Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-16 / 217. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. SZEPTEMBER 16. Polgári uedelem Tervszerű, fegyelmezett helytállás Szomszédaink bemutató módszertant gyakorlatáról A múlt hét végén bemutató módszertani polgári védelmi gyakorlatot tartottak Békés megyében, melyet Csé- mi Károly vezérezredes, a Központi Bizottság tagja, honvédelmi minisztériumi államtitkár, dr. Berki Mihály vezérőrnagy, a polgári védelem országos törzsparancsnoka és a testvéri szocialista országok polgári védelmi delegációi is megtekintettek. Ebből is következtetni lehet a gyakorlat jelentőségére. Nemcsak a Békés megyeiek felkészültségének méréséről volt szó, hanem a többi megyének is összehasonlítási alapul szolgált ' ez a bemutató. Szolnok megyének ezen túlmenően is figyelemre méltó volt a Békés megyei gyakorlat, hiszen a két szomszédos terület között gyümölcsöző együttműködés alakult ki. Esetleges háborús pusztítások vagy elemi károk esetén kölcsönös segítségre kell felkészülniük. Erre egyébként intő példa a Körös közelmúlt évékbeni pusztítása Békésben. Akkor az emberek tízezreit kellett kitelepíteni. Ez a munka tanulságul szolgált arra, hogy a polgári védelem lakosságvédelmi, mentésimentesítési feladatait csak jól felkészített polgári védelmi szervezetek sora, valamint a polgári védelmi teendőket jól ismerő lakosság képes végrehajtani. Ezért fogadta megértőén és segítőkészen a lakosság a gyakorlatot, ezért nyújtották a tőlük telhető maximumot az abban résztvevők. A gyakorlat tervszerű, fegyelmezett helytállásról tett tanúbizonyságot, valóra váltotta ai főbb célkitűzéseket: felmérték a polgári védelmi szervezetek felkészültségét, valamint a háborút megelőző időszak lakosságvédelmét, az ipari és a mezőgazdasági üzemek állóképességét. Tapasztalatokat szereztek a lakosság kitelepítéséről, befogadásáról és ellátásáról. Ugyanígy az ellenség hagyományos és tömegpusztító fegyverekkel mért feltételezett csapásai utáni mentési- mentesítési munkákról, a halaszthatatlan helyreállításról. A gyakorlat során kiemelt figyelmet fordítottak a megye mezőgazdasági jellegére. Az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben a gyorsított betakarítási munkálatokat, a takarmány- és terménykészletek, valamint az állatállomány rbv védelmét mutatták be. Megszervezték a folyamatos üzemet, gondoskodtak a személyzet váltásáról és ellátásáról. Napi ezer tonna terményt raktároztak el. A központi magtárt padlószellőztetéssel, teljesen zárt rendszerrel látták el. Szalmafilteres ventillátorokon jutott a magtárba a levegő. A nyitott raktárt fóliával takarták le. A kukorica egy részét szemroppantással, fóliatakarással, földréteggel zárva falközi betonsilókban helyezték el. Az Aranykalász Tsz 520 kocát és azok évi több ezer szaporulatát befogadó telepét úgy építették, hogy eleve felkészültek a rendkívüli esetekre. Teljesen zárt rendszerű a telep, fehér-fekete öltözővel ellátott. Fél évre való szemestakarmányt tárolnak ott. Az óránként 2,5 tonnás kapacitású takarmánykeverőjükből zárt rendszeren történik a szállítás. Kút, hidroforház és víztorony révén a víz is biztosított. A telep két felől kap villamos energiát. Tartalékként traktormeghajtású aggregét van. A levegő itt is szalmafilteres ventillátorok segítségével biztosított. A szociális épületben a dolgozók hetekig elszállásolhatok. Támadás elleni védelmüket házilag készített, akár nyolcvan személyt is befogadó óvóhely biztosítja. A gyakorlat szemlélői elismeréssel szóltak a látottakról. Újkígyóson a-falu elzárkózását mutatták be a „másodindulás mentésre Mentés „nukleáris” területen Bemutató a konzervgyárban csapás érte. A szanálásra váró területen égig érő füst és lángnyelvek csaptak fel. A sugárzást mérő felderítők nyomában megjelenő gépek először az égő gépkocsival elzárt utat tették szabaddá. Nyomukban tűzoltókocsik érkeztek a helyszínre, és a tűzoltók hab- és vízsugarakkal megkezdték az oltást. A szakszerűen begyakorolt mozdulatok mellett itt is a korszerű technika ragadta meg a nézők figyelmét. A tüzek lokalizálása után a műszaki mentő erők feltárták a betemetett óvóhelyeket, felkutatták a „sérülteket”, biztosították a megsérült közműveket, megkezdték a kárterület teljes felszámolását. Az egészségügyi szervek elsősegélyben részesítették a „sérülteket” és segélyhelyre szállították őket. Az rbv védelmi alegységek pedig mentesítő állomást telepítettek, ahol a „kimentett” lakosság és a mentésben részt vevő polgári védelmi alegységek személyi állományát és technikai eszközeit mentesítették, és ellenőrizték az „elszenvedett” sugáradagot. Ez a feladat azért is figyelemreméltó, mert a polgári védelmi szervezetek nemcsak gyakorolták a beosztásukkal összefüggő szakfeladatukat, hanem egy szanálásra kijelölt terület bontásával további építkezési lehetőséget is biztosítottak. Radioaktív szennyezés mérése lagos hatások”, a radioaktív részecskéket tartalmazó levegő ellen. Korábban a megyénkben tartott gyakorlat idején Kengyelen volt ugyanilyen védekezés, ugyanilyen eredményesen. A Békés megyei gyakorlat nemcsak hasznos, hanem igen látványos is volt. Emellett számos tanújelét adta a különböző alakulatok és szervek pontos együttműködésének. Pórteleken például van egy igen romos állapotban levő kastély. A bolond gróf építette — mondják a helybeliek. Azért tartják bolondnak, mert a harmincas évek végén, a világégés kezdetén húzatta fel kastélyát. Akkor, amikor már csak! a pusztulás volt várható. Napjainkra balesetveszélyes rö'm lett az épületből. A polgári védelmi alakulatok a műszaki katonák közreműködésével eltávolították a balesetveszélyes részeket — meg- könyítve ezzel az építők munkáját. A nagy kiterjedésű pincét ugyanis megtartják, vendéglőt szándékoznak belőle létesíteni. Az ott felvonultatott korszerű gépek nyilvánvalóan bizonyították, hogy. a mentési munkálatoknál korszerű technika segíti a polgári védelmet. Sarkadon és Okányban a lakosság kitelepítését, illetve befogadását gyakorolták. Annak idején, az árvízkor „élesben” történt ez, szemmel látható volt, hogy a lakosság látja a gyakorlat értelmét. Idejében, fegyelmezetten végezték dolgukat. A polgári védelmi szervek itt is jó bizonyítványt kaptak. Határozott, gyors intézkedéseik révén az egyenként háromszázötven „kitelepültet” szállító szerelvények utasai nyolctíz perc alatt valamennyien úgy hagyták} el a vasútállomást, hogy tudták melyik címre mennek, kik lesznek a „befogadók”. Az okányiak szívesen fogadták a sarkadi „kitelepülteket”, étellel, itallal kínálták őket. Bizonyára így lenne ez akkor is, ha válságosra fordulna a helyzet — bár sosem kerülne arra sor. A gyakorlat leglátványosabb része a megyeszékhelyen volt. A feltételezések szerint Békéscsaba Bartók Béla úti lakótelepét atomAz említettek mellett ezernyi egyéb ága volt a békési gyakorlatnak. Így például a húskombinátban és a konzervgyárban a laboratóriumi munkák rendkívüli körülmények között való végzése. Egészében véve ennek a gyakorlatnak a sikere növelte az emberek önbizalmát, erősítette bennük azt a tudatot, hogy a polgári védelmi szervek jóvoltából a legnagyobb veszély idején* sem maradnak önmagukra, bízvást számíthatnak erre az áldozatkész emberekből álló. jól begyakorolt és korszerűen felszerelt társszervekkel együtt működő szervezetre. És ami fő: nemcsak Békés megyében. Elsősegély, mentés a romok alól
