Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-22 / 222. szám
1982. SZEPTEMBER 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozás a népgazdasági tervezés fejlesztéséről (Folytatás az 1. oldalról) hatjuk: a magyar történelemnek nincs még egy korszaka, amely a társadalom egészét átformáló olyan mélyreható változásokat és eredményeket mutathat fel, mint amilyeneket a felszabadulás után a tervgazdálkodás 35 éve alatt, és különösen az utóbbi negyedszázadban értünk el. Lázár ©yörgy ezután így folytatta: Pártunk elévülhe-' tetlen érdeme, hogy időben felismerte azokat a minőségi változásokat, amelyek szükségessé tették az intenzív szakaszra való felkészülés megkezdését és hogy ennek jegyében napirendre tűzte a gazdaságirányítás reformját. Az új irányítási rendszer 1968. évi bevezetése stratégiai jelentőségű lépés volt, a hatékonyságra alapozott növekedés közgazdasági feltételeinek megteremtése, a demokratizmus további kiszélesítése, a szocialista építésben való személyes érdekeltség fokozása terén. A reform megújította, minőségi- . leg magasabb színvonalra emelte a közgondolkodásban a gazdaság szerepének megítélését, lehetővé tette, hogy a társadalom tagjai közvetlenebbül vegyenek részt a népgazdasági és a helyi szervek kialakításában, s ez önmagában is olyan hatóerővé vált, amely fontos összetevője a szocialista építésben elért sikereinknek. Gazdasági kapcsolataink kapcsolatok — a vele folytatott árucsere teszi ki külkereskedelmi forgalmunk egyharma- dát — olyan erőforrást jelentettek és jelentenek számunkra, amely pótolhatatlan szerepet tölt be népgazdasági tervei/ik megalapozásában. A szocialista gazdasági integráció az egyik fő biztosítéka annak is, hogy termelési struktúránkat méginkább abba az irányba fejleszthessük, ami megfelel adottságainknak, javítja esélyeinket arra, hagy a világ más régióival is előnyös feltételek alapján bővíthéssük gazdasági kapcsolatainkat. Lassú alkalmazkodás Lázár György ezután elemezte a világgazdaságban egy évtizede végbemenő mélyreható és tartós változásokat, ami sok egyéb következmény mellett új piaci értékrendet alakított ki. — A világpiaci helyzet további romlása — mondotta a miniszterelnök — gazdaságunk amúgy is meglévő ellentmondásai, gyengeségei és a megváltozott követelményekhez való lassú alkalmazkodás miatt felhalmozódó, ellentmondások, főleg a dollárban elszámolt külkereskedelmi forgalom hiányának gyors és nagy méreteket öltő növekedésében nyilvánultak meg. Be kellett látnunk, hogy az intenzív szakaszra való áttérés korábbi programja egy más, kedvezőbb kilátásokkal kecsegtető nemzetközi helyzetben született. tunk elő. Ezt az önmagában is rendkívüli erőfeszítések árán teljesíthető feladatot a már említett nemzetközi tényezőkön kívül néhány belső ok is nehezíti. Ezen okok miatt vált elkerülhetetlenné, hogy növeljük az export fokozásában való érdekeltséget, intézkedéseket tegyünk • a felhalmozás, a közösségi és a lakossági fogyasztás terven felüli növekedésének elkerülésére, a költségvetést terhelő támogatások csökkentésére, a leginkább nélkülözhető behozatal időleges körlátozására és a hazai hitelfeltételek megszigorítására. Ezek olyan kényszerű lépések — hangoztatta Lázár ©yörgy —, amelyek a gazdálkodó szervezetek és a lakosság, különösen annak egyes rétegei számára érezhető gondot okoznak. Ezt előre tudtuk. Mégis így kellett cselekednünk, mert nem vállalhattuk sem egy esetleges fizetésképtelenség, sem a belső piaci egyensúly megbomlásának beláthatatlan következményeit. E kérdésekről