Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-11 / 213. szám

10 Kulturális kilátó 1982. SZEPTEMBER 11. a Csőit nemzetség monostora Megnyitották a Vésztö-mágori emlékhelyet A Békés megyei Vésztő határában — Szolnoktól alig 100 kilométerre — augusztus utolsó napjaiban avatták fel, s nyitották meg a közönség számára a mágori emlékhe­lyet. A mágori domb a Holt— Sebes—Körös bal partján emelkedik, lakott hely volt már az újkőkorban is, i. sz. előtt 3500—2600 között, majd az ezt követő különböző, tör­téneti időszakokból szárma­zó kultúrák nyomait tárhat­ták fel a kutatók a folyó ár­terénél 9 méterrel maga­sabb dombon. A lelőhelyen az 1968-ban végzett próbaásás után szin­te napjainkig folyt a tudo­mányos kutatás, illetve a re­konstrukció. A Juhász Irén vezette feltáró munka szá­mos értékes lelettel gazda­gította a tudományt, s hoz­zájárult az Árpádkor törté­A Wenckheim család 1810—1812 között a dombba építette azt a pincét, amelyben az emlékhely állandó kiállítása ka­pott helyet. Sajnos, ez a pinceépítés okozta a kolostor-együt­tes végleges pusztulását. A kolostor kerengősének megmaradt és rekonstruált részlete netének mind alaposabb megismeréséhez is. A honfoglalás idején őse­ink ezt a vidéket is birto­kukba vették. A 10. század­ban a Csolt-nemzetség (Va- ta) élt a mai Békés megye nagy részén. Az első feljegy­zés 1222-ből származik erről a vidékről, majd egy 1295- ben dotált oklevélben szere­pelnek újra a Csoltok. A dombon az első temp­lom a 11. század első felében épült, ennek csak a falait díszítő festmény töredékeit ismerhetjük. E század máso­dik felében épült egy román építészeti stílusú templom, amelynek a szentély fala fél­köríves, a teste pedig tégla­alakú volt. Valószínűleg ez idő tájt építették a későbbi kolostorudvaron megtalált Dr. Istvánfi István rekonstrukciós rajza körtemplomot is. A mágori dombtető, a hajdani Csolt-monostor mai, impozáns látványa, — méltó, hogy történelmi emlékhelynek tekintsük A 12. század első harma­dában a templomot jellegze­tes kolostortemplommá ala­kították át. A templomtól délre, a domb lejtőjén ekkor épült az U alakú kolostor is. A kolostorudvar sarkában a kutatók megtalálták a kutat, s a kenyérsütő kemence ma­radványait. Az utolsó nagy átépítés — változatlanul román stílus­ban — a 12. század végén történt. Ez a megnagyobbí­tott bazilika 36,2 méter hosz- szú, 16 méter széles volt.- Tornyai 1798-ban dőltek le. 17 Gabi” Mindenkinek van egy-egy valakije, akit kortalannak érez. Csodálkoztunk a nyá­ron, a gyulai strandon: mit lesnek az emberek, hogy ki­áltozásunkra — Gabi, G^Jdí — egy ősz óriás ugrott ki a medencéből. Ugyanolyan frissen, fiatalon, mint tíz, húsz harminc évvel ezelőtt. Pedig hát — „Cserebogár, sárga cserebogár.” — Mádi Szabó Gábor már hatvan­éves. Pontosabban; Gabi, mindenkinek, aki szereti, csak Gabi; újra „lejátszott” egy szezont. Nem merjük e sorokat sem születésnapi kö­szöntőnek szánni, mert tud­juk, nem szereti a fennkölt méltatásokat, a papírízű ün­nepi sorokat. Az évek múlá­sának csak annyi jelentősé­ge van az életében, hogy több mint negyven „évadot” töltött színpadon. Voltak eb­ben persze olyan „szezonok” is, amikor a lőporfüst volt a bársonyfüggöny, víz, sár, meg vér volt az árokban, s gong helyett ágyú jelezte az „előadás” kezdetét. Kétszer is belekerült a történelem forgatagában, 1944-ben ellen­állóként, 1956-ban az első forradalmi ezred katonája­ként. Megtette amit kellett, engedett belső kényszerének, de a büszTre, hatalmas erejű férfi mindig gyermeki alá­zattal tért vissza a színpad­ra. Élete bukásait, örömeit, újra átélte szerepeiben. Va­laki így mondta: Gabit lát­tam már rossznak a színpa­don, de hazugnak soha. Hoz­zátehetjük. mindennapjait is mindig az őszinte szó igazsága alakította. Nem is mindig.a javára szólóan, sokszor maradt vesztes, de megalázott, meghunyászko­dó soha. Művészi pályájának egyik csúcsa Szolnokhoz fűződik. 1963 őszén Dobozy Imre Hol­nap folytatjuk című színmű­vében emlékezetes Barla, a következő évben pedig a ma­gyar színművészet egyik leg­nagyobb erejű Lear királya volt, 1965-ben felejthetetlen Proctor, a Miller drámában, — Hegedűs Ágnes partnere. A Salemi boszorkányokban éreztük leginkább kiteljesed­ni amire céloztunk: nem hősalkat Proctor, de igazá­ért a végsőkig küzdeni képes. „Gabi” ekkor is önmagát adta. Ha a Vígszínházban látjuk — sajnos sokáig beteg volt — vagy a Gyulai Várszín­házban nyaranta, ha kinyit­juk a rádiót, ha szinkron­hangját hallgatjuk, mindig és újra meggyőz bennünket, Shakespeare; Lear király. A címszerepben Mádi Szabó Gábor. Szolnok, 1964. febru­ár 14. bárkit, hogy a legszebben beszélő magyar színészek egyike. Ha suttog, vagy sze­repe szerint önkívületben ki­abál, akkor is értjük mit mond. Érdem, ami termé­szetes? Bár az lenne, termé­szetes, de nem az, ezért is minden tiszteletünk azoké, akik nyelvünk avatott pap­jaiként beszélnek hozzánk. Gabi hatvanéves. Nem győzünk csodálkozni. Talán csak azért őszült meg, mert egy új Lear-re, vagy valami hasonlóra készül? Tiszai Lajos fl Szolnoki Müvésztelep újabb kiállítása A Szolnoki Művésztelep Zádor István rézkarca Olvasóink már értesültek arról", hogy ez év áprilisában a bécsi Collegium Hunga- ricumban bemutatták a Szol­noki Művésztelep kamara­tárlatát, amelyen a 80 éves jubileumát megélt művésze­ti intézmény 1902—1944 köz­ti időszakának válogatott al­kotásait láthatta az osztrák főváros közönsége. A napokban indul útnak a kiállítás folytatásaként az újabb anyag, amely a fel­szabadulás óta eltelt időszak művészi terméséből ad íze­lítőt. Míg az első rész a Damjanich Múzeum képző- művészeti gyűjteményéből került ki, a napjaink művé­szetét reprezentáló újabb anyaghoz a telep művészei is adtak festményeket, szob­rokat. A szeptember 23-án meg­nyíló tárlaton a művésztelep néhány alkotója, valamint a szolnoki Galéria baráti kö­rét képviselő művészetked­velők is ott lesznek. Az uta­zás egyben lehetőséget kínál arra is, hogy a Bécs közelé­ben lévő Schalaburg várá­ban megtekintsék a magyar reneszánsz művészet eddigi legnagyobb kiállítását, amely Európa és Amerika számos gyűjteményének, múzeumá­nak legféltetteb kincseit együtt mutatja be. A bécsi Magyar Kulturális Intézet a Collegium Hunga- ricumban bemutatott két tár­lat anyagát együttesen kí­vánja még Ausztria néhány nagyobb városában vándo- roltatni. Reméljük, hogy az újabb bemutatások sikere hasonló lesz a szolnoki mű­vészet előtörténetét 1975— 76-ban reprezentáló, „Petten- kofentől Fényes Adolfig” cí­mű tárlatához. Mezőtúriak Zalában Nagy Gy. Margit és Varga Miklós tárlata Zalaegerszegen, a Kisfalu- di Strobl teremben két me­zőtúrj származású művész alkotásaiban gyönyörködik az érdeklődő közönség. Nagy Gy. Margit textilmű­vész — Ferenczi Noémi ta­nítványa — az utóbbi évben készített legszebb gobelinjeit állította ki. Munkáin az új anyagokkal és technikákkal való kísérletezésen kívül az a szándék is jól érződik, hogy a művészi gobelint a csalá­di otthonok díszévé tegye. Forma és . színvilága jól al­kalmazkodik a viszonylag szűkebb terek hangulatához. Munkái derűsek, harmóniát sugároznak. Varga Miklósnak a Kép­zőművészeti Főiskolán Bech András és Pátzay Pál volt a mestere. Termékeny művész, közterületen az ország kü­lönböző városaiban több mint 30 munkáját állította fel. A szobrászat minden mű­fajában otthonos, műveli a portrét, a kisplasztikát, az éremművészetet is. A zala­egerszegi tárlata is bizonyít­ja mindezt, különösen kis­plasztikáin érződik jól fa­nyar humora, meleg lírája. Varga Miklós: özek

Next

/
Oldalképek
Tartalom