Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-07 / 209. szám
1982. SZEPTEMBER 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Főiskolai tanévnyitó Jászberényben, Mezőtúron (Folytatás az 1. oicialról) bertné vas, Bodor Sándor és Koppány Sándor pedig arany- diplomáL-vehettek át. A DATE mezőtúri mező- gazdasági gépészeti főiskolai karán ugyancsak tegnap délután tartották az ünnepélyes tanévnyitót. A tanácsülésen dr. Kádár Béla, az egyetem rektorhelyettese üdvözölte a főiskola hallgatóit, mindenekelőtt a felsőfokú tanulmányaikat , most kezdő nyolcvanhat nappali és harminckét levelező tagozatos első évest, köszöntötte a megjelent vendégeket, Fábián Pétert, az MSZMP megyei Bizottságának titkárát, Be- reczki Lajost, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, Mezőtúr párt- és állami vezetőit, valamint a társ- intézmények és bázisgazdaságok képviselőit. Ezt követően dr. Sinóros-Szabó Bő- tond, a kar oktatási igazgatóhelyettese mondott ünnepi beszédet, amelyben szólt a mezőgazdasági szakember- képzés előtt álló feladatokról: — Ma, amikor nehezebb gazdasági feltételek között kelL megvalósítani célkitűzéseinket, egyre inkább előtérbe kerül a termelés, a munka során az emberi tényező. Oktatásunkban, s a hallgatók tanulmányi munkájában éppen ezért elfogadhatatlanná válik az átlag alatti teljesítmény, hiszen a távoli jövő számára is most képezzük a szakerrfbereket, s csak úgy tudnak majd évtizedek múlva is helytállni, ha megfelelő tudással, az új iránti fogékonysággal felvértezve hagyják el az alma matert — hangsúlyozta az igazgatóhelyettes, majd így folytatta — a főiskola évről évre javuló tárgyi feltételei, az egy éve bevezetett új tantervek minden lehetőséget megadnak arra, hogy javítsuk oktató-nevelő munkánk színvonalát. Tizenegy bázisgazdaságunk pedig a gyakor- latcentrikusabb képzés megvalósításában segít bennünket. Végül a folyamatos tanulás, az önképzés a főiskolás évek jobb felhasználására hívta fel a hallgatók figyelmét, s eredményekben, sikerekben gazdag új tanévet kívánt. Az ünnepi beszéd után az első évesek letették az esküt, majd dr. Patkós István igazgató kézfogással hallgatóvá fogadta őket. A „felavatott gólyákat” Szécsi Imre, a kari KISZ-bizottság titkába köszöntötte. Ezt követően dr. Kádár Béla bejelentette, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Sziráki Andrásnak, a szolnoki Mezőgép Vállalat igazgatójának a címzetes főiskolai tanár címet adományozta. Ugyancsak a MÉM, példás tanulmányi és társadalmi munkájáért, eredményes tudományos diákköri tevékenységéért Gyenes Zoltánt, a főiskola harmadéves hallgatóját Népköztársasági ösztöndíjban részesíti az új tanévben. A tanácsülés záróakkordjaként jutalmakat adtak át a tanulmányi, a sport és a közművelődési munkában kiváló “másod- és harmadéves hallgatóknak. Az ifjúsági . turizmus segítése és fellendítése céljából a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának kezdeményezésére ifjúsági szállóvá és szabadidő központtá alakítják az erre alkalmas használaton kívüli tanyai iskolákat a megyében. Elsőként az 1924-ben 'épült, volt Nagybugaci Általános Iskolát hozták rendbe és alakították át teljes egészében társadalmi munkával mindössze 21 nap alatt. Az új tanyai szálló 40 vendég részére nyújt kulturált szállás és étkezési lehetőséget. Képünkön a turistaházzá átalakított általános iskola »tr. t„.i Mindenkivel szót lehet érteni Tanult mestersége ács, a várostól kanott megbízatása tanácstag. A Jászsági Építőipari Szövetkezetben dolgozott 25 évig, most a Hűtőgépgyár tmk-építésvezetősé- gén hasznosítja ismergteit. A városi tanácsnak 19‘71 óta tagja, és azóta segíti az építési és városfejlesztési bizottság munkáját. Csáki B. Antal a 31. számú választó- körzet lakóinak érdekeit képviseli, a körzet fejlődéséért, a lakóhely szépítéséért . érvel, kér, amikor kell, vitatkozik. Mikor és hogyan ismerkedett meg a tanácsi munkával, és mit jelent számára a közéleti tevékenység? — Nem tudom, mikor kezdődött, csak azt, hogy nem magánjellegű kéréssel nyitottam be először a tanácshoz. Az építőipari szövetkezetben gyakran bíztak meg építésvezetői teendőkkel, és akár tanácsi, akár más beruházású létesítmény’ kivitelezéséről volt szó, a tanácscsal tartani kellett a kap-, csolatot. Népi ellenőr is voltam jó néhány esztendeig, az a munka is megkövetelte , a tanács különböző osztályaival a jó együttműködést. Ezért volt, hogy 1971- bén, amikor a munkahelyemen tanácstagnak javasoltak, azzal bíztak meg, hogy nekem ez nem lesz nehéz feladat, hiszen otthon vagyok a tanácsban. — Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a szegénység, a szükség jó tanítómester. Tanácstagságom elején hat utca tartozott körzetemhez, és csak egynek volt betonjárdája. A vezetékes víz alig néhány házba jutott el, kövesút sehol sem volt. Azóta újabb két utca nyílt, és mindben kiépült a vízvezeték-hálózat, a* betonjárda, a három legsáro- sabb utcában pedig összesen 1260 méter kövesút épült. Tudom, megyei, vagy akár városi számadásban ez szerény . eredmény, körzetünknek azonban minden, hiszen lakóhelyünk szebb lett az életünk kényelmesebbé vált tőle. Ragaszkodunk hozzá, és vigyázunk elért eredményeinkre azért is, mert minden méter járdában, vízvezetékben a kezünk munkája van. ^A több mint egy kilométer kövesút építéséhez az utcák lakói családonként háromezer forint készpénzzel és megszámlálhatatlan meny- nyiségű társadalmi munkával járultak hozzá. — Mit jelent számomra a közéleti tevékenység? Véleményem szerint az a fontos, hogy miit jelent a körzet lakói számára a tanácstagi munkám. Az, hogy megpróbálok mindenkivel szót érteni, mindenkit és mindenkor meghallgatni. Az emberek többsége már olyan reális kérésekkel, észrevételekkel fordul a tanácstaghoz, amelyeket teljesíteni, hasznosítani lehet és kell. Ezekkel én nem várok a tanácsülésig, akkor . vagy másnap bemegyek a „re- szortoshoz”, és azok — ha csak lehet segítenek. Ilyenkor érzem azt, hogy munkám hasznos az emberek számára, és fontos számomra is. I. A. I Keddi legyzetUnin----M it tanultál? És mi van föladva holnapra ? Kisújszállás: Ligeti napok tizedszer Sportversenyek, medencebál, haditechnikai bemutató Ebben a hónapban lesz tíz éve, hogy egy ötletes helyi kezdeményezés eredményeképpen Kisújszálláson első ízben rendezték meg az úgynevezett ligeti napokat. Áz idén a rendezvény — amelyen a városi KISZ-bizottság, áz úttörőelnökség, a sporthivatal, az MHSZ, a József Attila Művelődési Ház, a helybeli általáhos és középiskolák is aktív szervezőtevékenységet vállaltak — jubileumához érkezett. Az eseménynek szeptember 24—26. között tizedszer ad otthont a város. A népszerű és közkedvelt ligeti parkon kívül különböző bemutatók, versenyek színhelye lesz a sportpálya, a strand, az ott lévő sziget, az általános iskola Sportudvara és a városi József Attila Művelődési Ház is. Az idei összejövetel központjában — mint eddig is — az ifjúság hazafias és honvédelmi nevelése áll. A rendezők ezen kívül fontos feladatuknak tekintik, hogy az úttörő- és a KlSZ-korosztá- lyok tömegsportversenyein minél több helybeli és más településekről érkezett érdeklődő vegyen részt. A „csendesebb programok” kedvelői pedig kulturális műsorok között válogathatnak. Az idei ligeti napok szeptember 24- én este fáklyás felvonulással kezdődnek. A megnyitót követő szombaton és vasárnap atlétikai versenyek, kézilabda-, kispályás labdarúgómérkőzések, lövészverseny, az úttörőcsapatok sport-, honvédelmi és játékos vetélkedői, főző- és rajzverseny, haditechnikai bemutató, neves sportolók élmény- beszámolói, gyermekszínházi előadás, medencebál stb. várják a különböző korosztályokat. A jubileumi tizedik ligeti napok a városi József Attila Művelődési Házban beat-koncérttel fejeződnek be. D. Sz. M. Nem pelyhedzik legénytoll az állukon, ám ugyanakkorák, s tán ugyanolyan erősek, mint Toldi; a hárorp tizenöt-tizenhat éves ifjú. Vakációs tapasztalataikat cserélgetik, vastagból időnként szopránba váltó hangon. Ketten együtt szegődtek el rakodómunkásnak egy gyümölcsfelvásárló telepre. Először azt mondták nekik, hogy csak a ládákra kell ráragasztani a címkét, s a címkés ládát fel kell rakni a teherautóra. Ha iparkodnak, a teljesítményük után akár négyezer forintot is kereshetnek az egy hónap alatt. Mire megszokták a korahajnali kelést, már csak árról volt szó, hogy nézzék, válogassák át a termelők által behozott gyümölcsöt. Ügy számoltak, hogy még így is összejön a 3500 forintos sztereó lemezjátszóra való. De két nap múlva már ládákat szögeitek, egészen rossz darabbéres feltételek mellett. Már éppen azon voltak, hogy bejelentik a telepvezetőnek, köszönik szépen, de holnap már nem jönnek, amikor odalépett hozzájuk az egyik termelő, meglobogtatott előttük két piroshasút, mondván: - ez a tiétek, ha azt a két kocsi gyümölcsöt szépen ládába rakjátok. A srácok szabadkoztak, hogy a „diszpécser” úgyis rájuk szólna, mire a termelő ravaszkásan hunyorított: „vele már megbeszéltem a dolgot”, s összedörzsölte jobb keze hüvelyk- és mutatóujját. Egy óra múlva a zsebükben voltak a százasok, sőt ráadásul kaptak két óriási görögdinnyét is. Délután a két görögdinnyét nekiadták a ládaszegezésre felügyelő „krapeknak”, minek fejében az elengedte őket az egyik közelben lakó termelő gyümölcsösébe rakodni. Ettől kezdve nem figyeltek a ládákra, a címkékre, a válogatásra, sokkal inkább figyeltek arra, hogy ki siet nagyon, kinek nincs ládázva, válogatva az eladnivaló gyümölcse. Innen is, onnan is leesett egykét százas, az egy hónap után összejött annyi, hogy végül igen .jó japán lemezjátszó! vehettek. A harmadik srác gyárban dolgozott. Azazhogy dolgozott volna, mert egy hónapon át egyebet sem csinált, mint a művezető és a munkások üzeneteivel ide-oda szaladgált a gyárban, vagy sorban állt a büfénél. Mellesleg arra is kioktatták, hogy ha a műhelyen kívül megy valahová, vigye magával a kulcsokkal, ragasztókkal megrakott ládát, nehogy valaki csellengőnek nézze. Amikor felvette a fizetését és elbúcsúzott a gyártól, elhatározta, hogy a következő vakációban is itt fog „dolgozni”. Eddig a három legény vakációs „sztorija”. Végighallgatva őket könnyű lenne moralizálni a munkahelyek felelősségéről, nevelő szerepéről, esetleg arról, hogy az egyébként sem konfliktusmentes iskolai, családi környezet után egy újabb, megmagyarázhatatlan információkkal terhes világgal kerültek szembe a gyerekek. Könnyű volna minderről „hegyibeszédet” tartani, hozzátéve persze, hogy korántsem minden nyári munkahelyen szereznek ilyen tapasztalatokat a diákok. Ehelyett inkább a kérdés tolakszik: ezek a Toldi-utó- dok vajon nekifognak-e valaha is a malomkő emeléséhez, vagy netán körülnéznek, hol van valaki, akinek adhatnak két görögdinnyét? Sz. J. 7,5 millióba kerül Szélesítik, korszerűsítik a szolnoki Csokonai utcát Szolnokon, a Csokonai utcában hónapok óta bontanak, ., vezetékeket építenek és raknak át. Az eredetileg is rossz burkolatú út gyalogszerrel és kocsival egyaránt járhatatlan, mindenütt sár, víz, gépek és dolgozó emberek. Mj történik a Csokonai utcában? Mikor lesz itt rend? Or- govány László, a városi tanács műszaki osztályának kommunális csoportvezetője válaszol a kérdések— A műszaki osztálv azt tervezi, hogy az idén helyrehozatja az út burkolatát. A munkák előtt megkértük a TIGÁZ, a Vízművek, a TITASZ és a posta szakembereit, vizsgálják meg, hogy nem kell-e kicserélni a burkolat alatti vezetékeket. A TIGAZ módosította a gázvezeték nyomvonalát, az utat ugyanis szélesíteni fogják és az eredeti csőrendszer nem a legalkalmasabb helyen volt. Nagyobb átmérőjű, jobb anyagból készült csöveket fektettek a földbe. A TIGAZ szakemberei július elejétől végéig dolgoztak itt. Képünkön a Csokonai utca „csata” közben Ezután a vízművek korszerűsítette az ivóvízvezetéket. A munka - jelenleg is tart. A tervezett útszélesítés miatt a TITASZ-nak át kell helyeznie a betonoszlopokat az. ellenkező oldalra. A Szántó körút felől már megkezdtük a szilárd burkolatú út építését. Ezzel egyidőben a tanács kommunális üzeme elvégzi azokat a földmunkákat, amelyekre a kábelelhelyezés miatt van szüksége a TITASZ-nak. Ott, ahol a Csokonai út a Szántó körútba, illetve a Thököly útba torkoll, a postá dolgozói kapcsolószekrényt építenek, helyeznek át, védőcsöveket fektetnek le. Ez azonban csak pár napot fog igénybe venni. Mire minden rendben lesz, a Csokonai utcában, a tanács mintegy 7,5 millió forintot fizet a munkálatokra. Szeretnénk még az év végéig átadni a forgalomnak az utat, amelyet öt és fél méterről hét, helyenként tíz méterre szélesítünk ki. — pé — „Hallgatóvá fogadom”
