Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-19 / 220. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. SZEPTEMBER 19 j Heti világhíredé I Moszkvában tárgyalt a lengyel diplomácia vezetője. Képün­kön: Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter fogadja a rövid munkalátogatásra érkezett Stefan Olszowskit (jobbra)^ HÉTFŐ: Kádár János és Gustáv Husák tárgyalása Bu­dapesten — Hu Jao-pangot választotta meg főtitkárává a Kínai KP Központi Bizott­sága, a Katonai Bizottság elnöke Teng Hsziao-ping maradt — Több lengyel vá­rosban kisebb zavargások voltak — Varsóban ülést tar­tott a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa KEDD: Gromiko szovjet külügyminiszter és Olszowski lengyel külügyminiszter moszkvai tárgyalásai közös közlemény kiadásával érték véget — Kelet-Bejrútban a falangista párt székházában elkövetett bombarobbantás­ban életét vesztette Basir Gemajel, a megválasztott li­banoni elnök — Varsóban megalakult az alkotmánybí­róság. SZERDA: Leonyid Brezs- nyev Moszkvában Ali Nasz- szer Mohameddel, a dél-je­meni miniszterelnökkel tár­gyalva ismertette a Szovjet­unió hatnapos Közel-Keleti béketervét — Az izraeli had­sereg benyomult Nyugat- Bejrútba — Eltemették Basir Gemajelt — Jasszer Arafat felszólalt az Interparlamentá­ris Unió római ülésén, majd Pertini olasz államfőnél járt, s fogadta a palesztin ve­zetőt II János Pál pápa is. CSÜTÖRTÖK: A lengyel parlament ülésén a belügy­miniszter számolt be a za­vargások következményeiről — Kim ír Szén, a Népi Ko­rea államfője Pekingbe ér­kezett — Egyiptomi—Szudánt csúcstalálkozó vált Kairóban. pEntEK: A szabaddemok­rata párt miniszterei ^vál­tak a bonni kormányból, Schmidt kancellár kisebbségi szociáldemokrata párttal kor­mányoz tovább — Cheysson francia külügyminiszter Iz­raelt elítélő nyilatkozata — Moszkvában tárgyalt az af­gán és az indiai külügymi­niszter. >, SZOMBAT: Margaret Tha­tcher brit miniszterelnök tárgyalásai Tokióban — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította Izraelt Nyugat- Bejrút elhagyására — A liba­noni elnökválasztáson Ca­millo Chamoun is jelölteti magát — Lázas alkudozás a nyugatnémet pártok vezető fórumain. Milyen visszhangot keltett a világban a Szovjetunió közel-keleti béketerve? Világszerte nagy figyelmet keltett, hogy Leonyid Brezs- nyev a dél-jemeni minisz­terelnök, Ali Nasszer Mo­hammed moszkvai látogatá­sa kapcsán átfogó közel-ke­leti rendezési tervet terjesz­tett elő. A nyugati sajtó szembeállítja a szovjet ja­vaslatot Reagan amerikai elnök korábbi kezdeménye­zésével, illetve egybeveti a fezi arab csúcstalálkozó ha­tározataival. Az SZKP KB főtitkára alapjában helyte­lennek minősítette az ame­rikai elnök koncepcióját, mivel Washingtonban nem akarják előirányozni egy palesztin állam megalakítá­sát. A nyugati hírügynöksé­gek nyomatékkai idézték azt a szovjet érvelést, hogy. ha valaki elutasítja a pa­lesztin állam létrehozásának gondolatát, akkor tulajdon­képpen Izrael létjogosultsá­gát is megkérdőjelezi, hi­szen az ENSZ 1947-es hatá­rozata, amely egyszerre ren­delkezett- egy zsidó és egy palesztin állam egymás mel­letti megteremtéséről, csak akkor érvényes igazán, ha azt teljes egészében megva­lósítják ... Az amerikai és izraeli po­litika fő célja az utóbbi években az volt, hogy meg­próbálják kiszorítani a Szovjetuniót a közel-keleti rendezési folyamatból. A mai feszült helyzet, a liba­noni háború csak még lát­ványosabban bizonyítja, hogy „béke az olajfák he­gye körül” csupán akkor le­hetséges, ha a két nagyha­talom egyformán részt vesz a béke megteremtésének fe­lelősségében. Leonyid Brezs- nyev joggal vetette fel a kö­zel-kelettel foglalkozó nem­zetközi értekezlet megtartá­sának szükségességét. A Szovjetunió közel-keleti sze­repének felújítását az is le­hetővé tenné, ha — mint ez a szovjet béketerv 6. pontjá­ban olvasható — a Bizton­sági Tanács állandó tagjai, vagyis a nagyhatalmak sza­vatolnák a végső rendezést. Az arab fővárosokban ar­ra is felfigyeltek, hogy Brezsnyev pozitívan érté­kelte a fezi csúcstalálkozó során megfogalmazott arab béketervet, még akkor is, ha abból hiányzott a reaga­ni koncepció elutasítása és ha nem is volt benne a nagyhatalmak felkérése egy későbbi megállapodás ga­rantálására. A haladó arab közvélemény különösen nagy örömmel és egyetértéssel fo­gadta, hogy a szovjet béke- tervben a hangsúly az Izra­el által 1967 óta megszállt valamennyi terület kiüríté­sére került. A nyugati hír- magyarázók egy része ugyanakkor jelentősnek ítél­te azt a megfogalmazást, hogy a térség valamennyi állama számára biztosítani kell a jogot a létezéshez, il­letve a biztonságos és füg­getlen fejlődéshez. Ez Izra­elre is vonatkozik. Viszont joggal húzhatta alá a szov­jet államfő, hogy egyesek biztonságát nem lehet má­sok rovására szavatolni! Hogy illeszkedik a nyu­gatnémet kormányválság a nyugat európai összképbe? Nem véletlen, hogy a frankfurti tőzsde árfolyam­emelkedéssel válaszolt arra a hírre, hogy Schmidt kan­cellárt ott hagyták szabad­demokratapárti miniszterei, s hogy az FDP a keresz­ténydemokratákkal, keresz- tényszociálisokkal - készül koalícióra, kormányszövet­ségre lépni. Hisz ez jó részt a tőkés rétegek szája íze szerinti megoldás, amely ki­látásba helyezi, hpgy az őr­ségváltás a nyugatnémet belpolitikai porondátrende­zéshez vezet, márcsak azért is, mert az SDP kénytelen lesz újra rendezni sorait, új erőt kell gyűjtenie az ellen­zéki harcra. A 13 éve kor­mányzó nyugatnémet párt- szövetség felbomlása számos belső okra vezethető visz- sza: a két koalíciós párt az SDP és az FDP szinte min­den kérdésben eltávolodott egymástól, s a megfigyelők általában csak a kormány- válság kirobbanásának idő­pontiáról vitáztak. A Schmidt kormány mandátuma 1984-ig szólna, de a legtöbben a jö­vő vasárnap esedékes hesse- ni tartományi választások után elkerülhetetlennek vél­ték a rendkívüli parlamenti választások kiírását. Nos, a szakítás Gensche- rék kilépésével még hama­rabb bekövetkezett. A bon­ni válság mindazonáltal nem ragadható ki szűkén a nyugat-európai összképből. A konzervatívabb erők, több országban megfigyelhető előbbrelépését a gazdasági krízis fejleményével magya­rázzák. Az előző hetekben Dániá­ban és Hollandiában láttunk hasonló jeleket. A válság hatása meg-megingatja azt a francia kormányt is, amely pedig alkotmányjogilag még sokáig teljes nyugalommal szemlélhetné a jobboldali ellenzéknek ismétlődő táma­dásait. Mitterrand elnöknek még hat éve van az Elyseé- palotában, a parlament szo­cialista többsége még négy esztendeig tarthat. De a ha­zai és a nemzetközi reakció mind elkeseredettebben, mind elszántabban ostromol­ja a francia kormány had­állásait is, főleg a gazdasági -pénzügyi bástyák ellen in­tézve ostromot. A tőke kül­földre menekül, a frank ér­téke süllyed, az ország arany- és devizatartaléka fo­gyóban. Egy dolog biztos, az NSZK-belí kormányválság miatti bizonytalanság az esetleges őrségváltás egész Európára mély hatással lesz. Pálffy József Hu Jao-pangot választották a Kínai Kommunista Párt új fő­titkárává. Képünkön: a politikus Teng Hsziao-ping (jobbra) társaságában HANOI Vietnam hivatalosan cáfol­ta a thai hatóságoktól szár­mazó híresztelést, hogy „Viet­nam Északnyugat Kambod­zsában növelte csapatai lét­számát, és a hadműveletek átterjedtek Thaiföld határ­menti , területeire is, ahová gránátok csapódtak és kato­nák is behatoltak. „A VNA hírügynökség ezzel kapcsola­tos cáfolata aláhúzza: Hanoi tiszteletben tartja Thaiföld egységét és területi integritá­sát, s az effajta vádaskodá­sok mind a két ország, mind az indokínai és az Asean-ál- lamcsoport közti megértést akadályozzák és csak Peking malmára hajtják a vizet. ŰJ-DELHI India Tripura államának kormánya teljes hatalommal ruházta fel a hadsereget, hogy elejét vegye a helyi kö­zösség és a többségükben Bangladesből bevándorolt hinduk között immár rend­szeressé váló összeütközések­nek. A központi kormány pénteki közleménye szerint a helyzet az ország egyes észak-keleti körzeteiben olyan veszélyesre fordult, hogy szükségessé vált a had­sereg bevetése a polgári ha­tóságok támogatására. PÁRIZS Az újabb jelentések sze­rint hat személy sérült meg súlyosan és további ötven könnyebben a péntek délutá­ni párizsi pokolgépes rob­bantásnál. Az izraeli diplo­maták gépkocsija ellen elkö­vetett merényletet a „Liba­noni Forradalom Fegyveres Csoportja” elnevezésű szer­vezet vállalta magára. STOCKHOLM Ma 6 millió 130 ezer vá­lasztó járulhat 28 választóke­rület 6 200 szavazóhelyiségé­nek úrnái elé, hogy döntsön a svéd Parlament — a Riks­dag — 349 képviselői helyé­nek sorsáról, amelyekre öt párt tart igényt. DAMASZKUSZ Tegnap Damaszkuszba ér­kezett Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, hogy részt vegyen a Palesztin Központi Tanács vasárnap kezdődő ülésén. A 60 tagú Központi Tanács — amely a Palesz­tin Nemzeti Tanács (parla­ment) üléseinek szünetében elvi döntéseket hozhat és megszabhatja a PFSZ Vég­rehajtó Bizottsága munkájá­nak irányait — kijelöli a Nemzeti Tanács ülésének időpontját. LONDON Pierre Gemajel, a Libano­ni Falangista Párt alapítója és vezére, Basir Gemajel- nek, Libanon megválasztott ás meggyilkolt elnökének apja meg van győződve ar­ról, hogy fiát az izraeliek ölték meg. Ezt közölte a tegnap Londonban és Dzsiddában egyidejűleg megjelenő szaúd-arábiai lap, az As-sark Af-avszat. A Szaljut—7 űrállomásra Újabb teherűrhajó indult útnak Űjabb automatikus teher­szállító űrhajót indítottak útnak a Szovjetunióból teg­nap reggel, moszkvai idő sze­rint 8 óra 59 perckor. A Progressz—15 élelmiszer, ivó­víz és üzemanyagpótlást szállít a Szaljut—7 űrállo­másra. A Szaljut—7 két . lakója, Anatolij Berezovoj és Va- lentyin Lebegyev már tizen­nyolcadik hete tartózkodik a világűrben. Az utóbbi né­hány napot csillagászati megfigyelésekkel, biológiai kísérletekkel és a Földfelszín fényképezésével töltötték. Az űrhajósok már jóelőre felkészültek az újabb Prog­ressz fogadására. Még au­gusztus végén, rögtön Leo­nyid Popov, Alekszandr Sze- reprov és Szvetlána Szavic- kaja távozása után, a Szo­juz T—7 űrhajót áthelyezték az űrállomás orrészénél lévő bejárathoz, szabaddá téve ez­zel a hátsó dokkolónyílást a teherszállító űrhajó fogadá­sára. Jövő hét végén szavaz a Bundestag (Folytatás az 1. oldalról) ció felbontása után Hans- Díetrich Genscher, a Német Szabaddemokrata Párt elnö­ke, a keresztény uniópártok­kal akar minél előbb kor­mányszövetséget kötni, azt követően, hogy a CDU/CSU és az FDP közösen megbuk­tatja Helmut Schmidt kan­cellár kisebbségi szociálde­mokrata kormányát. Helmut Kohl, a CDU el­nöke, általános bonni vá­rakozás szerint már a jövő héten beterjeszti a parla­mentben Schmidt megbuká- sára az úgynevezett konst­ruktív bizalmatlansági in­dítványt. Ennek keretében — Schmidt leszavazása után —■ Kohlnak saját megválasztá­sához a CDU/CSU 226 sza­vazatán kívül legalább 23 szavazatot kell kapnia a 53 tagú FDP-frakciótól is. Az indítvány beterjeszté­sének legvalószínűbb idő­pontja jövő szerda. A par­lamenti szavazást —• az al­kotmány értelmében — leg­hamarabb 48 óra múlva, vagyis jövő pénteken lehet megtartani. Günter Verheugen, az FDP főtitkára, jelezte, hogy Genscher politikája miatti tiltakozásból esetleg lemond tisztségéről. Az FDP balol­dala változatlanul új vá­lasztásért száll síkra és szá­mos tagja bejelentette, hogy nem hajlandó szavazatával a kancellári székbe segíteni Kohlt. A nyugatnémet kormányválság áll a világpolitikai érdeklő­dés középpontjában. Helmut Kohl (képünkön a bonni Bun­destag szónoki emelvényén) abban reménykedik, hogy párt­ja, a CDU a kormánykoalícióból kivált szabaddemokraták segítségével felülkerekedik a kisebbségbe szorult szociálde­mokrata kormányzaton (Telefotó — KS) n BT egyhangúlag elítélte Izraelt Tömegmészárlás két Palesztina! menekülttáborba n Az ENSZ Biztonsági Taná­csa péntek esti határozatá­ban egyhangúlag elítélte Iz­raelt Nyugat-Bejrút elfogla­lásáért, és fölszólította Tel Avivot; Libanonból való tel­jes kivonulása első lépése­ként ürítse ki a főváros nyu­gati részét. A jordániai delegátus ál­tal benyújtott határozati ja­vaslatot, amely nemteljesítés esetére nem tartalmaz Izrael elleni szankciókat, elfogadta az Egyesült Államok képvi­selője is. 1981. júniusa, a Bagdad-környéki atomreak­tor bombázása óta ez volt az első eset, hogy Washington a Biztonsági Tanácsban közel- kelelti szövetségesét elítélő határozatot szavazott meg. A dokumentum megerősí­tette azokat a korábbi biz­tonsági tanácsi döntéseket, amelyek Libanon szuvereni­tásának és területi egységé­nek tiszteletben tartását, a saját területek fölötti libano­ni fennhatóság helyreállítá­sát sürgetik. A dokumen­tum ugyanakkor felszólítot­ta a polgári lakosság jogai­nak tiszteletben tartására. Ezernél több palesztin me­nekültet mészároltak le fa­langista milicisták, izraeli katonák, valamint Szaad Haddadnak, az Izraellel együttműködő áruló libano­ni katonatisztnek az embe­rei tegnap Nyugat-Bejrút két palesztin menekülttábo­rában — jelentették egybe­hangzóan nyugati hírügy­nökségek. A PFSZ forrásai szerint a Burdzs-El-Baradzsneh és Satila táborban 1400 mene­kültet gyilkoltak meg az izraeliek és a velük együtt­működő falangisták, illetve Haddad katonái. A mene­külttáborokba péntekről szombatra virradóra, éjfél után egy órával hatoltak be a katonák. Falhoz állították a tábor 1400 palesztin lako­sát és lekaszabolták őket. Az újságíróknak nem engedik meg, hogy a táborokba lép­jenek, amelyeket még most is izraeli katonák tartanak körülzárva. Feltehetően az­ért, mert még mindig tart a palesztinok mészárlása — közölte a PFSZ képviselője. Kamal Asszad, a libanoni parlament elnöke szeptem­ber 21-re, keddre hívta ösz- sze a parlament képviselőit, hogy megválasszák az or­szág új elnökét — jelentette be a libanoni rádió. Az el­nökválasztó parlamenti ülést Bejrút egyik keleti előváro­sában, a fayadiehi katonai akadémia .épületében tart­ják. Genii leszerelési bizottság Befejeződött a nyári ülésszak A genfi Nemzetközi Lesze­relési Bizottság tegnapra vir­radóra befejezte nyári ülés­szakát. Az augusztus 3-án el­kezdődött tárgyalássorozat eredményeit az ENSZ-köz- gyűlés legközelebbi ülésszaka elé terjesztik. A negyven ország képvise­lőiből álló bizottság nyári ülésszakán többek között a fegyverkezési verseny meg­szüntetéséről, az atomfegy­verkísérletek, valamint a ve­gyi és sugárfegyverek előál­lításának és tárolásának ti­lalmáról volt szó. \ bizottság várhatóan jö­vő februárban ül össze ismét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom