Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-13 / 189. szám

xxxiii. évi. 189. sz. 1982. augusztus 13.. péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Versenyben A népgazdaság egyensúlyi problémái miatt az elmúlt években a lakosság fogyasz­tása csak lassabban növeked­hetett, mint korábban, a hatvanas években, vagy a múlt évtized első felében. Bár a fogyasztás növekedé­se szerényebb mértékű, a szerkezete, összetétele kedve­ző változást mutat: bevéte­leinkből viszonylag kisebb összegeket költünk étkezés­re, öltözködésre, és többet iparcikkekre: háztartási gé­pekre, autóra, lakberende­zésre. Életmódunk korszerűsödé­sére utal, hogy a fogyasztó érdeklődése a ruházati cik­kek közül mindinkább a könnyen kezelhető termékek* illetve a lakást szépítő ter­mékek, a függönyök, szőnye­gek felé fordul. Ugyanezt a tendenciát mutatja, hogy ma a családok mintegy 90 száza­lékának van hűtőgépe, mosó­gépe, 80 százalékának tele­víziója és egyharmadának autója. Az egészséges élet­mód terjedését jelzi a test­ápolási és kozmetikai cikkek vásárlásának gyors növeke­dése. A szabad idő hasznos eltöltésére utal, hogy a keres­kedelem mind több könyvet, hanglemezt, kempingcikket, kertművelő eszközt és gépet ad el a lakosságnak. Az elmúlt években az im­portáru aránya a forgalom­ban mérséklődött: a népgaz­daság pénzügyi helyzete nem tette lehetővé az import megfelelő bővítését. Ezért ma elsősorban azokat a ter­mékeket vesszük külföldről, amelyeket itthon nem állí­tunk elő, illetve nem lehet megtermelni, így például ká­vét, citromot, narancsot, autót. A fogyasztóknak természe­tesen nemcsak az a fontos, hogy hozzájusson a szüksé­ges árukhoz, hanem az is, hogy jó körülmények között tudjon vásárolni. Mivel az új üzletek, áruházak építé­sére fordítható pénz viszony­lag kevés, a kereskedelmi vállalatok az intenzív fej­lesztés módszereit igyekeznek alkalmazni. Olyan boltokat, áruházakat alakítottak ki, amelyek kivitelezése, beren­dezése egyszerű, ezért egyes termékeket olcsóbban tud­nak kínálni A vásárlóknak az is fon­tos, hogy az üzletek nyitva­tartási idejét a fogyasztók igényei szerint határozzák meg. Lévén a kereskedelem­ben is ötnapos a munkahét, eredménynek számít, hogy a boltok nyitvatartási ideje összességében nem csökkent, sőt, a vidéki hálózatban két százalékkal nőtt.A csütörtö­ki meghosszabbított üzleti óráknak, a bevásárlonapnak sikere van. Az elmúlt években hozott számos intézkedés elősegíti a gazdasági verseny kibon­takozását, a kereskedelmi szervezet és a hálózati egysé­gek irányításának korszerű­sítését. A működési területek merev kötöttségeinek meg­szüntetése következtében á kiskereskedelemben egymás mellett, versenvben működ­nek az állami és a szövetke­zeti kereskedelem egységei: a termelők márkaboltjai, a szerződéses és bérleti rend­szerben üzemelő boltok, va­lamint a magánkereskedők. Éppen a szerződéses boltok tapasztalatai alapján dön­töttek úgy, hogy más üzle­tekben, áruházakban, étter­mekben, szállodákban, nagy­kereskedelmi raktárakban is fokozzák a vezetők önállósá­gát és anyagi érdekeltségét. Ez az érdekeltség már nem­csak a forgalom növelését, hanem a kereskedelmi mun­ka hatékonyságának javulá­sát is szolgálja. G. Zs. Izrael újabb támadásai Továbbra is súlyos a helyzet Libanonban A tárgyalások egyenlőre eredménytelenek Miközben Philip Habib, az amerikai elnök különmegbí- zottja a „diplomáciai rende­zés igen közeli lehetőségé­ről" beszél az izraeli erők egyre hevesebben támadják a Nyugat-Bejrútban körül­zárt palesztin harcosokat, s a jelek szerint az agresszor hosszú időre akar berendez­kedni Libanonban. A PFSZ felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy fokozott felelősséggel foglal­kozzon a Bejrútban kialakult helyzet egyre veszélyesebb kiéleződésével. A szerdán áz ENSZ székhelyén nyilvános­ságra hozott hivatalos do­kumentumban a PFSZ ál­landó ENSZ-megfigyelője felhívja a figyelmet arra, hogy mind súlyosabbak a levegőből, a szárazföldről és (Folytatás a 2. oldalon) Váltás a gép mellett Új módszer az abádszalóki varrodában 3. oldal Nagyivántól Tiszafüredig Vadász Mihály élete öt pontban 4. oldal II jövő heti rádió és tv-müsor 5—6. oldal Termelési Nagydíjat kapott a tiszaföldvári Lenin Tsz Váncsa Jenő miniszter adta át az országos elismerést Váncsa Jenő miniszter átadja a Termelési Nagydíjat Szabó Bélának, a Lenin Tsz elnökének Együttes, ünnepi ülést tar­tott tegnap délután a tisza­földvári Lenin Termelőszö­vetkezet párt- és gazdaság­vezetősége abból az alkalom­ból, hogy a közös gazdaság kollektíváját az utóbbi évek­ben elért kiemelkedő gazdál­kodási eredményeiért Terme­lési Nagydíjjal tüntette ki a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium. Szőke Fe­renc, az üzemi pártbizottság titkára, köszöntötte az ün­nepség vendégeit és résztve­vőit, közöttük Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztert, Mohácsi Ot­tót, a megyei pártbizottság titkárát. A valamivel több mint nyolcezer hektáron gazdálko­dó termelőszövetkezet tevé­kenységéről, eredményeiről Szabó Béla elnök tájékoztat­ta a jelenlevőket. Mint el­mondta a téesz íélmilliárd forintot meghaladó tavalyi termelési értéke negyven százalékkal volt több, mint az 1979. évi. Három esztendő alatt 360 ezer forintról 473 ezer forintra nőtt az egy dol­gozóra jutó termelési érték, az egy főre jutó nyereség pe­dig tíz százalékkal emelke­dett. Az országban is kiemelke­dő gazdálkodási eredmények­hez elsősorban a gabonater­mesztés dinamikus növelé­sével járultak hozzá a nö­vénytermesztési ágazatban dolgozok. Három esztendő alatt háromezer tonnával növelték az évi termésmeny­nyiséget, 1981-ben a szántó- terület 60 százalékáról össze­sen 31 ezer tonna gabonát takarítottak be. A cukortarta­lom jelentős javítása mellett 51 tonnáról 55 tonnára nö­velték 1979-hez hasonlítva a cukorrépa hektáronkénti át­lagtermését. Megyei és orszá­gos átlagon felüli eredmé­nyeket tudhatnak maguké­nak a téesz állattenyésztői is. Az üzemi termelési érték 32 százalékát produkáló ága­zatban a tejtermelés növeke­dett legnagyobb mértékben. A szövetkezet tehenészete már állami támogatás nél­kül is nyereséges, hiszen az 1979 évi tehenenkénti 5040 literes fejési átlagot további 240 literrel „fejelték” meg tavaly a szaktelepek dolgo­zói. Az elmúlt esztendőben például 450 tonna vágómar­hát és háromezer tonna élő­sertést szállítottak a feldol­gozó iparnak és exportra. A termelőszövetkezet el­nökének tájékoztatóját köve­tően szót kért Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. Méltatta a közelgő ünnepet, augusztus 20-át. Majd arról szólt, hogy* a magyar mezőgazdaság ma már nemcsak társadalmunk megbecsülését élvezi, hanem eredményeivel határainkon túl is elismerést szerzett. Az egy lakosra jutó 1200 kilo­grammos gabonatermeléssel, az egy főre jutó 150 kilo­grammos hústermeléssel a világ élenjáró országai kö­zött jegyzik hazánkat. A nemzetközi gazdasági helyzet alakulása megköve­teli, hogy további munkánk­ban a mennyiség növelése mellett mind nagyobb sze­repet kapjon a versenyké­pesség és a gazdaságosság. Az üzemek takarékosan gaz­dálkodva a ráfordítások ész­szerű mérséklésével igye­kezzenek még bőségesebb és választékosabb hazai ellátást biztosítani, és erőteljesen fo­kozzák az élelmiszeripari ter­mékek exportját. Váncsa Jenő ezután át­nyújtotta a termelőszövetke­zet elnökének a nagydíjat, ás a kitüntetést dokumentáló oklevelet. A szövetkezeti kol­lektíva nevében Szabó Béla köszönte meg az országos el­ismerést, majd személyi ki­tüntetéseket és jutalmakat adtak át. A miniszter két termelőszövetkezeti dolgo­zónak — Berta János vil­lanyszerelőnek és ■ Pádár Kálmán . gépkocsivezető­nek — a — MÉM Kiváló Munkáért, Dobos Lajos mű­helyvezetőnek pedig a TOT Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést nyúj­totta át. Átlagon felüli mun­kájukért huszonkilencen a termelőszövetkezet elnökétől vettek át jutalmat. Az elis­merések átadása után az ünnepi vezetőségi ülés ven­dégei határszemlén ' vettek részt a Termelési Nagydíjjal kitüntetett szövetkezetben. T. F. Nagy volt az érdeklődés a gyöngyösi Agromcchanika Ipari Szövetkezet szélmotorral hajtott vízszivattyúja iránt Öntözéssel eredményesebben valósítható meg a gabonaprogram Országos szakmai tanácskozás és bemutató Cibakházán Országos öntözési szakmai tanácskozást és bemutatót tartottak tegnap délelőtt Ci­bakházán, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Dr. Magyar Gábor mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­terhelyettes és Bereczki La­jos, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese is rész vett az eseményen, amelynek megrendezésében a MÉM, az OVH, a KISZ KB és a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya mellett közreműködött szá­mos öntözőberendezéseket gyártó és forgalmazó, vala­mint vízszolgáltató válla­lat is. Vitaindító előadást dr. Ma­gyar Gábor tartott, aki töb­bek között hangsúlyozta: az öntözéses gazdálkodás fej­lesztése, színvonalának javí­tása meghatározó a magyar mezőgazdaság gabonaprog­ramjának sikeres végrehajtá­sában. A gabonafélék vetés- területe ugyanis csak úgy növelhető a népgazdasági tervben meghatározott mér­tékben, ha a termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok a lehetőségek határain belül csökkentik a szántóföldi ta­karmánytermő területeiket. Ugyanekkor a másik fontos élelmiszertermelési progra­munk megvalósításához, a növeléséhez elegendő jó mi­nőségű szálas- és tömegta­karmányra van szüksége a a nagyüzemi állattenyésztés­nek. Kisebb területről kell tehát biztosítani a jószágál­lomány tömegtakarmány­szükségletét, ami csak úgy lehetséges, ha a nagyüzemek jól kihasználják a mestersé­ges csapadékellátás hozam­növelő hatását, maximálisan hasznosítják öntözőkapacitá­saikat. meglévő vízkészletei­ket. Mindennek gyakorlati megvalósításában, a ' haté­kony öntözési módszerek el­terjesztésében a jó példaként említette a miniszterhelyet­tes a szolnoki központú ga­bona- és iparnövény termesz­tési rendszert. Beszélt a miniszterhelyet­tes az úgynevezett kettős ter­mesztés jelentőségéről is. Ennek az öntözéshez hason­lóan fontos, exportárualapot növelő tevékenységnek az el­terjesztésében van még ten­nivaló a magyar mezőgazda­ságban. A nagyüzemek ugyanis az arra alkalmas mintegy 200 ezer hektárnyi területnek még csak mint­egy hatvan százalékán ter­melnek másodvetésként tö­megtakarmányokat, rövid te­nyészidejű zöldségféléket. A fővetésű takarmánytermő területek csökkentésével és a felszabaduló földek gabo­natermesztésre történő hasz­nosításával pedig szükséges­sé válik, hogy a nyári beta­karításé _ ’szántóföldi növé­nyek u,tán minél nagyobb te­rületet hasznosítsanak újra a gazdaságok. Ezt teszik a ci- bakházi termelőszövetkezet­ben is, ahol a GITR szak- tanácsadásával mintegy fél­ezer hektáron végeznek faj­takísérleteket másodvetésű, rövid tenyészidejű kukori­cákkal, leveles zöldtakarmá­nyokkal. A közös gazdaság ily módon termeli meg az ál­latállomány részére szüksé­ges tömegtakarmányok 80 százalékát. A miniszterhelyettes elő­adása után dr. Pintér Sán­dor, a cibakházi téesz elnök- helyettese ismertette a szö­vetkezet öntözési és kettős termesztési tevékenységét, majd a jelenlévők öntözési bemutatón vettek részt. Üzemközben tekintették meg a gazdaság legelőjén a gye­pek öntözésére szolgáló leg­újabb tömlős öntözőberende­zéseket, hazai mezőgépipar által kifejlesztett vízkiemelő és továbbító agregátorokat és az országosan most elter­jedőben lévő, szélerővel mű­ködtetett vízszivattyút. T. F. Lesz-e béke a cédrusok alatt Kuba-ellenes határozatok (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON)

Next

/
Oldalképek
Tartalom