Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-21 / 221. szám

I 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. SZEPTEMBER 21. Akikért a harang szél Oradour, Lidice és Auschwitz idején még nem vélt televízió. Most viszont öt kontinensen családok tízmillióit szö­gezte székükhöz a lát­vány, amint a közönyös- kérleiihetetlen kamera végigpásztázott két bej­rúti palesztin tábor, Szabra és Satila halálos görcsbe merevedett ál­dozatain: férfiakon és asszonyokon; gyermeke- x ken és öregeken. Az iszony egyszerre kúszott be a békés ott­honokba Szibéria már az őszelő derét lehelő tá­jaim, Kalifornia örök tavaszt bólogató pálmái alatt és a vén Európa meghoszabbodott nyará­nak szokatlan szikrázá­sában. A döbbenet sokk­ja mintegy összegező- dött, néhány másodperc múltán dühhé, felhábo­rodássá lényegült. majd a harag és a gyász sa- tjájtos ©legyeként hörn-- pölygött ki a felhőkar­colók és vityillók, a lu­xusvillák és lakótelepek ablakain, hogy — a szó szoros értelmében — el­árassza a földet. Ez az áradat hatalmas erőnek bizonyult. Talán elegendőnek ahhoz, -hogy most már végre lefogja a gyilkosok kezét. A vi­lágszerte megkondult gyászharangokéná-l ma egyetlen hang bizonyul erősebbnek: a százféle nyelven felharsanó kiál­tásé: „Elég volt!” Kik követték el a bejrúti tömegmészárlást? Haddad őrnagy zsoldo­sai? A Basi-r halála mi­att vérbosszút lihegő -Gemajeíl-ikllán • martaló- cai? Vagy mások? A vá­laszt nem tudjuk és ta­lán soha nem is tudjuk meg. A holtak hallgat­nak. Az élők kötelessége, hogy szóljanak, sőt, kiált­sanak érettük. A világ -nem tudja, kik a -közvetlen tette­sek, de tud valamit, ami ennél sokkal fontosabb. Azt, -hogy kiik a felelő­sök a mészárlásért! „Va­jon — teszi fel a kér­dést az ABC című nagy spanyol polgári lap — a (jogtalanul és gyanús gyorsasággal bedübörgő -izraeli páncélosok miért hagyták nyitva a -nyu­gat-bejrúti palesztin tá­bor keleti bejáratát? A tettesek pontosan 'tudták, hogy a két tábor — véd­telen!” „Washington — mondotta Enrico . Bér1 ilin-guer Szicíliában, az U-niita fesztiválján — so­sem szüntette meg a Tel Av-ivnak -nyújtott -gazda­sági és katonai támoga­tást.” Ez a -két idézet a mé­szárlás hátterének lénye­ge. Izrael nélkül nem hajthatták volna végre véres gaztettüket a gyil­kosok és Washington -nélkül az izraeli páncé­losok nem lehetnének Libanonban. „Begin és Sáron mond­jon le! Bejrut a mi bu­merángunk, Libanon a m-i Vietnamunk!” — kiáltották az izraeli par­lament elé vonuló tün­tetők. Ez az az eset, amikor a lélekharang komor kongása felérhet egy harci riadóval. Harmat Endre flz EGK külügyminisztereinek tanácskozása Az EGK külügyminiszterei tegnap meghallgatták Éti­enne Davignon bizottsági al- elnök beszámolóját a wa­shingtoni illetékesekkel legt utóbb folytatott megbeszélé­seiről és úgy döntöttek: egyelőre nem hagyják jóvá az augusztus 6-i acélkereske­delmi megállapodást, hanem megvárják, hogy amerikai részről is készség mutatkoz­zék annak, életbe léptetésére. Világméretű felháborodás Kulikov marsall Bulgáriába érkezett Moszkvában az indiai kormányfő (Folytatás az 1. oldalról) Francois Mitterrand fran­cia elnök nyilatkozatában, hangsúlyozta, hogy a bejrúti mészárlásról szóló hírek „el- borzasztották”. Közölte, hogy Franciaország ismét kész te­vőlegesen hozzájárulni a tér­ség viszonyainak békés ren­dezéséhez. Mohammed Abdu Jamani szaúd-arábiai tájékoztatási miniszter Izraelt tette fele­lőssé a bejrúti tömeggyil­kosságért és kilátásba he­lyezte, hogy ha a békés mód­szerek nem segítenek, orszá­ga „más eszközökkel” kény­szeríti ki az izraeli egységek Bejrútból való kivonását. Jeruzsálemben vasárnap reggel 'több száz -izraeli tün­tetett a miniszterelnöki re­zidencia előtt, tiltakozva a bejrúti tömeggyilkosság el­len. Az ellenzéki Munkapárt képviselőiből, valamint a „Békét most” mozgalom tag­jaiból álló tömeg Begin le­mondását követelte. A MAPAM (az ellenzéki Munkapárt balszárnya) a bejrúti mészárlásban való felelősséggel vádolta a kor­mányt és követelte, hogy mondjon le. Simon Peresz, a Munkapárt vezetője közölte, hogy a parlament azonnali összehívását fogja kérni. A kormánypárti többség egyik parlamenti képviselője azt sürgette, hogy alakítsanak kormánybizottságot a bejrúti • A Német Szociáldemokra­ta Párt mintegy két héten belül rendkívüli kongresz- szust tart — jelentette be vasárnap bonni sajtóértekez­letén Willy Brandt, az SPD elnöke. A döntéssel kapcsolatban, amelyet az SPD párttaná­csának vasárnapi ülésén hoztak, Brandt közöl­te: a ázociálliberális koa­líció felbomlása után az SPD-nek újra át kell gon­dolnia követendő politikáját. A szociáldemokrata párt a jövőben még határozottab­ban fog törekedni a béke­mozgalom és a „Zöld Párt” megnyerésére, visszahódítá- sára. Az SPD párttanácsa hatá­rozottan sürgette idő előtti országos választás megtartá­sát. A párttanács figyelmez­tette a nyugatnémet közvé­leményt: a Khol, Genscher és Lambsdorff által tervezett, új konzervatív gazdaság- és szociálpolitika a társadalom széles, szegényebb rétegeire fogja hárítani a gazdasági terheket. Az SPD külpolitikai cél­jairól a határozat így fogal­maz: „a német szociálde­mokraták elkötelezik magu­tömeggyilkosáág 'kivizsgálá­sára. Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár tegnap — a Biztonsági Tanács vasárnapi határozata alapján — sürgős megbeszéléseket tart a liba­noni kormány képviselőivel arról, hogy az ENSZ-megfi- gyelők mielőbb elfoglalhas­sák posztjaikat Bejrutban. Emilio Colombo olasz kül­ügyminiszter vasárnap el­mondotta. hogy Róma közöl­te az Egyesült Államokkal és Franciaországgal: kész részt venni a Bejrutba kül­dendő nemzetközi erőkben. Egyiptom egyértelműen Iz­raelt tette felelőssé a nyugat­bejrúti palesztin menekült­táborokban két nappal ko­rábban végrehajtott véreng­zésért s Kairó — a két or­szág kapcsolatainak létrejöt­te óta először — hazahívta a Tel Aviv-i nagykövetét. Az elmúlt 24 órában a li­banoni hadsereg további egy­ségéi vonultak be a libanoni főváros nyugati részébe és vették át a városrész egyes negyedei fölött az ellenőr­zést. A libanoni rádió teg­napi jelentése szerint a li­banoni reguláris erők 1500 fős egysége — mintegy 40 páncélozott járművel — „biztonsági övezetet” vont aköré a két palesztin mene­külttábor köré, ahol a falan- gista keresztény milicisták csütörtökön kegyetlenül le­mészároltak védtelen palesz­tin menekülteket. kát az enyhülési politika folytatása mellett. Támogat­ják az olyan elszánt fárado­zást, amelynek célja, a Kelet és a Nyugat közötti bizalom ismételt megteremtése. A fegyverzetkorlátozásnak csak akkor yan esélye, ha újra erősödik az együttműködést akaró politikai szándék. Az NSZK minden kancellár­jának kötelessége min­den tőle telhetőt meg­tenni annak érdekében, hogy ne legyen szükség további rakéták telepítésére német földön”. A párttanács ülésén fel­szólaló Schmidt kancellár két Okkal indokolta azt, hogy a szociáldemokraták a végső­kig fenn akarták tartani az FDP-vel való szövetséget. A legújabb jelentések sze­rint tegnap három párt szintjén megkezdődtek a tárgyalások Schmidt kisebb­ségi szociáldemokrata kor­mányának megbuktatásáról és Khol kancellárrá válasz­tásáról. Ezeken a CDU-t Kohl és Gerhard Stoltenberg, a CSU-t Franz Josef Stra­uss és Friedrich Zimmer­mann, az FDP-t pedig Gen­scher és Wolfgang Mischnick képviselte. Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtúbornok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke a szeptem­ber végén Bulgáriában meg­tartandó Pajzs—82 fedőnevű hadgyakorlat előkészítésével kapcsolatban Bulgáriába ér­kezett. Viktor Kulikovot és Ana­tolij Gribkovot Dobri Dzsu- rov, hadseregtábornok, bol­gár nemzetvédelmi minisz­ter és más katonai vezetők üdvözölték a várnai repülő­téren. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev. a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke, az SZKP KB főtitkára le­vélben üdvözölte a Nemzet­közi Atomenergia Ügynök­ség XXVI. közgyűlését.- Eb­ben nagyra értékelte a szer­vezet tevékenységét az atomenergia békés felhasz­nálása terén, s megállapít­ja, hogy az ügynökség léte és munkája hozzájár/uí a nukleáris fegyverkezési ver­seny .korlátozásához. NEW YORK Szombat éjféltől országos sztrájkot kezdett az Egye­sült Államok legnagyobb vasúti társaságának összes mozdonyvezetője. Az egész országban megbénult a vasúti teher- és személyszál­lítás. A 25 ezer mozdonyve­zető így akarja kényszerí­teni a vasúttársaságokat a mozdonyvezetők országos szakszervezete álltai kidol­gozott kedvezőbb, új kollek­tív szerződés meg,költésére. TOKIO A hivatalos látogatáson Ja­pánban tartózkodó Margaret Thatcher brit miniszterelnök és vendéglátója, Szuzuki Zenko kormányfő tegnap megállapodott a két ország közötti politikai párbeszéd élénkítésében és a gazdasági együttműködés elmélyítésé­ben. Thatcher és Szuzuki második találkozóját mind­két részről gyümölcsözőnek nevezték. SZÓFIA A szocialista országok ve­zetői csúcstalálkozójának előkészítéséről. időszerű nemzetközi politikai kérdé­sekről és a csehszlovák—bol­gár kapcsolatokról nyilatko­zott bulgáriai hivatalos ba­ráti látogatása előtt Gustáv Husák, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke a Rabotni- cseszko Delonak. Tegnap hivatalos baráti látogatásra a szovjet fővá­rosba érkezett Indira Gandhi indiai' miniszterelnök. A vendéget tegnap fogad­ig Leonéid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke, majd este vacsorát adott tiszteletére. A díszvacsorán LeonyärJ Brezsnyev a többi között javasolta, hogy a Varsói Szerződés és a NATO ne terjessze ki hatáskörét Ázaiára, az Indiai-óceánra és Afrikára. Pohárköszöntő- jében ezúttal is síkraszállt a békés egymás mellett élés politikája mellett. Hangsú­lyozta, hogy a jövőben . is minden lehetőséget fel kell használni vitás (kérdések tárgyalásos úton való ren­dezéséhez. Indira Gandhi válaszbeszédében méltatta a Szovjetunió szerepét a bé­ke megőrzésében, azt a se­gítséget, amelyet a, fejlődő országok — köztük India — kap a Szovjetuniótól. A hi­vatalos baráti tárgyalások ma folytatódnak. A baráti szónak ezúttal a szokásosnál is mélyebb tar­talma van, hiszen a Szov­jetunió 1947-ben, néhány hó­nappal a függetlenség forma szerinti elnyerése előtt el­ismerte Indiát és diplomáci­„Most aztán nekilátunk a munkának, hogy kihúzzuk Svédországot a válságból” — mondotta vasárnap este Olof Palme, a svéd szociáldemok­raták vezetője, miután párt­ja megnyerte az általános választásokat. Thorbjörn Falldin miniszterelnök, a centrumpárt vezére elismerte a konzervatív koalíció vere­szociáldemokraták: konzervatívok: centristák: liberálisok: kommunisták: kereszténydemokraták: környezetvédők: (Zárójelben a legutóbbi választásokon szerzett man­dátumok száma.) Minthogy a szociáldemok­raták 12-vel növeltek, man­dátumaik számát, és a svéd baloldali párt — kommunis­ták megtartották eddigi 20 mandátumukat, a baloldal így összesen 186 helyet mond­hat magáénak a 349 tagú parlamentben. A három polgári párt ösz- szesen 163 parlamenti helyet szerzett. A két fő vesztes párt az eddigi koalíciót alko­tó centristák és a liberálisok — még a koalícióból időben kiugró konzervatívok 13-mal ai kapcsolatot létesített vele. A kialakult jó viszony, a kölcsönösen megteremtett bizalom alapján a két ország 1971-ben barátsági és kölcsö­nös segítségnyújtási egyez­ményt írt alá. India számára nagy je­lentőségű volt a szovjet ál­lásfoglalás több nemzetközi fontosságú kérdésben, példá­ul az 1949-es kasmiri válság esetében, vagy 1971-ben, amikor a szovjet támogatás tette lehetővé, hogy India a bangladesi hazafias erők se­gítségére siessen igazságos harcukban. Minthogy a bangladesi fejlemények következtében a Nyugat megvonta Indiától az addigi katonai támogatást és a segélyeket, a Szovjetunió vállalta, hogy ellátja Delhit olyan eszközökkel, amelyekre az ország biztonságának és szuverenitásának megvédel- mezéséhez szükség van. India egyik legfőbb bel­politikai célja jelenleg a gazdaság fellendítése, az ipar és az infrastruktúra ki - éDÍtése. Moszkva ebben is jelentős szerepet játszik: a két ország kereskedelmi for­galmának értéke több mil­liárd rubel évente. A tárgyalások iránt nagy az érdeklődés Moszkvában és Delhiben egyaránt. ségét és bejelentette, hogy hétfőn benyújtja kormánya lemondását a parlarrfent el­nökének. Bár a választások végered­ményét csak szerdán közlik hivatalosan, a véglegesnek tekinthető számítógépes elő­rejelzések a következő ered­ményeket mutatják: 166 mandátum (154) 45,9% 86 mandátum (73) 23,6° 56 mandátum (64) 15,6° o 21 mandátum (38) 5,9% 20 mandátum (20) 5,5% 0 mandátum (0) 1,9% 0 mandátum (0) 1,6" n növelték mandátumaik szá­mát. Thornbjörn Fälldin mi­niszterelnök a vereségért a világgazdasági válságot okol­ta: „Politikailag kell fizet­nünk a nyugati világ gazda­sági bajaiért” — mondotta. Olof Palme, aki hat év kihagyás után ismét kor­mányt alakíthat, kijelentet­te, hogy együttműködésre tö­rekszik majd a polgári pár­tokkal az ország gazdasági problémáinak megoldása ér­dekében. „Sikerünk ellenére nyilvánvaló számunkra, hogy figyelembe kell vennünk a jobboldali pártokra szavazó választók óhajait is” — mon­dotta. Dz SPD elkötelezte magát az enyhülési politika mellett Rendkívüli kongresszusra készül a szociáldemokrata párt Baloldali