szólva most sem hallgathatom el, hogy bár a közvetlen veszélyt elhárítottuk, helyzetünk stabilizálásához a jövőben is szükségessé válhatnak az ez évihez hasonló nehéz konfliktusokkal terhes elhatározások. Kötelességünknek tartjuk viszont, hogy ilyen esetekben gondosan mérlegeljünk, s lehetőségeink arányában enyhítsük azoknak az élet- körülményekre gyakorolt kedvezőtlen hatását. A szocialista tervgazdálkodás nélkül nem születhettek volna meg az elmúlt évtizedek fejlődését fémjelző, történelmi jelentőségű vívmányok — hangoztatta Lázár György. A miniszterelnök ezután nemzetközi gazdasági együttműködési kapcsolatainkról szólt: — Fejlődésünk nem elszigetelten, hanem a világgazdaság folyamataihoz kapcsolódva, az erőteljesen kibontakozó szocialista nemzetközi munkamegosztás keretei között ment végbe. Hazánk, mint a K©ST egyik alapító tagja, eredményes kapcsolatokat épített ki a tagállamokkal. Ezek hatékonyságát lényegesen megnövelte, hogy az ötvenes évek második felétől az együttműködés hagyományos formái mellett egyre nagyobb szerephez jutott a népgazdasági tervek koordinálása, majd a Komplex program elfogadása után a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása. Méltán elmondhatjuk, hogy a KGST keretében megvalósult gazdasági műszaki és tudományos együttműködés a szocialista építésben szerzett tapasztalatok megosztása, a barátainkkal, s különösen a Szovjetunióval kiépített szoros és sokoldalú gazdasági Nem bizonyult reálisnak az a feltételezés sem, hogy az árrendszer és a közgazdasági szabályozás más elemeinek radikálisabb átalakítása nélkül néhány év alatt a hatékonyságot olyan magasra tudjuk emelni, hogy ellensúlyozhatjuk vele a világgazdaság számunkra kedvezőtlen hatásait. Ilyen előzmények után került sor a Központi Bizottság 1978. decemberi ülésére, amelynek határozata az egyensúly helyreállítását, s az életszínvonal megőrzését helyezte a gyakorlati feladatok középpontjába, s amely a hatodik ötéves terv kidolgozásához is alapul szolgált. — Az elmúlt év eleje óta azonban különböző tényezők hatására — elsősorban a nemzetközi feszültség fokozódása, a tőkés gazdaságban várt élénkülés elmaradása, a lengyelországi válság ürügyén az Egyesült Államok részéről kezdeményezett diszkriminációs lépések és a pénzpiac beszűkülése miatt — a külgazdasági feltételek még a korábbinál is kedvezőtlenebbé váltak. Olyan helyzet állt elő, hogy fizetőképességünk megőrzéséhez már ebben az évben meg kell közelíteni azt az áruforgalmi aktívumot, amit eredetileg az ötéves terv végére irányozA tervezés rendje és módszere Az egyensúly stabilizálásának és a jövőbeni fejlődés lehetőségeinek a feltételeit persze végső soron nem az elosztási, hanem a termelési szférában kell megteremtenünk. — mutatott rá a miniszterelnök, majd így folytatta: — Noha több mint egy évtizede megkezdtük az intenzív szakaszra való áttérést, a folyamatnak még csak a kezdetén vagyunk. Az előrehaladás meggyorsításához nemcsak a gazdaságban, hanem a társadalom minden területén új értékrendet kell elfogadtatni, és mélyreható minőségi változást kell véghezvinni. Ugyanezekből a meggondolásokból tovább kell folytatni a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítését is. Lázár György miniszter- elnök végezetül hangsúlyozta, hogy a tervezés rendjét és módszereit is tovább kell fejleszteni ahhoz, hogy jobban meg tudjunk felelni az intenzív fejlesztési szakasz követelményeinek. A tanácskozás résztvevői a nyitó ülés után négy szekcióban folytatták munkájukat. Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Bankjegy és csekk Érvényben: 19SZí szeptember 21-től Vételi árf. 100 Vásárolható Vételi Eladási Devizanem K.ozep- tJiaaasi egységre forintban Pénznem legm. bankj. árf. 100 egys. címletek forintban Angol font 6 563,15 6 569,72 6 576,29 Angol font 50 6 372.63 6 766.81 Ausztrál dollár 3 691.92 3 695,62 3 699,32 Ausztrál dollár 50 3 584.75 3 806.49 Belga frank 80.30 80,38 80,46 Belga frank 5 000 77.97 82,79 Dán korona 432,47 432,90 433,33 Dán korona 1 000 419,91 445,89 Francia frank 545,49 546,04 546,59 Finn márka 100 779,65 827,87 Hollandi forint 1 406,94 1 408,35 1 409,76 Francia frank 500 562.42 Japán yen (1000) 145.71 145.86 146,01 Görög drachma 500 53,22 56,52 Kanadai dollár 3 107,80 3 110.91 3 114.02 hollandi forint 1 000 1 366,10 1 450,60 Kuvaiti dinár 13 185,25 13 198,45 13 211,65 Japán yen (1000) 10 000 141.48 150.24 Norvég korona 553.61 554,16 554.71 Jugoszláv dinár 100 65.52 69,58 NSZK márka 1 544.51 1 546,06 1 547,61 Kanadai dollár . 100 3 017,58 3 204,24 Olasz líra (1000) 27,38 27,41 27,44 Kuvaiti dinár 10 1 000 12 802.50 537.54 13 594,40 570,78 Osztrák schilling 219,65 219,87 220,09 NSZK márka 1 000 1 499.68 1 592.44 Portugál escud® 44,12 44,16 44,20 Olasz líra (1000) 50 000 26,59 28,23 Spanyol peseta 34,06 34,09 34,12 Osztrák schilling Portugál escud® 1 000 5 000 213.27 42.84 226,47 45.48 Svájci frank 1 804,48 1 806,29 1 808.10 USA dollár 5 000 33.07 35,11 Svéd korona 616.37 616,99 617,61 Svéd korona 1 OOo 1 752.10 1 860.48 Tr. és cl. rubel 2 597.40 2 600,00 2 602.60 Török líra 100 598.48 635,50 USA dollár 3 838,13' 3 841,97 3 845,81 Spanyol yeseta Svájci frank 1 000 100 22,36 3 726,71 23,74 3 957,23 Óvári Miklós felszólalása Közelebb kerülni a világszínvonalhoz, ez a mi gazdasági programunk (Folytatás az 1. oldalról) Óvári Miklós bevezetőben aláhúzta az agitáció és a propaganda növekvő jelentőségét, az ifjúság közt végzett politikai munka fontosságát. Kiemelte, hogy minden évben más a konkrét jelentősége ugyanannak a propaganda- és agitációs tevékenységnek, hiszen mások a viszonyok, mások a , feladatok. Célja az, hogy fiatal nemzedékünk is eligazodjon a jelenlegi nehéz helyzetben, amikor a nemzetközi viszonyok feszültek, a tőkés világot súlyos gazdasági válság nyomorítja, és ez a gazdasági válság a mi nehézségeinket is növeli. Jelenleg nemcsak a gazdasági tényezők hatnak, hanem a gazdasági életbe politikai tényezők is beleszólnak. Mindezek következtében a megszokottnál nagyobbak a gondok, — a politikai vezetés, a kormány és a tömegeik gondjai is. Olyan elkerülhetetlen intézkedéseket is kell hozni, amelyekről tudjuk, hogy nehézségeket okoznak. A hazai és a nemzetközi helyzet részletes elemzése után a Központi Bizottság titkára kitért arra: a propagandistáknak fontos feladatuk és hivatásuk, hogy reálisan magyarázzák a jelenségeket," gyorsan és elvhűen reagáljanak az előre nem várt eseményekre is. Ez pedig csak úgy lehetséges — hangsúlyozta —, ha az ország és a világ fő folyáma- tait rendszeresen vizsgálják és elemzik, s ezekbe helyezik el az egyes konkrét eseményeket. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy milyen tendenciák érvényesülnek, az egyes jelenségek, bármenynyire váratlanok is, köny- nyebben érthetők lesznek. Az agitátor és a propagandista elsőrendű feladata tehát ennek a követelménynek a megértése és megértetése, s annak elősegítése, hogy a napi eseményeket jól bele tudjuk ágyazni, a fő folyamatokba. A továbbiakban Óvári Miklós kiemelte; országépítő munkánk eddigi tapasztalatai azt is tanúsítják, hogy az ifjúság között végzett agitációs és propagandatevékenységünk a nehezebb körülmények között is meghozza gyümölcsét. Abból kell kiindulni : népünk a felszabadulás óta elért eredményei alapján joggal lehet optimista, mert évszázados lemaradást hozott be, szocialista hazát teremtett magának. Világnézetünk is optimista felfogású. Eszméinkhez ragaszkodunk — így hát ezek optimizmusát sem kell feladnunk. Pártunk, gazdaságunk erős, szembe tud nézni a nehézségekkel. Pártunk és népünk a mainál nehezebb helyzetekben is helytállt már. A néppel együtt az idei és jövő évi nehezebb feladatokat is meg tudjuk oldani. Nagyon fontos — mutatott rá a Központi Bizottság tit- J<ára —, hogy a pártnak erős, élénk kapcsolata legyen a tömegekkel. Meghatározott jelentősége van a párt egységének is. Annak, hogy egyformán foglaljunk állást a felvetődő kérdésekben, egységesen álljunk ki a párt politikája mellett — de ne csak akkor, amikor kedvező dolgokat kell bejelenteni, hanem akkor is, amikor a jövő érdekében népszerűtlen intézkedésekre kényszerülünk. Az a lényeg, hogy a párt legyen közeli kapcsolatban az emberekkel, hallgassa meg a véleményüket, hallgasson rájuk és töltse be vezető szerepét is. Ezután arról szólt: milyen helyzetben dolgozunk ma? Milyen feladatokat kell megoldanunk ma, hogy a nehezebb viszonyok között is megőrizzük minden eddigi vívmányunkat, beleértve az életszínvonalat is, s mit kell tennünk a jövő érdekében? A külső tényezőkön változtatni nem tudunk és nem tudjuk magunkat elszigetelni a külső világ hatásaitól. Amit megtehetünk, s amit megtenni kötelességünk, az az, hogy ezek a hatások az elkerülhetetlennél nagyobb terhet ne jelentsenek népünk számára. Népgazdaságunk bírja a csaknem egy évtizede ránehezedő nyomást, s nincs biztosítékunk arra, hogy ez a nyomás a jövőben nem fog erősödni. A puszta védekezéssel nem elégedhetünk meg. A kérdés az, hogy képesek vagyunk-e olyan erőfeszítésekre, amelyek nemcsak a nehézségek leküzdésére elegendők, hanem fejlődésünket is biztosítják. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a munka termelékenységében és a munka minősegében közelítsünk a világszínvonalhoz. Ez a mi igazi gazdasági programunk és nem az adósságok növelésének vagy az életszínvonal csökkentésének hamis alternatívája. A jelen és a következő évek másik nagy központi kérdése az, hogy merre tart a világ, sikerül-e megőf.zni és gyarapítani az enyhülés vívmányait, vagy folytatódik a nemzetközi feszültség fokozódása, a fegyverkezési verseny. Röviden szólva: most és a következő években dől el. hogy sikerül-e nemcsak magunk, hanem utódaink számára is biztosítani a békét. Ebben a helyzetben kötelességünk, hogy szövetségeseinkkel, a béke minden hívével együtt mi magyarok is minden lehetségest megtegyünk saját népünk és az egész emberiség érdekében. Ezek után talán felesleges is feltenni a kérdést, hogy van-e olyan program, amit a párt ifjúsági szövetsége, sőt a magyar ifjúság magáénak érezhet. A felszabadulás után a magyar ifjúság jelentős részt vállalt az ország újjáépítésében, egy úgy Magyarország alapjainak a lerakásában. Az ellenforradalom után az akkori fiatal korosztály legjobbjai a nehéz helyzetben is bátran vállalták szocialista céljainkat. A mai helyzet természetesen nem ugyanaz, mint az 1945. évi vagy az 1957. évi. A feltételek és a feladatok is mások. Mégis emlékeztetek ezekre az évekre, mert ma is vannak nehéz feladatok, értelmes célok, amelyek vállalásával újabb lendületet kaphat az ifjúsági mozgalom. Ez annál is inkább lehetséges. mert meggyőződésem, hogy ma sokkal nagyobb a szocializmust vállaló, azért cselekedni is kész. a munkát becsülettel és tehetséggel végző fiatalok száma, mint a korábbi nemzedékekben. És biztos vagyok abban, hogy a mai fiatalok is becsülettel részt vesznek a 80- as évek nagy történelmi feladatainak megoldásában — mondta befejezésül Óvári Miklós, s előadása után kérdésekre válaszolt. Ezután Kovács Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottsága alosztályvezetőjének előadása hangzott el a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, majd szekcióülések következtek. Formatervezési nívódíjpályázat Tájékoztatón és üzemlátogatáson A Kongói Munkapárt küldöttsége Szolnokon és Tiszaföldváron Az ipari és az építésügyi tárca az Ipari Formatervezési Tanáccsal egyetértésben meghirdette pályázatát az 1983. évi „Formatervezési nívódíj” elnyerésére. A két minisztérium szakágazati irányítása alá tartozó vállalatok, szövetkezetek, intézetek, kisiparosok és az egyéni tervezők vehetnek részt a most ötödik alkalommal meghirdetett pályázaton, összesen 12- féle termékcsoportban — például különböző gépek, szerszámok, járművek, műszerek, építőanyagok, építési szerkezetek, bútorok, öltözködési cikkek, kerámiák, játékok, sporteszközök stb. — körébe tartozó, valamint a három évnél nem régebben ipari sorozatban gyártott és a kereskedelemben forgalomba hozott iparcikkel pályázhatnak az alkotók. Az érdekelt egyéni pályázóknak és a négyszemélynél nem nagyobb alkotói kollektívának december 31-ig kell elküldeni a jelentkezési lapot és a termék műszaki dokumentációját az ágazatilag illetékes minisztériumhoz. Az értékelés, és az ipari formatervezési tanács javaslata alapján az illetékes miniszter dönt a formatervezési nívódíj odaítéléséről. A díjakat, okleveleket és jutalmakat jövő év tavaszán, április 4. alkalmából osztják ki, A megyei, valamint a karcagi városi pártbizottságon tett hétfői látogatás után tegnap délelőtt ismét Szolnokon folytatódott a Kongói Munkapárt megyénkben tartózkodó. háromtagú küldöttségének programja. A vendégek Pierre Andzouana, Penda Ngouya és Edouard Mboutsi- Kissamson először a szolnoki járási pártbizottság munkájával ismerkedtek. Nádas József, a járási pártbizottság első titkára tartott részükre tájékoztatót, aki a 19 települést magába foglaló közigazgatási terület társadalmi, gazdasági és politikai helyzetének bemutatása után ismertette a vendégekkel a járási pártbizottság szervezeti felépítését, a politikai irányító munka tapasztalatait. Az oktatási igazgatóságon tartott tájékoztatót követően a vendégek Tiszaföld- várra látogattak. Ott először Busi Gyula, a nagyközségi pártbizottság titkára ismertette a csaknem tizenötezer lakosú településen működő körzeti és lakóterületi pártszervezetek, alap- szervezeteik munkáját. Tiszaföldvári tartózkodása során a kongói pártküldöttség ellátogatott a Lenin Termelőszövetkezetbe is. Szőke Ferenc, az üzemi pártbizottság titkára és Császár Szilveszter elnökhelyettes tartott részükre tájékoztatót a nyolcezer hektárt meghaladó területen gazdálkodó, évente több mint félmilliárd forint értékű mezőgazdasági terméket, élelmiszer-alapanyagot előállító közös gazdaság növénytermesztési, állattenyésztési és melléküzemági tevékenységéről. A szövetkezetét bemutató tájékoztató után a küldöttség tagjai megtekintették a cukorrépabetakarítást, jártak a gépműhelyben és végül a szárító üzemmel ismerkedtek. A délutáni órákban a Kongói Munkapárt küldöttsége visszautazott a fővárosba.
