Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-10 / 186. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. AUGUSZTUS 10. Kis települések gondjairól fl lakosság ellátásának fejlesztése társadalmi érdek Pár héttel ezelőtt a .Hazafias Népfront Nyíregyházán megrendezett országos honismereti akadémiáján sokoldalúan vizsgálták és taglalták hazánk település- szerkezetét; illetve a településhálózat változásának kedvező és kedvezőtlen jelenségeit. Sok szó esett az aprófalvakról, az ott élő lakosság helyzetéről. Különösein hangsúlyozták azokat az ellátásiban mutatkozó hátSokan ma is úgy vélik, hogy a kis falvakban úgyszólván csák a földiből, a mezőgazdaságból élő emberek élnek. A tények mást mutatnak. A falusi .társadalom aktív keresőinek megoszlása az 1980-as nép- számláláskor a következő volt; munkás 58; termelőszövetkezeti dolgozó 22,2; szellemi foglalkozású 16,2; és kisárutermelő 3,6 százalék. Mi sem .természetesebb, hogy ez a társadalmi átréte- geződés .is az igények növekedését hozta magával. A modem nagyüzemi körülmények között dolgozó ember lakóhelye .iránt is igényesebb, nem elégszik meg az évtizedekkel elmaradott állapotokkal. Ha nincs módja helyben változtatni a körülményeken, akikor nagyobb községbe, városba költözik. Így keletkeznek elnéptelenedő kis települések, amelyek pedig kevés fejlesztéssel, a mindennapi Teljesen azonos fontosságú és szerepkörű települések sehol, semmilyen körülmények között nem alakulhatnak ki. Más a jellege, szerepe egy városnak, más a nagyközségnek és megint más a falunak. De az azonos iélekszámúak közül is az egyik lehet kedvelt üdülőhely, a másik a kirándulókat vonzza, a harmadik ipartelepéről vagy más gazdasági létesítményéről lehet nevezetes. Egy valamiben közösek: lakóhelyek, s ilyen értelemben nem szerep nélküliek; tehát az ott lakóik ellátása állami, társadalmi kötelezettség. Az is természetes, hogy más az ellátás mértéke a nagyobb településen, .mint a kisebben. De az alapellátás megszervezéséiben a különböző rangú települések egyenlőségének megteremtése kívánatos. Enyedi György, a gazdasági földrajz neves művelője írja; „A kiegyenlítési politikának nem lehet célja, hogy minden településen rányoikat ,amelyek gyakran súlyosan érintik e települések lakóit. Az aprófalvas vidékek népfronitibizottságai- .nak tanácskozásain is állandó téma ez a kérdés, mert amint fogalmaznak; „Nem nyugodhatunk bele, hogy családok, emberek százezrei csupán azért éljenek az átlagosnál sokkal nehezebb körülmények között, mert falun laknak”. életvitel jó megszervezésével kellemes lakóhelyek lehetnének. Hazánk településeinek kereken háromnegyed része 2000 lakosnál kisebb, és ezekben él a lakosság 17 százaléka, megközelítően 2 millió ember. A nemzeti vagyon tekintélyes része is az aprófalvakban található. Értékes lakóházak, gazdasági épületek, még használható gazdálkodási eszközök, apró gyümölcsösök, kertek. Ezek a falvak nemcsak lakóhelyek, de számottevő termelőerőt is képviselnek, ha értékeiket nem hagyjuk pusztulni. A háztáji és kisegítő gazdaságról szóló statisztikák megalapozottan bizonyítják ennek jelentőségét. A kis települések lakói életkörülményeinek javítása tehát nemcsak a róiliuk való gondoskodás szükséges, hanem általános gazdasági és telepü- léspolitikai érdek is. azonos fejlettséget eredményezzen. Teljes kiegyenlítődés irányozható elő az alapvető feltételek (lakás, ivóvíz. úthálózatba való bekapcsolás stb.) tekintetében, de sem a foglalkoztatást, sem a magasabb szintű kereskedelmi, kulturális, oktatási vagy egészségügyi ellátást nem kell mindenkinek a lakóhelyén biztosítani.,. A területfejlesztésnek főleg arra kell törekednie, hogy egy terület lakosai könnyen, s rövid időn belül eljuthassanak a szolgáltatások telephelyéhez... Azt a helyzetet kell megszüntetni, hogy egy állampolgár lényeges és tartós — még utódai által is érzékelt — hátrányba kerüljön pusztán annak következtében, hogy hol lakik”. E mértékadó meghatározás és feladat megjelölése alapján végzik elemzéseiket és tanácskoznak a tennivalókról a népfrontbizottsá- gok is. A tapasztalatok ösz- szegzéséből már kiviláglik a kívánatos változtatások iránya. lepüléseken 4,2 lakás épült fel. A 200 főnél kisebb falvakban pedig csökkent a lakások száma. Mivel a lakásépítés egyértelműen mutatja egy település életképességét, ezért a lakásépítés ösztönzésére a városokéval azonos feltételrendszer lenne kívánatos. Az már a helyi ismeretek alapján dönthető el, hogy egy-egy településen az általános érvényű intézkedés elegendő-e a lakásépítés felélesztésére, vagy más tennivaló is van. Ezek között is első helyen szerepelhet a jó ivóvíz, az elektromos hálózat megfelelő kiépítettsége, a szilárd burkolatú, az év minden szakában járható út, a rendszeres vonat - vagy autóbuszközlekedés lehetősége. Egy másik, mindmáig sok vitára okot adó gond az ás- kolakérdés. Az isikola léte az ott lakó népesség kötődését megtarthatja, sőt fokozhatja. Ezért sokan vallják, hogy az iskolák fenntartására törekedni kell: a kisiskolásoknak és a gyermekek családjának jobb, ha a pedagógus jár iki a faluba, minit ha a gyermekeknek kell utazmiok. Az egészségügyi ellátásban gondolt Okoz az orvosok területi elhelyezkedésének aránytalansága. A társközségekben általános gyakorlat a heti-kétheti egy nap rendelés, de itöbb helyen még ez sincs. Gyógyszertár. csak nagyobb községekben és a városokban van. Több javaslat szerint megoldás lenne a székhelyközségekben egészségügyi centrum .létrehozása. Sok helyen megoldásra vár a postai szolgáltatások rendezése. Elemi szükséglet az éjjel-nappal működő segélykérő telefon és az apró- falvakban célszerűnek látszik a tanyákon jól bevált fiókos postaládarendszer kiépítése. A szervezésen múlik Végül — de nem utolsósorban — az alapellátó is fontos tényezője, hogy a .legkisebb település lakói is könnyen elérhető távolságon belüli megvásárolhassák a mindennap szükséges élelmiszereket, fűszereket, a háztartásban nélkülözhetetlen köznapi cikkeket. A kereskedelmi Szervezés leleményén múlik, hogy ezt nagyobb körzetet ellátó egységgel, • mozgó ABC-vel, vagy akár bizományosi rendszerrel oldják-e meg. A .nagyon is égető gyakorlati tennivalókat sorolhatnánk tovább. Gondjaink felismerése, a megoldás módozatainak keresése már hizitaitó jele annak, hogy célszerű intézkedésekkel és mind erősebb helyi társadalmi összefogással kedvező folyamatokat indíthatunk el, a 'lakosság- ellátásának további fejlesztésében. — HL — Az aprófalvak és lakóik Az alapellátás tényezői Csépán jelentősen javul majd a vízellátás. Ugyanis egy 200 köbméteres glóbuszt állítottak fel. A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat két 100 köbméteres tározót épít. A munkálatokat ez év végére fejezik be Lépcsöházunk tája A lépcsőház sok egyéb mellett jellegezetesen urbanizációs „termék” is, a városlakó ember környezetének olyan része, ahol mindennap megfordul. Talán nem fölösleges egy-egy pillantást vetni lépcsőházaink tájára, hiszen ez a fölfelé haladó, lépcsőfordulókkal cikkcakkos, alagútszerűen keskeny, vagy tágasabb, szélesebb, világosabb „képződmény” — amely része otthonunknak és egyszersmind közösségi tér is — mindenkori állapotával, „megjelenésével” hatással van ránk. ' Lépcsőház a szolnoki Vosztok lakótelepen. A falakon obszcén feliratok, popegyüttesek nevei, „Józsi hűje, Pista hűje + Karcsi szerelmes .. .”, a félemeleti fordulóban egy árva poros aszparágusz a falon, alatta egy rombadőlt gyerekkocsi, félkerekű roller társaságában. Az egyik első emeleti lakás ajtaja mellé „festmény” van kiakasztva: a nap éppen lebukik a kéklő hegyek mögé, emiatt az ég egészen vörös. Lépcsőház egy Széchenyi lakótelepi (ugyancsak Szolnoki tízemeletes házból. Sötét van és büdöset lehel a szemétledobó szája. Az egvik folyosón ki kell kerülni egy immár felismerhe- tetlen gépmonstrumot, s itt-ott akad szemét is jócskán. A lakók — föl- tehetőleg — szidják a házmestert, a házmester pedig — föltehetőleg — lemondóan legyint: reménytelen az ügv. hiába szerelt a liftaitó mellé hamutartót, a piros linóleumba továbbra is beletapossák a csikkeket, eldobálják az almacsutkát. Várkonyi téren lakó ismerősöm Danaszkodik: a néhány hónapía szépen kifestett lépcsőházat napok alatt vasútállomási vécéhez hasonlóvá silá- nyították a firkálások, ábrák. (Azt már csak mellékesen jegyzi meg, hogv a lépcsőházban nem ajánlatos semmit kinn- hagvni, mert annak egykettőre lába kél.) Akadnak persze kellemesebb példák is. Ugyancsak a Széchenyin láttam olyan lépcsőházat, amely nemcsak tiszta volt, de gondozott, szép virágaival, ötletesen barkácsolt virágtartóival otthonos is. Sőt! Az egyik emeleten, a meglehetősen tágas, négy lakásra nyíló folyosóra jutott egy asztalka és négy gyerekméretű fonott szék is. (A felnőttektől külön, itt jöhetnek ösz- sze a kis kamaszok megbeszélni titkaikat, s a szűk gyerekszoba helyett itt is játszhatnak.) S persze vannak virágok is bőségesen. Nem, nem történt itt semmi különös. Egyszerűen „csak” annyi, hogy a lépcsőházban lakók otthonuk részének tekintik a lépcsőházat, ilyen szellemben alakították ki, s ezért is vigyáznak rá. Minderről természetesen nem kellene egyetlen szót sem ejteni — ez így természetes, így van rendjén. Csakhát: . aki járt már lakótelepi emeletes házakban, az tudja, mert látta, bőségesen van „senki földje” a lépcsőházakban. — szj — Kameruni törpebárányt, bütykös ásóludat gondoznak a téeszben Egy tálból csemegézik a rackajuh és a kameruni törpebárány házaspár A nádfedeles madárházon tábla: készítették a sertéságazat dolgozói 1981-ben Társbérlők: Samu, a magyar szürke bika és Laci a mocsári bivaly Rendhagyó tennivalói egy mezőgazdasági nagyüzem állattenyésztési szakvezetőjének, hogy napközben megnézi, kikeltek-e már a kis vadkacsák, biceg-e még a lábán megsérült bütykös ásólúd, kapott-e friss almot a mogorva mocsári bivaly? Márpedig majd minden nap efféle dolgokra is szakít időt Major Tibor, a jászalsószent- györgyi Petőfi Tsz sertés- ágazatának vezetője, aki Horváth Mihály főállattenyésztővel közösen „menedzseli” a szövetkezetben két esztendeje létrehozott mini állatkertet. A gépműhelynek és a cipőfelsőrész-készítő üzemnek helyet adó kerületben ugyanis karámmal kerített fészerben egy hároméves magyar szürke bikát tartanak. Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta, olyannyira, hogy készséggel megosztja otthonát Lacival, a mocsári bivallyal. Itt ketrecekben fehér, vörös meg sárga selyemtyúkok, kakasok nevelik néhány hetes csibéiket, amott egy tálból csemegézi az abrakot a kameruni törpebárány házaspár a magányos rackajuh kossal. A húsz fürdőkádnyi úsztató medencében békésen lubickolnak a vadkacsák, mit sem törődve a náluknál sokszorta nagyobb, tollászkodó ásólud'akkal. Mintha csak a fényképezőgép kedvéért tennék, tolldíszükkel kérkedve sátoroznak a madárházak között szabadon sétáló pávák. Lelkiismeretes gondozónak nincsenek híjával a kis állatparadicsom lakói. Győr István, az ugyancsak a kerületben lévő üzemanyagkút kezelője az erőgépek, szállító járművek .tankolása közben minden szabad idejét közöttük tölti. Kicseréli az almot a magyar szürke meg a bivaly alól, felfrissíti a víziszárnyasok medencéjének vizét, ocsút vagy napraforgót szór a félszáz fajta díszbaromfi elé. Kátai Jánosné, a portás készséggel felhúzza a telep bejáratának sorompóját, \ha óvodások csoportja érkezik őzikenézőbe, vagy az élővilág órát állatkerti sétával összekötő iskolások látogatnak ki a kerületbe. A műhelyekben dolgozó szerelők, a cipőfelsőrészt készítő asszonyok, lányok sokan szívesen időznek cigarettaszünetben, ebédidőben a ketrecek, a madárházak között. Azok a termelőszövetkezeti főkönyvelők viszont kevesen lehetnek, akik a jászalsószentgyörgyihez hasonlóan esetenként mocsári bivalyról, selyemtyúkról vagy gyémántfácánról szóló számlát írnak alá. Egy-egy értékesebb, ritkább állatért fizettek csak eddig, mert az úsztató medence, a madárházak, a ketrecek a sertéstelepi, a gépműhelyben és az építési részlegnél dolgozó szocialista brigádok keze munkáját dicséri. Miért nem sajnálják a pénzt, az időt, a fáradságot a mini-zoora a téeszbeliek? Mint mondják, a kis állatkert a gépműhelyet körülölelő, sokféle kardvirággal pompázó virágágyásokhoz, a hetenként háromszor nyitva tartó házi lángossütő pavilonhoz hasonlóan része valaminek, amire nagyon sokat adnak a jászalsószentgyör- gyi közös gazdaságban. Ez pedig nem más, mint a szép munkahelyi környezet megteremtése. Kép és szöveg: Temesközy DF. A megoldás lehetőségei Egy-egy település népességének lakásépítkezése megbízhatóan Mfejezi a maradás vagy elvándorlás szándékát. Az országos kép azt mutatja, hogy az intenzív lakásépítésnek csak töredék és csökkenő hányada jutott a kistelepülésekre. 1980-ba.n országosan ezer lakosra 8 lakás; az ország községeiben 5,8 lakás, a kiste-
