Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-23 / 223. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. SZEPTEMBER 23. IA tudomány világa I A fagyasztótól a fogyasztóig A gyorsfagyasztást a köznyelvben helytelenül mélyhűtésnek nevezik, mert a tartósítást nagyon alacsony hőmérsékleten végzik. Az eljárás lényege azonban nemcsak abban van, hogy a konzerválandó árut „mélyen” a fagypont alá hűtik. Legalább ennyire fontos, hogy a fagyasztás gyorsan történjék. Amikor a hőmérsékletet a fagypont alá csökkentjük, akkor az élelem romlását elsősorban okoáó mikroorganizmusok (penészek, élesztők és baktériumok) Hatása gyöngül. A táplálékban lévő nedvek megszilárdulásával pedig — mínusz 10 C-fok alatt — működésük vagy megszűnik, vagy annyira korlátozódik, hogy már nem okoznak romlást. De a mikroorganizmusokat a fagyasztás csupán részben pusztítja el, tehát az élelmiszer nem válik csírát- lanul tisztává, sterillé. A fagyasztás gyorsaságának egyik célja éppen az, hogy a lehűlés olyan hamar következzék be, hogy a mikroorganizmusoknak ne legyen idejük a kis hőmérséklethez alkalmazkodniuk, ami életműködésük föléledésére vezetne. A gyorsfagyasztásnak más előnyei is vannak. E módszerrel az élelmiszersejtek falait megóvhatjuk a roncsolástól, s ezáltal az élelmiszer szerkezete, összetétele nem változik. Tudjuk, hogy amikor a .víz megfagy, jégkristályok keletkeznek. Ha ez a folyamat lassan megy végbe, szép nagy kristályok képződnek. Csakhogy ezek az élelmiszer sejtjeinek falát áttörik* megsértik. Ellenben a hirtelen fagyasztással a sejtekben lévő víz parányi, finom jégkristályokban, a sejteken belül fagy meg. Nincs idő roncsolást előidéző nagyobb kristályok képződésére, sem arra, hogy a víz a sejtet elhagyva a sejt közötti térben fagyjon meg s ott roncsoljon. A hússejtek fagypontja mínusz 0,6— —2,2 C-fok, a növényeké mínusz 0,4, —6,7 C-fok között változik. E hőfokokat tehát nagyon gyorsan kell elérni. De nagy mennyiségű hideget, főleg gyorsan, csak igen alacsony hőfokon lehet átadni. Ezért a gyorsfagyasztáskor általában mínusz 30, —40 C- fok körüli hőmérsékleten dolgoznak. Képünkön: az egyik legkényesebb élelmiszernek, a halhúsnak gyorsfagyasztásra való előkészítését láthatjuk, hogy azután a hűtőláncokon bármikor eljuttatható legyen a fagyasztótól a fogyasztóig. Einstein-iratok Negyedszázaddal Einstein halála után végre hozzáférhetővé vállt a kutatás számára a magfizikus írásbeli öröksége: a Princeton Egyetem .könyvtárában 4300 okmány másolatát tartalmazó irattárat nyitottak meg. Az okmánytár Einstein tudományos dolgozatain és nem tudományos iratain kívül terjedelmes levelezését is magába foglalja. A fizikus nemcsak híres fizikusokkal, hanem a politika és a művelődés neves képviselőivel is levelezett. A gazdag anyag betekintést enged századunk elejének fizika- történetébe. s Einsteinnek a tudományról, a társadalomról és a politikáról vallott nézeteibe. Gyümölcslégy A kaliforniai gyümölcsösökben egy különlegesen szívós kártevő pusztít: a f öld k öni-tengeri gyümölcslégy. Első ízben 1980. júniusában tűnt fel Santa Clara környékén, majd néhány Hónap alatt már 400 négyzetkilométernyi gyümölcsFst támadott meg, s ma már több, mint 1400 négyzetkilométernyi nagyságú területen veszélyezteti a gyümölcsösöket. Felteszik, hogy egy turista hurcolta be az USA- ba. Ez a kártevő azért olyan veszedelmes, mert eddig kudarcot vallott az ellene bevetett mindennemű biológiai és vegyi védekezés. Kalifornia kormányzója nagyszabású irtóhadjáratot indított a betolakodók ellen. Szakemberek és önkéntesek leszüretelték és megsemmisítették a még éretlen gyümölcsöket, hogy megaíka- dályozák a kártevők elszaporodását. Vizsgálat szélcsatornában A szélcsatorna aerodinamikai kísérletekhez alkalmas levegőáramlást létesítő berendezés. A levegőáramlást a szélcsatornában ventillátor segítségével létesítik. Számos fajtája van. A repülőgépmakettek megfúvatásánál a sűrített levegővel működő szélcsatornákat gyakorta használják. A nagy sebességű szélcsatornának azokat a berendezéseket nevezik, amelyekben az áramlás a hangon inneni (szubszonikus) övezetben áll elő. Franciaországban a hetvenes évtizedben kezdték meg az aerodinamikai kísérleteket az F. I. elnevezésű új szélcsatornában, amelyet a Toulouse melletti Fanga- Marzacban építettek fel. A sűrített levegővel működő szélcsatornában a szubszonikus tartományban építendő repülőgépek típusait fúvat- ják meg. A szélcsatorna mérési tere 4,5x3,5 méter, ebbe helyezik el a repülőgépmaketteket. A mérési kamra a maketteket 3 m fesztávolsá- gon fogadja be. A szélcsatornában a légáramlás sebessége másodpercenként 10—120 méter értékek között változhat, 4 bar nyomási . érték mellett. A megfúvatás alatt műszerek segítségével mérik a modell szárnyának, törzsének, farokrészeinek, vezérsíkjának, a sárkány különböző részeinek viselkedését. A Nemzeti Űrkutatási Hivatal irányítása alatt megépült fanga-marzaci szélcsatorna (képünkön) nemcsak Franciaország, de Európa legmodernebb ilyen létesítménye, amely megkönnyíti a polgári utasgépek, gyakorlógépek, üzleti futárgépek tervezését és gyártását. (KS) Elektronikus erősítő Az elektronika és a rádió- gyártás területén eddig soha nem tapasztalt fejlődésnek lehetünk tanúi. Az utóbbi években bekövetkezett változások nem is annyira a stúdiótechnikában, hanem a közhasználatra gyártott készülékek minőségében éreztetik hatásukat. A zenekultúra terjedésével párhuzamosan az elektronikai hangközvetítő berendezések minőségével szemben is nőttek a nagyközönség igényei. A szakemberek és az amatőrök után most a nagyközönség is érdeklődéssel fordul és várakozással tekint a természethű hangátvitelt ígérő készülékekre. Mivel a Hi- Fi-hangközlés egyfajta műszaki divattá vált, nagyon sokan jó kereskedelmi vállalkozásnak is tekintik — természetesen nem alaptalanul. Az utóbbi évtizedben számos csőd felé haladó elektronikai vállalatot mentett már meg a Hi-Fi készülékek gyártása. A különféle gyárak készülékeinek külleméből már rég nem állapítható meg a várható minőség. Sőt, sok esetben a gyártó cég sem jelent garanciát a felsőfokú minőség eléréséhez. Fordítva is igaz: kevéssé ismert. . nemzetközi szempontból még nem nagy hírű gyárak termékei viszont kiváló tulajdonságokkal rendelkezhetnek. A zenekultúra fejlődésével párhuzamosan bővül az amatőrök tábora is, akik otthonukba szeretnék varázsolni a koncerttermek hangulatát és zenei hatását. Világszerte jellemző az is, hogy egyre több az olyan rendezvény. ahol a hallgatóság a helyszínen igyekszik zeneélvezethez jutni. Főleg a modern zene kedvelői számára fontos, hogv ilyen esetben a terem hangerőben is visszaadja a szükséges hatást. E célra is készülnek egyre nagyobb számban különböző kapacitású erősítőberendezések. amelyek működési elve az, hogy szabályozott segédenergia felhasználásával a bemenő jelnél nagyobb energiaszintű kimenő jelet képez. Kiválóan alkalmasak terem- és térhangosításra, de fontos szerepük van a rádióvevőkben, rádió- és televízióadókban egyaránt. ............ 1 1 ...............*v 1 B aleset ellen ..................................... i i ii ................................I A testi épség és az egészség védelmében nagy szerepet játszanak az üzemekben az egyéni védőeszközök és védőöltözétek, bár a magasabb cél a veszélytelen technológia kidolgozása. Egyes munkafolyamatok azonban még a belátható jövőben is veszélyt jelenthetnek a dolgozókra. A védőeszközökkel szemben támasztható legfontosabb követelmény, hogy a biztonságos és ártalmatlan körülményeket minél magasabb védelmi fokön valósítsák meg anélkül, hogy használatuk újabb baleset vagy ártalom forrását jelentené. Formájuknak, méretüknek, kialakításuknak meg kell felelniük az élettani visel- hétőség igényének, és lehetőség szerint az esztétikai és kényelmi szempontoknak is. Miután az ember legkényesebb része a fej, illetve a rajta elhelyezkedő érzékszervek, legnagyobb jelentőségük a fejvédő. illetve csak az arcot vagy a szemet védő eszközöknek van. Az arcvédőknek szilánktól, forgácstól, szikrázó, maró hatású anyagoktól, intenzív hő- és fénysugárzástól rendszerint nemcsak a szemet, hanem az arcot is védeni kell. Az arcvédők vegyszer-, hő- és törésálló anyagokból készülnek (arcrész), amelyet a képen látható módon fejpánt rögzít. Amikor a fej, a szem és az arc együttes védelmére van szükség, védősisakra erősíthető szerelékkel készülnek. A fröcs- csenő anyagok ellen hom- lökvédős arcvédők használhatók. Kis enerfjiájú szilánkok' és por ellen a vastagabb tortulit arcvédők -váltak be. A nagy erővel repülő szilánkok ellen csak a fémkeretbe feszített vas szitaszövet arcvédők nyújtanak védelmet. Üvegrobbanás veszélyével járó munkák közben (például szikvízüzem- ben) használt ún. szikvíz- töltö arcvédő abban tér el az előző típustól, hogy a vas szitaszövetből álló arcrészen nincs beépítve műanyag látómező. Erős hő- és fénysugárzás, valamint ezzel egyidejűleg a kipattanó szikrák ellen használhatók a vas szitaszövet arcrészén szilánkmentes, cserélhető szűrőüveggel ellátott arcvédők. A sav, lúg és egyéb maró hatású anyagok ellen a különböző méretben és vastagságban készült átlátszó tortulit laboratóriumi' arcvédőket használják. Mit sem ér azonban a legjobb egyéni védőfelszerelés sem, ha a veszélyes munkáknál a dolgozó — kényelemből vagy felelőtlenségből — a polcon tartja azokat.
