Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-07 / 184. szám

10

Szobiok megye múltjából

1982. AUGUSZTUS 7.

Szolnok 1905-ben

Építészeti és munkásmozgalmi adatok egy bécsi újságból

&>n$ bánit bio troilomt GTimlitcit bor (c^oliioírr ©c* böíícmna bcívi'iff, fo bnrf midi ljicr mit brr ;,itTimjtigon Wöfllitflcit mnmljcríri (?rn!úiii(]cu • imb -’(btivöcícíuin-jcu

(tcraíjiict h'crbcii. £ic Co^irtibciitoirnlir, bit unter ben ííibaicrn bor il*» o fcí» i 11 c 11 fo ín i ( ber GtmiH’jolüicn cinen, Unc mait nnb jniiío, nn.VÍ)íovfjmii|icrtcu. Vfníjmifi non

m1.,,,,, í;. ití\f. íi.ií und) in bon Sínnien ber nemen miD ileiiij'en bieUieilHiaidiiibeii .mniutjc üVr* 'Hmitiufl mir,erűidet nnb mnmíjcm bic int íillftcmcincii fnunt rrcíu l>or\ri}fcuc ^nhjc biv olírecntctiicrt St>ní)!rceí|ícd iniíjor flcriictt. 2?ic iibeiíjnupt fjier bic 33cr. bienflc ber fo,’,ioíiilifcíjíu ?fo,itolioii um bic Stuf* finntii<] uub SBilbunej ber fieifliij ticffíftcTjciibeit nudfj tűm crííiirtrn C)io,nem nlfcr {o^iaíbemüfroiijdjcii Scnbcit^cit uicíjt ßclciiiiiici Uiabni. iUínit cr.juíjítc mit bic ettuaS pí)fliiln}ti(et]c töcfd)id)tc etneő • G^oluofcr Grfiufíciu,. ber bor ^cíjit ‘vínfjreit mcber fcftrciOrn tí'öcf) lejeit toiuilc Hifii Ijeutc euificbíid) im Jíont uub 3úi,fc iitcfificib lueifu S)ct iüaucr untíirlidj ber« űcíjlct bic „uníaTnnbviojcii .Merte, bic iiicíjfs 31t bcrltcvcit Tjabcti" outi) Ijicr nite ticjfíer Gcefe. üíber et bertuarj ionéit

A szolnoki MAV-műhely szociáldemokrata szervezetéről írott sorok az 1905-ös bécsi újságcikkből

A helytörténeti kutatásnál megfelelő forráskritikával jól használhatók» a helyi és az országos sajtó egyes dokumentumai. Ritkán akad olyan eset, hogy külföldi lapokban található értékes közlemény. Egy bécsi újság 1905. november 2-i számában „Hangulatképek Magyarországból” címmel százötven soros cikket közölt október

28-í szolnoki keltezéssel az

E. G. névbetűkkel jelzett szerző.

„A Kecskemétről Szolnokra vezető vonattal az ember elhagyja a tisztán agrár jellegű Alföldet. Az omnibusz, bár itt még olyan utcákon döcög, amely miatt a nagyobb városok kissé oroszosnak tűnnek, de a hosz- szan terjeszkedő házsorok mögött jobbra és balra malmok és gőzfűrészek kéményei magasodnak. Az újonnan épült házak homlokzatáról sehol sem hiányzik va- lafni ízléstelenség, a szecessziónak a legáltalánosabb formáit kenik rá, és az a különös zavar a modern építészeti vonalvezetésben mindenféle rusztikus ornamentikával, amelyre a magyar építészeti stílust alapozták, a szolnoki utcaképen már is jellemző.

Egyszóval ez a városi karakter — az Alföld más nagyobb centrumaival ellentétben — éppúgy szembeötlő, mint ez az ipari és kereskedelmi fejlődés. Az ide koncentrált érdekeltségek nagy száma és sokfélesége természetszerűleg a politikai szemlélet különbségeiben is megmutatkozik”.

Ugyanezt figyelte meg Luttor Ferenc művészettörténész, aki a művészitelepre látogatott 1910-ben. A vasútállomásról elindulva neki is feltűnt, hogy „...az új váróé magán viseli a modern városok lázas, lüktető fejlődésének nyomait. Sok új épülete valami forrongó szellemre enged következtetni. A magániházak villa- szeVűekj, er äsen magyaros ízű díszítéseikkel ékeskednek. A tulipán magyar virág — mondják, s az építészet itt, Szolnokon nem fukarkodott ennek a motívumnak a kihasználásával.”

Nézzük, hogyan látja Szolinók politikai életét a cikkíró éppen 1905-ben, amikor „a muszka cároknak, szabadságunk eltipróinak a trónját .megingatja a muszka forradalom”. S nemcsak az orosz forradalom híre foglalkoztatja az ország közvéleményét, hanem a belpolitikáiban is nagy volt a forrongás. 1905. január 26-áin a koalíciós ellenzék vezető pártja, a Függetlenségi Párt, kibuktatta

a hatalomból Tisza Istvánt és a kormánypártot. A király úr „darabont kormányt” nevezett ki az ország élére.

„Bár a Függetlenségi Párt Szolnokon is sok hívet számlál... kétségtelenül bizonyíthatjuk, hogy a józanabb, az élet reálisabb követeléseit mérlegelő gondolkodás itt sokkal inkább otthon van, mint talán Cegléden vagy Kecskeméten.

Ami azután a szolnoki lakosság széles rétegeiben meglepő, hogy itt számolni kell a jövőben a többféle tagozódás és lemorzsolódás ^jövőbeli lehetőségeivel. A szociáldemokrácia, amely az államvasutak gépgyára munkásai körében — aho.»y nekünk mondták — többszáz emberből álló, jól szervezett csoportot képez. Ez az iparosok és a kisebb líparűzők fejében bizonyos zavart Okoz és nem egyet közelebb visz a nehezen felfogható általános választójog kérdéséhez. Amit itt általában a szocialista agitáció legjobbjai a szellemileg legalacsonyabban állók felvilágosítása és képzése terén végeznek, azt még a minden szociáldemokratiikus tendenciák ellenzői sem tagadják. Az emiberék egy fantasztikus történetet me- éltek el nekem egy szolnoki suszterről, aki tíz évvel ezelőtt sem írni, sem olvasni nem tudott, és ma állítólag Kamt és Fichte műveit ismeri.* A parasztság természetesen teljes szívéből figyeli „a hazátlan fickókat, akiknek nincs vesztenivalójuk...”

Látjuk tehát, hogy 1905- ban a MÁV-műhelyt a szolnoki munkásmozgalom bázisaként aposztrofálják.

Nem is lehet csodálni, hiszen — minit egy 1906-os Szolnoki Űtmutató bizonyítja — „A szolnoki műhely 520—538 munkást foglalkoztat, kük közül: tűzi kovács 36, kazánkovács 12, esztergályos 30, kerék esztergályos 10, gyalus, fúrós 17, géplakatos 76, kocsilakatos 100, asztalos 30, bognár 41, fényező, mázoló 41” stb. szakmunkás volt. Ugyanez az útmutató közli a politikai pántok között: „Szolnoki szociál-demOkrata párt. Elnök: Bihari, Jakab, titkár: Bíró János.”

A bécsi újság cikke -igen értékes forrás a szolnoki munkásmozgalom korai történetének megismeréséhez. S ezt erősíti meg a História 1980. évi 4. számában közreadott térkép is, amely országos kitekintést ad a szociáldemokrata, ill. a szakszervezetek számáról és területi elhelyezkedéséről. Eszerint 1912-ben Szolnok megyében a működő szervezetek száma: Szolnokon 16, Törökszentmiklóson 3, Mezőtúron 3, Jászberényben, Kisújszálláson, Kunmadarason, Tiszafüreden és Tisza- földváron pedig 1—1.

S hogy nemcsak Szolnok megyei viszonylatbanJ kimagasló a szolnoki 16 szervezet, bizonyítja, hogy ugyanezt a mennyiséget mutatják fel a Szolnoknál jóval nagyobb városok, Győr, Pozsony és Temesvár. Budapesten kívül csák Pécsett és Debrecenben volt több szervezet, mint Szolnokon.

Mindezen adatok és dokumentumok még jobban érthetővé teszik Szolnok kiemelt szerepét 1918—1919 küzdelmes hónapjaiban.

Kaposvári Gyula

Szecessziós stílusú épületek Szolnok központjában. Balra a Tünde presszó sgrafittós díszítésű épülete. A jobbra lévő Tiszavidéki Hitelintézet épületét a Ságvári körút meghosszabbításakor lebontották

Oz „Apa-sír” Obádszalókon

Az abádszalóki születésűek még ma is ismerik az úgynevezett „Apa-sírt”. A hagyomány szerint ide temet- tette el elevenen Szent István a besenyő Thonuzobátés feleségét.

Thonuzobáról Anonymus Gesta Hungarorumában olvashatunk.

„ ... a besenyők földjéről jött egy vezéri nemzetségből való vitéz. Neve Thonuzoba volt: örkénd apja, kitől a Tomaj-nemzetség származik. Neki Taksony vezér lakóföldet a kemeji részeken adott a Tiszáig, ahol Abád-rév van. Ez a Thonuzoba Taksony vezér unokájának. Szent István királynak az idejéig élt. S midőn Boldog István király az élet igéit hirdette és a magyarokat keresztelte, akkor Thonuzoba, aki hitben hiú volt. keresztény lenni átallott. ígv hát temetkezett élve feleségével az Abád- révbe. hoey a keresztségbeii ő meg a felesége ne éljen a Krisztussal örökre. Ám a fia. örkénd. mint keresztény, Krisztussal együtt él mindörökké.”

Anonymus alanián a történeti irodalom egész monda- és legendakört szőtt az. esemény. Thonuzoba eltemetése köré. Először Szalay László írt arról, hogy Thonuzobát élvp temették el. s ezzel ösz- szefüseésben a fordításirodalomban is az ..élve eltemetkezett”. ill. ..élve eltémettet.ett” feleségével együtt kifejezések olvashatók.

Nemrégen Bollók János, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem adjunktusa szétoszlatta a Thonuzoba legendát, megái tanította, hoev Anonymus latin szövegét rosszul fordították magyarra.

A latin szöveg helyes értelmezéséhez a kulcsot egy dogmatikai fontosságú Pál apostol levél adta meg. A keresztény dogmatika szerit^ ugyanis a keresztség titokzatos módon halál és úiiászü- letés is egyben. Szent Pálnak a rómaiakhoz írt levelében található ez a fontos részlet:

„Vagy nem tudjátok, hogy akik Krisztus Jézusban meg- keresztelkedtünk, az ő halálában keresztelkedtünk meg? A keresztségben ugyanis eltemetkeztünk vele a halálba, hogy miként Krisztus az Atya dicsőségéből feltámadt a halálból, úgy mi is új életre keljünk.”

A Pál-levél alapján most már értelmet nyer az anony- musi „élve eltemettetett” kifejezés. Thonuzobát nem élve temették el, hanem pogány- ként, mert nem halt meg Krisztussal a keresztségben, hogy vele együtt újra életre keljen.

s. Püski Anna

összeállította: dr. Selmeczi László

KOMMENTÁR NÉLKÜL

Méltóztassék pár pengő segélyt adni

A Horthy-Ma- gyaironszág szociális (nyomoráról eddig már igen sok adat látott napvilágot. A hárommillió koldus életéről, a munkásosztály helyzetéről nem egy történeti «elemzés tudósít. Mégis, ha egy újabb olyan adatra bukkanunk, amely

plasztikusan ábrázolja egy-egy család sorsát, újra és újra megdöbbenünk.

Dr. Kiss Gábor Szolnok árvaszé- ki ülnöke volt. A régi szolnokiak tehetséges költőként tartották számon, aki Ady- val is kapcsolatban állít.

Kiss Gábor hagyatékából különféle, hozzá intézett kérvények is előkerültek. Ezek közül szeretnénk bemutatni most néhányat.

Szaszkó Ferenc aki 1908-ban

Szolnokon szüleQ_,|

&ULwir) lrétxQt*\.-vi

>p<aiaJ.t45

fotóéi Zl. ...

1 r /Cayit—

_.—«if-~iA-. .v.. «M.;

tett, de a munkanélküliség a fő- Fehér Ferencné kérvénye

városba kergette,

több sgeélykérő levelet intézett Kiss Gáborhoz.

Az 1936. június 5-én kelt levélben többek között a következőket olvashat j uk:

„Kérem önt, hogy ne hagyjon el engamet, hiszen az előbbi levelemben is írtam azt, hogy beteg vagyak, a lábaim igen fájnak, úgy. annyira, még járni ‘sem tudok, ennélfogva feküdnöm kell és úgy el tetszik gondolni mily nagy nyomorban vagyok. A lakbért nem tudom fizetni, továbbá mint fekvő beteg éhezem, igenigen kétségbe vagyok esve. Ha az Ülnök Űr nem segít, akkor kénytelen vagyok az életet, amelyet Isten adott, azt az életet eldobni, öngyilkos lenni... kérem az elnézését, amiért bélyeg nélkül küldöm ezen levelet is, de ikénytelenségből teszem, ment semmi pénzem sincsen.

Szaszkó Ferencnek 1938- ban sikerült munkához jutnia. Akkori viszonyait idézi a következő levélrészlet: „Én e hó (február) 1-én léptem be a Ganz és társai gyárba, éppen ezért kérem jóságos segítségét, mert két hétig ki kellene tartanom, ugyanis csak akkor kapök első fizetést. Mivel a gyár minden új munkásnak egy heti fizetését bent fogja, úgy csak két hót után kapja a fizetését.”

Szaszkó Ferencnek a hagyatékban talált utolsó levelei 1943-ból valók. Ezek a .levelek azt tükrözik, hogy élete, helyzete miitsem javult. A két kérvény közüli a március 17-én keltből idézünk.

„Kérem elnézését irántam,

amiért levelemmel zavarom, de igen megkérem airra, hogy legyen oly jó az én részemre kikeresni és előkészíteni valami öreg felsőruhát és fehérneműt és 1 pár öreg cipőt. Én nemsokára el fogok jönni Szolnokra. Jelenleg egészségügy! szabadságom töltöm, amely f. hó 12-ón kezdődött és ápril. 8-án végződik. Ha szabadságom letelik, le fogok szerelni, és mivel ruhám nincsen, ezért kérem Ülnök Urat segítsen ki a fent kórt holmikkal...”

Nehéz indulatok nélkül olvasni ezeket a kérvényeket. A hagyatékban .találtak közül valamennyi rettenetes nyomort tükröz. A borítékok között található egy kisméretű is. Valamikor ünnepi üdvözleteket küldtek ezekben. Olvassuk el mi van benne.

„Mélyen Tisztelt Nagyságos Ür bocsánatot kérek, hogy. stot'aiimmial zavarom, személyesen nem tudok a .nagyságos úrhoz elmenni, mert súlyos betegen fekszem nem dolgozok a múlt hét óta alázatosan kérem a nagyságos urat méltóztassék a szent Karácsony ünnepére úgy mint .tavaly a 4 kiskorú -gyermeknek pár pengő segélyt adni az uramnak oly csekély a keresete még kenyérre is kevés ismételve nagyon szépen kérem gyermekeim Karácsonyára a jó szívűségét.

Kezeit csókolom Kellemes és boldog ünnepeket Kívánok Fehér Ferencné városi takarítónő”

A levelekhez kommentár nem szükségeltetik.

S. L.

Hű maradt orvosi esküjéhez

Száz évvel ezelőtt született dr. Klein Zsigmond

Furcsa fintora a sorsnak, hogy abban a községben látta meg a napvilágot, ahol az ellenforradalmi Magyarország vezérének családi Kúriája volt. A kenderesi fiatal Kisújszálláson végezte gimnáziumi tanulmányait, ezt követően pedig Budapesten szerzett orvosi diplomát.

Először egy budapesti kórházban . dolgozott, majd pályázat útján szülőfaluja. Fegyvernek község orvosa lett.

Közismerten baloldali érzelmű ember volt. A Tanács- köztársaság idején az egészségügy humánus szervezését végezte nagy lelkesedéssel, az egységes társadalombiztosítás szükségességét hirdette.

A proletárdiktatúra megdöntése után a fehérterror különítményesei a fegyver- neki Schwarz-kastélyba hurcolták a környéken elfogott kommunistákat, haladó szellemű embereket, akiket válogatott kínzások után megöltek. A meggyilkolt embereket jeltelen tömegsírokba ásták el, de a lakosság megtalálta a mártírok holttesteit.

A tömeggyilkosságok eltitkolása érdekében a terroristák Klein Zsigmondot arra akarták kényszeríteni, hogy hamis orvosszakértői (halott- kémi) jegyzőkönyveket készítsen. Ö azonban hű maradt elveihez, orvosi esküjéhez, s a valóságnak megfelelő okiratokat állított ki, amelyeken feltüntette a halál tényleges indokait: agyonlö- vés, akasztás, súlyos bántalmazás, stb. A baloldali érzelmű orvos a tömegmészárlá- soikról készített jegyzőkönyveket az antant ellenőrző missziókhoz is el akarta juttatni.

.A különítményesek a bátor orvost elhurcolták és Budapesten meggyilkolták. Haláláról olyan jelentést adtak ki,-miszerint „nevezett kommunista érzelmű orvos a kihallgatása előtt öngyilkosságot követett el”.

Dr. Gecsényi Lajos