siker a svéd választásokon Tajvan új helyzetben? Csang Csing-kuo elnök, a Kuomingtang vezetője „A kétértelműség remekműve” •— e nem éppen dicsérő jelzővel illette az International. Herald Tri­bune a tajvani fegyverszál­lítás miatt majd egy évig húzódó vitában nemrég el­ért amerikai—kínai megál­lapodást. A kompromisz- szum, emlékezhetünk, tar­talmazott ugyan egy ameri­kai ígéretet a szigetország katonai ellátásának korláto­zásáról. sőt, hosszabb távon csökkentéséről, ám WaJ shingtom elérte célját: Pe­king hivatalosan vállalta, hogy békés eszközökkel tö­rekszik az újraegyesítésre. A diplomáciai kapcsolatok 1979-ies megszakítósa után katonailag is cserben hagy­ta tehát az USA Tajvant? Milyenek a 17 milliós sziget kilátásai az új helyzetben? S egyáltalán: beszélhetünk-e új helyzetről? Tajpej i megfigyelők tá­volról sem látják egész sö­téten a kilátásokat. Válto­zatlanul visszautasítják Pe­king minden közeledési kísérletét. A Csang Csing- kuo elnök — a hajdani Csang Kaj-sek fia — által vezetett- Kuomingtang-párt változatlanul abban az illú­zióban él, hogy egyszer sor kerül az anyaország vissza­foglalására”. Bíznak a fél­milliós, korszerűen felszerelt hadseregben, a tőkés világ­gal fenntartott, kiterjedt üz­leti kapcsolatokban, s gaz­dasági erejükben; abban, hogy Tajvanon az egy főre eső nemzeti jövedelem kö­rülbelül négy-ötszörösé az anyaországbelinek. Peking az elmúlt időben sorozatos javaslatokat tett az újraegyesítés érdekében. Hangsúlyozottan megígérték, hogy Tajvan szigete a „kü­lönleges közigazgatási kör­zet” státusát élvezheti. Megmaradhatna a kapitalis­ta gazdasági berendezkedés, a külkapcsolatok rendszere, sőt a saját hadsereg is, Tajvannak mindössze szu­verenitás-igényéről és saját zászlajáról kellene lemon­dani. A Kínai Népköztársa­ság első lépésként a postai, közlekedési és kereskedelmi kapcsolat helyreállítását ja­vasolta, s egyben magas rag- gú állásokat ajánlott fel a tajpeji vezetőknek. Tajpej mindezzel hármas követelést szegez szembe. Peking mondjon le a mar­xizmus—leninizmusról, mint állami doktrínáról; állítsák vissza az állami és a ma­gáncégek közti szabad ver­sengést; s oszlassák fel a népi kommunákat. A feltételek Kína számá­ra természetesen tárgyalási alapot sem jelenthetnek. A szakértők azonban joggal figyelmeztetnek: a közele­dési vitában mondott heves és egyértelmű „nem” idő­vel változhat, sőí — mint a diplomáciában oly sokszor inkább jelentheti ezt: „majd később”. Utalnak például a Hongkongon és a Japánon keresztül bonyolódó, s az el­múlt években ugrásszerűen megnőtt kínai—tajvani ke­reskedelemre. Végső soron úgy tűnik, hogy a nemzetközileg elszi­getelődött tajpeji vezetés lehetőségeit az Egyesült Ál­lamok támogatása szabja meg. Washington számára kétségtelenül fontosak az it­teni tőkebefektetések. A jobboldali körök megnyug­tatására Reagan elnök több­ször- kijelentette, hogy a jö­vőben is teljesítik a Taj­vannal szemben vállalt kö­telezettségeket, azaz veszély- helyzetben bővíthetik a fegyverszállítást. Hosszabb iávon azonban a széleskö­rű stratégiai, szovjetellenes indíttatású kínai—amerikai együttműködés az elsődle­ges, A Fehér Ház legfeljebb arra számíthat, hogy ez Pe- kinget is a tajvani kérdés megoldásának elhalasztására készteti. Szegő Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom