Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-26 / 226. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. SZEPTEMBER 26 iHeti világhiradó I Ma tartják az NSZK-beli Hessenben a tartományi választá­sokat, amelyeknek országos kihatásait érdeklődve várják a megfigyelők. Képünkön: választási plakátok sorakoznak Majna-Frankfurt utcáin HÉTFŐ: Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi moszkvai tárgyalásai — Szociáldemok­rata győzelem a svéd válasz­táson — A török államfő Ju­goszláviában — Thatcher tá­vol-keleti útja. KEDD: New Vorkban meg­kezdődik az ENSZ-közgyűlés J7. ülésszaka, amelynek el­nökévé Holla! Imre magyar külügyminiszter-helyettest vá­lasztják — Amin Gemajelt beiktatják Libanon elnöki tisztségébe. SZERDA: Az Arab Liga kül­ügyminiszteri tanácsa bírálja az Egyesült Államokat a bej­rúti vérengzés miatt — Or­szágos sztrájknap Angliában — A KGST-tagállamok állan­dó képviselői Moszkvában ta­nácskoznak. CSÜTÖRTÖK: Megkezdődik a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalások 28. ülésszaka — Is­mét Libanonba érkeznek az amerikai—francia—olasz el­lenőrző erők — Gustáv Hu­ták bulgáriai látogatása. PÉNTEK: A keresztény pár­tok és a szabaddemokraták megbeszélései Bonnban az új koalíció megalakításáról, ösz- szehívják az FDP rendkívüli kongresszusát — Palesztiná­val foglalkozó ülésszak az ENSZ-ben. SZOMBAT: Fokozódó belpoli­tikai ellentétek Izraelben — A Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének központi bizott­sági ülése. Hogyan alakul a bonni bel­politika? Mozgalmas hete volt a nyu­gatnémet belpolitikának: szinte minden előkészület megtörtént az október első napjára, tehát péntekre ter­vezett belpolitikai fordulat érdekében. A papírforma sze­rint nem lesz akadálya a „konstruktív bizalmatlansági indítvány” keresztülhajszo- lásának, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy Schmidt kancellár kisebbségi szociál­demokrata kormányának megbuktatásával egyidőben a CDU jelöltjét. Kohlt kor­mányfővé választják. Ez úgy > ^ " * Ve­rliehet végbe, hogy felbom­lott a tizenhárom esztendőn át működő szociálliberális koalíció és a szabaddemok­raták, legalábbis az 53 kép­viselő többsége az eddigi jobboldali ellenzékkel, a CDU—CSU-val voksol majd. Schmidt rendkívüli parla­menti választást javasolt, ar­ra hivatkozva, hogy nem egészen két évvel ezelőtt a szavazók határozott többsé­get biztosítottak a szociálli­berális koalíciónak. A ke­reszténydemokraták azonban csak márciusra hajlandók ki­írni az új választást. Nyil­ván birtokon belüli, a hata­lom eszközeit kihasználva akarják biztosítani az előké­szítést. A szabaddemokraták különösképpen pártolják a halasztást, miután a közvé- leménykutatás szerint, ha ma vasárnap lenne a válasz­tás, csupán 2,3 százalékot ér­nének/ el, s kiesnének a par­lamentből. Ebből a szem­pontból nem lényegtelen, hogy a mai vasárnapon is lesz választás, bár nem or­szágos méretekben, hanem Hessen tartományban. Az NSZK-ban a Bundestag (parlament)-választás nem mindenben fedi a landtag (tartományi gyűlés)-jelöltek­re történő szavazást, de ma bizonyos értelemben orszá­gos jelentőségű tesztelés zaj­lik majd a hesseni urnák­nál. A lehetséges nyugatnémet kormányváltás hátterében főként bel- és gazdaságpoli­tikai tényezők állnak. A vi­lággazdasági válság, a nehéz­ségek sorozata a maga szint­jén az NSZK-t, Nyugat-Euró- pa vezető hatalmát is meg­viselte. A CDU—CSU