adnának le az emberek, mint innen. Per­sze nem minden udvarban van jószág, de ahol tartanak, ott bizony akad bőven. A téesz is támogatja a kister­melőket, nekem a szolnoki gazdasággal is szerződésem van. A sokféle segítség elle­nére azért van gondunk. Problémát Okoz például az alomszalma beszerzése, de említhetek mást is. Voltam a minap a Szolnoki Cukor­gyárban, nyers répaszeletet vettem volna, az állatok na­gyon kedvelik ezt a lédús ta­karmányt. A gyárban meg­tudtam, hogy csak téeszen vagy gazdaságon keresztül vásárolhatok. Azaz kiszolgál­nak engem is, de akkor a Volán szállítja haza a répa­szeletet. Tessék csak kiszá­mítani: ha megvásárolom, öt forintba kerül, mire haza­szállítják, húsz forint lesz mázsánként a takarmány ... Nyolc óra tájban egyre kevesebben jönnek a tejgyűj­tőhöz. A vezetőnő elvégzi a szükséges vizsgálatokat, el­rendezi az iratait és várja, hogy a tejipari vállalat tar­tálykocsija megérkezzen a kistermelők aznapi „termésé­ért”. Naponta kétezer-hatszáz liter tejet adnak le a kister­melők Jászboldogházán. Szabó János Zsigulijának csomagtartójából 70 liter friss tej kerül a hűtőkádba A kerékpáron csak kannák férnek el. Lantos Péterné négy éve minden­nap így hozza a tejjel teli edényeket Forgács Tibor Tegnap Jászberényben a járási-városi pártbizottság székházában tartották meg a megyei pártbizottság szerve­zésében a Magyar Ellenál­lók, Antifasiszták Szövetsé­ge Szolnok megyében élő tagjainak idei találkozóját. Részt vett az eseményen Ke­rekes Imre, a szövetség or­szágos titkára, és Szűcs Já­nos, a megyei pártbi_zottság titkára. Űttörők üdvözölték a ta­lálkozó résztvevőit verssel, virágokkal, majd Bozsó Pé­ter, a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket Megható pil­lanatok, amikor a szövetség jelenlévő tagjai az egy év­vel ezelőtt lezajlott találko­zó óta elhunyt társaikra em­lékeztek. A Jászságban élő százhá­romezer ember munkájáról, életéről, a területen elért gazdasági, társadalmi, poli­tikai eredményekről Szabó István, a járási-városi párt- bizottság első titkára tájé­koztatta a résztvevőket. Be­szélt többek között a járás iparáról, amelynek termelé­si értéke már meghaladta az évi 5 milliárd forintot, a jelentős export kötelezett­ségek teljesítéséről, amely­ben kétségkívül a két nagy üzem, a Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár jár az élen. Ismertette a mezőgazdasági üzemek tevékenységét, töb­bek között azt is elmondta, hogy 1932-ben volt utoljá­ra ezen a vidéken olyan aszályos év, mint az idei, de míg akkor több mint ezer ember jutott koldus­botra emiatt, ma a nagy és eredményesen dolgozó gaz­daságokat különösebben nem rázkódtatta meg ez a rend­kívüli időjárás. Természete­sen szerepelt a tájékoztató­ban a város és a járás kom­munális ellátásának, szolgál­tatásának helyzete, a párt- szervezetek tevékenysége is. Kerekes Imre tartott ezt követően ismertetőt a mint­egy 10 hónappal ezelőtt a szövetség életében bekövet­kezett szervezeti változás­ról (a partizánszövetség át­szervezésével jött létre a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetsége), és an­nak okairól. Ismertette az elmúlt hónapokban végzett munka eredményeit: így például, hogy kibővült a szö­vetség társadalmi bázisa, több mint háromezren kér­ték eddig felvételüket tag­jaik sorába. Közülük eddig ezerkétszáz felvételi kérel­met hagyott jóvá a társa­dalmi munkában dolgozó felvételi bizottság. Elmond­ta: terveik között szerepel a különböző tagozatok létre­fl magyar-szovjet barátsági napokon Előadás és kiállítás Szolnokon A Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 65. és a Szovjetunió megalakulásá­nak 60. évfordulója tisztele­tére a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága magyar—szovjet