Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-04 / 207. szám
6 Nemzetközi körkép 1982. SZEPTEMBER 4 A Béke Zászlaja alatt Augusztusban Szófiát tíz napon át gyermekzsibongás töltötte be. A II. Nemzetközi Gyermektalálkozóra öt kontinens küldött kisfiúkat, kislányokat a bolgár fővárosba. A bolgár gyerekek három éve már meghívták a világ minden országából a velük egykorúakat. A kicsik világa bebizonyította, hogy határok nélkül is lehet élni, hogy ha megvan a jó akarat, akkor sem az eltérő Ausztria és Finnország Kis országok — Mit tehetnek, milyen szerepet játszhatnak az európai kis államok a történelem viharai, azoknak a hatalmas erőknek & birkózása-verse- nye közepette, amelyek az emberiség sorsát alakítják? A kérdés jogos. Ha körültekintünk, valóban azt látjuk, nagy lépések hogy nagyszabású mozgások mennek végbe a világban, és a kisebb „hajók” bizony hánykolódnak a hullámokon. Nyilvánvaló azonban, hogy a kicsik — s vizsgáljuk ezt meg most Ausztria és Finnország példáján — sincsenek passzivitásra kárhoztatva. Európa nem adja fel Nemrég emlékeztünk meg a helsinki konferencia hetedik évfordulójáról, a nevezetes záróokmány aláírásának napjáról. E méltatásokból kiderült, hogy a finn főváros neve jelképpé magasult, az európai együttműködés szimbólumává lett. Nemcsak azért vált azzá, mert ott írták alá harminchárom európai és a két észak-amerikai állam legmagasabb rangú vezetői a földrész összműködé- sének dokumentumát, hanem azért is, mert Finnország és kormánya sokat tett az értekezlet létrejöttéért, a nemzetközi viták és nézeteltérések enyhítéséért, megszüntetéséért, a közeledés feltételeiért. S bár most, ridegebb időszakban mérjük föl a helyzetet, megállapíthatjuk, hogy Helsinki szelleme él. Legyenek bármily nézeteltérések a Kelet és a Nyugat között, Európa nem akarja föladni az elértet, az enyhülés alapjait. szokások, sem a nyelvi különbség nem lehet akadály a jó pajtások között. Az első nemzetközi gyermek-randevú sikere után a Béke Zászlaja gyermektalálkozó mozgalommá fejlődött. Támogatja az UNESCO, és az UNICEF, e két tekintélyes nemzetközi szervezet is. Az idei találkozóra több mint száz országból érkeztek gyerekek, s velük neves tudósok, pedagógusok. A bolgár gyerekeket az iskolákban, klubokban és megyékben több mint három millió gyerek közül választották ki. A szófiai kultúrpalotában, az úttörőpalotában, a központi stadionban és az egyetemvárosban a kis szerzők saját verseikkel és elbeszéléseikkel szerepeltek. Több mint 1500 verset és elbeszélést adtak elő. A fiatal zenészek saját szerzeményeiket — kétszázat —, vagy ismert zeneszerzők műveit szólaltatták meg. Egy kiállításon több mint 3500 képet és szobrot mutattak be. Az ezermesterek tudományos és műszaki ügyességét közel 200 tárgy szemléltette. Az úttörőpalota parkjában rendes festőállványokon rajzolhattak vagy festhettek a gyerekek, vagy színes krétával az aszfalton alkottak. Szófia mellett egész Bulgária várta a fiúkat, lányokat. Két útirányban, érdekes történelmi helyeket és városokat érintve, Szófiából az azúrkék Fekete-tengerhez utaztak. Ismerkedtek a történelemmel, barátságot köt-' hettek. Nagy élmény volt a Neptun ünnepség, s naég nagyobb a fürdés a tengerben. Lili Pavlova összeállította: Majnár József Hemingway kedvelt helye Hívogat a Flottila Kocsmája Korea hatalmas hegyeiben számos vízierőmű szolgáltatja az energiát. A képen; A Szu- pung-vízierőmű Korea északnyugati részén. Korea fő terméke a rizs. Megmunkálását — vetését, öntözését, aratását — gépekkel végzik. A képen; aratják a rizst az Eszak-Pjongan tartományi Pakcson megye Mengjung szövetkezetében Borisz Vihev és Neiho Todorov tudományos munkatársak a szófiai Elektronikai Intézetben az automata rövidhullámú mérőt szabályozzák be klubja és kaszinója, a Centro Asturiano A havannai kikötő bejáratánál húzódó korzó végén áll, a központi parkban az Inglatenra szálloda. Maga az épület egyidős a környezetével. Mellette a múlt század második felében épült, ma a Garcia Lorca nevét viselő színház, szemben az egykori spanyol arisztokrácia volt Az Inglaterra felújítása két tudatos törekvésről tanúskodik. Havanna óvárosát, kultúrtörténeti műemlékekben rendkívül gazdag körzetét több mint egy éve hivatalosan műemlék-várossá nyilvánították. A gondos felújítás jelzi, hogy mekkora gondot fordítanak a kultúra megőrzésére. A történeti, építészeti ma'g egyben turisztikai látványosság, a havannaiak s a külföldiek kedvelt sétálód és szórakozó központja. Ezek a helyek egyidősen kínálnak kikapcsolódást és kézműves, iparművészeti vásárt. A Katedrális-téri Patio étterem, valamint Hemingway két kedvelt helye, a Bodegita del Medio és a Floridita mellett, a Plaza de Armason néhány hete a vendégeket új, hamisítatlan hangulatú étterem, a Havannai Flottila Kocsmája hívogatja. A termet a városi múzeum gyűjteményéből kölcsönzött tárgyak : kardok, pajzsok, lámpák, horgonvok díszítik. A mennyezeten, a spanyol flotta lobogója mellett egy angol zászló emlékeztet Havanna rövid ideig tartó brit megszállására. (s. a.) A képen látható automata szállítási és raktározási rendszert Bulgáriában az In- transzmas szakemberei tervezték és kivitelezték. Az 1964-ben a KGST-integráció keretében alapított bolgár— magyar közös vállalat exportjának megkétszerezésére számít a következő öt évben. Nem meddő kísérlet Ugyancsak kivette részét — területi nagysága és lakóinak számán túlmenő arányban — az európai együttműködés építéséből a szintén semleges státuszú Ausztria. De talán még látványosabb a szerepe a közel-keleti dráma ügyében. Bécs az első nyugati főváros, amely felismerte, hogy a palesztin probléma méltányos — békés és politikai jellegű — rendezése nélkül nem teremthető nyugalom ezen, a földrészünkkel vészesen szomszédos vidéken. A mostani fejlemények — amelyeket joggal nevezhetünk az ötödik közel-keleti háborúnak —, mintha ellent- mondanának a fenti fölismerésnek. Mintha annak a kis országnak, Ausztriának erőfeszítései, sok éves közvetítő kísérletei teljesen hiábavaló- ak lettek volna. Természetesen Ausztria jószándékú javaslatai nem döntik el a közel-keleti problémát. Mindössze arról van szó, hogy ez az ország és vezetője, mintegy az ösztönző szerepét vállalja a nyugati világban. Bizonyos gondolatot képvisel, terjeszt, híveket szerzett neki — s ez sem kevés. Nyitás Kélet-Európára Az osztrák kancellár nemrég arról beszélt, hogy országa volt az első, amely — a hatvanas évek közepe táján — ajtót nyitott a kelet-európai szocialista országok felé. Elfogadta a kinyújtott kezet. A magyar—osztrák viszonyt azóta is a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése példájának nevezik. S mert mindketten arra törekszünk, hogy ez így legyen és így maradjon; követendő példaként emlegetnek bennünket. Mindez azt bizonyítja, hogy a kis országok is szolgálhatják az emberiség ügyét. Az okos gondolat, a megfontolt kezdeményezés, a kapcsolatteremtő készség, a jóindulat és a példateremtés kicsinél és nagynál egyaránt elkel. Ha küzdelmek dúlnak, ha óriás feszültségek halmozódnak fel, az emberiségnek szüksége van minden bölcs és segítőkész népre, kormányra, politikusra. Tatár Imre Az ember és az árnyéka Egy nukleáris összecsapás első huszonnégy órája 750 millió ember meghal Mit ennénk és innánk? Egyoldalú szovjet bejelentés A svéd tudományos akadémia folyóirata, az „Ambio” közli egy — nyugat-európai és amerikai tudósokból álló — bizottság jelentését. Azt a félelmetes következménysorozatot vázolja, amely egy nukleáris háború kirobbanásának pillanatában kezdődne. A tudósok azt állíták — adataik jórészt nyugati katonai szakértők kijelentésein alapulnak —, hogy az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak 24 150 robbanófej- nyi nukleáris ereje van, ebből 14 746 „beélesítve”, európai bevetésre vár. Ezek a robbanófejek rakétákon (akadnak nyolcrobbanófejes rakéták is), illetve bombákban vannak. Föld alatti betonsilókban, jól álcázott földi kilövőállomásokban és — főként az USA részéről — a világtengereken hajózó ten- geralatjárókon tárolják őket. Ha ezeket a robbanófejeket útnak indítják a már jóelőre kijelölt célpontok felé, a nukleáris háború első 24 órájában az északi féltekén 750 millió ember hal ifleg, 350 millió súlyosan megsebesül. A stockholmi „Ambio” tanulmánya szerint egyetlen középméretű ‘ neutronbomba, amelyet a katonai szakemberek szerint egy páncéloshadtest ellen vetnek be, csak az NSZK-ban legkevesebb ezer polgári lakos halálát okozza. A kis, harctéri — rakéta és tüzérségi — nukleáris fegyverek, a „Small Battlefield Nuclear Weapons” bevetése ugyanebben az országban egymillió, a mintegy 170 darab nagyobb robbanófej, a „Large Nuclear Weapons” bevetése tízmillió ember halálát okozná. És aki életben maradna? A tudósok megemlítik, hogy minden élelmiszer; de főleg az ivóvíz minden valószínűség szerint radioaktívvá, tehát fogyaszthatatlanná válna. Csak az óceánok mélyebb részein élő hal maradna halászható és fogyasztható ... Az iparvidékek — a gyárak és erőművek — elpusztítása után a nukleáris fegyverrel megtámadott országok fölött hónapokig radioaktív felhőréteg lebeg majd. A felhőn áttörő sugárzás nyomán a gabona, a gyümölcs, a zöldség, még a gumós növény is fertőződne, ehetetlen lenne. Csak Nyugat- és Észak-.Európában egymillió hektár erdő pusztulna el, teljes vadállományával együtt. Viszont mivel a rágcsálók többsége, úgy tűnik, megfelelő ellenállóképességgel rendelkezik a sugárzással szemben, elszaporodásuk felmérhetetlen újabb károkat okozna. Mindehhez hozzájárul még, hogy az életben maradottak ellenállóképessége a radioaktív sugárzás hatására gyorsan csökken. Azok 80 százalékára, akik egy meghatározott mértékűnél nagyobb sugárzásmennyiséget kaptak a nukleáris háború első 24 órájában, rákos megbetegedés vár. Az életben maradottak legkevesebb két százaléka nemzőképtelen, illetve magtalan lesz, legalább három százalék szenved több nemzedéket érintő genetikai károsodást. Az életben maradottak közül minden ötödik ember olyan fizikai állapotba kerül, hogy képtelen segíteni másokon. Lehetetlen nem gondolni Olaf Palme volt svéd miniszterelnök néhány mondatára, amelyet tavaly karácsonykor Hirosimában mondott, miután kilépett a város múzeumából. „Megmutatták nekünk azokat a kőlépcsőket, amelyek az első atombomba robbanásának pillanatában megőrizték egy ülő ember árnyékát. Vajon az emberiségből sem marad más, mint egy árny egy kőlépcsőn? A kép, amelyet az „Ambio” fest iszonyú. Mindenesetre azóta, az ENSZ-ben, a leszerelési ülésszakon elhangzott a rendkívüli jelentőségű szovjet bejelentés a Szovjetunió egyoldalúan lemond az atomfegyver elsőként történő bevetéséről. Gárdos Miklós