alig­ha hozza meg a csodát, de a belső meghasonlással küsz­ködő szociáldemokraták sok tekintetben megkoptak. A partner FDP pedig menekült a hánykolódó hajóról, nem utolsósorban úgy, hogy hoz­zájárult számos keresztény- demokrata javaslathoz, ame­lyeket mindeddig elfogadha­tatlannak tartott. A nemzet­közi közvélemény természe­tesen feltészi a kérdést, mi­lyen lehet majd egy új koa­líció külpolitikai állásfogla­lása, különösen azok után, hogy a Schmidt-kormány többízben a józan ésszerű­ség talajáról nyilvánított vé­leményt a szélsőséges wa­shingtoni lépésekkel szem­ben. Európa és a világ szá­mára előnyös lenne, ha Bonnban egy belpolitikai té­nyezők következtében kiala­kuló új kormány megőrizné a külpolitikai realitás érzé­két. Melyek a közel-keleti vál­ság legújabb fejleményei? A világ még mindig a bej­rúti tömegmészánlás felett ér­zett döbbenet hatása alatt áll. Újabb és újabb tények bizonyítják, hogy a gyilkos bandáknak az izraeli hadse­reg nyitott kaput. Több jel­zés szerint előzetes légi fel­derítéssel, majd az akció közben világító rakétákkal nyújtottak segítséget. De a hírek szerint három Wa­shingtonban akkreditált arab nagykövet az amerikai kül­ügyminisztériumot előre fi­gyelmeztette, hogy valami készül — a state department azonban nem vette komo­lyan, vagy nem akarta ko­molyan venni. Az Arab Liga külügymi­niszteri ülése ezért terjesz­tette ki bírálatát az Egye­sült Államokra — a Bizton­sági Tanácsban, valamint más nemzetközi fórumokon pedig következetes vizsgála­tot sürgetnek, s a bűnösök felelősségre vonását. Az ér­zékelhető változásokhoz tar­tozik, hogy az amerikai saj­tó eddig feltétlen Izrael-ba- rát körei, s a kongresszusi képviselők is ostorozzák Be- gint. El akarják magukat határolni az izraeli kor­mányfő „őrült esztelenség- ként” megbélyegzett tetteitől és így próbálják elérni, hogy az általános amerikai közel- keleti politikát az amerikai— izraeli együttműködést ne terheljék ezek a védhetetlen mozzanatok. A hangulat- váltáshoz tartozik a belpoli­tikai feszültség növekedése Izraelben. Libanonnak közben új el­nöke- van, Amin Gemajel személyében, akit öccséhez képest pozitívabban ítéltek meg az ország hazafias erői, s a mohamedán tömegek. Az országba visszatértek az amerikai—olasz—francia el­lenőrző erők, de ezúttal nem szabták meg előre a kivonu­lás pontos határidejét. Az alapkérdés azonban változat­lanul az izraeli csapatok visszavonulása Libanonból. Kérdés, mit tud. és mit akar tenni ennek érdekében az új elnök, s hajlandó-e az Egye­sült Államok kellemetlen szövetségesének, a Begin-ka- binetnek megregulázására? Réti Ervin Olof Palme alakít kormányt Svédországban. Képünkön: a Szociáldemokrata Párt vezetője — és felesége — a választási győzelem kihirdetése után Ni* Világszerte óriási felháborodást keltett a két bejrúti palesz­tin menekülttáborban elkövetett tömegmészárlás. Képünkön: gyermekholttestek a szabrai táborban fa ENSZ-közgyülés elítélte a bejrúti tömegmészárlást (Folytatás az 1. oldalról) Tel Aviv valódi célja — mondották —, hogy Izrael határait kiterjessze északra és ennek érdekében átalakít­sa Libanon állami berendez­kedését. A libanoni politikus a bécsi értekezletről felhí­vást intézett a közel-keleti állam új elnökéhez, Amin Semajelhez, melyben köve­telte: ragaszkodjon az izrae­li csapatok teljes kivonulá­sához Libanonból. Izraeli részről utasították a múlt hét végén a falangis- ta milíciákat arra, hogy „pa­lesztin gerillák felkutatása” címén behatoljanak a Szabra és Satila palesztin menekült- táborba. Az izraeli hadügy­minisztert kellő időben érte­sítették a tömegmészárlásról, de az nem tett semmit meg­akadályozására. Ez derül ki az izraeli tv-nek a múlt heti tragédiáról pénteken este közvetített riportműsorából és Ariel Sáron izraeli had­ügyminiszternek a műsor után sugárzott nyilatkozatá­ból. A helyszíni beszámolóban az izraeli tv egyik riportere elmondta, hogy szeptember 17-én este telefonált Saron- nak és közölte vele értesülé­seit a tömegmészárlásról. A hadügyminiszter azonban rá sen: hederített a hallottakra „boldog újévet” kívánt a ri­porternek, majd a beszélge­tést megszakítva letette a kagylót. Sáron hadügyminiszter tv- nyilatkozatában azzal men­tegetőzött, hogy „nem adott volna parancsot a falangis- táknak. hogy behatoljanak a táborokba, ha tudta volna, hogy ott öldöklés lesz . ..” Beismerte, hogy a véreng­zés híre a Bejrútban állomá­sozó izraeli katonák körében zavart keltett, többen közü- .ük kijelentették, hogy mi- riamarabb ..haza akarnak térni' Megerősítette azt is. hogy az “semények nyomán pénteken reggel ‘lemondott egy magas rangú tiszt, s hogy az utóbbi napokban volt „né­hány lasonló” lemondás. Sa- icn a teljes felelősséget a fa- langis'ákra hárította a két menekülttáborban történte­kért. az izraeli ellenzéki munkáspártot pedig az ügy­ben kialakult belső vita éle­zésével vádolta. Háromnapos általános sztrájkkal, tüntetésekkel fe­jezi ki felháborodását a megszállt Ciszjordánia és Gáza lakossága amiatt, hogy a Szabra és Satila menekült­táborban polgári személyek körében vérfürdőt rendeztek — jelentette a palesztin hír- ügynökség, a WAFA. A hír- ügynökség beszámol arról, hogy a gyász jeléül fekete zászlókat tűztek ki paleszti­nok házainak ezreire. Tegnap estére Tel Aviv- ban tömegtüntetést hirdet­tek, tiltakozásul a szabrai és satilai palesztin menekülttá­borokban egy héttel ezelőtt történt tömeggyilkosság mi­att. A tömegtüntetés szerve^ zője az ellenzéki munkapárt és a „Békét most” mozga­lom. A gyülekező tömegben háborúellenes szervezetek tagjait, haladó értelmiségie­ket, a Libanonba küldött ka­tonák családtagjait lehetett látni. A tüntetők feliratos táblákon követelték, hogy Izrael szüntesse be liba­noni háborúját, s Begin mi­ll, iszterelnök és Sáron had­ügyminiszter mondjon le. Brezsnyev Bakuval és lakóinak életével ismerkedett Leonyid Brezsnyev bakui fogadtatása (Telefotó — KS) Gromiko New Yorkban Andrej Gromiko külügy­miniszter, az ENSZ-közgyű- lés 37. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség -vezetője megérkezett New Yorkba. A repülőtéren elhangzott rövid nyilatkozatában a szov­jet külügyminiszter rámu­tatott, hogy a jelenlegi ülés­szakot nyugtalan, bonyolult nemzetközi helyzetben tart­ják. „A mostani körülmé­nyek között valamennyi ENSZ-tagállam kötelessége, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a legelemibb em­beri jog, az élethez való jog biztosításáért.” „Készek va­gyunk együttműködni min­den, kis és nagy állammal a fegyverkezési verseny meg­fékezését szolgáló eszközök felkutatásában, a feszültség­szítás leállításában, abban, hogy a nemzetközi kapcsola­tok fejlődését visszatérítsük az enyhülés medrébe, meg­erősítsük az eltérő társadal­mi rendszerű országok kö­zötti bizalmat. Ezek az elvek vezérlik a szovjet delegációt az ENSZ-közgyülés jelenle­gi ülésszakának munkájá­ban is” — hangoztatta a szovjet külügyminiszter. 1 IKSZ KB Ülésin Határozathozatal A párttagság társadalm i - gazdasági feladatairól foga­dott el határozatot pénte­ken a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének Köz­ponti Bizottsága. A határo­zat felhívja a JKSZ tagjait és szervezeteit: tegyenek meg mindent az állampol­gárok mozgósítása és a szo­cialista önigazgatási viszo­nyok egész rendszerének aktivizálása céljából, annak érdekében, hogy megállít­hassák a jelenlegi kedve­zőtlen társadalmi és gazda­sági irányzatokat. A Köz­ponti Bizottság a párttag­ságtól a fegyelmezett, fele­lős és hatékony tevékenysé­get vár el a XXI. kongresz- szus határozatainak végre­hajtásában, kiváltképpen a gazdasági munka területén. A JKSZ KB öt bizottsá­got • választott, amelyek hosszabb távú feladatként foglalkoznak majd a pártte­vékenység különböző terü­leteivel, s munkájukról rendszeresen beszámolnak a Központi Bizottságnak. A szóban forgó területek: á JKSZ fejlődése és a káder- politika, az ideológiai és el­méleti munka, a JKSZ nemzetközi kapcsolatai, a honvédelem és a JKSZ tör­ténete. Bakuval, a város lakóival ismerkedett tegnap Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke. Leonyid Brezsnyev a vá­ros központjában megkoszo­rúzta Lenin szobrát, s annak a 26 bakui komisszárnak az emlékművét, akit 1922-ben, a Lengyelország társadalmi, politikai és gazdasági hely­zetéről, a helyi államigazga­tási szervek feladatairól ta­nácskoztak a vajdasági ta­nácselnökök, valamint az Országos Honvédelmi Bi­zottság vajdasági megbízott­jai. Az ülésen, amelyen négy miniszterelnök-helyettes is részt vett, Wojciech Jaruzels­ki hadseregtábornok, kor­mányfő elnökölt. Stanislaw Ciosek, a kor­mány szakszervezetügyi mi­nisztere a szakszervezeti mozgalom jövőjéről szólva kifejtette: e kérdés megoldá­sában a kiindulópontot az 1980 augusztusi események­hez való visszatérés jelenti. Ezen belül is azok a megál­lapodások, amelyeket a kor­mány képviselői a sztrájkoló munkásokkal irtak alá, rög­zítve a független, önigazga­tó szakszervezetek szerepét és céljait. A dolgozók jól felfogott, valós érdekeit kép­viselő szakszervezetekre van szükség, de nem lehet szó az polgárháború idején végez­tek ki az angol intervenciós erők katonái. A polgárhábo­rú idején a Kaukázuson túl harcoló 11. Vörös Hadsereg 'emlékművénél találkozott a hadsereg veteránjaival, majd ellátogatott egy Baku köze­lében levő kaszpi-tengeri mozgó olajfúró szigetre, 1981.- december 18-át meg­előző anarchikus körülmé­nyek visszaállításáról. A tanácskozás egyik to­vábbi témája a gazdasági jellegű bűncselekmények, köztük főként a spekuláció elleni harc volt. A vitában nagy figyelmet szenteltek a télre való felkészülésnek, így a lakosság lehetőség szerinti legjobb és legigazságosabb áruellátásának is. Szó volt ezen kívül a kereskedelem működéséről, valamint a még mindig nagy problémákkal küzdő lakásépítésről. Wojciech Jaruzelski a fel­szólalásokhoz kapcsolódva rámutatott, hogy a spekulá­cióval, az élősdiséggel, a veszteséggel szemben való fellépés akkor lehet igazán eredményes, ha az állam- igazgatás valamennyi szint­jén betartják a szocialista erkölcsösség alapelveit, ha magán az államigazgatáson belül is mindenkinek tiszta a keze. / Lengyelország n dolgozók valós érdekeit képviselő szakszervezetekre van szükség

Next

/
Oldalképek
Tartalom