Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-11 / 187. szám
1982. AUGUSZTUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagyobb feladat, jobb munkahelyi légkör Másféle bűvös kor a karcagi SZIM-ben nulóknak volt nehéz, hiszen az itthonmaradóknak pótolniuk kellett a termelésből kieséseket. Ez az erőfeszítés viszont az idén megtérül — mondja Kohári Gáspár —. Megoldhatatlan feladat eddig még nem jelentkezett, persze azért azt sem mondhatom, hogy kisujjunkban van az egész. — Ez tipikusan kiscsoport munka — magyarázza Nagy Ferenc. — A végszerelésnél önkéntelenül kialakul valamiféle munkamegosztás. Fiatalok vagyunk, a műhely átlagéletkora 32 év körül van. Szinte valamennyin itt tanultuk a szakmát. Ez a munkafolyamat csak akkor zavartalan, ha rugalmasan csináljuk. Ha valahonnan hiányzik egy ember, kell valaki, aki azonnal a helyére áll. — Itt univerzális emberek kellenek, összegez a művezető. — Valóban kialakultak kiscsoportok, de tapasztalatom szerint e£ek határai rendkívül változékonyak, mindig a munka határozza meg nagyságukat, összetételüket. A részegység-szerelést tizenöten, a készreszerelést öten végzik. A hosszabb távú tervek szerint a kőbányaiaknál fokozatosan csökken a darabszám, ahogy emelkedik a náluk gyártott számjegyvezérlésű esztergák mennyisége. A hagyományos esztergák gyártása így néhány éven belül elképzelhető, hogy teljes egészében hozzánk kerül. Ez persze még a piactól is függ. Jövőre várhatóan három- száz-háromszázötven darabot készítünk. Persze ez a szereidében a létszápi emelkedését is magával hozza, bár ezt elsősorban üzemen belüli átcsoportosítással szeretnénk megoldani. Az új mindig izgalmasabb, hangoztatták a szereidében dolgozók. Véleményük szerint ma Karcagon egy lakatos számára a SZIM nyújtja a legszebb munkát.' A nagyobb feladat, a magasra helyezett léc, tehát náluk valóban ösztönző hatású. Ezt az is bizonyítja, hogy Karcagon már az újabb önálló munkát tervezik. Az év végén gyártani kezdik az OR—6 rezgő lemezmegmunkáló pantográ- fos másoló berendezéssel ellátott, továbbfejlesztett változatát. , • Fejszés Edit Ez a gép Romániába indul majd. Somogyvári Imre az orsóház beállítását végzi Sok új dolog nem valósulhat meg azért, mert a dolgok valahol megakadnak, tehetetlenség tehetetlenséget szül, vagy ahogy mondani szokták; a kör bezárul. Szerencsére azonban vannak esetek, amikor ez a visszatérés nem a kudarcot, hanem egy magasabb fokon való f oly amati smét- lést eredményez. Igaz, ebben az esetben talán már nem is körről, inkább felfelé emelkedő spirálról beszélhetünk. A Szerszámgépipari Művek karcagi gyárában tavaly elkezdett önálló munka újabb, nagyobb feladatokat készít elő, és a nagyobb feladat még jobb teljesítményre ösztönzi a dolgozókat. Fél éve, hogy az alkatrészek, részegységek gyártása mellett végtermék előállításba is belefogtak. Az E—3 N műszerész-esztergapad készítése főleg egy részleg számára jelentett új munkát. — Az eszterga részegységeit már korábban is gyártottuk — mondja a szerelde művezetője, Kohári Gáspár — Tavaly a SZIM-en belül szakosítás kezdődött, ennek során egyrészt bővült a részegység-kooperáció a társgyárakkal, másrészt a műszerész eszterga komplett szerelésére is megbízást kaptunk. Most már Kőbányáról és tőlünk kerülnek mind hazai forgalomba, mind exportra ezek a szerszámgépek. Egyes alkatrészeket mi gyártunk, másokat ők. A részegység szinten történő alkatrész csere persze szoros egymásra utalságot jelent. A karcagi gyár történetében nagy esemény volt az ötdarabos nullszéria elkészítése. Minőségi változást is jelentett jó néhány dolgozójuk számára az első önálló szerszámgép elkészítése. Somogyvári Imre és Nagy Ferenc géplakatosok három társukkal egy hónapot töltöttek „tanulmányúton” Kőbányán, hogy ellessék a végszerelés„A szánszerkezet pontosságát etalon ágyon állítjuk be” — mondja Nagy Ferenc ben gyakorlott