Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-04 / 207. szám

1982. SZEPTEMBER 4, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jászapáti Jászsági Vas- és Zománcipari Szövetkezet a francia Peugeot cégnek fémdobozokat gyárt barkácsgéptartóknak. Ebben az évben több mint 20 ezret szál­' lítanak Zökkenők nélkül Módosuló munkarend a szolnoki bútorgyárban Szakszervezeti állásfoglalás Készek vagyunk mindent megtenni a békéért, az enyhülés megőrzéséért Ami megszokottá válik, ar­ról egy idő után többen úgy gondoljuk: „természetes”. S ha a világ ilyesféle, úgy­mond legkézenfekvőbb dol­gairól kérdeznek bennünket, csodálkozunk, miért az ér­deklődés. Palocsai József tré­fálkozva ugyan, de némi egykedvűséggel mutat a kö­nyökére : a téma már-már ott jön ki. S talán érthető is megjegyzése, hiszen a több­szörösen átfogalmazott, „át­gyúrt” program, a seregnyi beszámoló, a viták, nem ke­vés jelentés a dolgok alaku­lásáról — amelyek a későb­biekben mint kiderül jól mennek — szóval a kérdéssel a sok foglalatoskodás azt a látszatot kelti, lekerül a na­pirendről maholnap az öt­napos munkahét. Hogy nem egészen így lesz, azt maga Palocsai József, a Tisza Bú­toripari Vállalat szolnoki gyáregységének szb-titkára mondja: „Igen sok kérdésben dön­tött a gyár vezetése, a kol­lektíva véleményét meghall­gatva. Így is vannak olyanok a gyárban, akik a korábbi időszakhoz képest több időt töltenek a munkahelyükön. Ez a tény körükben nyilván nem aratott nagy sikert. A lényeg azonban az, hogy az átállás úgyszólván zökkenő- mentesen sikerült. Senkinek sem sínyli meg a fizetése, hogy kevesebb a gyári mun­kaidőalap, mondhatom: örül­nek az emberek a megnöve­kedett szabad idejüknek. Tulajdonképpen mindez az ötnapos munkahétre a gyári átállás értékeléseként is han­gozhatna. Érdemes azonban bepillantani a gyár életébe, megismerni a módosuló mun­karend néhány részletkörül­ményét. Nagy Béla igazgató mondja; — Alapos programot ké­szítettünk, megbeszélve a legapróbb mozzanatokat is az üzemi négyszög képviselői­vel. A vezérelv az volt, hogy a gyár teljesítménye nem csökkenhet, és a béreken sem érezhetik meg a dolgozók a megváltozott munkarendet. Nem volt könnyű választ ad­ni egy-egy fórumon, akkor, amikor valaki felállt: rá vagy közvetlen munkatársai­ra pontosan hogyan is vonat­koznak a tervek, az elképze­lések. A program két lénye­ges részből áll. Egyik a mun­kaidő kezdésével és befejezé­sével foglalkozik, a másik felöleli azokat a műszáki és szervezési intézkedéseket, amelyekkel terveink szerint ellensúlyozzuk a termelés nö­veléséhez a kieső munkaidő- alapot. Ez utóbbiról elmond­hatom, hogy a törekvésünk sikeresnek bizonyult, a gyár­egység a tavalyihoz képest 6—8 százalékkal többet ter­melt, igen jó nyereség mel­lett az év első felében. Az át­állás szerencsésen egybeesett az 1985-ig tartó üzemi re­konstrukció első lépéseinek megvalósulásával. A munka­rend? Ennél némi változta­tásra kényszerültünk, az ere­deti elképzelésekhez képest hét óra helyett tizenöt perc­cel később kezdenek azok, akik nem műszakban dolgoz­nak. Van-e értelme beszélni a közlekedésről? Mert az el­mondottak ufán adódik a kérdés, milyen körülmények között jutnak el a gyárba a dolgozók. Kiss Mihályné a gépi kimunkáló munkása nem kertel túlságosan sokat. — Egymás hegyén-hátán utazunk idefelé... A vissza­út sem sokkal jobb a szolno­kiaknak, azoknak, akik két műszakban dolgoznak. Mert ahhoz, hogy este elérjük a tíz óra 2 perckor induló jára­tot, ki kell lógni a gyárból. Veszekedünk a zuhany alatt... Mert mindenkinek sietős a dolga hazafelé. Ezt követően csak háromnegyed­kor tudunk a nekünk megfe­lelő autóbuszra szállni. Az öt­napos munkahéttel egyéb­ként, szerintem csak nyer­tünk, még akkor is, ha feszí­tettebb tempóban kell dol­gozni. Nem mondom, hogy kankodni, de bizony sietni kell, ha „hozni akarjuk” a 100 százalékot vagy egy ki­csivel még többet is. Bubori Mihályné is hozzá­szól e témához: — Az én gyerekeim -iskolá­sok, a kicsi elsős, a nagyob­bik másodikos. Jóval több idő jut rájuk, átvesszük ve­lük az anyagot, beszélgetünk. Aztán az utóbbi időben sű­rűbben , járunk a nagyszülők­höz. Azt mondom: jó ez a családoknak. Kevesebb a ro­hanás. és most már a vasár­nap is, mivel a házi munka szombatra jut, igazán szabad. Sem én, sem á férjem, szó­val mi nem foglalkozunk kü­lön pénzkereséssel.. Kiveszi az ember erejét a gyár. A hét­végeken pihenünk. A termeléshez kanyarod­nak vissza Szanák Jánosné gondolatai. Azok nevében be­szél, akiknél az öt napos munkahéttel nem változott semmi; — A ragasztó üzemben az egészségre ártalmas munka- körülmények miatt korábban munkaidő kedvezményt kap­tunk. Most ugyanannyi órát dolgozunk, mint mások, akik­nél nincs ez a körülmény. Bi­zony néha még a könny is csorog a szemünkből, különö­sen nagyobb melegben. Nem a nevetés miatt. Ha­rangozó Ferenc üzemvezető­vel, aki szakszervezeti főbi­zalmi is, a „gyógyírról” be­szélgetünk : — Az elképzelésünk az, hogy műszaki megoldásokkal csökkentsük ezeket az ártal­makat. Már most is készül­tek, a közelmúltban, ilyen készülékek, vagy például megszüntettük a kéziszórásos festőfülkénél a munkát. — Egyébként fél év elteltével megvizsgáltuk az ötnapos munkahéttel összefüggő ter­melési és munkakörülmények alakulását, s ahol kellett, változtattunk. így módosítot­tuk például a szállítási osz­tálynál a munkarendet. A műszaki fejlesztésekről igen sokat beszélhetnénk, hi­szen szépszámmal található a bútoripari üzemben, ör­vendetes, hogy a rekonstruk­ción túl, — amelynek egyes elemei nemcsak termeléke­nyebbé, hanem könnyebbé is teszik a munkát — ugyan­csak megszaporodott az újí­tásokból eredő fejlesztések száma. Mindezek mellett so­kasodtak a gyáriak gondjai, az alkatrészeket szállító partnerekkel. Mondhatnánk, ez már mások dolga: hogyan kerül a csizma az asztalra? Ügy, hogy a leckét a gyáriak­nak adja fel egy-egy ragasz­tó. festékanyag, fém vagy műanyag alkatrész hiánya. Az üzemiek példája bizo­nyítja, nem elég programot készíteni, intézkedéseket hoz­ni * a munkaidő kezdéseket, befejezéseket megállapítani. Műszaki fejlesztés kell, ap­róbb vagy nagyobb hordere­jű, s ha a gépek, a szerelő- szalagok mellett megváltozik a munka ritmusa, azzal lé­pést kell tartani anyagbeszer­zőnek, kereskedőnek ugyan­úgy. mint a megrendelt cikk szállítóinak. S minthogy a szerződések, betartásánál a fegyelem nem a legjobb, így bizony az öt napos munka­hét még szóbeszéd tárgya lesz .. . Hajnal József Propagandisták tanácskozása Szolnokon 'Az új pártoktatási év kez­detén az agitációs- és propa­gandamunka irányítóinak részvételével tanácskozást rendeztek Szolnokon, az ok­tatási igazgatóságon. Az időszerű feladatokról Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, Várkonyi Péter, a KB titkára és Laka­tos Ernő, á KB osztályveze­tője tartott előadást. Szolnok megyében Bolgár Komszomol küldöttség A KISZ Szolnok megyei Bizottságának meghívására csütörtökön megyénkbe láto­gatott a bolgár Komszomol Kjusztendil megyei Bizottsá­gának delegációja. A küldött­ség 3 tagja — Magdalena Jankova, a Komszomol Kjusztendil megyei Bizottsá­gának első titkára, Róza Isi- onova és Kiril Stoicskov, a megyei Komszomol-bizottság területi titkárai — szeptem­ber nyolcadikáig tartózkodik a megyében. Tegnap délután a megyei pártbizottság épületében Mo­hácsi Ottó, az MSZMP Szol­nok megyei Bizottságának titkára fogadta a vendégeket és baráti eszmecserén tájé­koztatta őket a megye politi­kai, gazdasági, kulturális helyzetéről. A többnapos program so­rán a vendégek Szolnok, Kar­cag, Mezőtúr, Budapest és Jászberény nevezetességeivel, üzemeivel, gyáraival, terme­lőszövetkezeteivel ismerked­nek meg. (Folytatás az 1. oldalról) nálikozó lehetőségeket. Ke­mény valutával fizető meg­rendelők megbízáséból 1982- ben három fúróberende­zésük dolgozik a határokon túl. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalait. idei feladatai között is kiemelt szerepet kapott a kormány energiagazdálkodási prog­ramjához kapcsolódó fel­adatok végrehajtása, Az NKFV-nek már az idén 200 millió köbméter többlet- földgáz felhasználására kel­lett lehetőséget teremtenie. A SZOT elnöksége tegnapi ülésén a szakszervezetek ági- táoiós és propagandamunká­ját értékelve megállapította, hogy a fejlődés ellenére is szükséges a tevékenység to­vábbfejlesztése a szakszerve­zeti mozgalomban. A tagsá­got folyamatosan kell tájé­koztatni arról, hogy mit tesz miért és hogyan harcol a szakszervezet. Korszerű módszerekkel kell segíteni az új jelenségek, folyamatok, törekvések megismerését, el­fogadását. Az elnökség további napi­rendi pontként jóváhagyta a szakszervezeti üdülőjegyek jövő évi elosztásának tervét. A 19 iparági-ágazati szak- szervezet azonos feltételek szerint, taglétszámának ará­nyában kapja a beutaló je­gyeket. A jóváhagyott ke­retszámok figyelembe véte­lével az arányos elosztást számítógép végzi. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg a SZOT-kül- döttség norvégjai tárgyalá­sairól. Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezeté­sével — a skandináv orszá­gok szakszervezeteit tömörítő Északi Szakszervezeti Szö­vetség meghívására — au­gusztus 22—25. között SZOT- küldöttség járt Norvégiában. A magyar és a skandináv szakszervezetek küldöttségei igen tartalmasnak és érté­kesnek tartották a sokolda­lú, őszinte és nyílt véle­ménycserét. A SZOT küldöttsége Nor­végiából való elutazása előtt találkozott az amerikai AFL- CIO Lane Kirkland elnök vezette küldöttségével. Az elnökség a tájékoztatást jóváhagyólag tudomásul vet­te. A SZOT elnöksége állás- foglalást fogadott el, amely­A vállaltat eddig tervsze­rűen haladlt céljai felé, an­nak ellenére, hogy munkái elvégzését igen gyakran technológiai nehézségek hát­ráltatják. A kőolaj- és földgáziter- melő vállalat idei tervei között is fontos helyet fog­lal el az export. Annál is inkább így van ez, mert a magyar külgazdasági törek­vések többek között a szén- hidrogén szárrpazékok kül­földi eladását is jelentik. Ez az üzlet persze a vállalati gazdálkodási eredmények ja­vítását- is hasznosan szol­gálja. Sajnos, az itthoni ben rámutat: az elmúlt évek­ben feszültebbé vált a nem­zetközi politikai légkör. A fegyverkezési hajsza felújí­tására tett kísérletek, Wa­shingtonnak - az erőfölény megszerzésére irányuló po­litikája, egy — az egész emberi civilizációt megsem­misüléssel fenyegető — nukleáris katasztrófa lehető­sége világszerte mélységes aggodalommal tölti el a bé- kesZerető embermilliókat. Az állásfoglalás utal a Havannában februárban megtartott X. szakszervezeti világkongresszusra, amely­nek résztvevői követelték: meg kell akadályozni a nukleáris katasztrófát és erősíteni kell a békét föl­dünkön . — ez minden szin­ten elsőrendű fontosságú fel­adat a szakszervezeti világ­mozgalom számára. A ma­gyar szakszervezetek csatla­koznak a havannai felhívás­hoz, erejükhöz és lehetősége­ikhez képest készek mindent megtenni a legalapvetőbb emberi jo" az élethez való jog védelmében. Készek az együttműködésre minden olyan hazai és nemzetközi szervezettel, amely céljának tekinti a béke ügyének szol­gálatát. Végül az állásfogla­lás a magyar szakszervezeti mozgalomnak azt a meggyő­ződésből fakadó kötelezettsé­gét hangsúlyozza, hogy a 4,5 millió szervezett magyar dolgozó nevében hitet te­gyen a X. szakszervezeti vi­lágkongresszus felhívása mellett, és csatlakozzék azok­hoz az akciókhoz, amelyeket szeptember elsejével, a béke napjává, az antifasiszta vi­lágnappal itthon és külföl­dön szerveznek a következő hetekben a béke, az enyhü­lés vívmányainak megőrzé­se érdekében. igények változása miatt a propán-bután és a izobután exportját az NKFV-nek a tervek szerint mérsékelnie kellett. Szerencsére a vál­lalat f öld gáz tér m elés i ter­vének túlteljesítése, és az úgynevezett „propán-bután kihozatal” javításának ré­vén a terveket eddig sike­rült túlteljesíteni. * A szolnoki ünnepség be­fejező mozzanataiként ki­tüntették a legjobban dol­gozó alföldi olajbányászo­kat: a Bányászati Érdem­érem különböző fokozatait és Kiváló Bányász kiitüniter tő címeket adtak ált nekik. Megemlékezések az országban, ünnepség a megyeszékhelyen Az ünneplő bányászok egy csoportja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom