Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-15 / 216. szám

1982. SZEPTEMBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Magyarországon eddig nem gyártották Az építés mellett a Szol­nak! Papírgyár kiemelt nagyberuházásának az elektromos műnkéi is gyors ütemben haladnák. Az or­szág legnagyobb papíripari üzeme igen nagy fogyasztó, teljes üzemeléséhez 16 me­gawatt energiára lesz szük­sége. Ekkora mennyiségű villamos energia biztosítása rendkívüli 1 feladafo elé ál- • lítja a TITASZ szolnoki üzemigazgatóságának dol­gozóit. Megrendelésére a Magyar Kábel Művek, ha­zánkban még sohasem gyár­tott speciális kábelt készí­tett. A nagyfeszültségű vezeté­keket a föld alatt, két nyomvonalon, a megyeszék­hely Munkásőr úti, Déli ál­lomásról vezetik a gyár te­rületén tévő két transzfor­mátorállomáshoz. A nagy­üzem energiaszükségletének a biztosításához, együtte­sen 26 kilométer, 10 kilo- ' voltos elektromos kábelt • fektetnek le. Az üzemigaz­gatóság itörténéténak a leg­nagyobb volumenű ilyen munkáján a ikábelféktetést 100—140 ember végzi. Eddig kicserélték a két 120/10 ki- . lovoltos nagy transzformá­tort, s a kábelárok ásására Fektetik az 50 milliméteres átmérőjű különleges kábelt külön kommunistta műsza­kot is szervezitek. A munka speciális jellegénél fogva a tóba tonna súlyú vezetéket kézi erővel kell a földibe helyezni, ami igen nagy fi­zikai igénybevételt jelent. A vezetéképítéshez a KISZ- védnökség keretében a fia­ltatok is hozzájárulnak, ed­dig háromezer óra társa­dalmi munkát dolgoztaik a kábelek nyomvonalának ki­ásásán. Új elektromos kábel a papírgyári beruházáson Húsz év után — húsz évről Három kérdés, 3x3 felelet Nemrégiben találkozót tartottak azok az egykori diákok, akik a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen együtt vé­geztek tíz-húsz-huszonöt. évvel ezelőtt. A találkozás első pillanatai után sorra került a munkahelyi környezet is. A foglalkozások? Van közöttük műanyaggyártó kisiparos is, de a legtöbben osztályvezetők, főmérnökök, néhányan igaz­gatók lettek valahol — az elmúlt évek során. A húsz éve végzettek közül feltűnően kevesen dolgoz­nak vidéki munkahelyen. A Szolnok megyében élőket hár­man képviselték Miskolcon: Kemecsei László, a Törökszent­miklósi Baromfifeldolgozó Vállalat főmérnöke, Lehel Sán­dor, aki ugyanott műszaki osztályvezető, és Sárközi Imre, az MHD tiszafüredi gyáregységének főmérnöke. Három kér­dést tettem föl nekik a beszélgetés során, és most íme a ki­lenc válasz. — Hol kezdték a pályát húsz évvel ezelőtt? Sárközi Imre: Én a Jász­berényi Aprítölépgyárban. Tizennégy év múltán kerül­tem át Tiszafüredre, és innen szeretnék nyugdíjba menni. A „szamárlétrát” bejártam, Jászberényben a csoportve­zetőségig, itt a főmérnöki beosztásig jutottam el. Lehel Sándor: A székesfe­hérvári Videoton tanulmá­nyi ösztöndíjasa voltam, így náluk kezdtem. Elég nehéz időszakban kerültem oda, amikor a profiltisztítás ko­ra kezdődött. Ügy volt, hogy az Orion leáll a tévé gyár­tásával, és a Videoton lesz a profilgazda. Mint tudja, nem egészen így történt. Kemecsei László: Én is ösz­töndíjas voltam, de a jász­berényi Hűtőgépgyárnál. Technológusként kezdtem. Rövidesen a szolnoki Kő­olajfúró Vállalathoz kerül­tem (akkor még az volt a neve), mert szolnoki lányt vettem feleségül. Hét évig voltam a javítóműhely ve­zetője. Aztán a Vasipari Vállalat műszaki-kereskedel­mi főosztályvezetője, majd Törökszentmiklóson főmér­nök lettem. Ennek több mint tizenkét éve. — Mi a kezdés időszaká­nak legemlékezetesebb moz­zanata az Önök számára? Sárközi Imre: Az, ho°v a mélyvízbe dobtak. Nem volt körséta, betanulási idő. Az első nap kaptam feladatot. Ez rövid idő múlva azzal járt, hogy a lehetőségekhez képest elismerhettek, egy év után már csoportvezető voltam. Az egvedi gépgyár­tás minden problémájával találkozhattam, rögtön az elején. Én ma is ezt tartom ideális kezdésnek, és ezt hangoztatom is. Kemecsei László: Ami a szakmai részét illeti, még' egyéves gyakorlatom sem volt. amikor komoly felada­tot kaptam: egy gyártmáhy önálló fejlesztését. Éiatalon. jó szakemberek munkáját irányíthattam, akik rövide­sen megszerettek, elfogad­tak. „Itt jön a mi üdvös­kénk”, tréfáltak velem“ a műhelyben az öregek, ha megláttak. Az anyagi részé-- re nem szívesen emlékszem. Együtt laktunk albérletben Sárközivel. Igaz, nem ke­rült sokba, de a fizetésem még egy év után is 1500 fo­rint volt. Amellett leron­gyolódva kezdtük a-^mérnö- kösködést, a szüléink nem tudtak ' támogatni. Nehéz volt. Lehel Sándor: Én kisebb feladatokat kaptam ugyan, de első pillanattól munkát igényeltek, konkrét dolgok megoldását. Szerszámkészí- tésnél dolgoztam, és bár az egyetemen nem szerettem rajzolni, akkor pgy készítet­tem az első rajzomat, hogy csodájára jártak. Furcsán hangzik, tudom, de alig vár­tam, hogy re°°elente be­mehessek'. Heten kerültünk egyszerre oda, és bizony nem babusgattak bennünket. Magunknak keljett megke­resnünk, hogyan illeszked­jünk be. Persze ebből adód­jak konfliktusok, de anél­kül nem megy. Számomra a mai napig is az olajszag képviseli az igazi gyárat. — Mindhárman olyan he­lyen dolgoznak, ahol köz­vetlen a kapcsolatuk az évente iparba kerülő fiatal mérnökökkel. Mi róluk a véleményük? Kemecsei László: Alapve- *ő különbség, hogy hozzánk képest spéci alizáltabb kép­zést kapnak. Belőlünk sok minden lehetett, ahova ve­tett a sors, ott próbáltunk megbirkózni a' dolgokkal. Ma például van vegyipari gépész, akit nyilvánvaló, hogy végzettségének megfe­lelő helyre vesznek fel. Má­sodszor a türelmetlenségüket említőiéin. Gyorsan akarnak előrelépni, és hogy úgy mondjam, nem mindig sze­rények. Ez gyakran érthető is, hiszen az ahyagi javak elérése, a nagyobb fizetés attól függ, ki milyen beosz­tást ér el. Elvileg mint ve­zető mondhatnám, hogy egy beosztott mérnöknek maga­sabb fizetése legyen, mint elgy osztályvezetőnek, de nem neveznének normális­nak érte. Sárközi Imre: Nálunk az MHD-nál sok fiatal van. A beosztásban utánam jövő főtechnológus 13 évvel fia­talabb nálam, és ilyen élet­korú még tizenegy ember. A . műszaki tudományok hatal­mas lépésekkel mennek elő­re, és mi még talán kezdet­legesebb fokozatot sajátí­tottunk el. A ma kikerülők elméletileg felkészültebbek, ugyanakkor azonban nem érzik át a gyakorlat, a ta­pasztalat, jelentőségét. A ranglétrán pedig végifé kell gyalogolni. Kivételes képes­ségű embereket szabad csak gyorsan kiugratni. Lehel Sándor: Természe­tes ma az aj kívánság, hogy lakása legyen a fiataloknak, és érthető, hogy több pénzt szeretnének. De a gyakor­latot akkor is meg kell va­lahol szerezni. Van ezen a téren konfliktus, mert elő­fordul, hogy nem érdekli az ifjút a munkája, nem szíve­sen csinálja. A válaszok után idézek még egy gondolatot abból, amit Sárközi Imre mind- annyiuk > nevében a beszél­getés végén megfogalmazott: „Huszonöt éve, hogy egye­temre kerültünk, húsz, hogy mérnökként dolgozunk. De még akkor is ha a mérnöki pályának vannak árnyolda­lai, fiatalon újra csak ezt kezdenénk.” Bizonyítéknak arról, hc4?y a szakma szere- tete nélkülözhetetlen * a pá­lyán a maradáshoz ennyi éppen elegendő. Fejszés Edit Kocsetov altábornagy Szolnokon Károlyi Mihályné kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Károlyi Mi­hályné Andrássy Katinká­nak több évitizedes kiemel­kedő közéleti tevékenysége elismeréseiként, születésnap­ja alkalmából, a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke adta át. Jelen' volt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke és Korai desz Mihály, / az MSZMP Központi Bizott­sága osztályvezetője. Nagy teljesíiményű géplánc Nagy teljesítményű va­sútépítő gépsor kezdte meg a vágányok cseréjét a Bu­dapest—Hegyeshalom vasúti fővonalon, Kirnte és Mo­sonmagyaróvár között. . Az osztrák gyártmányú gépsor óránként 250—300 méter hosszan hajtja végre a tel­jes vágánycserét. A régi sí­neket a talpfákkal együtt felszedi, kitisztítja az ágya­zatot, majd lefekteti az új talpfákat és felrakja, rögzí­ti az új síneket. A nagy­részt automatizált berende­zést mindössze 30 munkás szolgálja iki. ,K. A. Kocsetov altábor­nagy, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport pa­rancsnoka és Ny, D. Sev- kum altábornagy, politikai főcsoportfőnök, a Katonai Tanács tagja tegnap látoga­Mintegy 400 erdész, terme­lőszövetkezeti és ipari veze­tő részvételével tegnap a Nógrád megyei Karancsla- pujtőn megkezdődtek a IV. országos termelőszövetkezeti erdőgazdasági napok. A ta­nácskozáson Hartmann Ti­bor, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője tartott elő­adást a termelőszövetkezeti faipar helyzetéről és fejlesz­tésének lehetőségeiről. El­mondta, hogy az ország kö­rülbelül ezer tsz faipari üze­mének termelési értéke eléri az évi hárommilliárd forin­tot. A további fejlődés lehe­tőségeit a műszaki technika — technológiai színvonal emelésében, valamint a mű­szaki-gazdasági irányítás ja­vításában jelölte meg. A továbbiakban Gergely Sándor, a- Karancs Termelő­tást itett a megyei pártbi­zottságon. Majoros Károly, a megyei pártbizottság első /titkára tájékoztatta a vendégeket a megye életéről, az idő­szerű feladatokról. A (ta­lálkozón részt vétitek a me­gyei • pártbizottság (titkárai szövetkezet- elnöke arról szólt, hogy a legkiterjedtebb erdőségekkel rendelkező ter­melőszövetkezetek általában a kedvezőtlen adottságú kö­zös gazdaságok kategóriájába tartoznak. Hátrányos helyze­tük megszüntetésének egyik módja, mint hangoztatta, ép­pen faipari társulások alakí­tása lehet. Az előadások és felszólalá­sok után a résztvevők Ka- rancskesziben és Karancsal- ján erdőkitermelő és fafel­dolgozó gépbemutatót tekin­tettek meg. Az országos tsz erdőgazdasági napok alkal­mából a Karancsság Tsz köz­ponti udvarán huszonegy szövetkezet és vállalat rész­vételével szabadtéri. termék- és gépbemutató kiállítás nyílt. A program ma és hol­nap szakmai bemutatókkal folytatódik. is. Napirenden az erdőgazdaság Napraforgó 1300 hektárról Betakarítás a törökszentmiklósi Béke Tsz-ben Nincs - még . egy olyan szántóföldi növényünk amelynél az elmúlt időszak­ban olyan . dinamiktis ter­melésnövekedést itapasztai- ha ttunk volna, mint a napraforgónál. Az elmúlt évtizedbeh az országban a termésterülete itöbb mint két és félszeresére, termés- mennyisége ötszörösére emelkedett. A növekedést az váltotta iki, hogy a növényi olajok iránit rendkívül meg­nőtt a világpiaci kérésiét, javalltak az exportlehetősé­gek. A hazai napraforgó termelésének színvonalas, gyors ütemű növekedése kapcsolódott a jugoszláv, román, francia hibridek ha­zai elterjesztéséhez, mely­ben a termelési rendsz,ereik jelentős részt vállaltaik. Az elmúlt évben négy fajtából és tizenhét hibridből, illet­ve hazai „hibridjelöltbőd” választhattak a termelők. A 10 ezer hektárom gaz­dálkodó törökszentmiklósi Jugoszláv hibrid napraforgót „borotvál” a Claas típusú be­takarítógép Béke Tsz hosszú éveik óta a ■ megye egyik . legnagyobb napraforgótemmeszitő gazda­sága. 1979-ben szántóterüle­tének több mint 20 * -száza­lékán foglalkozott ezzel a növénnyel. A vetésváltás miatt jelenleg 1314 hektár­ról takarítják be a rozsda­barna inaprafargótányéro- kait. Korábban 70 százalék­ban, de az idén 90 száza­lékban foglalkoztak nagy olajtartalmú hibrid napra­forgó termesztésével. A fajták között szerepel a jugoszláv IMS—H—26—27— 33-as és a francia Luciáié. Űj onnan lépett a termesz­tésbe az amerikai NK 254 hibrid. A gazdaságban az idén 3300 tonna termésre számítanak — ami meg­haladja a tervezett termés­átlagot. A . termelőszövetkezetben, a gazdaság harmadik leg­fontosabb növényének beta­karítását szeptember máso- dilkán kezdték. Reggel 7- től este 6-ig négy Claas do- miinátor és ikét E—56-os kombájn „borotválja” a napraforgótábláikat. A ’76 óta növekvő napraforgó- tenmesztés, mint megtudtuk, a jövőben is meghatározó lesz a törökszentmiklósi Békében. F. T. Magyar Nemzeti Bank * Hivatalos devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Bankjegy és csekk- * Érvényben: 1982. szeptember 14-töl Devizanem Vételi árf. 100 Közép- Eladási egységre forintban Pénznem Vásárolható Vételi Eladási legm. bankj. ári. 100 egys. címletek forintban Angol font 6 601,53 6 608,14 6 614.75 Angol font 50 6 409.90 6 806,38 Ausztrál dollár 3 691.92 3 695.62 3 699.32 Ausztrál dollár 50 3 584,75 3 806,49 Belga frank 80.30 80,38 432,90 80.46 Belga frank 5 000 * 7.7.97 82.79 Dán korona 432,47 433.33 Dán korona 1 000 419,91 445,89 Francia frank 545.49 546.04 546.59 Finn márka 100 779,65 827,87 Hollandi forint 1 406.94 1 408,35 1 409,76 Francia frank 500 529,66 562.42 Japán yen (1000) 147.11 147.26 147.41 Görög drachma 500 53,22 56,52 Kanadai dollár 3 107.80 3 110,91 3 114.02 Hollandi forint 1 000 1 366,10 1 450.60 Kuvaiti dinár 13 185,25 13 198.45 13 211,65 Japán yen (1000) 10 000 142.84 151.68 Norvég korona 557.10 557.66 558.22 Jugoszláv dinár 100 65.52 69,58 NSZK márka 1 544.51 1 546.06 1 547,61 Kanadai dollár 100 3 017.58 3 204,24 Olasz líra (1000) 27,38 27,41 27.44 Kuvaiti dinár 10 12 802.50 13 594.40 Osztrák schilling 219.65 219.87 220,09 ­1 000 540.93 574.39 Portugál escudo 43.77 43.81 43.85 1 000 1 499.68 1 592.44 Spanyol peseta 34,06 34.09 34,12 « 50 000 26,59 28.23 Svájci frank 1 804,48 1 806.29 1 808.10 Osztrák schilling 1 000 213.27 226,47 Svéd korona 620,60 621,22 621.84 Portugál escudo 5 000 42.50­45,12 Tr. és cl. rubel 2 597.40 2 600,00 2 602.60 Spanyol peseta 5 000 33.07 35,11 USA dollár 3 838.13 3 841.97 3 845,81 Svájci frank i noo 1 752,10 1 860,48 Az államközi megállapodásokon alapuló híva­Svéd korona 100 602.58 639.86 talos árfolyamok változatlanul az 1982. június Török líra 1 000 22.36 23.74 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. USA dollár 100 3 726,71 3 957.23 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom