Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-11 / 213. szám
1982. SZEPTEMBER 11 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jászberényi Aprítógépgyárban évente több száz, egyedi gépekhez szükséges, alkatrészt gyártanak exportra és a hazai megrendelőknek. Képünkön egy HKF 80/100-típusú hengermű tengelyét esztergálják Takarmány árokparton, töltésoldalakon is •i Kistermelők a tej- és húsellátásért Valamikor nem is tartották igazi tanyának, amely mellett egy-két tehén nem volt kipányvázva. A falvakban, kisvárosok szélén mindennapos eseménynek számított a csorda ki- és behaj- • tása, megszokott látványnak a kút mellett száradó sajtár. Ma már tényleg „esemény”, ha árokpartra, dűlőutak mezsgyéjére kikötött tehenet, méginkább, ha borjút látunk. Pedig szép számmal vannak még „háztáji” jószágok. A statisztikai adatok szerint a megyében számosállat-állománynak 50 százaléka szarvasmarha, és ennek 18 százaléka a kistermelői gazdaságokban található. Az ötf enezres törzsállományból 12 ezernél többet falusi, ta-. nyasi gazdasági udvarokban tartanak. Az országos átlagnál ugyan kedvezőbb a Szolnok megyei helyzet, mégis ez a törzsállományi létszám évek óta alig változott, legfeljebb tulajdonjoga módosult. A szövetkezetek, állami gazdaságok közül nyolcnak a statisztikai adataiban szerepelnek azok a jószágok is, amelyeket tartásra adtak ki kistermelőkhöz. • Napjainkban eléri a hatszázat a kihelyezett vemhes üszők, tehenek száma. Elsősorban akkor kerül sor ilyen szerződésre, amikor a jó te- nyészértékű üszőket a gazdaság hely hiányában nem tudja tartani, illetve olyankor, amikor a nagyüzemi tartási körülmények között már „technológiai selejtnek” bizonyulnak azok az üszők, amelyek a háztáji gondos ápolás mellett még teljes értékű tenyészállatok lehetnek. A szarvasmarha-állomány • számainak alakulásában nem elhanyagolható az a tényező, hogy ma jórészt az idősebb genéráció vállalkozik arra a kötöttségre, többlet- munkára, amit a tehén jelent a ház körül.. Mivel munkaerejük egyre fogy, ideje gondoskodni arról, hogy itt is legyen utánpótlás. A fiatalok bevonására több akció is indult, elsősorban olyanok, .amelyek a tgrtás jövedelmezőségét segítik, ugyanakkor megosztják a termelőre váró feladatokat. Több olyan gazdaság van, amely a takarmányellátásban, a tenyészállat biztosításával, szaktanácsadással segíti a vállalkozókat. A nagyüzemek szerepe természetesen a szarvasmarhatartásban továbbra is meghatározó, de nem hanyagolható el az a tej- és húsmennyiség, amelyet a kistermelők állítanak elő. A szabad munkai erő és munkakedv hasznosítása, a meglévő istállók kihasználása. a nagyüzemileg már nem használható legelő- terület (árokpart, töltésol-. dal) mind egy-egy érv a háztáji szarvasmarha-tartás mellett. Központi támogatásban részesülnek azok a kistermelők, akik ebben szerepet vállalnak. Egyrészt a tehéntartás adómentességét élvezhetik, másrészt, ha vállalják az éves tartást (tehát 365 nap után) egy tehén esetén 2500 forintos, minden további tehén után 6000 forintos támogatást folyósít számukra a központi alapból a Szolnok megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség a lakóhely szerint illetékes tanácson keresztül. (Természetesen van néhány kikötés; többek között az, hogy- gü- mőkórtól mentes legyen az állomány.) Főleg a fiatalokra gondolták akkor is, amikor kidolgozták a négyéves tartási előleg rendszerét, és a szarvasmarha-vásái-lási akciót OTP-hitelre. Így azok is beállhatnak a kistermelők sorába, akiknél nem a kedv, hanem az induló tőke hiányzik ehhez a vállalkozáshoz. Fejszés E. Kertbarátok, kistenyésztök Országos kiállítás Debrecenben Debrecenben, a városi sportcsarnokban megnyitották a kertbarátok és kistenyésztő közösségek nyolcadik országos versenykiállítását. Szabó Imre, a Hajdú-Bi- har megyei Tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket — köztük Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, Szabó Istvánt, a TOT elnökét. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára megnyitó beszédében hárigoztatta, hogy a kistermelés hazánkban együtt fejlődött a mező- gazdasági termelés egészével. A kistermelők munkájának eredményességét bizonyítja, hogy 1981-ben a mezőgazdaság összes termelésének csaknem egyharmadát adták, az állati termékek 40, a kertészeti termékek 50 százalékát állították elő. öt esztendő alatt megháromszorozódott a kistermelőktől felvásárolt áru értéke, amely ma már meghaladja a 34 milliárd forintot. A mezőgazdasági termelés egészén belül a kistermelés kiállja a legigényesebb nemzetközi összehasonlítást is. E tevékenység jellemzője, hogy nemcsak a termelés megszervezésével kapcsolódik a nagyüzemekhez, hanem azzal is, hogy a termékek 80—90- százalékát szerződéssel értékesítik. Szorgalmas munkájukkal a kistermelők kiérdemelték a társadalom megbecsülését, s a kormányzat érzékenyen figyel arra, hogy a jövedelmező termelés feltételeit megőrizze — mondotta végezetül. Ezután a meghívott vendégek, szakemberek megtekintették a kiállítást, amely három részből áll; 'a sport- csarnokban a kertészeti termékeket és a legszebb gyümölcsöket mutatják be, to^ vábbá tájékoztatást adnak a termelési, szervező, integráció, mezőgazdasági nagyüzemek és az országos ellátó szervek munkájáról, míg a sportcsarnok mellett kisállatokat tekinthetnek meg -az érdeklődők. Megyénként két- két kertbarát kör, valamint Budapest leg-jobbjai — ösz- szesen negyven közösség — tárja a közönség elé termékeit. A megnyitó után adták át az országos verseny legjobbjainak a díjakat. A fődíjat — és a velejáró kupát — a debreceni Mathias János kertbarát kör kapta. Elsődíjas lett a dunabogdányi kertbarát kör, valamint a balassagyarmati palóc kertbarát kör. importtakarékosság és áruellátás Behozzuk, vagy ne hozzuk be? Nem tudom, más hogy van vele, de számomra igen emlékezetes maradt az az egyszerű grafikon, amelyet a televízióban, á Hírháttér egyik utóbbi adásában láttam. Mindössze két vonalból állt; az egyik vonal a nemzeti jövedelem, a másik a belső felhasználás emelkedését mutatta. A két vonal közötti távolságból kitűnt: sok éve, következetesen többet fogyasztunk mint amennyit megtermelünk. A műsor erről, az egyensúlyhiány okairól, következményeiről, a gazdaságirányítás teendőiről szólt. A riporter többször is feltette a kamera előtt ülő gazdasági vezetőknek azt a kérdést, amely külföldi ádósságaink, fizetési nehézségeink hallatán a nézőben is felmerült: ha mérsékelni kell az importot, akkor mit fog ebből érezni a fogyasztó? Mit nem talál majd meg a megszokott külföldi termékek közül a jövőben az üzletekben? Erre a kérdésre a műsorban viszonylag megnyugtató választ kaptunk. Körülbelül így hangzott: lehet, hogy nem lesz majd az üzletekben mondjuk Chanel kölni. Amit nem Ami pedig az importot illeti: az áruellátás ma is a hazai ipar termékeire épül. Az üzletekben kapható áruk több mint nyolcvan százalékát a magyar ipar állítja elő. Igaz, az, import részaránya így is nagyobb nálunk, mint a többi szocialista országban, ami elsősorban gazdaságunk nyitott jellegével magyarázható. Behozatalunk javát olyan cikkek alkotják, amilyeneket — részben a KGST-ben kialakított munkamegosztás révén — mi nem gyártunk; gondoljunk például az autóra, a fényképezőgépre, vagy a különféle órákra. Nyilvánvaló ,hogy ezeket a termékeket a jövőben is külföldről kell megvásárolnunk. Ugyanakkor egy sereg olyan külföldi ruhaneművel, iparcikkel 4» találkozunk az áruházakban, amelyekhez hasonlót a magyar gyárak is előállítanak, sőt, exportálnak. Gyártunk és más országoknak eladunk, egyebek között cipőt, konfekciót, kon- zervet, bútort, hűtőgépet, híradástechnikai terméket — és azonos rendeltetésűeket egyidejűleg importálunk is. Éppen ennek az árucserének A néző »-itt bizonyára fel- lélegzett. Hiszen az egyéb válaszok, tények arról győzték meg,.hogy külföldi adósságaink tovább nem növelhetők, és a nemzeti jövedelem termelésének színvonalát meghaladó fogyasztás a jövőben nem tartható fenn. Amiből az következnék, hogy az import fogyasztási cikkek közül nem csupán olyanokról kell lemondanunk, mint amilyen a francia parfüm. Ha viszont mégis fennmaradhat az árukínálatnak az a mai gazdagsága, amelyet nem kis mértékben éppen a ■ külföldi áruk tesznek változatossá, akkor hogyan kerülhet mégis egyensúlyba a termelés és a fogyasztás? A fogyasztás mérséklésének drasztikus és vulgáris módja lenne az árukínálat elszürkítése, netán mennyiségi szűkítése. A kedvező vásárlási lehetőségek fenntartása viszont még akkor is jobb hangulatot, közérzetet kelt a lakosságban, ha az emelkedő árak folytán nem tudja mindenki bármikor, bármelyik fogyasztási cikket megvásárolni. gyártunk köszönhető, hogy d magyar vásárló többféle áru közül választhat, mintha a boltok csupán azt forgalmaznák, amit a hazai ipar termel. Másrészről a magyar áruk exportja teremt lehetőséget, gazdasági alapot a fogyasztási cikkek importjához. A behozatal színvonalának fenntartása mégsem egyszerű. Jelenleg a külföldi fogyasztási cikkek mintegy kétharmadát a baráti országoktól vásároljuk. Szállítási készségük — elsősorban saját belső ellátási gondjaik miatt — nem mutat növekvő tendenciát. Sőt, az államközi egyezményeken alapuló, úgynevezett kliring-forgalomban kevesebb fogyasztási cikket kapunk, mint korábban. Ezt azonban sikerül ellensúlyozni a választékcsere-megálla- podásokkal és a kishatár- menti árucserékkel. Vagyis az országok belkereskedelmi szervei — olykor vállalatai — mind nagyobb mértékben cserélik ki egymással nélkülözhető áruikat. Talán az ennél biztonságosabb kliring-forgalom csökkenésének megállítására is ki lehet dolgozni megfelelő módszereket. Amiért dollárral fizetünk És mi lesz a sorsa azoknak a fogyasztási cikkeknek, amelyeket a dollárelszámolású országokból importálunk? Csökenthető-e fizetési nehézségeink miatt ‘ például az olyan élvezeti cikkek behozatala, amilyen a kávé, a narancs vagy a csokoládé? Csak olyan mértékben, amilyenben a vásárlói kereslet is csökken irántuk. Ezt a keresletcsökkenést célozza az említett termékek fogyasztói árának emelése. Behozatalukról azonban nem mondunk le, hiszen, ha élvezeti cikkeknek nevezzük is ezeket, fogyasztásuk szokássá vált. Ezért megvásárlásuk lehetőségét, akárcsak egy sereg más, tőkés importból ■ származó cikkét, fenn kell tartani. És nem csupán a lakos- ság jó közérzetének megőrzése céljából. Bármilyen egyszerű módja is lenne tőkés fizetési mérlegünk orvoslásának a fogyasztási cikkek behozatalának megszüntetése — ez az út gazdasági okokból sem. bizonyulna célravezetőnek. A műszakilag legkorszerűbb árukat többnyire a fejlett tőkés országoktól, tehát • dollárért vásároljuk. Ám ezek az áruk nem csupán a fogyasztást, hanem sajátos módon a termelést is szolgálják. Azzal, hogy megjelennek a hazai üzletekben, késztetik, ösztönzik a hazai ipart hasonlóan magas színvonalú, fejlett, korszerű termékek előállítására. Ezt a tényt számos példa igazolja. De kívánatos a fogyasztási cikkek importjának fenntartása más okból is. Éppen a jelenlegi különösen nehéz gazdasági helyzetben az egyik legfontosabb feladat a tőkés export dinamikus fokozása, aminek egyik eszköze a szelektív iparpolitika. Vagyis mind több olyan terméket kell itthon előállítani, ami jó áron adható el a világpiacon, s ezzel egyidejűleg az eladhatatlan, vagy csak gazdaságtalanul előállítható termékek gyártását meg kell szüntetni. Az itthon tovább nem gyártható cikkeket is importtal lehet — és többnyire kell — pótolni. Amiért hatékonyabban dolgozunk Nem szóltunk még a külföldi fogyasztási cikkek kínálatának egy további fontos szerepéről. Nevezetesen arról, hogy a különféle hasznos, a vásárló számára kívánatos áruk léte, megvásárol- hatósága az, ami — a magasabb személyi jövedelem reményében — az embereket a jobb, a hatékonyabb munkára ösztönzi. Márpedig min- denekelőtt az ésszerűbb, a szervezettebb, a hatékonyabb termelés enyhítheti mindazokat a gazdasági gondokat, amelyekről manapság egyre többet hallunk, olvasunk, beszélünk. G. Zs. A Kontakta Alkatrészgyár mezőtúri gyárában több mint száz féle kapcsolót gyártanak kisfeszültségű villamosberendezések és elektromos háztartási készülékekhez. A gyár termeléséhez szükséges szerszámokat korszerű forgácsoló, marógépekkel készítik el. Képünkön egy'NDK gyártmányú, elektronikus vezérlésű szerszámkészítő gép látható
