Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-11 / 187. szám
A Dél-alföldi Pincegazdaság tiszakürti telepén egy ZBSZ 500-as típusú szőlőzúzót és bogyózót állítanak üzembe a szüret kezdetére. Képünkön a cefreszivattyú aknáját készítik A műveltség határai ? Kevés vitatottabb és képlékenyebb tétele akad ma a közművelődésnek, mint az a kérdés: mit és mennyire tekinthet korunk a modern műveltség tartozékának, szükséges elemi normájának? Kevéssé vitatott tán, éppen az utóbbi két évtized felgyorsult technikai haladásának köszönhetően, hogy vajon mely hányadot képviseljen abban a bizonyos műveltségegészében a humán és mekkorát a természettudományos, a technikai ismeret. Azt is kevéssé lehet vitatni, mi a szerepe a nyelvtanulásnak -tanításnak? (Éppen nemrég, az úgynevezett új középiskolai modell kísérleteinek kapcsán döntött úgy az ország tucatnyi szakközépiskolája, közöttük több vidéki intézmény, hogy a leendő középszintű műszakiak, képzett szakmunkások, illetve a későbbiekben technikusok — legalább két, de inkább négy középiskolai éven át tanulják az egy, illetve két nyelvet. Egyre inkább betör és eleven erővé válik a napi oktatás és élet gyakorlatába — például a jog. Nem feltétlenül a tételes jogi tudásra kell gondolni. Inkább arra, hogy korunkban, társadalmunkban elképzelhetetlen a családjog, a munkajog főbb tételeinek nem ismerése. (A Jogi esetek postája a megmondhatója, hogy hány állampolgár kér népszerű jogi eligazítást, jogsegélyszolgálati szakemberek tanúsíthatják, hogy az emberek nagy része tájékozatlan, járatlan a jogban.) Továbblépve: érdemes azon is eltöprengeni, hogy mennyire hiányosak biológiai, élettani egészségügyi ismereteink. Nyári egyetemek előadási tematikája tanúskodik arról, hogy korántsem kötődik nagyobb előkép.-ettséghez, speciális diploma meglétéhez például az élettani kérdések iránti növekvő érdeklődés. Nem! Egyszerűen a tágabbra nyitott szem és fül, a természetes fogékonyság, no meg az ismeretek népszerűbben adott szövege kell hozzá. Elképzelhető volt-e úgy huszonöt évvel ezelőtt, hogy egy fél ország arra figyeljen: milyen humángenetikai titkokba avatja be a nézőket az orvos, milyen ábrákkal, statisztikákkal erősíti tudományos tételeinek igazságát? Vagy hogy a hadmérnök milyen műszaki alapossággal rajzolja fel egy hordozórakéta belsejét? Ezeknek a tv- műsoroknak a nézettségi foka — hogy statisztikákkal is megerősített véleményt idézzünk — úgy ötven és hetven százalék között van. Magyarán; minden családból legalább egy valakit érdekel, esetenként többeket is ... Az információáramlással ma csaknem akkora tömegű ismeretanyaghoz jutunk, mint a valamikor elsajátított iskolai törzsanyag. Elsősorban a népszerűén tudományos igényű információátadás tesz hallatlanul sokat a korszerű műveltség alapozásáért és gyarapításáért. Korlátok közé szorítani, hivatalossá merevíteni mindezt nehéz, sőt értelmetlen lenne. Éppúgy értelmetlen, mint ha valaki apály idején írja homokba másnapra szóló fontos üzenetét... — vm — Izraeli bombázások, csa patösszevonások Bejrut térségében Nem végleges adatok szerint 42 halálos áldozata és 80 sebesültje volt a Nyugat- Bejrút lakónegyedei, palesztin menekülttáborai ellen végrehajtott hétfői izraeli légi- és tüzérségi támadásnak. A palesztin ellenállási mozgalom és a vele szövetséges libanoni baloldal harcosai az éjszakai órákban három izraeli előrenyomulási kísérletet hiúsítottak meg a Kelet-Bej- rúttal határos nemzeti múzeum térségében és a város déli peremén. Jichak Samir külügyminiszter az izraeli parlament külügyi és hadügyi bizottsága előtt a bekerített NyugatBejrútra nehezedő katonai nyomás fenntartásának szükségességével indokolta a hétfői támadást. Egy bejrúti lap szerint Ariel Sáron hadügyminiszter és támogatói azt a nézetet képviselik, az izraeli kormányban, hogy a körülzárt gerillákat nem szabad kiengedni Bejrútból, hanem el kell fogni, vagy meg kell semmisíteni őket. Tegnapi értesülések szerint az izraeli hadsereg nagyarányú csapatös'szevonásokat hajtott végre a libanoni főváros térségében. A polgár- háborús zöld vonal keletbejrúti oldalára irányított harckocsik, lövegek egy ré(Folytatás a 2. oldalon.) Szerződéses üzletek Jászberényben Gazdag kínálat és több jó szó Marjai József fogadta Jerzy Ozdowskit „Jobb lesz, vagy marad minden a régiben? Javul, vagy romlik az ellátás, és jut vajon a jó szóból is több a vásárlóknaK?” A kérdések és az eddig még meg nem adott válaszok magyarázata: Jászberényben ez év július elsejéig 42 kereskedelmi egység került szerződéses üzemeltetésbe. Ezek között van 12 vegyes élelmiszerbolt, 6 húsbolt, 3 zöldség-gyümölcs, egy dohány-, egy iparcikkbolt és 18 vendéglátóüzlet. A boltok üzemelési és fejlesztési feltételei kedvezőtlenek voltak. Legtöbbjük magántulajdonban álló épületben van, kis alapterületük minimálisra csökkentette az árubemutatási és raktározási lehetőségeket. Mindezek ellenére szükség volt rájuk, és meg kellett teremteni a gazdagabb árukínálat, az eredményesebb gazdálkodás feltételeit. Az eltelt egy év tapasztalatai jók. Hasznos módszernek bizonyul, hogy a boltokat szerződésbe adó vállalatok, szövetkezetek a szokottnál nagyobb forgalmat határoztak meg. Ez a vállalkozók jövedelmének növelése mellett a vásárlók jobb ellátását, a választék bővítését, a kulturáltabb szolgáltatást eredményezte. Javult a szerződéses üzletekben a gazdálkodás. Csökkent a létszám ás a felhasznált bér, hiszen az üzletek vezetői érdekeltek abban, hogy csak annyi embert foglalkoztassanak, amennyi a jó munka elvégzéséhez szükséges. Előzetes számítások szerint a kiadott boltok az átalánydíj befizetésével 1981 —1983 között háromszor annyi nyereséget hoznak a vállalatoknak, mint amennyi az három évvel korábban volt. Örvendetes, hogy az üzletek árukészlete és választéka a korábbiaknál jobban alkalmazkodik a kereslethez. A közvetlen termelői felvásárlás segítségével javult az élelmiszerboltok zöldség- gyümölcs-kínálata. Jó példa erre az ÉKV Báthory vagy Hatvani úti szerződéses üzlete. A piaci baromfiszakbolt is újabb áruféleségekkel bővítette a választékot. A vendéglátóhelyeken is kedvező változásokat hozott a szerződéses, üzemeltetés. A „Munkás” falatozó és a„Makk hetes” egytálételekkel növelte a kínálatot, a Pannónia presszó minőségi fagylaltot, palacsintát és sokféle szendvicset árul. A Csalogány presszó színes televízióval és magnóval csalogatja be a vendégeket. Az eddigi tapasztalatok néhány negatív jelenségre is felhívják a figyelmet. A szerződéses üzemeltetők egy része nem él azzal az önállósággal, amely feloldja az árubeszerzési kötöttségeket. Az áru döntő részét még mindig a vállalati központon keresztül szerzik be. Súlycsonkítás, túlszámlázás formájában a vásárlók megkárosítása is előfordult már. Különösen a vendéglátóegységeknél tapasztalható ilyen visszaélés. Szerencsére olyan jelenségek ezek, amelyeket meg lehet szüntetni. A szerzett tapasztalatok végülis azt bizonyítják, hogy az új módszer — bár még csak tanulóéveit éli — bevált. Javult a kínálat, nőtt a választék, kulturáltabb lett a kiszolgálás. — Illés — Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese tegnap fogadta Jerzy Ozdowskit, a lengyel szejm al- elnökét, aki szabadságát tölti Magyarországon. A lengyel vendég találkozott Péter Jánossal, az országgyűlés alel- nökével. A megbeszéléseken széles körű eszmecserét folyA szegedi szénhidrogénmedencében mérnökökből, technikusokból álló, tizenhat tagú gazdasági munkaközösség alakult, elsősorban olyan karbantartási, tervezési feladatok munkaidő utáni megoldására, amelyeket egyébként munkaerőhiány miatt nehezen végezhetett volna el a vállalat, bár a népgazdatattak a két országot érintő nemzetközi kérdésekről, a magyar—lengyel együttműködés helyzetéről és erősítésének feladatairól. Péter János ebédet adott a Vendég tiszteletére. Az ebéden részt vett Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. ság számára fontosak! Első ilyen jelentős feladatként felülvizsgálják, mekkorák azok az értékes, művelhető területek, amelyek nem feltétlenül szükségesek az olajtermelő berendezések üzemeltetéséhez, hogy ezeket visszaadhassák a mezőgazdaságnak. Az olajmezőn Gazdasági munkaközösség A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat új üdülője, amely építészeti ritkaságnak számít 'pätW/A. Itt még nincs tömeg! I W Fii Beleszólás * és ellenőrzés A szakszervezeti jogokról 3. oldal A szerkesztőség postájából 4. oldal Nyáron sincs uborkaszezon Egy délélőtt a megyei könyvtárban 5. oldal Fadd-Dombori az egyik leggyorsabban fejlődő dunántúli üdülőhelyünk. A Duna holtága kitűnő alkalmat ad a nyári sportolásra, horgászásra. Üj üdülők, szállodák várják az ide kirándulókat. Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXIII. évf. 187. sz. 1982. augusztus 11., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Fadd-Dombori nyár
