Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-01 / 179. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. AUGUSZTUS 1 [Családi magazin Több a rovar, mezítelenebb az ember A rovarcsípés és -szúrás ellátása Megcsípett egy átkozott méh. Feldagadt az arcom ... — panaszkodott egyik ismerősöm, de a szomszéd letorkolta: — A méh sohase átkozott, és sohase csíp. A méh szúr, és csak azt szúrja meg, aki helytelenül viselkedik! A szomszéd méhesgazda... és az az érdekes, hogy élettanilag is igaza van. Rimszkij-Korszakov Rejtvényünkben a világhírű orosz zeneszerző, Rimszkij-Korszakov hat operájának címét találják. Miért van vörös csík a hiéna hátán? (Szenegáli népmese) Elment egyszer halat fogni a hiéna és a nyúl, és mikor már elég zsákmányt szereztek, azt mondta a hiéna: — Most füstöljük meg a halakat, mindenki a magáét. Te itt maradsz, nyuszi, én meg átmegyek a folyó túlsó partjára. Fogta a zsákmányt és átment a túlpartra, és mindegyikük megfüstölte a maga halait. Amikor lement a nap, átkiáltott a folyón a hiéna a nyúlnak: — Hallod-e, nyúl, el ne aludj, mert különben ellopják a halakat. A nyúl nem válaszolt, de bedugott a tűzbe egy piszkavasat, amit magával hozott, aztán nyugodtan tért aludni. Az éj közepén kiabálni kezdett a hiéna a nyúlnak. Kiáltott egyszer, kétszer, háromszor. A nyúl nem aludt, de nem válaszolt neki. A hiéna azt gondolta, hogy a nyúl mélyen alszik, és csendesen átkelt a folyón. A halakhoz lopakodott, megkaparintott egyet és felfalta. A nyúl nem moccant. A hiéna megkaparintotta a második halat is, de alighogy beleharapott, felugrott a nyúl, felkapta a piszkavasat, és izzó végével jó néhányszor rávágott a tolvaj hátára. A hiéna egyetlen hang nélkül rohant vissza a folyó másik partjára. Csak ^onnan kiáltott oda a nyúlnak: — Hallod-e, nyúl, csak nem tolvaj járt nálad? — De, — mondta a nyúl — de jól megfizettem neki. — Jól elbántál vele — mondta a hiéna. Még itt is érezni a szagát. Mondd csak, mivel verted el olyan istenesen ? — Egy izzó piszkavassal — felelte a nyúl. Attól kezdve hordja a hátán a hiéna az izzó piszkavas csíkját. Mezey Katalin fordítása A rovarok közül csak az csíp, amelyiknek olyan két- pofájú, maró szerszámja van, amivel hasítani, tépni, sebezni tud. Amelyik fullánkkal támad vagy védekezik, az nem csíp, hanem szúr és a fullánk a legtöbbször kiszakad. Hogy ezt a rovar tudja-e, az vitatható, de az bizonyos, hogy nem öröm a számára. Meg az sem, hogy oktalanul támadjon. Ha valaki nyugodtan marad, nem riadozik, nem kapkod, nem iparkodik a repülő rovart elzavarni, akkor a legritkább esetben sebez. Tehát nem csíp és nem szúr. Természetesen kivételt képeznek azok a rovarok, amelyek az áldozat vérével táplálkoznak : a tetű, a bolha, a «szúnyog és társaik. A nyár azért veszedelmes, mert ilyenkor több a rovar, és mezítelenebb az ember. A vita tehát a méh, a da- rász, a szúnyog és nem utolsósorban a kullancs körül forog. A méhcsípés nem titkos, nem váratlan. A méhecske már percek óta ott kering az áldozat körül, aki csapkod, kapkod, riadozik, ahelyett, hogy békében maradna, mert a méh magától nem támad, nem szúr, csak akkor támad, ha zavarják, és mivel háromágú fullánkja végén horgok vannak, a fullánk beszakad a sebbe, és a méregcsatornán át a vörösvér- testoldó, vérnyomáscsökkentő méreg a sebbe kerül, s még egészséges szervezetben is duzzanatot, fájdalmat, súlyos kellemetlenséget okoz. Sajnos allergia esetén csalánkiütést, légzési zavarokat hányást, szívdobogást és súlyos érzékenység következtében még halált is okozhat. Mindenesetre a fullánkot csipesszel el kell távolítani, esetleg bedörzsölni kloroformmal, borogatni hideg vízzel, és súlyosabb esetben orvosi segítséget kell kérni. Nagyon sokféle méh és igen sok darászfajta nyaral környezetünkben, tehát az óvatoság helyénvaló. Da- rászcsípéskor fullánk nincs, ott csak a szúráscsatornát leli a sérült vagy segélynyújtója. De a darázscsípés még a légyszúrásnál is veszedelmesebb. A maró, csípő rovarok ejtette sebek általában veszélytelenek, mert méreganyagot nem tartalmaznak, de fájdalmasak és fertőzés kapui lehetnek. A marások, csípések helyét fertőtleníteni kell, hogy ne szennyeződjön. Gyakran használt enyhítő szer a kámforhoz hasonló mentol, ami alkoholban oldódik, és a hideget érző idegekre hatva kellemesen hűsítő hatású. Fel- használhatók a kölnivizek, az összes fertőtlenítő szerek és védőtapaszok a rovarcsípés ellátásában. A vérszívó rovarok csípése, illetve szúrása azért veszedelmes, mert betegség közvetítői lehetnek. A bökőlégy szúrása igen fájdalmas és helyén sokáig szivárog a vér. Lépfene és gennyesedé- sek közvetítője lehet. A böglyük az embervért nem szeretik. A tetű szereti, és ha fertőzött, a kiütéses tífusz közvetítője. A bolha, poloska vért szív, de nefn közvetít betegséget, ellenben a szúnyog egyik fajtája a malária átvivője. No és újabban a riadalmat keltő kullancs okoz gondot a természetjáróknak és az erdőben csatangoló gyermekeknek, állatoknak. A kullancs eltávolításánál helytelen az, ha valaki a bőrbe fúródó fejről lelógó testet letépi. A kullancsra petróleumot, étert, benzint kell cseppenteni, vagy vazelinnal, olajjal, zsírral bekenni, hogy teljesen fedve legyen. így nem kap levegőt, lélegzőnyílásai eldugulnak, és magától kiesik. A kullancs okozta sebet úgy kell kezelni, mint a többi szúrt, mart, tépett, csípett sebzést. A kullancs, ha fertőzött, súlyos ideggyulladás közvetítője lehet. Még szerencse, hogy fertőzöttsége nem olyan gyakori, mint az a riadalom, amit okozni szokott. A nyári rovarveszedelem komoly megelőzésre kényszeríti az embert. Ennek első mozzanata az óvatos figyelem, amivel a rovarártalomnak kitett területeken tanácsos viselkedni. A második az, hogy — bármilyen nagy is a meleg és bárhogy süt is a nap, — bizonyos helyeken a meztelenkedés nem tanácsos. A harmadik: riasztószerek, folyadékok és kenőcsök használata, és a negyedik: a nyugodt magatartás, ami az azonnali intézkedés lehetőségét és biztonságát is jelenti. Buga doktor VÍZSZINTES: 1. Az első opera (Zárt betűk: L, A, R.) 13. Töltések alatti vízelvezető csatorna. 14. Ceruza. 15. ... ipso. 16. Fejezetrész! 17. Durva posztó. 18. Egykori burleszk színész. Pan párja. 19. Lapos edény. 20. Üt- hoz való. 22. „A lélek tükre”. 23. Hamis. 25. Egészséges testmozgás. 26. Hasít. 27. ... bég, Jókai regényalakja. 28. Bizony, a régi magyarok nyelvén. 29. Kerek szám. 30. Kossuth-díjas zeneszerző, a Zeneművészeti Főiskola tanára. 31. összeszid. bizalmas kifejezéssel. 34. Község Somogy megyében. 35. Mint a 16. számú sor. 37. Gyakorlással jártasságot szerez benne. 40. Nagyközség rövidítése. 41. Egyik szülő. 43. Fákkal szegett út. 45. Magyar neve Zsolna. 47. fró, kabarészerző volt (Károly). 48. A jelzett időtől mostanáig. 51. Balatoni üdülőhely. 52. Lakatmárka. 53. Város a Szovjetunióban, a hasonnevű tenger mellett. 54. Ravasz ragadozó. 55. József Attila híres verse. 57. Női becenév. 58. Régi török tiszti rang. 59. Színművésznő (Margit). 60. Dickens írói álneve. 62. A ..Gina emléke” költőjének névjele. 63. Biztatás. 64. Egészségesebb a zsírnál. 65. Ellankad. 67. A második opera, mely más, hasonló címen is szerepel. (Zárt betű: C.) FÜGGŐLEGES: 1. A harmadik opera, (zárt betű: É.) 2. Látványos esemény az Allatkertben. 3. Tagadás, vagy tiltás. 4. Az Arno mellékvize. 5. „Lélek az ajtón ...se ki” (Arany János). 6. Kettőzve: női becenév. 7. Névelő. 8- Közelében folyik a Tisza a Dunába. 9. Erősségét amperrel mérik. 10. Latin tagadás. 11. A szén és a nitrogén vegyjele. 12. Valószerűen. 18. Meghatározott rendeltetésű vegyi anyag. 19. Mindent leszed. 21. Innivaló. 22. Szeleburdi. 23. Takar. 24. Ebből az operából való a híres „Hindu dal”. 26. Mond. 27. ”... verebek”, Gárdonyi Géza színműve. 29. Öramárka. 32. Kutya. 33. Nehéz, fényes selyemszövet. 36. Ady Endre verse. 38. Agresszív katonai tömb. 39. Négylábú. 41. Az ötödik opera. '42. Kis Aladár becézve. 44. Szopránszerep á „Pomádé király új ruhája” című operában. 46. Járom. 47. ... Pompilius, Róma második királya. 49. „A . . . szarka”, Rossini operája. 50. A hatodik opera. 52. A sertés, illetve marha húsának része. 55. Hollandiában torkollik a tengerbe. 56. Piaci élelmiszerárus. 59. Kettőzve: üres beszéd. 60. Tulajdonában van. 61. Csu- kószerkezet. 64. Indíték. 65. Kiejtett betű. 66. A tetejére. E. B. Beküldendő: a hat opera címe, augusztus 7-ig. Július 18_án megjelent rejtvényünk — Aratás — helyes megfejtése: A sima réz-orcájuk kipirulva / És villog a nap kaszá- jok hegyén. — Könyvet nyert: Balázs Edit Jászkisér, Czeglédi Lászlóné Túrkeve, Pákái Béla Szolnok. (A könyvet postán küldjük el.) Ha nyomasztják a gondok, csak kotor a vakondok. Napvilágnál igen ritkán, éjjel fickándoz a cickány. Kicsi állat a pele, farok annak is fele. Télre is gyűjt, aki ügyes: pocok pocak nem lesz üres! Ha már hozzá kezd a hód lankadatlan, bármi mód kiépíti a hód-ólat, Verbóczy Antal: Kis állattan megilleti a hódolat. Vízben él a vidra fel nem megy a hídra. Bánatos a nutria, mert nem nyert a lutrija. Fürge mókusokat juszt- is elcsíp az ügyes nyuszi. Tojást lopni egyenest A tyúkólba megy a nyest. Mert karcsúbb, az öreg menyét] gyakran irigyli a menyét. Tyúkot görény meg nem szánna.l Bűz előtte — bűz utána. Vaskos a borz, de nem torz, és borzasztóan, csak úgy por z.'J Egészséges, divatos A fatalpú, zárt felsőrésszel ellátott, úgynevezett gyógypapucsok nemcsak a láb egészségét óvják, de divatosak is. Egészséges a viselete, mert a lábujjakat kapaszkodásra, erőkifejtésre készteti, a talprésze pedig a gyógybetéthez hasonlóan van kiképezve. Boka- és térdzoknival viselve jól illik a bő szoknyákhoz, a farmernadrághoz és szoknyához, valamint a most divatos sort-, bermuda-, térd- és répanadrághoz. i r i i i Mostanában új néven becézik, de valójában ismét divat a szűk szoknya. Akárhogy nevezzük is, külleme, elkészítése nagyjából azonos a korábbiéval. Legfeljebb a lépésbőség megoldása újszerű: nyithatunk rajta sliccet egyik vag^ mindkét oldalán, de elöl vagy hátul is. Divatos a hói is, főképp elöl. Mivel ezt a fazont jobb anyagból érdemes készíteni, nagyobb pontosságot, időráfordítást követel; de érdemes, és nem boszorkányság! Zsineget kötünk a derekunkra, itt mérjük le a derékbőséget (db). Ahol legkiemelkedőbb az „alapterületünk”, ott mérjük — kényelmesen, nem szűkén — a csípőbőséget (csb). A derék- és csípővonal között függőlege- gesen mérjük a csípőmagasHázi szabás-varrás IV. Szűk szoknya ságöt (csm). A szűk alj mostanában ismét térdtájig, térdközépig ér vagy kissé hosz- szabb, kilók és évek száma szerint. (A bő alj lehet lábszárközépig érő is.) Készítsük el a szabásmintát. A csomagolópapír alja lesz a szabásmint alsó széle. A-tól B-ig: szoknyahossz. B- től C-ig: 2—3 centi (erősebbeknek a nagyobb méret dukál). B-től D-ig: derékbőség negyede. B—D között ívet húzunk. D-től E-ig: csípőmagasság. E-től szaggatott 'vonallal derékszöget húzunk az A—B vonalra, és F-fel jelöljük. E-től F-ig: csb. negyede. A-tól G-ig: szintén csípőbőség negyede. D—F között ívelt vonalat húzunk. Kész az eleje felének a szabásmintája. Következik a háta fele. A-tól B-ig: szoknya hossza. B-től C-ig: 4—5 centi (erősebbeknek a nagyobb méret kell). B-től D-ig: derékbőség négyedé plusz 3 centi (bevarráshoz). D-t B- vel ívelten összekötjük. D-től E-ig: csm. Ívelten Összekötjük. E-től szaggatott vízszintest húzunk az A—B vonalra, F-fel jelöljük. E-től F-ig: csb. negyede plusz 1—2 centi. A-tól G-ig: csb. negyede plusz 1—2 centi. B-től H-ig: 10 centi. H-tól I-ig 3 centi. H-tól J-ig: 15 centi. J-től szaggatott vízszintest húzunk az A—B vonalra, K-val jelöljük. J-től K-ig: 12 centi, összekötjük az I—J—H pontokat, ez lesz a bevarrás. A szabásmintát kivágjuk, a hátsó bevarrást is (az anyagban benne marad!). Dupla széles anyagra tesszük a snittet. Mindig a kelme visz- szája legyen kifelé, mert ezen krétázunk (szabókrétával vagy vékony szappannal), javítunk, stb. Ha hátul slicceit aljat akarunk, akkor a kettéhajtott anyag hajtásához tűzzük az eleje fele szabásmintát, ráhagyás nélkül; majd szintén ráhagyás nélkül hozzátesszük a háta felét, azt is rágombostűzzük. Pontosan körülkrétázzuk, a papírt levesszük, az anyagot ismét összetűzzük. Ráhagyás: derékvonalon 2—3 centi, alul 5—6 centi, hátul 6—8 centi (hogy szükség esetén kiengedhessük.) Vigyázat! Oldalt egyben marad az anyag! Munkamenet: A kiszabott darabot a vonalak mentén átjelöljük (e célra szolgáló férccel nagy hurkokat hagyva átöltögetjük, majd rojtosra szétvagdaljuk a fércet.) összeállítjuk, derekunkon zsineggel fölpróbáljuk, a pontos derékvonalon húzzuk a zsineg alá az alj derékrészét, ott pontosan megkrétázzuk. Majd övszalagra fércelve ismét felpróbáljuk, ahol kell, kiigazítjuk. Aljára szegőszalagot gépelünk, s azzal felhó- lozzuk, az aljból egy-egy szálat veszünk a tűre, a felhajtásba, erősítésül, vissza-visz- szaölt jük. Ha fölös anyag van a hói feletti varrásban, kivágjuk, szétvasaljuk, (kiengedésnyit hagyjunk benne). P. G. összeállította: Rónai Erzsébet
