Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-11 / 213. szám
10 Kulturális kilátó 1982. SZEPTEMBER 11. a Csőit nemzetség monostora Megnyitották a Vésztö-mágori emlékhelyet A Békés megyei Vésztő határában — Szolnoktól alig 100 kilométerre — augusztus utolsó napjaiban avatták fel, s nyitották meg a közönség számára a mágori emlékhelyet. A mágori domb a Holt— Sebes—Körös bal partján emelkedik, lakott hely volt már az újkőkorban is, i. sz. előtt 3500—2600 között, majd az ezt követő különböző, történeti időszakokból származó kultúrák nyomait tárhatták fel a kutatók a folyó árterénél 9 méterrel magasabb dombon. A lelőhelyen az 1968-ban végzett próbaásás után szinte napjainkig folyt a tudományos kutatás, illetve a rekonstrukció. A Juhász Irén vezette feltáró munka számos értékes lelettel gazdagította a tudományt, s hozzájárult az Árpádkor törtéA Wenckheim család 1810—1812 között a dombba építette azt a pincét, amelyben az emlékhely állandó kiállítása kapott helyet. Sajnos, ez a pinceépítés okozta a kolostor-együttes végleges pusztulását. A kolostor kerengősének megmaradt és rekonstruált részlete netének mind alaposabb megismeréséhez is. A honfoglalás idején őseink ezt a vidéket is birtokukba vették. A 10. században a Csolt-nemzetség (Va- ta) élt a mai Békés megye nagy részén. Az első feljegyzés 1222-ből származik erről a vidékről, majd egy 1295- ben dotált oklevélben szerepelnek újra a Csoltok. A dombon az első templom a 11. század első felében épült, ennek csak a falait díszítő festmény töredékeit ismerhetjük. E század második felében épült egy román építészeti stílusú templom, amelynek a szentély fala félköríves, a teste pedig téglaalakú volt. Valószínűleg ez idő tájt építették a későbbi kolostorudvaron megtalált Dr. Istvánfi István rekonstrukciós rajza körtemplomot is. A mágori dombtető, a hajdani Csolt-monostor mai, impozáns látványa, — méltó, hogy történelmi emlékhelynek tekintsük A 12. század első harmadában a templomot jellegzetes kolostortemplommá alakították át. A templomtól délre, a domb lejtőjén ekkor épült az U alakú kolostor is. A kolostorudvar sarkában a kutatók megtalálták a kutat, s a kenyérsütő kemence maradványait. Az utolsó nagy átépítés — változatlanul román stílusban — a 12. század végén történt. Ez a megnagyobbított bazilika 36,2 méter hosz- szú, 16 méter széles volt.- Tornyai 1798-ban dőltek le. 17 Gabi” Mindenkinek van egy-egy valakije, akit kortalannak érez. Csodálkoztunk a nyáron, a gyulai strandon: mit lesnek az emberek, hogy kiáltozásunkra — Gabi, G^Jdí — egy ősz óriás ugrott ki a medencéből. Ugyanolyan frissen, fiatalon, mint tíz, húsz harminc évvel ezelőtt. Pedig hát — „Cserebogár, sárga cserebogár.” — Mádi Szabó Gábor már hatvanéves. Pontosabban; Gabi, mindenkinek, aki szereti, csak Gabi; újra „lejátszott” egy szezont. Nem merjük e sorokat sem születésnapi köszöntőnek szánni, mert tudjuk, nem szereti a fennkölt méltatásokat, a papírízű ünnepi sorokat. Az évek múlásának csak annyi jelentősége van az életében, hogy több mint negyven „évadot” töltött színpadon. Voltak ebben persze olyan „szezonok” is, amikor a lőporfüst volt a bársonyfüggöny, víz, sár, meg vér volt az árokban, s gong helyett ágyú jelezte az „előadás” kezdetét. Kétszer is belekerült a történelem forgatagában, 1944-ben ellenállóként, 1956-ban az első forradalmi ezred katonájaként. Megtette amit kellett, engedett belső kényszerének, de a büszTre, hatalmas erejű férfi mindig gyermeki alázattal tért vissza a színpadra. Élete bukásait, örömeit, újra átélte szerepeiben. Valaki így mondta: Gabit láttam már rossznak a színpadon, de hazugnak soha. Hozzátehetjük. mindennapjait is mindig az őszinte szó igazsága alakította. Nem is mindig.a javára szólóan, sokszor maradt vesztes, de megalázott, meghunyászkodó soha. Művészi pályájának egyik csúcsa Szolnokhoz fűződik. 1963 őszén Dobozy Imre Holnap folytatjuk című színművében emlékezetes Barla, a következő évben pedig a magyar színművészet egyik legnagyobb erejű Lear királya volt, 1965-ben felejthetetlen Proctor, a Miller drámában, — Hegedűs Ágnes partnere. A Salemi boszorkányokban éreztük leginkább kiteljesedni amire céloztunk: nem hősalkat Proctor, de igazáért a végsőkig küzdeni képes. „Gabi” ekkor is önmagát adta. Ha a Vígszínházban látjuk — sajnos sokáig beteg volt — vagy a Gyulai Várszínházban nyaranta, ha kinyitjuk a rádiót, ha szinkronhangját hallgatjuk, mindig és újra meggyőz bennünket, Shakespeare; Lear király. A címszerepben Mádi Szabó Gábor. Szolnok, 1964. február 14. bárkit, hogy a legszebben beszélő magyar színészek egyike. Ha suttog, vagy szerepe szerint önkívületben kiabál, akkor is értjük mit mond. Érdem, ami természetes? Bár az lenne, természetes, de nem az, ezért is minden tiszteletünk azoké, akik nyelvünk avatott papjaiként beszélnek hozzánk. Gabi hatvanéves. Nem győzünk csodálkozni. Talán csak azért őszült meg, mert egy új Lear-re, vagy valami hasonlóra készül? Tiszai Lajos fl Szolnoki Müvésztelep újabb kiállítása A Szolnoki Művésztelep Zádor István rézkarca Olvasóink már értesültek arról", hogy ez év áprilisában a bécsi Collegium Hunga- ricumban bemutatták a Szolnoki Művésztelep kamaratárlatát, amelyen a 80 éves jubileumát megélt művészeti intézmény 1902—1944 közti időszakának válogatott alkotásait láthatta az osztrák főváros közönsége. A napokban indul útnak a kiállítás folytatásaként az újabb anyag, amely a felszabadulás óta eltelt időszak művészi terméséből ad ízelítőt. Míg az első rész a Damjanich Múzeum képző- művészeti gyűjteményéből került ki, a napjaink művészetét reprezentáló újabb anyaghoz a telep művészei is adtak festményeket, szobrokat. A szeptember 23-án megnyíló tárlaton a művésztelep néhány alkotója, valamint a szolnoki Galéria baráti körét képviselő művészetkedvelők is ott lesznek. Az utazás egyben lehetőséget kínál arra is, hogy a Bécs közelében lévő Schalaburg várában megtekintsék a magyar reneszánsz művészet eddigi legnagyobb kiállítását, amely Európa és Amerika számos gyűjteményének, múzeumának legféltetteb kincseit együtt mutatja be. A bécsi Magyar Kulturális Intézet a Collegium Hunga- ricumban bemutatott két tárlat anyagát együttesen kívánja még Ausztria néhány nagyobb városában vándo- roltatni. Reméljük, hogy az újabb bemutatások sikere hasonló lesz a szolnoki művészet előtörténetét 1975— 76-ban reprezentáló, „Petten- kofentől Fényes Adolfig” című tárlatához. Mezőtúriak Zalában Nagy Gy. Margit és Varga Miklós tárlata Zalaegerszegen, a Kisfalu- di Strobl teremben két mezőtúrj származású művész alkotásaiban gyönyörködik az érdeklődő közönség. Nagy Gy. Margit textilművész — Ferenczi Noémi tanítványa — az utóbbi évben készített legszebb gobelinjeit állította ki. Munkáin az új anyagokkal és technikákkal való kísérletezésen kívül az a szándék is jól érződik, hogy a művészi gobelint a családi otthonok díszévé tegye. Forma és . színvilága jól alkalmazkodik a viszonylag szűkebb terek hangulatához. Munkái derűsek, harmóniát sugároznak. Varga Miklósnak a Képzőművészeti Főiskolán Bech András és Pátzay Pál volt a mestere. Termékeny művész, közterületen az ország különböző városaiban több mint 30 munkáját állította fel. A szobrászat minden műfajában otthonos, műveli a portrét, a kisplasztikát, az éremművészetet is. A zalaegerszegi tárlata is bizonyítja mindezt, különösen kisplasztikáin érződik jól fanyar humora, meleg lírája. Varga Miklós: özek
