Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-24 / 250. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. OKTÓBER 24. iHeti világhíredé I A libanoni hadsereg egységei folytatták Bejrut nyugati részének átfésülését. A házkutatások során több összecsapás történt HÉTFŐ: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghosszabbította a Dél-Libanonban állomásozó békefenntartó erők megbízatását — Az ENSZ közgyűlésén felszólalt Amin Gemajel libanoni elnök — Az izraeli parlamentben Begin elutasította egy jordán—palesztin föderáció gondolatát — Ziaul Hak pakisztáni elnök Pe- kingben tárgyal. KEDD: Reagan amerikai elnök új szovjetellenes szankciók lehetőségéről nyilatkozott — Kohl nyugatnémet kancellár villámlátogatást tett Londonban — Amin Gemajel Washingtonban Reagan "elnöktől segítséget kért Libanon újjáépítéséhez — Az ENSZ-közgyfllés 1. számú bizottságában a szovjet küldött hivatalosan előterjesztette a nukleáris fegyverkísérletek haladéktalan megszüntetéséről szóló javaslatot. SZERDA: Az ENSZ-közgyű- lés a Biztonsági Tanács új 'tagjai közé választotta Nicaraguát. Zimbabwét, Hollandiát, Máltát és Pakisztánt — A salvadori Felszabadítási Front új támadásokat indított a kormánycsapatok ellen — Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke Dzsiddában Fahd szaúdi uralkodóval tárgyalt — Jaruzelski tábornok Varsóban fogadta Violainent, a finn parlament elnökét. CSÜTÖRTÖK: Megegyezés Brüsszelben a Közös Piac és az USA acélvitájában — Vé- ' get ért Pekingben a szovjet —kínai külügyminiszter-helyettesi szintű tárgyalássorozat első fordulója — Rendkívüli állapotot hirdettek ki Ecuadorban. PÉNTEK: Moszkvában tárgyaltak a Varsói Szerződés tagországainak külügyminiszterei, akiket fogadva Leo- nyid Brezsnyev megerősítette a szovjet békepolitika céljait — Bonnban véget ért a Kohl —Mitterrand találkozó, amelyen gazdasági és katonapolitikai témák szerepeltek — Az észak-írországi választásokon meglepő sikert ért el a Sinn Fein. SZOMBAT; Bejelentették, hogy Kínában jövőre választásokat rendeznek — Reagan elnök fogadta az Arab Liga küldöttségét — Az ENSZ- közgyűlés a háború befejezésére szólította fel Irakot és Iránt — Közlemény a Varsói Szerződés tagországai külügyminiszteri bizottságának moszkvai és katonai tanácsának varsói üléséről. Miről tárgyalt a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága? November 9-én Madridban ismét összeülnek 33 európai és 2 amerikai ország küldöttei. A madridi találkozó — mint ismeretes — az 1975. augusztus 1-én aláírt, világ- történelmi jelentőségű dokumentum, a helsinki záróokmány végrehajtásának áttekintése címén tulajdonképpen azt a célt szolgálná, hogy „a helsinki szellemet” továbbra is ápolják az alá; írók. biztosítsák az európai együttműködést. Sajnos, a mai világhelyzetben, elsősorban az USA-nak a megegyezés elől kitéiő, az enyhülést elvető magatartása miatt a madridi találkozón - nem könnyű megállapodásra jutni. Pedig, amint ezt a külügyminiszterek előtt Leo- nyid Brezsnyev is hangoztatta, különösen fontos, hogy kedvező eredmény szülessen Madridban és hogy döntsenek a leszerelési kérdésekkel foglalkozó európai konferencia összehívásáról. (Az amerikai küldöttség és vele együtt a legtöbb NATO-ál- lam ezt meg akarja akadályozni, velük szemben az európai semleges és el nem kötelezett országok viszont a helsinki folyamat folytatását sürgetik, a bizalomépítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferenciát is szükségesnek tartva.) A Varsói Szerződés tagországainak külügyminiszterei Moszkvában most áttekintették a madridi közös fellépés lehetőségeit. Elhatározták, hogy a legközelebbii (a korábbi belgrádi és a mostani madridi találkozóhoz hasonló) értekezlet színhelyéül Bukarestet javasolják. A külügyminiszterek elítélték a lengyel belügyekbe való nyugati beavatkozást és biztosították Lengyelországot országaik további támogatásáról. A nemzetközi helyzet úgyszólván valamennyi kérdése napirendre került Moszkvában. A közel-keleti problémák rendezésére átfogó közel-keleti konferencia összehívását tartották az igazi megoldásnak. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának legközelebbi ülését Prágában tartják meg. Itt érdemel említést, hogy a külügyminiszteri bizottság moszkvai ülésével egyidőben Varsóban ülésezett a katonai tanács is. Hogyan alakul a francia— nyugatnémet viszony a csúcs- találkozó után? Jövő januárban lesz 20 esztendeje, hogy Adenauer kancellár és De Gaulle tábornok aláírta a francia— nyugatnémet szerződést, amely többek között előírta évente két csúcstalálkozó megtartását a párizsi és bonni vezetők politikai, gazdasági együttműködésének meghatározására. Most volt Bonnban a 40. csúcstalálkozó. amelynek az is külön jelentőséget adott, hogy alkalom nyílt az új nyugatnémet, kereszténydemokrata párti kancellár és a francia, szocialista párti köztársasági elnök első hosszabb, alaposabb eszmecseréjére. Helmut Kohl kétségtelenül bizonyos rokonszenvvel viseltetik Franciaország iránt (aminek jele, hogy egyik gyermeke is francia iskolába jár ) — de a személyi rokonszenvnek a politikában és a gazdasági életben mégsincs igazán meghatározó szerepe. A súlyos gazdasági helyzetben levő Franciaországnak nagy szüksége van nyugatnémet támogatásra — igen, de a bonni kancellárváltásra is épp amiatt került sor, hogy az NSZlK szintén eladósodott, ugyancsak nyomasztó nehézségekkel került szembe, például a munkanélküliség növekedése nyomán. Egyelőre elvi kijelentések hangzottak el: Kohl szerint, amikor az NSZK élénkíteni kívánja a maga gazdaságát, együtt akar működni nyugat-európai partnereivel. A francia—nyugatnémet kapcsolatokat a bonni kormány politikája „alappillérének” minősítette. A francia sajtó a csúcstalálkozó előtt fölvetette Párizs és Bonn katonai együttműködésének fokozását is. Mitterrand elnök sietett aztán kijelenteni, hogy ez nem jelenti az NSZK csatlakozását Franciaország nukleáris stratégiájához. Kohl pedig az amerikai—nyugatnémet katonai együttműködés elsőbbségét emlegette. De azért elhangzott az is, hogy a két ország vezetőinek közösek az aggodalmai biztonsági kérdésekben, ami arra utal. hogy mégiscsak nagy jelentőséget tulajdonítottak a csúcstalálkozó résztvevői a katonai együttműködésnek. Még ha nem is indokolt — mint tette pedig ezt néhány hírmagyarázó — „Bonn—Párizs nukleáris tengelyéről” beszélni. Mit hozott a közel-keleti „diplomáciai nagyhét”? Egyelőre csak soha nem látott arányú sürgést-forgást: a diplomáciai élet előterében sohasem mozogtak még eny- nyien a közel-keleti államférfiak. diplomaták. Gemajel libanoni elnök New Yorkban, Washingtonban, Párizsban, Rómában és a Vatikán- ban.is járt, Samir izraeli külügyminiszter Amerikában tárgyalt, Reagan elnök fogadta a II. Hasszán marokkói király vezette arab küldöttséget. az abból kimaradni kényszerült Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetői Dzsiddától New Yorkig sok helyütt tárgyaltak és nyilatkoztak. A végén meg kell említenünk, hogy Sza- úd-Arábía fővárosában bejelentették: újabb arab csúcstalálkozót szerveznek az Arab Liga már említett helyzetfeltáró küldöttsége munkájának befejezte után. Sok beszédnek sok az alja — szokás mondani. A számtalan diplomáciai esemény nyomán elhangzott nyilatkozatokban megannyi ellentmondás volt fellelhető. Gemajel például valamennyi külföldi erő, tehát köztük az izraeli csapatok mielőbbi távozását is követelte, ami nem volt teljesen ínyére Washington és Tel Aviv vezetőinek, viszont több amerikai, francia és olasz katonát szeretne látni országában a rend biztosítására. Samir izraeli külügyminiszter hazatérve úgy nyilatkozott, hogy mégiscsak indulnak tárgyalások Libanonnal. Gemajel Rómában találkozott a „véletlenül” odaérkezett egyiptomi külügyminiszterrel, láthatóan az olasz diplomácia közvetít Bejrút és Kairó között. Az amerikai diplomácia törekvése ugyanakkor az, hogy a Camp David-alkut kiterjesz- sze Izrael és Egyiptom után Jordániára is, az alkalomra várva, hogy majd Libanont szintén bevonhassa azegyez- ménysorozatba. Izrael részéről egyelőre semmilyen engedékenység nem várható. A Begin-kor- mány a knesszetben, az izraeli parlamentben ismét megkapta a többséget eddigi politikájának folytatására, arra, hogy ragaszkodjék a megszállt területek birtokához, s még arra is, hogy elutasítsa a Reagan-tervnek azt a gondolatát, amely „Jordániával összeköttetésben megvalósítandó önkormányzatot” helyez kilátásba a palesztinok számára. Pálfy József BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Zambiai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte dr. Kenneth Kaunda köztársasági elnököt. BONN Véglegesen eldőlt, hogy december 19-én tartományi választást tarthatnak Hamburgban. Miután Klaus von Dohnanyi. a kisebbségi szociáldemokrata kormány vezetője, javasolta a júniusi választás megismétlését megfelelő kormányképes többség létrejötte érdekében. pénteken éjjel a Zöld-Alternatív Lista beleegyezését adta ehhez. Így a Kereszténydemokrata Unió taktikázásától függetlenül december 19-én újabb választásra kerül sor az NSZK-ban. TEL AVIV Tel Aviivban pénteken nyilvános ülést tartott mintegy 500 résztvevővel az izraeli háborúellenes mozgalom- A felszólalók elítélték a Libanonban elkövetett háborús bűnöket, és kiálltak az „engedelmesA közép-amerikai Salvadorban változatlanul feszült a belpolitikai helyzet. Képünkön; a kormánycsapatok egyik egység? gerillaellenes bevetésre indul Spanyolországban a héten teljes erővel folytatódott a választási kampány. Képünkön; González és Suárez hatalmas plakátjai Madrid belvárosában Harminchét éve alakult a világszervezet (Folytatás az 1. oldalról) a szokásosnál is több rendezvény figyelmeztet az újabb világháborús veszély elhárításának fontosságára. A fegyverkezési hajsza fokozására válaszként erősödik a békemozgalmak aktivitása. Magyarországon a társadalom minden rétegében tapasztalható, hogy az emberek a korábbinál nagyobb szerepet akarnak vállalni a béke megőrzésében. A magyar értelmiség májusi találkozója levelet intézett az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakának elnökéhez, és kedvező fogadtatásra talált a magyar orvosok elhatározása is, hogy részt vállalnak a nukleáris háború ellen fellépő mozgalomban. A fegyverkezési verseny megfékezéséért folytatott hazai akciókban egyre nagyobb szerepet kér a felszabadulás után született korosztály, mert felismerte, hogy a béke megőrzése és személyes boldogulása, jövője között közvetlen összefüggés van. Az Országos Béketanács elnöksége és a magyar ENSZ-társaság intéző bizottsága — mint azt a legutóbbi együttes ülésen elfogadott felhívásban is megerősítette — lehetőséget teremt a magyar közvélemény békeakaratának kifejezésére és az enyhülés érdekében tovább építik a kapcsolatokat más országok békéért küzdő erőivel. A leszerelési hét jó alkalom arra, hogy a magyar társadalom különböző rétegei tanulmányozzák a nukleáris katasztrófa elkerülését és a fegyverkezési hajsza megfékezését szolgáló szovjet javaslatokat, a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának'napokban elfogadott dokumentumát és a szocialista diplomácia más kezdeményezéseit. Megismerkedhetnek az ENSZ nemzetközi biztonságot szolgáló dokumentumaival, más békemozgalmak törekvéseivel, szándékaival. Javaslataikkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar békediplomá- cia az eddiginél is jobban szolgálhassa a nukleáris háború megakadályozását, az enyhülés ügyét — fejeződik be a nyilatkozat. (MTI) Nyilvánosságra hozták Varsóban Szakszervezeti mintaalapszabály Varsóban tegnap nyilvánosságra hozták az új szak- szervezetek mintaalapszabályát, amelyet az Államtanács által létrehozott társadalmi- konzultatív bizottság dolgozott ki, hogy az újonnan létrejövő munkahelyi szakszervezeteknek támpontot nyújtson saját alapszabályuk kialakításában. A mintaalapszabály szorosan követi a szakszervezetekről szóló törvényben foglaltakat, de jóval rövidebb és közérthetőbb a törvény szövegénél. Egyes részletkérdéseket tekintve mindenütt hozzáigazítható a helyi körülményekhez, a főbb tételeket azonban nem lehet megváltoztatni vagy kihagyni, mert az illetékes vajdasági bíróságok csak így jegyzik be az új szakszervezeteket. Iraki—iráni háború Újabb békéltető misszió Az Iszlám Konferencia szervezete a szaúd-arábiai Dzsiddában úgy döntött, hogy újabb békéltető missziót küld Teheránba és Bagdadba, a harmadik éve tartó iraki— iráni háború békés lezárásának előmozdítására. Rafszandzsani hodzsato- leszlám, az iráni parlament elnöke a legfelsőbb védelmi tanács ülése után kijelentette, hogy az iszlám békéltető csoport — úgymond — igazságtalan feltételek elfogadására akarja rávenni Iránt. Irán a rendezés fejében nemcsak a csapatok kölcsönös visszavonását követeli a nemzetközileg elismert határok mögé. hanem iraki háborús jóvátétel fizetését, az az iraki menekültek hazatérését és „a háborús bűnösök igazságos bíróság elé állítását” is. A misszió tegnap megérkezett Teheránba. ség megtagadásának joga” mellett. A libanoni háború óta először két magas rangú tartalékos tiszt is részt vett a tiltakozó gyűlésen. Abraham Adam tartalékos tábornok, aki az 1973-as háborúban a páncélos egységek parancsnoka volt, kijelentette, hogy megérti „bizonyos tiltakozók” indokait, bár nem helyesli a hadsereg politizálását. TOKIO Tegnap reggelre megdőlt az éjszakai politikai képlet, s a Japánban kormányzó liberális demokrata párt vezetői áldásukat adták \ párton belüli kampány megindításához. A tét pedig a pártelnöki, valamint a miniszter elnöki tisztség megszerzése, miután — mint ismeretes — Szuzuki Zenko elhatározta lemondását. BELGRAD A Tanjug hírügynökség a Tiranai Rádió adása alapján beszámolt arról, hogy október közepén ülést tartott az Albán Munkapárt Központi Bizottsága. Megvitatták a Politikai Bizottság jelentését a közlekedésről, valamint „azokról az intézkedésekről, amelyek a gazdaság és a nép szolgálatában álló ágazat jobb megszervezését és fejlesztését szolgálják”. MADRID Nem végleges adatok szerint 42 személy meghalt és 19 eltűnt a Spanyolország keleti partvidékét az elmúlt napokban sújtó özönvízszerű esőzés következtében. Egyedül a mezőgazdaságban és az infrastruktúrában keletkezett kárt 18 milliárd pezetára becsülik. A meteorológiai előrejelzés szerint az időjárás szerencsére már javulóban van. NYUGAT-BERLIN Nyugat-Berlinben tovább folytatódtak a zavargások. Több mint ezerre tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik a város utcáin felvonulva tiltakoztak a hatóságok kilakoltató akciói miatt. Az ügy hátterében a ház- tulajdonosok telekspekulációja áll.