szakemberektől a munkafogásokat. — Különösen az exportra készített esztergák igényelnek nagy figyelmet, — állapítja meg Somogyvári Imre —, mivel a partnerek általában fokozott pontosságú szerszámgépet kérnek. Több tartozékot igényelnek, mint a hazai felhasználók, tehát több velük a munka is. — A szakosítás előtt sokfélét gyártottunk, kis darab számmal —veti közbe a művezetője —. A szerelde munkaellátása hullámzó volt, hónap végén nagy „leterhelés, negyedév végén túlórák, feszített tempó. Ezzel a termékkel a hullámhegy — hullámvölgy lényegesen kisebb lett. Közel egyenletes az ütem egész hónapban, a negyedévi, félévi hajszák megszűntek. Jobb a munkahelyi légkör, a dolgozóink nem olyan fáradtak, épp ezért a minőséggel Is kevesebb a probléma, mint korábban. — A vállalatnak is- sokat jelent gazdaságilag, hogy készterméket bocsájt ki, — ez Somogyvári Imre véleménye —■ és nekünk is jobb lett. Órabér-rendezések voltak, akik a végszereléshez kerültek, 1—1,50 forint közötti emelést kaptak. Persze ezzel együtt a követelmény is nagyobb lett. — A betanulás Időszaka nemcsak a Kőbányán taMagyar Nemzeti Bank ■ Hivatalos devizaárfolyamok Valulaártolyamok Bankjegy és csekk Érvényben 1982. augusztus 10-től Vásárolható Vételi Eladási Vételi KözépEladási Pénznem legm. bankj. árf. 100 egys. árf. 100 egysegre iormtDan címletek forintban Angol font 6 648,94 6 655,60 6 662.26 Angol font 50 6 455,93 6 855.27 Ausztrál dollár 3 795,43 3 799.23 3 803.03 Ausztrál dollár 503 685,25 3 913,21 Belga frank 81.47 81,55 81,63 Belga frank 5 000 79.10 84,00 Dán korona 447,53 447.98 448,43 Dán korona 1 000 434.54 461.42 Francia frank 558,87 559,43 559,99 Finn márka 100 784,06 832,56 Hollandi forint 1 408.65 1 410,06 1 411,47 Francia frank 500 542.65 576.21 Japán yen (1000) 148.08 148.23 148.38 Görög drachma 500 53,27 56.57 Kanadai dollár 3 051.52 3 054.57 3 057,62 Hollandi forint 1 000 1 367.76 1 452,36 Kuvaiti dinár 13 321,51 13 334.84 13,348.17 Japán yen (1000) 10 000 143.78 152.68 Norvég korona 579,28 579.86 580,44 Jugoszláv/dinár 100 67.86 72.06 NSZK márka 1 555,35 1 556.91 1 558,47 Kanadai dollár 100 2 962,93 3 146.21 Olasz líra (1000) 27,85 27,88 27,91 Kuvaiti dinár 10 12 934.79 13 734.89 Osztrák schilling 221,17 221,39 221,61 Norvég korona 1 000 562,46 597,26 Portugál escudo 45.07 45,12 45,17 NSZK márka 1 000 1 510.20 1 603.62 Spanyol peseta 34.15 34,18 34,21 Olasz líra (1000) 50 000 27.04 28,72 Svájci frank 1 816,97 1 818.79 1 820,61 Osztrák schilling 1 000 214.75 228,03 Svéd korona 626,93 627,56 628,19 Portugál escud© 5 000 43.77 46.47 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 , Spanyol peseta 5 000 3.3,15 35.21 USA dollár 3 817,45 3 821,27 3 825.09 Svájci frank 1 000 1 764,23 1 873.35 Az államközi megállapodásokon alapuló hiva. Svéd korona 100 608.73 646,39 talos árfolyamok változatlanul az 1982. június Török líra 1 000 23,39 24,83 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. USA dollár 100 3 706,63 3 935,91 Szakszervezeti jogok I. Beleszólás és ellenőrzés Magyarországon a szakszervezetek jogköre az utóbbi években lényegesen tovább bővült. A Magyar Szocialista Munkáspárt kezdeményezésére 1976- ban a szakszervezetek egyetértési jogát —, amely korábban a dolgozók és egyes csoportjaik élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos kérdésekre vonatkozott — bizonyos esetekben kiterjesztették egyes személyekre is. Így például azóta a személyi alapbérek megállapításánál, a miniszteri vagy magasabb szintű kitüntetésekre történő javaslatnál, a vállalati lakás- támogatásnál, valamint a szociális juttatásnál is ki kell kérni a szakszervezetek egyetértését. Ugyanez a jog érvényes a vállalati szociális tervek elfogadására is. A szakszervezetek véleményezési joga gyakorlatilag azt jelenti, hogy az államigazdasági vezetés köteles a szakszervezetek véleményét is meghallgatni, mielőtt döntést hozna a dolgozók nagyobb csoportjait érintő munkajogi szabályok és a szakszervezettel együtt hozott intézkedések végrehajtásával kapcsolatban és sok más kérdésben. Természetesen a szakszervezetek bármilyen esetben megkérdezésük nélkül is véleményt mondhatnak, különböző kérdésekben, de ez már inkább a javaslattételi jog területére tartózik. Fontos tudnivaló, hogy az állami, gazdasági vezetés ilyenkor nem köteles ugyan a szakszervezetek véleményét, javaslatát elfogadni, de azokra minden esetben írásbeli választ kell adni. Ez annál is fontosabb, mert ha a válasz nem kielégítő, és a szakszervezetek más intézkedései sem vezetnek ere5- ményre, lehetőség van a vétójog gyakorlására. A véleményezési és javaslattételi jogkör természetesen nem jelenti azt, hogy a szakszervezeteknek át kellene vállalniuk a gazdasági vezetés hatáskörét. De megfontolt észrevételeikkel segíthetik a reálisabb döntések kialakítását, lehetővé válik, hogy a dolgozókat fokozott mértékben bekapcsolják a munkahelyi ügyek intézésébe. Ami a szakszervezetek ellenőrzési jogát illeti, itt elsősorban a dolgozó élet- és munkakörülményeire vonatkozó szabályok betartása kerül előtérbe. A szakszervezetek a termeléshez kapcsolódó ellenőrzési jogot önállóan gyakorolják, de ehhez a gazdasági vezetők minden esetben kötelesek segítséget adni, a szükséges feltételeket megteremteni, okmányokat, adatokat rendelkezésre bocsátani. Lényeges előírás, hogy a szakszervezeteknek módjuk van javaslatot tenni az ellenőrzés során észlelt hiányosságok kiküszöbölésére, sőt — ha szükségesnek látják — eljárást js kezdeményezhetnek a hiba elkövetőivel szemben a megfelelő hatóságoknál. Abban az esetben, ha a vállalat jogtalan anyagi előnyre tett szert gazdasági bírság k is indítványozhatják szabását A szakszervezeti jogok gyakorlása elválaszthatatlan az üzemi demokrácia fejlesztésétől. A Minisztertanács és • a SZOT Elnöksége még 1977ben együttes határozatot hozott az űzetni • ,-defhokrácia 1 egyes Kérdéséiről. ! Ez egyebek között előírja, hogy á vállalatoknál szervezett demokratikus fórumok megalakításának rendjét,, működésének szabályait — természetesen a jogszabályok keretei között és a helyi körülmények figyelembe vételével — a szakszervezet vállalati szervével egyetértésben szervezeti és működési szabályzatban (ügyrendben) kell meghatározni. Ezeket a fórumokat az eléjük terjesztett kérdésekben véleményezési és javaslattételi jog, illetve bizonyos témakörökben az állásfoglalás, a döntés, és az ellenőrzés joga illeti meg. így például a vállalati szak- szervezeti tanács és a bizalmi testület együttes ülése állást foglal az évenkénti bér- fejlesztés felhasználásának főbb elveiről és arányairól, valamint a részesedési és a jóléti kulturális alap felosztásáról. A szakszervezet döntési jogkörébe tartozik a kollektív szerződés megkötése., s az ennek végrehajtásáról szóló évenkénti értékelés elfogadása, illetve a módosítás, a vállalati szociális terv kialakítása, továbbá a szociális és kulturális alapok fel- használásának meghatározása. A szakszervezeti testületek véleményezik a középtávú és éves vállalati terveket, valamint ezzel együtt a vállalati gazdasági vezetők éves tevékenységét. (Folytatjuk) Deák András A BVM vasasai Fémek csengése, hegesztő villogása Üde zöld fű, fák, bokrok a kerítésen kívül és a gyár hatalmas épületei körül. A tágas, világos műhelycsarnokokban pedig zaj, kopá- csolás, fémek csengése, hegesztő villogása, köszörű szikrázása, olajszag. A BVM kunszentmártoni gyárában hiába keresnék a beton- gyártás nyomait, hiszen ez az üzem a Beton- és Vasbetonipari Művek tmk-jának szerepét tölti be. Itt készítik, javítják a társgyárak számára a betongyártás sablonjait. Varga Károly csoportvezető az L—3- as műhelyben készülő betonemelő gerendát köszörüli Az E—4-es műhelyben Borsos József a sablonoldalak lángegycngetését végzi Fotó: Dede Géza
