Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-26 / 251. szám
1982. OKTÓBER 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Két nap alatt 700 helyszíni bírság Az őszi közlekedésbiztonsági hónapok egyik akcióját — a kétnapos fokozott közúti ellenőrzést — október 21-én és 22-én rendezték meg megyénkben.. Az ellenőrzés kiterjedt a megye minden közútjára. A rendőrkapitányságok munkáját a KPM Autófelügyelet, a Volán, a honvédség szakemberei és az önkéntes rendőrök segítették. A forgalom nagy. Pest felé és Pest felől egyaránt. A PT 99—13-as rendszámú Trabant vezetője készségesen adja át az iratait. A papírok rendben, de ugyanezt nem mondhatjuk el az autóról. Nem működik a kézi fék. — Amikor elindult otthonról, tudta, hogy nem jó? — Persze, hogy tudtam. Meg is akarom javíttatni. Ügy két hét múlva lesz kész. De most már — mondja, miközben kifizeti a 100 forint helyszíni bírságot — le is teszem addig a kocsit, nem járok vele. Ügy tűnik, ma reggel a Trabantosoknak nincs szerencséjük. A következő, amelyet megállítanak szintén nem tökéletes: a jobboldali helyzetjelző lámpája nem ég.. Az FO 70—44-es Moszkvics messziről „árulkodik”, arról, hogy valami baj van vele. Az autó vezetője bekapcsolta a lámpákat, de az egyik fényszóró országúti fénnyel ég, a másik tompítottál. A vezető kiszáll, és erőteljes ütögetósekkel próbálPénteken reggel az egyik szolnoki járőrcsoporthoz szegődtem. Kovács Ferenc rendőr-törzsőrmester, Zebegényi György főhadnagy, katonai rendész, Baranyó József önkéntes rendőr, Kubik István Volán ellenőr az Abonyi útnál kezdte az ellenőrzést. ja „jobb belátásra bírni” a rossz lámpát, ám hiába. — Mit kell tennie a vezetőnek, mielőtt elindul a kocsijával? —1 kérdezi Kovács törzsőrmester. — Meg kell győződni arról, hogy az autó műszaki állapota megfelelő — hangzik a válasz. — És ma reggel megnézte? — Nem. Nem. Mert más az elmélet és más a gyakorlat. Legalábbis ezt tapasztaltuk ellenőrző utunk során. Minden szabálysértő vezető hibátlanul elmondta, hogyan kellett volna vezetnie. Senki sem hivatkozott arra,- hogy nem ismeri, vagy éppen elfelejtette a KRESZ előírását. — Nagyon gyakran megesik, hogy nem megfelelő a járművek világítása — Kovács törzsőrmester beszél a tapasztalatairól. — A legtöbb problémát a kivilágí- tatlan kerékpárok okozzák. Nemrég az egyik faluban is megállítottunk egy biciklis bácsit, megkérdeztem, hogy miért nincs fölszerelve lámpa a kerékpárra? Mire a bácsi: „Minek az., fiam, látok én.” Bővül a vétségek skálája: egy Trabantot például azért kell megállítani, mert a hátsó ablaka sáros, a rendszámtábla is olyan piszkos, hogy nem lehet elolvasni a betűket és számokat. A Varjú utcában „fekete” fuvarozókat „csípnek” el, ezzel a ZUK vállalati gépkocsival magánszemélynek hoztak néhány zsák takarmányt. A gyalogosok is » A szabályok ellen véteni gyalogosan is lehet. Mint az a szakmunkástanuló fiú, aki a Metál-bolt előtt — a korlátot átlépve —v jön át a forgalmas főútvonalon. A kétnapos megyei akció során, a szakemberek többezer gépkocsit ellenőriztek. Tizennyolc jármű vezetője volt ittas. Tizenhat vezetői engedélyt vontak be, két autóról vették le a rendszámtáblát. Körülbelül hét- százan fizettek helyszíni bírságot, több mint 100 vezetőt jelentettek fel súlyos, balesetveszélyes szabálysértés miatt, háromszázan kaptak figyelmeztetést. Négy járművezető ellen gyorsított eljárás indult, olyan súlyos vétséget követtek el. Tizenkét személyt előállítottak csavargás, munkakerülés miatt, négy körözött személyt fogtak el. íme, a kétnapos akció szomorú mérlege, amelyből különösen a közlekedési „lista” elgondolkodtató. Elgondolkodtató, mert azt bizonyítja, hogy sokan, akik a volán mellé ülnek, könnyelműek, felelőtlenek. Paulina Éva I Kevesebb dolgozóval 53 millió dolláros üzlet Egyszerre 4 komplett takarmánykeverő-telep felépítésére vállalkozott Algériában a Komplex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével a budapesti Élelmiszer- ipari Gépgyár ős Szerelő Vállalat. A nagy értékű, 53 millió dolláros üzlet részleteiről tegnap az Élgép székházában tájékoztatták az újságírókat, a vállalkozásban résztvevő nagyvállalatok vezetői. Mint elmondták, az Algériában megvalósuló beruházás koordinálásához külön szervezetet hoztak létre, az építészeti terveket már készíti az IPARTERV, az Élgép pedig nemcsak gyártója lesz a legfontosabb berendezéseknek, hanem konstruktőre. technológiai tervezője is. A gyártásba bevonják a Mezőgéptröszt kecskeméti vállalatát. Az építőipari kivitelezéssel pedig az Északnyugat-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatot bízták meg. Brikelt-csomagolva Belföldön is kapható Hazai vásárlóknak is csomagolják a brikettet a Dorogi Szénbányák brikettgyárában: az év végéig —egyelőre kísérletképpen — 400 tonna brikettet hoznak forgalomba tíz, húsz és negyven kilós műanyag zsákokban. A vállalat már hosszabb ideje exportál csomagolt brikettet Ausztriába, itthon azonban mindezidáig még nem volt kapható így a tüzelőanyag. Most először —a Belkereskedelmi Szállítási Vállalattal, a Tüzép egyesüléssel, valamint a budapesti és Budapest-környéki Tüzép vállalattal kötött szerződés alapján — a főváros és a tájékán levő Tüzép-tele- pekre szállítanak e termékből. A továbblépésről a piackutatás tapasztalatainak, a vásárlók véleményének ösz- szegzése után döntenek. A Szabadság téren — tilosban A szabályt mindenki tudja n szép magyar beszéd versenyében Kiemelkedő megyei sikerek Beszélgetés az egyik díjazottal, a jászberényi Bujdosó Ilonával Vasárnap tartották meg Széphalom községben az Édes anyanyelvűnk országos verseny díjkiosztó, záróünnepségét. Az ország valamennyi megyéjéből, megyei városából és Budapestről, a megyei vetélkedőkön legjobb eredményt elért 62 gimnáziumi és szakközépiskolai, valamint 55 ipari szakmunkásképző intézeti tanuló vett részt, előzőleg a Sátoraljaújhelyen megrendezett döntőn. A díjazottak között szerepel megyénkből Bujdosó Ilona, a jászberényi 606. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Kecskeméti Gábor, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanulója. A legjobb felkészítésért emlékplakettet ketten kapták az országból: Papp Alice, a Verseghy gimnázium és Gö- möri Árpád a jászberényi 606-os szakmunkásképző intézet tanára. Nyolc óra előtt pár perccel a Szabadság tér csúcs- forgalmában vagyunk. Az IR 19—18-as Wartburg a piros jelzésen jött át. — Tessék elhinni, én még soha életemben nem vétettem a közlekedési szabályok ellen. — így a vezető. Hihető ez? Borostás arcú férfi száll ki egy IFÁ-ból. (Rendszáma: SG 08—22)). A Zagyva híd felől jött be a Szabadság térre — a tilosban. — Amikor átjöttem a lámpa alatt, még sárga volt —i védekezik. — Inkább akkor volt sárga, amikor gyorsított, .hogy átérjen még a piros előtt. De nem sikerült. — jegyzi meg Kovács törzsőrmester. A gépkocsi kilométert mérő órája rossz. A vezető — persze — tud erről a hibáról. — Mióta rossz az óra? — Nem tudom — vonogat- ja a vállát. — Amikor én ma reggel elindultam, már nem működött. Mezőtúron a Dózsa Tsz-ben (Tudósítónktól) A kedvező időjárás, a szakszerű kezelés ebben az évbem is meghozta gyümölcsét a mezőtúri' Dózsa Tsz lucernatábláiiban. A 250 hektárnyi területről hektáronként 477 mázsás átlagot takarítottak be lucenjamag- ból, amely megyei szinten rekordtermésnek számít, de Remeg a keze, ahogy átveszi a szondát. Érthető az idegesség, a szonda elszí- neződik. — Pedig ma még nem is ittam. — És tegnap este? —1 Két üveg sört. — Volt ott még valami más is. Nézze csak. Körülbelül 0,2 ezrelékes az alkoholtartalom. Két üveg sörtől nem lenne ilyen zöld a szonda. — Igen ... volt még egy kis pálinka is. — Sokan azzal a tudattal indulnak el reggel a kocsival, hogy minden rendben van, hiszen ma még nem ittak semmit. — mondja Kovács törzsőrmester. — Pedig ha valaki előző este beivott, főleg, ha erősebb szeszt fogyasztott, azt másnap reggel még kimutatja a szonda. És „kimutatja” az emberi szervezet is: a vezető másnapos, figyelmetlen. Ismét változik a helyszín, a város útjain cirkálunk. országos viszonylatban is említésre méltó. Ez az eredmény a termelőszövetkezet gazdálkodásában is számottevő. hiszen 6 millió forint többletárbevételt jelent. A megmaradt lucemaszá- rat a juhállomány takarmányozásának kiegészítésére hasznosítják. — Hozzánk már az általános iskolában kapott, vagy az otthonról hozott jó alapokkal jött. Szépen beszélt magyarul, értelmesen, egyszerű és jól megfogalmazott mondatokkal fejezte ki gondolatát. — Jászberényben, a Klapka György Szakmunkásképző Intézetben mutatták be így Bujdosó Ilonát. As iskola másodéves tanulója a cipöfelsőrészkészítő szakmával ismerkedik és szerelmese az irodalomnak, a szép mapvar beszédnek Olyannyira, hoey a Sátoraljaújhelyen. október 21—23 között megtartott ..Édes anyanyelvűnk” országos versenyről a győzteseknek kijáró plakettel jött haza. — Iskolánk régi és szép hagyománya, hogy a szakmai képzés mellett nagy gondot fordítanak az értelmes, szép magyar beszédre. Megszerettetik velünk az irodalmat, és akik komolyabban hódolnak az olvasás örömének, azokkal különórákon foglalkoznak. Szerencsénk is van. A magyarszakos tanárunk olyan szépen. kifejezően beszél, hogy bennünket is kötelez a szép beszédre. — Az országos verseny? Álmodni se mertem ilyen eredményről. Boldog voltam, Lucernamagból rekordtermés IKeddi jegyzetÜHkl Miért sír a telefon? Az elmúlt évek gyakran hallott sláger-sanzonbeli kérdésére bizony szomorú választ adhatunk, mert jócskán van oka sírni néhol a telefonnak. Sirathatja azt a négymillió forintnyi kárt, amit tavaly okoztak a rongálok egyedül Budapesten. De sajnos arányaiban a vidéki kártevések is e körül mozognak. S ez csupán az — önmagában sem csekély — anyagi veszteség! Ám esetenként mennyivel nagyobb az, amit pénzzel nem mérhetünk. Hányszor megírták már a lapok, hogy sürgősen orvosra, mentőre lett volna szükség, de a kétségbeesett családtag a késő éjszakai órán hiába szalad egyik telefonfülkétől a másikig, mert itt is, ott is csak a rongálás riasztó nyomait találta: leszaggatott zsinórt, föltört tárcsadobozt .. . Csak dicsérhető tehát a Magyar Posta kezdeményezése, amellyel októberre társadalmi tulajdon védelmi hónapot hirdetett meg. ezzel a jelmondattal: „Társadalmi összefogással a társadalmi tulajdon védelméért”. Ebben igen kifejezően kap hangot az a gondolat, hogy a postások nemcsak a lakosság segítségét kérik, hanem maguk is tudják, érzik a felelősségüket abban, hogy minél kisebbre csökkenjenek a veszteségek az ágazat különféle területein. Október folyamán tulajdonképpen egyhónapos széles körű akció zajlik a társadalmi tulajdon fokozottabb postai védelméért, de mégsem tekinthető ez kampányfeladatnak. Inkább azt mondanánk, hogy ez adja meg a lendületes bevezetőt a további közös fellépésekhez, intézkedésekhez, segítve a legfontosabbat: a melfelelő szemlélet kialakítását, amellyel a folyamatos megelőzést segíthetjük elő, a kártételek okainak, lehetőségeinek csökkentését vagy akár a megszüntetését. Most októberben az a legfontosabb, hogy sikerüljön ráirányítani a figyelmet azokra a területekre, amelyeken a legtöbb kár keletkezett és amelyek a legveszélyeztetettebbek. Néhány igen hasznos kezdeményezésre máris érdemes fölfigyelnünk. ígv például Győrben és Szombathelyen a megyei távközlési üzemek dolgozóinak bevonásával megszervezték a nyilvános telefonállomások figyelőszolgálatát, hasonlóan Zalaegerszegen a postai munkásőrök segítségével hoztak létre társadalmi figyelőszolgálatot, Budapesten pedig a Távbeszélő Igazgatóság önkéntes rendőri csoportja vállalkozott a folyamatos ellenőrzésre. A tudatra igyekszenek hatni a földalatti kábelhálózat rongálásának megelőzése, csökkentése céljából, mivel itt inkább a föikészületlenség idézett elő károkat. (Nem is csekélyt: 1981-ben 1375 esetben összesen 11 millió forint értékben.) A debreceni postaiigazgatóság ezért rendkívüli megyei hálózat- védelmi ankétot szervezett az érdekelt postaszervek és mintegy 200 építőipari vállalat, államigazgatási szerv részvételével. A posta erőfeszítései tehát igen példamutatóak és joggal várja el a lakosságnak nemcsak a megértését, hanem a tevékeny közreműködését, hiszen a társadalmi tulajdon közös érték, tehát a védelme is közérdek. Még egyetlen, de annál figyelmeztetőbb adatot ehhez: tavaly ilyen vagy olyan okokból 22 ezer 855 káresemény fordult elő a postán, s a károk értéke több mint negyvenmillió forintra rúg. Márpedig ez nemcsak a postát, hanem mindannyiunkat érinti, mivel megtérítése csak a közösen megtermelt nemzeti jövedelemből lehetséges. Miért kelljen azt ilyesmikre költenünk? Szívből reméljük, hogy a Magyar Postának ez az új kezdeményezése, az első ízben megrendezett társadalmi tulajdon védelmi hónap sokakat rádöbbent a közös felelősségre. Ezzel nemcsak fölösleges bosszúságokat sikerül majd elkerülni, hanem sok-sok munkát, pénzt, anyagot fordíthatunk hasznosabb célokra. (KS) Gömöri Árpád és tanítványa Bujdosó Ilona Fotó: T. Katona László hogy a megyei válogatón elért helyezés alapján, iskolánk két tanulója vehetett részt a szakmunkásképző intézetek kategóriájában az országos versenyen. A másik kettő a megye középiskoláit képviselte. Középiskolásokból és inari tanulókból százhúsz diák találkozott Sátoraljaújhelyen. összesen tizenöt versenyző kapta meg a győzteseknek kijáró emlékplakettet. Boldoggá tett az eredmény, és büszke vagyok arra. hogy felkészítőnk, Gömöri Árpád tanár úr. megkapta a Kiváló felkészítő érmet, iskolatársam. Török Jutka pedig ugyancsak a helyezettek között volt könyv- jutalmat kapott. — Terveim? Sikeres szakmunkásvizsga, azután érettségi. maid továbbtanulni. Szakoktató szeretnék lenni, és olvan eredményesen, szépen és emberségesen oktatni, mint ahogyan azt mostani tanáraim teszik. Gömöri Árpád magyarszakos tanárt nagy rábeszéléssel is alig sikerült szóra bírni, ö viszont szünet nélkül unszolta a győztes kislányt, beszéljen csak, úgy, olyan szépen, mint ott Sátoraljaújhelyen. — Az egész iskola örül Ilonka sikerének. Közös öröm, hiszen kollektív munka eredménye az országos helyezés. Intézetünkben mindegyik tanár és szakoktató szívügye, hogy gyerekeink jó szakmunkásokká, és sokoldalúan művelt emberekké váljanak. Ehhez nagy türelemre, ügyszeretetre és olyan tanár—tanuló közötti jó kapcsolatra van szükség, amely vonzóvá, nem pedig kötelezővé teszi az említett különórákat Illés Antal Szabálytalanul, tilosban, ittasan