barátsági napokat rendezett megyénk­ben. A barátsági napok (ok­tóber 26-tól 27-ig) alkalmá­ból a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza képviselői Mezőtúrra. Alattyán — Jász­telekre, Szolnokra és Csépá- ra látogattak. Tegnap délelőtt Szolnokon, a HNF megyei bizottságá­nak épületében Szalimon Iván Vasziljevics, a szovjet nagykövetség tanácsosa ta­lálkozott dr. Krasznai Gézá­val, a HNF megyei bizottsá­gának elnökével és Sándor Lászlóval, a megyei bizott­ság titkárával. Délután az SZMT Ságvári Endre Művelődési Házában baráti találkozón vett részt a szovjet vendég, a műve­lődési ház munkásmozgal­mi klubjának tagjaival be­szélgetett, ismerkedett. Az összejövetelen előadást tar­tott az Októberi Forradalom győzelmének és a Szovjet­unió megalakulásának jelen­tőségéről. Az előadás után filmet ve­títettek Észtországról majd a Megyei Művelődési és If­júsági Központban szovjet grafikai kiállítás nyílt. Negyven féle faáru a boltokba Újabb, korábban hiánycikk­nek számító fatömegcikk gyártását kezdték meg a Bor­sodi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság lillafüredi erdésze­tében. Különböző faedénye­ket — gyümölcsöstálakat, fa­tányérokat, fából készült pohártartókat — hoznak for­galomba, amelyet a bükki erdőségekben termelt gyer­tyán-, valamint juharfából készítenek. Az új készítmé­nyekkel együtt negyven fö­lé emelkedett azoknak a fa­áruknak a száma, amelyek az erdészet műhelyéből ke­rülnek ki. A fagyártmányok­kal megszüntették a hiányt többek között a háztartásban használatos különböző nyúj­tófákból és szerszámnyelek­ből is. hozása, hogy ezzel is alkal­mat teremtsenek tagjaiknak az évenkénti többszöri ta­lálkozásra. Ezt segíti elő, hogy rövidesen elkészül a szövetség klubja is Buda­pesten. Ismertette propagan­da- és történelmi bizottsá­guk munkáját; az ő közre­működésükkel jelent, már meg a Fegyverrel a hazáért című kötet, és ugyancsak az ő segítségükkel készül egy új magyar játékfilm és a televízióban egy filmsorozat a magyar ellenállókról és antifasisztákról. A tájékoztatók után köz­vetlen hangulatú beszélge­tésen szóltak életükről, em­lékeikről, kérdéseikről és kéréseikről a szövetség me­gyei tagjai, majd átvették az új tagsági könyveket. Délután a találkozó részt­vevői a Hűtőgépgyár vendé­gei voltak, ahol Mester Ist­ván, az üzemi pártbizottság titkárának helyettese és Rózsa László termelési igaz­gató fogadta és tájékoztatta őket a 30 éves gyár elért eredményeiről, feladatairól, mindarról a munkáról, amellyel versenyképességü­ket kívánják megőrizni a világpiacon. A találkozó gyárlátogatással ért véget. V. V. Új kutatási eredmények Sikeresen vizsgáztak a mezőgazdaságban A mezőgazdasági kutatók és a termelők együttműkö­désének új vonása, hogy a tudományos műhelyekben megalapozott módszereket, eljárásokat, az ott kinemesí­tett fajtákat a gazdaságok igen széles köre viszonylag gyorsan, nagy területen, vagy éppen nagy mennyiségben hasznosítja. Szorosabb a kapcsolat az egyetemi kutatóműhelyek és az üzemek között. A tudósok és a gyakorlati szakemberek együttműködésének eredmé­nye a Nádudvari Kukorica és Ipari Növény Termesztési Rendszere — a KITE — ta- lajművélési módszere, amely­nek kidolgozásában a Deb­receni Agrártudományi Egye­tem és a MÉM Műszaki In­tézete vett részt. Az eljárás lényege: új gépsorokkal a hagyományos szántási mód­nál jobb minőségű talajmun- kát végezhetnek és a gépei? energiaigényét is mérsékel­hetik. A szántás mélységét ugyanis a növény tényleges igénye szerint határozzák meg, s miután a növény a tapasztalatok szerint meg­elégszik a kisebb energiát igénylő talailazítással is a nagy erőt igénylő mélyszán­tást gyakran elhagyhatják

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom