Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-05 / 182. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. AUGUSZTUS 5. Továbbra is súlyos a helyzet Közös nyilatkozatban ítélték el az izraeli agresszorokat Felkelő nap — árnyékokkal Most már nem lehet egyszerűen elsiklani a japán—kínai tankönyvvita fölött. Amikor a kínai sajtó először adott hangot nemtetszésének az ügyben, az egész afféle rutintiltakozásnak tűnt. Azóta kiderült, hogy sokkal többről van szó. A kínai lapokban nemcsak visszatértek a témára, de nem múlik el nap, hogy ne írnának róla. Ami pedig még lényegesebb: a kínai kormány látványosan lemondta Ogava Heidzsi japán közoktatási miniszter pekingi látogatását. Ez a gesztus sötét árnyékot vetít előre. Azt a távolról sem kizárható lehetőséget, hogy Kína esetleg később Szuzuki Zenko japán kormányfő szeptember végén esedékes hivatalos látogatását is lefújja. Nem oly régen még elkénzelhetetlen volt, hogy a két ázsiai nagyhatalom viszonyában, amelyet tíz esztendeje, 1972-ben, immár a szovjetéi lenesség jegyében helyeztek úi sínekre, ilyen törés álljon be. Jogos a kérdés: mi történt és miért történt? Ahogy ilyenkor lenni szokott, az első kérdésre tényekkel, a másodikra jobbára találgatással felelhetünk. A háború utáni japán tankönyvek, a legyőzött és kanitulációra kény- szerített országban elismerték. hogy a szamuráj világhódító álom. a Tf>- naka-terv nyomán aHit- ler-féle élettér-elmélet tűzzel-vassal realizált japán változata mérhetetlen szenvedést és kárt okozott Kínának. Az utóbbi időben azonban új tankönyvek jelentek meg és ezekből bizony rendre kimaradt a korábbi, nemzeti lelkiismeret-furdalás. Eltűntek az őszinte kifejezések: invázió, agresz- szió, és helyükbe a tényeket elkenő-eltorzító magyarázgatás került. Még a japánok nankingi vérengzését is megpróbálták kimagyarázni, amelynek mintegy 340 ezer (!) kínai esett áldozatául. Ez tehát, az ami történt. A miért?-re nincs ilyen világos válasz. A legkézenfekvőbbnek az_ tűnik, hogy a reagani nyomás politikája aktivizálta Japánban a „régi erőket”. Igaz, eddig is léteztek, de csendesebben. Magyarul arról van szó, hogy a felkelő nap országában felkelőben a militarizmus napja. Ez az ország óriási ipari'ha- talmánál fogva képes arra. hogy jelentős katonai szerepet játsszon a térségben — és Washington pontosan erre ösztökéli. Pekinget eddig nem zavarta a japán fegyverkezés. Ehhez túlságosan fontosnak tartotta a szovjetellenes kínai— amerikai—japán háromszög koncepcióját. Csakhogy az utóbbi időben Kínát különböző megrázkódtatások érték. Rendre kudarcot vall a nagy modernizálási terv és az utóbbi időben — Tajvan korábbi amerikai támogatása miatt — valamelyest romlottak kapcsolatai Washingtonnal. Peking — történelmi igazsága birtokában — a tankönyvügyet választotta annak érzékeltetésére, hogy sem a jelenben, sem a múltra visz- szatekintve nem tűr el általa sértőnek minősített gesztusokat. Harmat Endre A Magyar Szolidaritási Bizottság és az Országos Béketanács tegnap nyilatkozatott tett közzé, amelyben megemlékezik Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) kimagasló vezetője bebörtönzésének 20. évfordulójáról, ismételten felemeli tiltakozó szavát a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző rendszere és bűnös elnyomó politikája ellen. Nelson Mandela a dél-afrikai polgárjogi mozgalmak kiemelkedő személyisége. Az 50-es évek elején főszereplője volt a fajüldöző rezsim által bevezetett jogtipró törvények elleni megmozdulásoknak, s harcot indított a demokratikus és egyenjogú- ságra_ épülő Dél-Afrika megteremtéséért. 1962 augusztusi letartóztatása óta börtönben sínylődik, de sém ő, sem az ANC vezette dél-afrikai tömegek akaratát, harci kedvét nem sikerült megtörni — hangsúlyozza a dokumentum. A NATO-tagállanjok külügyminiszterei október elején a kanadai Montrealban először ülnek össze a rendszeres félévenkénti találkozókon kívül. Ezt tegnap jelentették be Bonnban és hozzátették: a 16 tagállam még a NATO májusi luxembourgi tanácsülésén határozta el, hogy szükség van ilyen „kötetlen, kiegészítő tanácskozásokra”, amelyek révén erősíteni lehetne a konzultációk rendszerét elsősorban (Nyu- gat)-Európa és az Egyesült Államok között. kötelezett országok kérték, a mozgalom legutóbbi, Nicosiában tartott külügyminiszteri találkozóján hozott határozatnak megfelelően. Ronald Reagan amerikai elnök tegnap „haladéktalan” távozásra szólította fel a Nyugat-Bejrútban körülzárt Palesztinái harcosokat, az izraeli kormányt pedig a „tűzszünet helyreállításának és fenntartásának abszolút szükségességéről” kívánta meggyőzni abban az írásos nyilatkozatban, amelyet a Fehér Ház tegnap hozott nyilvánosságra. Az amerikai elnök a palesztinaiak kivonását „az első szükséges lépésnek” nevezte. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában Jordánia és Spanyol- ország közös határozati javaslat-tervet terjesztett elő, amely egyrészt elítéli Izraelt, amiért az nem tartotta be a testületnek a tűzszünet betartását ismételten sürgető határozatait, másrészt felszólítja Tel Avivot: csapatait vonja vissza azokba az állásokba, ahol azok a Biztonsági Tanács vasárnapi határozatának meghozatala előtt tartózkodtak, és szüntessen be minden katonai tevékenységet. A határozati javaslat-tervezet szerint a Biztonsági Tanácsnak három órán belül össze kellene ülnie a lehetséges szankciók megvitatása céljából — amennyiben Izrael nem tartja be a határozatot. Hírügynökségek szerint a tervezetet — ha arról a testület szavazna — az Egyesült Államok bizonyára megvétózza. A Pravda tegnapi száma szerkesztőségi cikkben követeli Izrael libanoni agresz- sziójának haladéktalan beszüntetését. Az országban zajló eseményeket a lap valódi népirtásnak, a palesztin és a libanoni nép tervszerű megsemmisítésének nevezi. A pretoriai kormány csak úgy tudja hatalmát fenntartani, hogy egyre szorosabbra fűzi szövetségét, a világ imperialista és reakciós erőivel. Támogatásukkal véres támadásokat intéznek a szomszédos Angola és Mo- zambik ellen, fokozva a térségben a politikai feszültséget és közvetlenül fenyegetve a világ békéjét is. A Magyar Szolidaritási Bizottság és az Országos Béketanács a magyar közvélemény nevében ismételten és határozottan elítéli a dél-afrikai fehér kisebbségi kormány Apartheid politikáját, támogatásáról és szolidaritásáról biztosítja az ország haladó erőinek a gyarmatosítás, a kizsákmányolás és a faji megkülönböztetés elleni harcát. Határozottan követeljük Nelson Mandela, és a rendszer által bebörtönözött összes politikai fogoly azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását — fejeződik be a nyilatkozat. A DP A nyugatnémet hírügynökség tájékoztatása szerint az elhatározás mögött az NSZK. személy szerint Genscher 'külügyminiszter kezdeményezése húzódat meg. A találkozók szükségességét kétségtelenül indokolják a jelenlegi nyugateurópai—amerikai ellentétek, elsősorban a szovjet—nyugat-európai földgázvezeték, az acélipar, a mezőgazdasági kereskedelem és a pénzpolitika kérdésében. Nyilvánvaló, hogy Izrael erre nem lenne képes, ha nem tudhatná maga mögött az Egyesült Államok támogatását — mutat rá a cikk. A Pravda cikke felhívja a figyelmet arra is, hogy Tel Aviv a közel-keleti realitásokat figyelmen kívül hagyva nemcsak a palesztinok törvényes jogait tiporja lábbal, hanem még egy arab országot: Libanont is be akar vonni megszállási övezetébe. E célok elérését kívánja elősegíteni az amerikai diplomácia. Philip Habib, az Egyesült Államok megbízottja arra törekszik, hogy elérje a palesztin harcosok távozását Nyugat-Beirútból, s olyan soknemzetiségű erő Libanonba küldését, amelynek magját amerikai csapatok alkotnák. Ezeknek az lenne a feladatuk, hogy biztosítsák a Libanonban szembenálló felek szétválasztását. Erre a célra azonban tökéletesen megfelelnének az ENSZ már ott állomásozó ideiglenes béke- fenntartó erői. Libanonban állomásoznak az arabközi erők is, nincs tehát semmi szükség amerikai egységek bevetésére — mutat rá a Pravda cikke. A Szovjetunió álláspontjának lényege az — állapítja meg a Pravda — hogy a háborúnak vége szakadjon, megszűnjön az agresszió és az izraeli csapatok elhagyják Libanon területét. Ennek eléréséhez az első, halaszthatatlan lépés Beirut ostromának beszüntetése, a Nyugat- Beirutot védő érők és az izraeli csapatok szétválasztása. A Pravda cikke üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának legújabb határozatát, egyszersmind leszögezi, hogy a Szovjetunió határozottan elutasítja amerikai csapatok megjelenését Libanonban. Ponomarjov és Kashtan megbeszélései Borisz Ponomarjov az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára tegnap Moszkvában a nemzetközi helyzet alakulásáról, valamint a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről folytatott megbeszélést William Kashtannal, a kanadai KP főtitkárával. Az elvtársi, baráti légkörű találkozón a két párt képviselői aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi helyzet éleződése miatt, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok és a NATO által a katonai fölény biztosítása érdekében folytatott példátlan méretű fegyverkezési hajsza növeli a nukleáris konfliktus veszélyét. A feszült nemzetközi helyzet kapcsán megállapították, hogy történelmi jelentőségű a Szovjetunió kötelezettségvállalása, amelynek értelmében nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Becsben az ENSZ főtitkára Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár kedden este Tuniszból nyolc napos látogatásra Ausztriába érkezett. De Cuellar eredetileg csak augusztus 6-ra tervezte ezt a látogatást s — mint megérkezésekor mondotta — azért jött korábban, mert Bécsből, az ottani ENSZ-kirendeltsé- geken keresztül könnyebben léphet kapcsolatba Libanonnal és közelebbről követheti figyelemmel a közel-keleti eseményeket. Pérez de Cuellar ausztriai látogatásának hivatalos része csak holnap kezdődik, amikor a bécsi Hofburgban beszédet mond az ENSZ-nek az öregedés problémáiról rendezett világkonferenciáján. (Folytatás az 1. oldalról) békeszerető emberével megegyező követelésüket: soha többé Hirosimát, soha többé Nagaszakit! A békemenet egyik amerikai résztvevője bejelentette: 1983-ban Washingtonban rendeznek nagyszabású nemzetközi béketüntetést, ameny- nyiben a kormány nem tesz lépéseket megakadályozására. A Békemenet ’82 résztvevőinek egy csoportja ellátogatott a csillebérci vezetőképző- és úttörőtáborba. A délutáni órákban nagygyűlés színhelye volt a tábor, ahol ismertették a békemenet üzenetét a magyar fiatalokhoz. A dokumentum a többi között hangsúlyozza: „célunk és küldetésünk, hogy — eleget téve a népek legfőbb óhajának — hirdessük és követeljük a békét. CsatPullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter meghívására tegnap este hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Charles Fitermah francia közlekedési miniszter. Tárgyalásaikon tájékoztatják egymást országaik közlekedéspolitikai célkitű„Szaddam Husszein iraki államfő uralmának megdöntése nem szerepel az iráni célkitűzések között és nem is feltétele a két ország közötti háború megszüntetésének” — jelentette ki Ali Akhbar Ve- lajati iráni külügyminiszter a Tehran Times című angol- nyelvű napilapnak adott nyilatkozatában. Az iráni csapatok július 13-án nyomultak be iraki területre. Inváziójuk bevallott célja akkor az volt, hogy „megszabadítják” a szomszédos iszlám államot Szaddam Husszein Baath-párti kormányzatának uralmától. Azóta Irán vallási vezetői egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek és tesznek a háború folytatásának tulajdonképpeni céljáról. Míg Rafszandzsani hodzsa- toleszlám, a parlament elnöke még a minap is azt mondotta, hogy az iráni csapatok Bagdadig fognak előrenyomulni és ott az iraki kormánynál fognak érvényt szerezni követeléseiknek, Khomeini ajatollah, az ország vallási vezetője rádióüzenetben „csak” arra szólította fel az irakiakat, hogy keljenek fel rendszerük ellen és segítsék (az országukba behatoló) iráni erőket. lakozzatok hozzánk, a békéért cselekedni kell!” Az üzenetet galambpostával juttatták el a magyar fiatalokhoz, városok és falvak sokaságához. A békeharcosok délután — a budapesti fiatalok százaival együtt — leszerelést és nemzetközi biztonságot követelő transzparenseikkel vonultak végig a belváros utcáin, a városházához, ahol Szépvölgyi Zoltán a Fővárosi Tanács elnöke fogadta őket. Méltatta küldetésük jelentőségét, hangsúlyozva, hogy ezek az akciók hozzájárulnak a béke'és az európai biztonság erősítéséhez, a népek barátságának elmélyítéséhez, az előítéletek megszüntetéséhez. A Békemenet ’82 résztvevői ezután Budapest nevezetességeivel ismerkedtek. zéseiről és áttekintik a magyar-francia közlekedési kapcsolatok helyzetét és a továbbfejlesztés lehetőségeit. A francia vendég érkezésekor a Ferihegyi repülőtéren megjelent Pullai Árpád, valamint Jacques Lecompt, -a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. Szaddam Husszein távozásának követelése tehát — úgy látszik — lekerült a feltételek listájáról, amelyekhez Irán a háború megszüntetését köti. Fennáll azonban a többi iráni követelés; az irakiak vonuljanak ki az általuk megszállt összes iráni területekről, Irak fogadja vissza azt a több mint 100 000 iraki síita mohamedánt, aki a háború kitörésekor Iránba menekült, és végül, de nem utolsósorban: fizessen 150 milliárd dollár háborús jóvátételt Iránnak. Tegnap részletek váltak ismeretessé a Bagdadban vasárnap elkövetett robbantásos merényletről. Az iráni száműzetésben élő „Iraki Modzsahedinek” mozgalmának egyik tagja Párizsban telefonon közölte az AFP hír- ügynökség szerkesztőségével, hogy a merényletet egyik társa követte el, mégpedig oly módon, hogy 250 kilogramm TNT robbanóanyaggal megrakott gépkocsijával szándékosan belerohant az Iraki Tervezésügyi Minisztérium épületébe. A „kamika- ze-jármű” felrobbanása kör vetkeztében 20 személy meghalt, 128 megsebesült, a minisztérium épületének két emelete pedig állítólag teljesen romba dőlt. n Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző politikája ellen Magyar tiltakozás NitTO-külügyminiszterek Kiegészítő tanácskozás Budapesti programokkal töltötték a tegnapi napot a Békemenet ’82 hazánkban tartózkodó résztvevői. Többek közt sajtókonferencián vettek részt az Országos Béketanács székházában. Képünkön: Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke szólal fel a sajtóértekezleten Budapestre érkezett Charles Fiterman Hz Irak elleni háborúban Ellentmondó iráni célkitűzések (Folytatás az 1. oldalról) latok négy irányból nyomulnak előre a palesztin ellenállási mozgalom központja és a hozzá kapcsolódó menekülttáborok felé. Két harckocsioszlop a falangista Ke- let-Beirutból, a polgárháborús „zöld vonalat” átlépve tört. be a" nyugati városrészbe, további kettő pedig dél felől, a tengerparti és a repülőtéri úton közelíti meg a korábbi ütközetek nyomán hátrább vont palesztin védelmi vonalat. A támadók valamennyi frontszakaszon erőteljes ellenállásba ütköztek és súlyos veszteségeket szenvedtek. Beirutban az izraeli cáfolatok ellenére bizonyosra veszik, hogy a támadás célja a palesztin lakónegyedek bekerítése és elfoglalása, a PFSZ fizikai megsemmisítése. Az előnyomulás Beirut déli részén és a Nemzeti Múzeum felől a legnagyobb erejű. A tegnapi támadás végképp elszigetelte Nyugat-Bei- rutot a külvilágtól és teljessé tette az izraeli blokádot,, amely víztől, villanytól, élel- misztertől, mindentől megfosztja a városrész hatszázezernyi lakosát. Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára kedden az izraeli beleegyező válasz bevárása nélkül utasítást adott arra, hogy ENSZ-megfigye- lők egy csoportja azonnal kezdje meg tevékenységét Beirutnak a libanoni kormány által ellenőrzött részében. A világszervezetben kedden hivatalosan bejelentették, hogy az ENSZ-közgyű- lés augusztus 16-án felújítja a palesztin kérdéssel foglalkozó rendkívüli ülésszakát. A tanácskozás előreláthatóan három-négy napig tart, összehívását az el nem
