Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-26 / 226. szám
1982. SZEPTEMBER 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A számok „mágusa” Rendhagyó matematikaóra Pataki Ferenccel „Hányas számú cipőt viselsz? Szorozd meg kettővel, majd adj hozzá 39-et, szorozd meg ötvennel, ismét adj hozzá ezúttal 32-t! Az összegből vond ki a születési évszámodat! Az eredményben megtalálod a lábméretedet, s azt, hogy hány éves vagy.” Ilyes s hasonló számtanpéldákkal „bűvölte el” Pataki Ferenc a szolnoki gyerekeket a héten a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A könnyed, játékos feladatok mellett persz-e izzasztó szorzások, osztások is szerepeltek a rendhagyó matematikaórán, s valamennyi példát természetesen a mester oldotta meg legelőször. Méghozzá papír és ceruza nélkül, a kisdiákok nem kis ámulatára. Már-már varázslatnak, valamiféle hihetetlen mágiának tűnik, ahogyan Pataki Ferenc „bánik” a számokkal. Ezt megtanulni aligha lehet, a mester sem az órákon sajátította el, hanem a gének kifürkészhetetlen kombinációs lehetőségeinek köszönheti különös tehetségét. — Három-négyéves koromban vették észre, hogy pontosan osztok, szorzók, összeadok, kivonok természetesen fejben — emlékezik vissza. — Egy-egy fagylaltért számoltam is szívesen mindenkinek, aki megkért rá. vagy csak látni akarta, hogy igaz-e a szóbeszéd a „csodagyerekről”. Az első nyilvános fellépésemen viszont már csak labdáért voltam hajlandó számolni. Az első „gázsit” aztán szétrúgták a grundon. Az iskolában érdekes módon a csodagyerek nem tartozott a legjobb matematikusok közé, de később a „számtan” mégis életreszólóan hivatása lett. — „Fej számoló művészi” — ez a hivatalos foglalkozása. Meglehetősen szokatlan „munkakör”, — Valóban elég egyedi foglalkozás. Angliában volt egy kollégám, de két éve meghalt, s azóta egyedül vagyok a világon, mint fejszámoló. Nem tudnék más elnevezést adni a hivatásomnak én sem, nem tekintem magam (ugyanig matematikusnak. — Mi a titka, van-e titka a hihetetlen gyors számolási készségének? Egyáltalán hogyan „edz”? — Nincs titka, hacsak az nem, hogy látom magam előtt a számokat, amikor ösz- szeadok, osztok, szorzók, köbgyököt vonok stb. „Edzeni” csak a külföldi utak előtt szoktam, meg kell tanulni ugyanis idegen nyelven a számok neveit, s persze ennél többet is, hogy beszélgetni tudjak a közönséggel. Az énekesnek könnyű a dolga, hiszen bármilyen nyelven is énekel, a hallgatóság el tudja dönteni, hogy jól vagy rosszul szerepel. A matematikában viszont csak az „írott nyelv” közös az egész világon. — Bejárta szinte egész Európát, Ázsiát, Amerikát. Melyik szereplésére emlékszik a legszívesebben? — Nagyon sok szép élményben volt részem. Az NSZK-ban például a televízióban szerepeltem, telefonon adtak fel kérdéseket a nézők. Aztán versenyeztem számítógéppel is. Döntetlen lett a játszma. A gép ugyanis azonnal mutatja az eredményt, ám amíg betáplálták a számokat, én már tudtam a választ. Ahol csak megfordultam, mindenhova újra visszahívtak, s ez nagyon jó érzés, ám legszívesebben a gyeiekek előtt szerepelek. A nyárpn nyolcvan alkalommal találkoztam diákokkal a balatoni üdülőtáborokban. — Sok szülő úgy vélekedik, hogy az új matematika tantervekben nem kap elég hangsúlyt a számolás. — Én nagyon jónak tartom az új tantervet, szerintem már előbb be kellett volna vehetni. Noha tudom, hogy nem könnyű élfogadni, s tanítani sem, de a gyerekek gondolkodásában, logikai készségének fejlődésében meghozza majd a gyümölcsét. S a számolás? Majd megtanulják azt is. Ha másért nem. hát azért, hogy be ne csapják a közértben. — A felszámoló művészszel biztosan nem esik meg ilyesmi... — Óh, dehogynem. Azonnal észreveszem, ha rosszul számolnak, de szég.Vellek szólni érte. — A legegyszerűbb matematikai művelettől a legbonyolultabbakig mindent megold papír és ceruza nélkül. Könnyű dolga lehet a szerencsejátékokban. — Az NSZK-ban egyszer volt egy tizenkettesem a totón, de ez inkább szerencse kérdése volt. Abban ugyanis, hogy kellő biztonsággal telitalálatot érjek el, igen sok oszlop kell, több, mint amennyit fizetnének érte. [gy nemigen totózom, lottózom. — Hány oszlop kell egy garantált 13-ashoz? — Egymillió-ötszázkilencvennégyezer-háromszázhuszonhárom. — Hát igen. Ezt már egyszer jómagam is kiszámoltam. Majd egy hét alatt... Köszönjük a beszélgetést, a matematikaórát! Tál Gizella Szépen magyarul —szépen emberül Nyelvi nagyképűség Amikor a következő szövegrészletet hallottam egy előadó beszámolójában, talán joggal merülhetett fel bennem az a gyanú, hogy az illető magatartása kimeríti a nagyképűség fogalmát. Szólt pedig egyik testes mondata ekképpen: „Rdkonstrukcionális terveinket csak optimális financiális lehetőségek esetén realizálhatjuk; kapacitásunk csak minimális konstrukciómódosítás feltételeit produkálja az eljövendő tervperiódus időszakában, ezért maximálisan kell orientálódnunk a racionálisan produktív termelés irányításában...” Ami leginkább szemet szúr ebben a szövegben, az az idegen szavak tolakodóan tüntető halmozása. Azzal az esettel állunk szemben, amikor a beszélő a szakmai gőggel párosuló nagyképűséggel,, a műveltségnek előke- lősködő fitogtatásával akarja hallgatóit elbűvölni. Pedig a bűvölés a szemfényvesztés rokon értelmű megfelelője, ezért igen kétélű kísérlet arra. hogy a beszélő levegye lábáról hallgatóit. Ellenkezőleg: zavart támaszt a megértésben, homályba borítja a mondanivaló tisztaságát, gyanút kelt a beszélő szándékának őszinteségével szemben. Mennyivel emberibb hangon szólhatott volna az előadó egyszerűbben, világos magyarsággal, például így: Felújítási terveinket csak a legkedvezőbb pénzügyi feltételek mellett valósíthatjuk meg; kapacitásunk csupán igen csekély szerkezetmódosítást enged meg a következő tervidőszakban. Ezért a legnagyobb mértékben kell észszerű termelékenységre törekednünk. Ez már közérthető beszéd lett volna, és megkímélte volna az előadót a köntörfalazás és magamutogatás vádjától. Ez a vád persze nemcsak az idegen szavaknak ízléstelenül rikító használatától támadhat jogosan, hanem az efféle terpeszkedő kifejezésektől is: „kostruk- ciómodósítás feltételeit produkálja”, meg „a tervperiódus időszaka” (fölösleges szószaporítás, hiszen a periódus önmagában is időszakot jelent). A hibáztatott példával természetesen nem az idegen szavak oktalan száműzését kívántam javasolni, hanem célozni arra a visszaélésre, amelyet kellő nyelvi figyelemmel elkerülhetünk. Mert a visszaélés társas veszélyt jelent: a még oly tiszta szándékot elhomályosítva zavarja az emberi kapcsolatok őszinteségét. Esetünk tehát figyelmeztető adalék ahhoz is, amit Illyés Gyula így világít meg: „Jól beszélni és írni magyarul, ez .., igazánból jellemkérdés”. Szende Aladár Iskolai jubileum Sopronban Sopronban egyhetes jubileumi ünnepségsorozat kezdődött tegnao a Berzsenyi Dániel Gimnázium fennállásának 425. évfordulója alkalmából. Az ünnepségsorozat a Mikola Sándor Országos Fizikaversennyel vette kezdetét. A több mint 400 éves oktatási intézmény megalapítása óta a magyar nyelv ápolója, terjesztője volt. A mai gimnázium elődje, az evangélikus líceum évszázadokon át kulturális és oktatási centrum volt: tudósok, híres nyelvészek történelmi személyiségek tanultak, oktattak falai között. Növendéke volt Berzsenyi Dániel is, akinek nevét 1948-ban vette fel az iskola. Az egyhetes program során iskolatörténeti kiállítás nyílik, ünnepi hangversenyt, megemlékezéseket, találkozókat rendeznek, A 425. évforduló programját neves zemélyiségekből alakult emlékbizottság készítette elő, amely tiszteletbeli tagjaivá választotta Berzsenyi Dániel három élő dédunokáját. Nemzetközi Kodály-Erkel énekverseny A nemzetközi Kodály— Erkel énekverseny ária kategóriájában pénteken a késő esti órákban befejeződtek a középdöntők. A tizenhét énekes közül a zsűri döntése alapján nyolcán versenyezhetnék az utolsó fordulóban. A döntőbe jutott Ar- dó Mária (Magyarország), Mila Dülgerova-Krasznyiko- va (Bulgária), Jiro Futaga- mi (Japán) Dán Georgescu (Románia), Xiaoping Hu (Kína), Irina Milkjavicsute (Szovjetunió), Vitalij Taras- csenko (Szovjetunió) és Yan-quing Wen (Kína). A döntőt szeptember 28-án, kedden este fél 8-kor rendezik meg az Erkel Színházban. Képzőművészeti világhét ’82 Művészet a társadalomért Kiállítások megyeszerte Idén szeptember 27 és október 3 között rendezik meg a képzőművészeti világhetet, amelynek célja, nogy minél szélesebb körben váljanak ismertté a képző- és iparművészet törekvései, mozgósítsa az embereket a vizuális értékek felismerésére, mélyítse a kapcsolatot a mű és a közönség között. A képzőművészeti világhetet először 1957-ben rendezték meg, s mottójának megfelelően az ember és környezete formálását tűzte ki célul. Azóta minden évben megtartották a világ öt kontinensén, változó témakörökben. Volt olyan év, amikor az utcák és terek esztétikáját elemezték, máskor a gyermekek világa került előtérbe, a múlt évben pedig annak jegyében telték a világhét eseményei, hogy életünknek mennyire tükre a művészet. Az idén is fontos kérdést vizsgálnak szerte a világon: mit tehet a művészet a társadalomért. az ember boldogulásáért, a békéért, jövőnkért. A művészet a tartalmas élet egyik forrása és biztosítéka lehet az egyén és a közösség számára egyaránt. A művészeti alkotások formálhatják ízlésünket, alakíthatják szépérzékünket, de tükröt is tarthatnak elénk környezetünkről, életünkről, kifejezhetik vágyainkat, gondjainkat, választ adhatnak kérdéseinkre. A művészek a legkülönbözőbb eszközökkel fejezik ki egyre bonyolultabbá váló korunkat. Többségüket művészi ambíciója, felelősségérzete arra ösztönzi, hogy a használni akarás legmagasabb rendű igényével szóljon embermilliókról. milliókhoz műveivel — a szó nemes értelmében — szolgálja népe, a világ népeinek legjobb törekvéseit.- Filmszemle Szolnokon A képzőművészeti világhét idején többek között ezekről a kérdésekről folytat párbeszédet művész és közönsége ezekről tanácskoznak alkotók és művelődéspolitikai szakemberek. Alkalom bőven nyílik majd a találkozásra, számtalan kiállítás, előadás, közönség-művész találkozó várja az érdeklődőket. Megyénkben a világhét egyik kiemelkedő eseménye lesz az V. országos képző- művészeti filmszemle, amelynek szeptember 28 és 30 között Szolnok ad otthont. A seregszemlén nyolcvan képzőművészeti filmalkotást mutatnak be. Szolnokon már várja a látogatókat • Tóth Menyhért festőművész emlékkiállítása, Rékassy Csaba és Ágotha Margit grafikai tárlata, s megtekinthetik az érdeklődök Egerházi Imre festményeit. Gecse Árpád festőművész kiállítását október 1-től láthatja a közönség Szolnokon. A művésztelepen Fazekas Magdona festőművész kamaratárlata és a Régi plakátok. dokumentumok a 80 éves Szolnoki Művésztelep történetéből című bemutató fogadja a látogatókat. Karcagon Ilosvai Varga István festőművész alkotásaiból. Tiszafüreden Györfi Sándor szobrászművész ás Donóth Gyula grafikusművész muníiból rendeztek kiállítást. Jászberényben .sporttörténeti, fotóművészeti bemutató, valamint a Régi magyal' kastélyok grafikákon című tárlat várja a látogatókat. Túr- kevén Tokaji András fotóművész és a Kevi kör amatőr alkotócsopórt kiállítását láthatja a közönség. Mezőtúron Hármak címmel rendeztek amatőr képzőművészeti bemutatót. T. E. Életre kelnek a múlt emlékei Közművelődési csoport a múzeumban A múzeumok, tudományos tevékenységük mellett, igen jelentős szerepet töltenek be közművelődési életünkben is. Különösen a közművelődési törvény megjelenése óta került előtérbe effajta tevékenységük, s örvendetes, hogy évről évre új színekkel gazdagodik. Szolnokon, a Damjanich János Múzeumban néhány hónapja közművelődési csoport végzi ezt a munkát. Terveikről Túróczi Istvánnét, a csoport vezetőjét kérdeztük. — Az oktatási és közművelődési (intézményekkel, az ifjúsági szervezetekkel, az üzemek, vállalatok művelődési bizottságaival együttműködve alakítjuk ki programunkat — mondja. — Olyan rendezvényeket szeretnénk tartani, amelyek elősegítik, hogy a múzeumi gyűjtemény miniéi szélesebb körben ismertté váljon, gyarapítsa az itt élő emberek történelmi, helytörténeti tudását, művészeti ismereteit. Ugyanakkor szeretnénk, ha a városba, a megyébe látogató idegenek is teljesebb, sokoldalúbb képet kapnának szűkebb hazánk történelmi múltjáról, a tájegység művészeti, műemléki, természeti értékeiről. Szolnokon, az állandó régészeti kiállítás megnyitásával bővültek lehetőségeink. Az érdeklődő turistacsoportok, iskolai és munkahelyi közösségek részére szakembereink tárlatvezetéseket tartanak, de tervezzük többnyelvű kiállításvezetők megjelentetését is, amelyek a megve valamennyi múzeumának gyűjteményét, állandó kiállítását bemutatnák. Ugyancsak a 'szolnoki múzeum állandó kiállításához kapcsolódóan múzeumi órákra, vetélkedőkre várjuk a látogatókat, elsősorban az ifjúságot, de kortörténeti — zenével, irodalmi és művészeti alkotásokkal, filmekkel illusztrált — előadásokat is szeretnénk tartani. A kiállításoknál maradva; természetesen a jövőben is több időszaki bemutató várja a látogatókat. A Szolnoki Galéria, felújítás miatt, a közeljövőben ugyan nem adhat otthont a tárlatoknak, de a művésztelep kollektív műterme és a múzeum közművelődési terme alkal|ma(s iEahet kamarakiállítások rendezésére. A mü- vésztelepen már el is kezdődött az a kiállítássorozat, amely az ott élő alkotók munkájáról ad keresztmetszetet. A kiállításokhoz minden alkalommal közönség— művész találkozók is kapcsolódnak. — A Damjanich Múzeum gyűjteménye nyilván gazdagabb annál, mint amennyi abból kiállításokon bemutatható. — Természetesen, éppen ezért tervezünk különböző műhelyfoglalkozásokat, ezért szeretnénk szakköröknek, kiscsoportoknak is otthont adni a múzeumban. Már a múlt tanévben is rendszeresek voltak a múzeumi órák, amelyek a tananyaghoz kapcsolódva, azt kiegészítve mutatták be például az adott történelmi korszak tárgyi emlékeit, de rajz-, művészet- történet- és irodalomórákat is tartottunk már a múzeumban. — Ezek az alkalmak elsősorban az iskolai oktatásban kamatoztathatók. — Az iskolákkal valóban szeretnénk minél jobb együttműködést kialakítani. Az említett múzeumi órákon túl más programokat is kínálunk a kis- és nagydiákoknak. Tavaly szép eredményeket ért el a szolnoki úttörő- házban működő idegenvezetői klubunk. A gy erekek megismerkedtek a város, a megye múltjával, műemlékeivel, helyismereti, helytörténeti tudásra tettek szert. Idén lis szeretnénk hasonló klubot szervezni, valamint tovább kívánjuk bővíteni a honismereti szakkörökkel kialakult kapcsolatainkat. Többfordulós városismereti vetélkedőt is hirdettünk általános iskolások számára, amelynek döntő jót októberben rendezzük meg. A közép- iskolásokat a képzőművészeti baráti kör foglalkozásai várják a Szolnoki Művésztelepen, amelyeket a TIT Szolnok városi Szervezetével közösen szervezünk. A KISZ Hazai tájakon című játékához is kapcsolódunk oly módon, hogy a megye nevezetességeivel, múzeumaival, műemlékeivel, tájvédelmi körzeteivel kirándulásokon ismertetjük meg a fiatalokat. Idestova egy éve alakult meg a Tájak, korok, múzeumok klubunk, amelynek tagjai már számos helyen megfordultak megye-, országfelfedező útjaikon. A galéria baráti körének tagjai a közeljövőben a Szolnoki Művésztelep bécsi kiállítását tekintik meg, és későbbi programjaik is igen érdekesnek ígérkeznek. T, E.
