Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-30 / 229. szám
1982. SZEPTEMBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ifjúsági emlékművet avattak Havasi Ferenc oliiaiiáca A legjobbak elmennek... Miért ez a riadalom? Tegnap Kelenföldön, a Feneketlen-tó partján felavatták a magyar ifjúság antifasiszta harcának és mártírjainak emlékművét. Képünkön: az avató ünnepségen Tegnap Budapesten a XI. kerületi Kosztolányi Dezső téren felavatták a Magyar Ifjúság Szabadságfrontja harcainak és hősi halottainak emléket állító műalkotását. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kezdeményezésére hat budapesti egyetem szervező bizottságot hozott létre egy történelmi tanulmány elkészítésére. A tudományos munkában feltárják az egyetemisták és a hozzájuk csatlakozott ipari tanulók ellenállási tevékenységét. Az eddigi kutatások 29 hősi halott nevét derítették fel. Az ő emlékük előtt kívánt tisztelegni az utókor Illés Gyula szobrászművész, és Gulyás Zoltán építész a környezetbe harmonikusan illeszkedő antifasiszta ifjúsági emlékművével. Az avatóünnepségen Mádi Szabó Gábor színművésznek, a Görgey Zászlóalj volt tagjának szavalatát követően Zimányi Tibor, a Magyar Ifjúság Szabadságfrontja volt vezetője a bajtársak nevében emlékezett meg a magyar antifasiszta ellenállásról, ebben az ifjúság részvételéről. Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter emlékműavató ünnepi beszédében egyebek között emlékeztetett arra, hogy 1944. november 7-én jött létre a Magyar Diákok Szabadságfrontja, amely különböző szervezeteket tömörített magába, s harcra hívta az egész magyar értelmiségi ifjúságot a német megszállók ellen, az ország felszabadításáért, a békéért és az ország demokratikus átalakításáért. Erre sajnos nem kerülhetett sor, mert az ellenállás vezérkarát a nyilasok letartóztatták. — Ez a történelmi tény nem feledtetheti el velünk, hogy volt magyar ellenállás, mégpedig nemcsak passzív rezisztencia formájában. Az ellenállásnak voltak áldozaOrszággyülés előtt Kiskörén tanácskozott a megyei képviselőcsoport Tegnap az országgyűlési képviselők Szolnok - megyei csoportja, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság meghívására, Kiskörén, a vízlépcső központi épületében tartotta meg ülését. A tanácskozáson részt vett Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnök- helyettese. Bózsó Péter, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Sándor László, a Hazafias Népfront megyei titkára. A képviselők tájékoztatást hallottak az október 8-ra összehívott országgyűlés előkészítésével kapcsolatos fel, adatokról, majd Daróczi András, rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője ismertette meg a képviselőket a közrend és közbiztonság megyei helyzetével. Végül a házigazda, dr. Hegedűs Lajos, a KÖTIVÍZ- IG igazgatója adott tájékoztatást a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről. Kútmúzeum Víztoronyból múzeumot csinál Orosházán az egyik kerületi népfront^izottság. Az építményt a városi tanács adta át a népfrontnak, hogy a szervezet abban rendezhesse be — Az ásott kútfői a víztoronyig címmel — a vízműtörténeti kiállítást. A város két, már nem használt öreg víztornya közül az egyik megért a lebontásra, ám a másik, a Kond utcai, olyan jó állapotú, hogy kár lett volna érte, ha elpusztul. tai, akiknek emléke előtt most, ezzel az emlékművel is kegyelettel áldozunk. A volt baj társak nevében Gyenes Antal és Győrffy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Szilvási György, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem KISZ-bizottságának titkára koszorúzott. ElhelyezCigány származású értelmiségiek helyzetéről és a cigányság társadalmi beilleszkedésében vállalt feladatairól tanácskoztak a Hazafias Népfront országos elnökségének cigányfórumán tegnap a.HNF OT székházában. Az ország nagyszámú, viszonylag egységes etnikai csoportja, a cigánylakosság helyzetének alakulásától szinte elválaszthatatlan három szó: munka, lakás, oktatás — mondotta vitaindítójában Kozák Istvánná a cigánylakosság helyzetével foglalkozó tárcaközi koordinációs bizottság titkára. Az anyag- és energiagazdálkodás korszerűsítésének lehetőségeiről (tanácskozott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége tegnapi ülésén. Amint a résztvevők megállapították, a termelőszövetkezetek az alap- tevékenységként az évi átlagosan 112 milliárd forintos érték előállításához mintegy 80 milliárd forint értékű anyagot és energiát használ- naa fel. Éppen e nagyságrend miatt akár egy-két százalékos hatékorwságjavulás is milliós összegekkel növelheti az üzemi eredményeket. Az elmúlt években a tsz-ek a korábbiaknál nagyobb gondot fordítottak a takarékosságra; az olajtüzelésű kazánokat gáz vagy széntüzelésűre állították át, jobban szervezték a szállítójárművek kihasználását, takarékos terményszárítási technológiákra tértek át. Ennek nyomán több száz millió forint megtakarítást értek el. ték a megemlékezés virágait a Magyar Néphadsereg, a Fővárosi Tanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége és a budapesti egyetemek képviselői. Az emlékműavatási és kó- szorúzási ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget. Az ország hét megyéjéből meghívott cigány származású értelmiségiek közül a vitában többen elmondták, hogy a társadalmi közeledés egyik akadálya éppen az oktatásban keresendő: a velük foglalkozó pedagógusok egy részének nincs megfelelő képzettsége a cigánygyermekek tanítására. Az eszmecsere során a hozzászólók javasolták azt is, hogy kívánatos lenne a cigányság kultúrájának tárgyi emlékeit felkutatni, összegyűjteni, s azoknak állandó kiállítási lehetőséget teremteni. A következő években a többi között a műtrágya és a növényvédőszer gazdaságos felhasználása új agrotechnikai eljárások bevezetése kínál további lehetőségeket a takarékosságra. A vita több résztvevője kiemelte az észszerűbb takarmányfelhasználás jelentőségét, örvendetes, hogy egyre több szövetkezetben már helyben készítik a takarmányokat, s ezáltal sok milliárd forint értékű szállítási és szárítási költség, közvetve energia takarítható meg. Sajnálatos viszont, hogy még ma is él az a pazarlást jelentő gyakorlat, hogy a tsz- ek egy része a betakarítás után a gazdasági egyensúly érdekében kénytelen eladni takarmánykészleteit, majd gyakran ugyanazt januárban emelt áron visszavásárolni. A tervek szerint a TOT közreműködik abban, hogy a szövetkezetekben a következő éveken általános gyakorlattá váljon az egységes anyaggazdálkodási rendszer. a politikai akadémián A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján tegnap Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára tartott előadást „Külgazdasági stratégiánk megvalósításának feladatai” címmel. Az előadáson megjelentek gazdasági, politikai, ideológiai, társadalmi életünk képviselőit Lakatos Ernő, a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője köszöntötte. Czinege Lajos Bulgáriába utazott Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter tegnap a Bolgár Népköz- társaságba utazott, a „Pajzs —82” fedőnevű hadgyakorlat eseményeinek megtekintésére. Észt küldöttség a megyében Hétfőn Nyikolaj Johanson, az Észt SzSzK Szakszervezetek Tanácsának elnöke vezetésével kéttagú delegáció érkezett Szolnok megyébe, tanulmányozni a szakszervezetek munkáját, az SZMT vezető-irányító tevékenységét. Ä szakszervezeti küldöttség kedden ellátogatott a MEZŐGÉP Vállalathoz. Tegnap a megyei pártbizottság székházában fogadta a vendégeket Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára. Részt vett a beszélgetésen Árvái István, az SZMT vezető titkára, továbbá a megyei pártbizottság titkárai. Majoros Károly tájékoztatta az észt vendégeket a megye gazdasági politikai, kulturális életéről. Ezután a küldöttség a Szőrmekikészítő- és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni gyárát és a tisza- földvári Lenin Termelőszövetkezetet kereste fel. Ma a program Kisújszálláson folytatódik. Az észt delegáció holnap reggel utazik haza. Rendre ismétlődő — s egyre ingerültebb hangvételű — kérdések: „Mi lesz velünk, ha legjobb embereink sorra elhagynak bennünket, mert a tsz-melléküzemek, a különböző kisvállalkozások jóval kedvezőbb fizetési feltételeket kínálnak? Egyáltalán: miként lehetséges, hogy egy kis kóceráj sokkal magasabb bért fizethet, mint egy szocialista nagyvállalat?” Esetenként talán megfontolandó a gazdasági alaptörvény: érték csakis munkával, több érték pedig csakis több — jobb, hatékonyabb, jól szervezett és gazdaságos — munkavégzéssel állítható elő. S bár a kisvállalkozásokra érvényes bér- és jövedelemszabályozás semmivel nem liberálisabb (sőt!), mint a nagyvállalatok esetében, a több és jobb munkával előállított értékből — az imént idézett alaptörvény logikája szerint — több juthat a személyi bérekre is. Miközben sokan értetlenkednek a tsz-melléküzemek- ben, vagy éppenséggel bizonyos kisvállalkozásoknál elérhető — viszonylag — magasabb keresetek miatt, sokkal kevesebb szó esik arról, hogy például e melléküzem- ágak jórészében — az átlaghoz képest — csak nagyon alacsony keresetek érhetők el. Ahol viszont valóban magasabbak a keresetek — az összehasonlítható ipari és építőipari munkakörökhöz képest —. ott is figyelembe kell (kellene) venni, hogy általában alacsonyabb technikai felszereltséggel sokkal rosszabb munkakörülmények között dolgoznak, és többnyire olyan szükségletek kielégítését vállalják ezek az üzemek, amelyekre egyszerűen nincs más vállalkozó. Vitathatatlan: a tsz-melléküzemek, a különböző kisvállalkozások egyetlen, lehetséges munkaerőforrása az állami nagyvállalat. Csakhogy: például a fővárosi tsz- ek melléküzemeiben mindössze 35—40 ezer budapesti illetőségű munkavállaló dolgozott 1980-ban, s bár ez a szám tavaly növekedett, a fővárosba települt ipari létszámhoz képest a termelő- szövetkezetek ipari részlegeinél foglalkoztatottak aránya mindössze 2—3 százalék. A különböző „jogállású” kisvállalkozások ma sem foglalkoztatnak több embert, mint amennyivel az elmúlt két-három évben spontán módon csökkent a nagyipari létszám. Ráadásul az új vállalkozási formák többnyire az úgynevezett „töredékmun- kaidőt” hasznosítják. Ily módon csak minimálisan érintik a főfoglalkozásúak munkaviszonyát. És mert e kisvállalkozások működésének központi szabályozása korántsem olyan liberális, mint ahogy azt a közvélemény feltételezi, az érdeklődés a vártnál jóval csekélyebb e vállalkozási formák iránt. Akkor meg miért ez a nagy riadalom? Emlékezzünk csak: annak idején, amikor a munkavállalók mozgását úgyszólván semmiféle adminisztratív szabály nem korlátozta, mindenki a munkaerőfluktuáció károsnak ítélt következményeit hangsúlyozta. Amikor szigorú adminisztratív rendszabályokkal próbálták „helyhez kötni” a munkavállalókat, akkor ugyanez a kórus' e rendszabályok ellen harsogott, mondván: mozdíthatatlan munkaerőállomány- nyal aligha lehetséges rugalmasan változó termékstruktúra. $ milyen furcsa: az adminisztratív rendszabályok eltörlése már önmagában is fölborzolta a kedélyeket; a kisvállalkozások — magyarán: a versenytársak — lét- jogosultságát elismerő rendelkezések pedig úgyszólván „kétségbeesésbe” kergetik az állami nagyvállalatokat. S még furcsább,' hogy e nagy- vállalatok vezetői és munkaügyi szakemberei, minden valamire való szakmai tanácskozáson rendre és feltétéi nélkül elismerik; jócskán van mit javítani gazdálkodási módszereiken, munkaerő- gazdálkodásukon, szervezettségükön, hatékonyságukon stb. Ám úgy tűnik, hogy könnyebb és egyszerűbb minderről különböző szakmai tanácskozásokon eszmét cserélni mint tudomásul venni e feltételek, és a követelmények szerint működő versenytársak jelenlétét. Ha jól meggondoljuk: ez a jó ideig „kényeztetett” állami vállalatok természetes reakciója; s ha az állami szabályozás netán fölhagyna e kényeztetéssel, akkor előbb-utóbb remélhető, hogy eddigi dédel- getetijei végre-valahára rádöbbennek: tenni is kellene valamit annak érdekében, hogy legjobb embereiket megtarthassák. — V — Napirenden az anyag- és energiagazdálkodás Ülést tartott a TOT elnöksége A cibakházi Vörös Csillag Tsz cipőüzemébe n az év elején indult meg a munka. F.z idő tájt több mint száz nő dolgozik itt Cigányfórum a népfrontban
