Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-05 / 182. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. AUGUSZTUS 5. Továbbra is súlyos a helyzet Közös nyilatkozatban ítélték el az izraeli agresszorokat Felkelő nap — árnyékokkal Most már nem lehet egyszerűen elsiklani a japán—kínai tankönyv­vita fölött. Amikor a kí­nai sajtó először adott hangot nemtetszésének az ügyben, az egész af­féle rutintiltakozásnak tűnt. Azóta kiderült, hogy sokkal többről van szó. A kínai lapokban nemcsak visszatértek a témára, de nem múlik el nap, hogy ne írnának ró­la. Ami pedig még lénye­gesebb: a kínai kormány látványosan lemondta Ogava Heidzsi japán közoktatási miniszter pe­kingi látogatását. Ez a gesztus sötét árnyékot vetít előre. Azt a távol­ról sem kizárható lehető­séget, hogy Kína esetleg ké­sőbb Szuzuki Zenko japán kormányfő szeptember végén esedékes hivatalos látogatását is lefújja. Nem oly régen még elkénzelhetetlen volt, hogy a két ázsiai nagy­hatalom viszonyában, amelyet tíz esztendeje, 1972-ben, immár a szov­jetéi lenesség jegyében helyeztek úi sínekre, ilyen törés álljon be. Jo­gos a kérdés: mi történt és miért történt? Ahogy ilyenkor lenni szokott, az első kérdésre tényekkel, a másodikra jobbára ta­lálgatással felelhetünk. A háború utáni japán tankönyvek, a legyőzött és kanitulációra kény- szerített országban elis­merték. hogy a szamuráj világhódító álom. a Tf>- naka-terv nyomán aHit- ler-féle élettér-elmélet tűzzel-vassal realizált japán változata mérhe­tetlen szenvedést és kárt okozott Kínának. Az utóbbi időben azonban új tankönyvek jelentek meg és ezekből bizony rendre kimaradt a korábbi, nem­zeti lelkiismeret-furdalás. Eltűntek az őszinte kife­jezések: invázió, agresz- szió, és helyükbe a té­nyeket elkenő-eltorzító magyarázgatás került. Még a japánok nankingi vérengzését is megpró­bálták kimagyarázni, amelynek mintegy 340 ezer (!) kínai esett áldo­zatául. Ez tehát, az ami történt. A miért?-re nincs ilyen világos válasz. A legké­zenfekvőbbnek az_ tűnik, hogy a reagani nyomás politikája aktivizálta Ja­pánban a „régi erőket”. Igaz, eddig is léteztek, de csendesebben. Ma­gyarul arról van szó, hogy a felkelő nap or­szágában felkelőben a militarizmus napja. Ez az ország óriási ipari'ha- talmánál fogva képes ar­ra. hogy jelentős kato­nai szerepet játsszon a térségben — és Washing­ton pontosan erre ösztö­kéli. Pekinget eddig nem za­varta a japán fegyver­kezés. Ehhez túlságosan fontosnak tartotta a szovjetellenes kínai— amerikai—japán három­szög koncepcióját. Csak­hogy az utóbbi időben Kínát különböző meg­rázkódtatások érték. Rendre kudarcot vall a nagy modernizálási terv és az utóbbi időben — Tajvan korábbi ameri­kai támogatása miatt — valamelyest romlottak kapcsolatai Washington­nal. Peking — történelmi igazsága birtokában — a tankönyvügyet válasz­totta annak érzékelteté­sére, hogy sem a jelen­ben, sem a múltra visz- szatekintve nem tűr el általa sértőnek minősí­tett gesztusokat. Harmat Endre A Magyar Szolidaritási Bizottság és az Országos Bé­ketanács tegnap nyilatkoza­tott tett közzé, amelyben megemlékezik Nelson Man­dela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) kima­gasló vezetője bebörtönzésé­nek 20. évfordulójáról, is­mételten felemeli tiltakozó szavát a Dél-afrikai Köztár­saság fajüldöző rendszere és bűnös elnyomó politikája ellen. Nelson Mandela a dél-af­rikai polgárjogi mozgalmak kiemelkedő személyisége. Az 50-es évek elején főszerep­lője volt a fajüldöző rezsim által bevezetett jogtipró tör­vények elleni megmozdulá­soknak, s harcot indított a demokratikus és egyenjogú- ságra_ épülő Dél-Afrika meg­teremtéséért. 1962 augusztusi letartóztatása óta börtönben sínylődik, de sém ő, sem az ANC vezette dél-afrikai tö­megek akaratát, harci ked­vét nem sikerült megtörni — hangsúlyozza a dokumen­tum. A NATO-tagállanjok kül­ügyminiszterei október ele­jén a kanadai Montrealban először ülnek össze a rend­szeres félévenkénti találko­zókon kívül. Ezt tegnap je­lentették be Bonnban és hoz­zátették: a 16 tagállam még a NATO májusi luxembourgi tanácsülésén határozta el, hogy szükség van ilyen „kö­tetlen, kiegészítő tanácsko­zásokra”, amelyek révén erő­síteni lehetne a konzultációk rendszerét elsősorban (Nyu- gat)-Európa és az Egyesült Államok között. kötelezett országok kérték, a mozgalom legutóbbi, Nicosi­ában tartott külügyminiszte­ri találkozóján hozott hatá­rozatnak megfelelően. Ronald Reagan amerikai elnök tegnap „haladéktalan” távozásra szólította fel a Nyugat-Bejrútban körülzárt Palesztinái harcosokat, az iz­raeli kormányt pedig a „tűz­szünet helyreállításának és fenntartásának abszolút szükségességéről” kívánta meggyőzni abban az írásos nyilatkozatban, amelyet a Fehér Ház tegnap hozott nyilvánosságra. Az amerikai elnök a palesztinaiak kivo­nását „az első szükséges lé­pésnek” nevezte. Az ENSZ Biztonsági Taná­csában Jordánia és Spanyol- ország közös határozati ja­vaslat-tervet terjesztett elő, amely egyrészt elítéli Izraelt, amiért az nem tartotta be a testületnek a tűzszünet be­tartását ismételten sürgető határozatait, másrészt fel­szólítja Tel Avivot: csapatait vonja vissza azokba az állá­sokba, ahol azok a Biztonsá­gi Tanács vasárnapi határo­zatának meghozatala előtt tartózkodtak, és szüntessen be minden katonai tevé­kenységet. A határozati ja­vaslat-tervezet szerint a Biz­tonsági Tanácsnak három órán belül össze kellene ül­nie a lehetséges szankciók megvitatása céljából — amennyiben Izrael nem tart­ja be a határozatot. Hírügy­nökségek szerint a tervezetet — ha arról a testület szavaz­na — az Egyesült Államok bizonyára megvétózza. A Pravda tegnapi száma szerkesztőségi cikkben köve­teli Izrael libanoni agresz- sziójának haladéktalan be­szüntetését. Az országban zajló eseményeket a lap va­lódi népirtásnak, a palesztin és a libanoni nép tervszerű megsemmisítésének nevezi. A pretoriai kormány csak úgy tudja hatalmát fenntar­tani, hogy egyre szorosabbra fűzi szövetségét, a világ im­perialista és reakciós erői­vel. Támogatásukkal véres támadásokat intéznek a szomszédos Angola és Mo- zambik ellen, fokozva a tér­ségben a politikai feszültsé­get és közvetlenül fenyeget­ve a világ békéjét is. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság és az Országos Béke­tanács a magyar közvéle­mény nevében ismételten és határozottan elítéli a dél-af­rikai fehér kisebbségi kor­mány Apartheid politikáját, támogatásáról és szolidaritá­sáról biztosítja az ország ha­ladó erőinek a gyarmatosí­tás, a kizsákmányolás és a faji megkülönböztetés elleni harcát. Határozottan követel­jük Nelson Mandela, és a rendszer által bebörtönözött összes politikai fogoly azon­nali és feltétel nélküli sza­badon bocsátását — fejező­dik be a nyilatkozat. A DP A nyugatnémet hírügy­nökség tájékoztatása szerint az elhatározás mögött az NSZK. személy szerint Genscher 'külügyminiszter kezdeményezése húzódat meg. A találkozók szüksé­gességét kétségtelenül indo­kolják a jelenlegi nyugat­európai—amerikai ellentétek, elsősorban a szovjet—nyu­gat-európai földgázvezeték, az acélipar, a mezőgazdasági kereskedelem és a pénzpoli­tika kérdésében. Nyilvánvaló, hogy Izrael er­re nem lenne képes, ha nem tudhatná maga mögött az Egyesült Államok támogatá­sát — mutat rá a cikk. A Pravda cikke felhívja a figyelmet arra is, hogy Tel Aviv a közel-keleti realitáso­kat figyelmen kívül hagyva nemcsak a palesztinok tör­vényes jogait tiporja lábbal, hanem még egy arab orszá­got: Libanont is be akar von­ni megszállási övezetébe. E célok elérését kívánja elő­segíteni az amerikai diplo­mácia. Philip Habib, az Egyesült Államok megbízott­ja arra törekszik, hogy elér­je a palesztin harcosok távo­zását Nyugat-Beirútból, s olyan soknemzetiségű erő Libanonba küldését, amely­nek magját amerikai csapa­tok alkotnák. Ezeknek az lenne a felada­tuk, hogy biztosítsák a Li­banonban szembenálló felek szétválasztását. Erre a célra azonban tökéletesen megfe­lelnének az ENSZ már ott állomásozó ideiglenes béke- fenntartó erői. Libanonban állomásoznak az arabközi erők is, nincs tehát semmi szükség amerikai egységek bevetésére — mutat rá a Pravda cikke. A Szovjetunió álláspontjá­nak lényege az — állapítja meg a Pravda — hogy a há­borúnak vége szakadjon, megszűnjön az agresszió és az izraeli csapatok elhagyják Libanon területét. Ennek el­éréséhez az első, halasztha­tatlan lépés Beirut ostromá­nak beszüntetése, a Nyugat- Beirutot védő érők és az iz­raeli csapatok szétválasztá­sa. A Pravda cikke üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak legújabb határozatát, egyszersmind leszögezi, hogy a Szovjetunió határozottan elutasítja amerikai csapatok megjelenését Libanonban. Ponomarjov és Kashtan megbeszélései Borisz Ponomarjov az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára tegnap Moszkvá­ban a nemzetközi helyzet alakulásáról, valamint a kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről folytatott megbeszélést Wil­liam Kashtannal, a kanadai KP főtitkárával. Az elvtársi, baráti légkörű találkozón a két párt képvi­selői aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi helyzet éle­ződése miatt, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok és a NATO által a katonai fölény biztosítása érdekében folytatott példátlan méretű fegyverkezési hajsza növeli a nukleáris konfliktus ve­szélyét. A feszült nemzetkö­zi helyzet kapcsán megálla­pították, hogy történelmi je­lentőségű a Szovjetunió kö­telezettségvállalása, amely­nek értelmében nem alkal­maz elsőként nukleáris fegy­vert. Becsben az ENSZ főtitkára Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár kedden este Tuniszból nyolc napos láto­gatásra Ausztriába érkezett. De Cuellar eredetileg csak augusztus 6-ra tervezte ezt a látogatást s — mint megér­kezésekor mondotta — azért jött korábban, mert Bécsből, az ottani ENSZ-kirendeltsé- geken keresztül könnyebben léphet kapcsolatba Libanon­nal és közelebbről követheti figyelemmel a közel-keleti eseményeket. Pérez de Cuellar ausztriai látogatásának hivatalos ré­sze csak holnap kezdődik, amikor a bécsi Hofburgban beszédet mond az ENSZ-nek az öregedés problémáiról rendezett világkonferenciáján. (Folytatás az 1. oldalról) békeszerető emberével meg­egyező követelésüket: soha többé Hirosimát, soha többé Nagaszakit! A békemenet egyik ameri­kai résztvevője bejelentette: 1983-ban Washingtonban rendeznek nagyszabású nem­zetközi béketüntetést, ameny- nyiben a kormány nem tesz lépéseket megakadályozására. A Békemenet ’82 résztve­vőinek egy csoportja elláto­gatott a csillebérci vezető­képző- és úttörőtáborba. A délutáni órákban nagy­gyűlés színhelye volt a tá­bor, ahol ismertették a bé­kemenet üzenetét a magyar fiatalokhoz. A dokumentum a többi között hangsúlyozza: „célunk és küldetésünk, hogy — eleget téve a népek leg­főbb óhajának — hirdessük és követeljük a békét. Csat­Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter meg­hívására tegnap este hivata­los látogatásra Budapestre érkezett Charles Fitermah francia közlekedési minisz­ter. Tárgyalásaikon tájékoz­tatják egymást országaik közlekedéspolitikai célkitű­„Szaddam Husszein iraki államfő uralmának megdön­tése nem szerepel az iráni célkitűzések között és nem is feltétele a két ország közötti háború megszüntetésének” — jelentette ki Ali Akhbar Ve- lajati iráni külügyminiszter a Tehran Times című angol- nyelvű napilapnak adott nyilatkozatában. Az iráni csapatok július 13-án nyomultak be iraki te­rületre. Inváziójuk bevallott célja akkor az volt, hogy „megszabadítják” a szomszé­dos iszlám államot Szaddam Husszein Baath-párti kor­mányzatának uralmától. Azóta Irán vallási vezetői egymásnak ellentmondó nyi­latkozatokat tettek és tesz­nek a háború folytatásának tulajdonképpeni céljáról. Míg Rafszandzsani hodzsa- toleszlám, a parlament elnö­ke még a minap is azt mon­dotta, hogy az iráni csapa­tok Bagdadig fognak előre­nyomulni és ott az iraki kor­mánynál fognak érvényt sze­rezni követeléseiknek, Kho­meini ajatollah, az ország vallási vezetője rádióüzenet­ben „csak” arra szólította fel az irakiakat, hogy kelje­nek fel rendszerük ellen és segítsék (az országukba be­hatoló) iráni erőket. lakozzatok hozzánk, a béké­ért cselekedni kell!” Az üze­netet galambpostával juttat­ták el a magyar fiatalokhoz, városok és falvak sokaságá­hoz. A békeharcosok délután — a budapesti fiatalok szá­zaival együtt — leszerelést és nemzetközi biztonságot követelő transzparenseikkel vonultak végig a belváros utcáin, a városházához, ahol Szépvölgyi Zoltán a Főváro­si Tanács elnöke fogadta őket. Méltatta küldetésük jelentőségét, hangsúlyozva, hogy ezek az akciók hozzá­járulnak a béke'és az euró­pai biztonság erősítéséhez, a népek barátságának elmélyí­téséhez, az előítéletek meg­szüntetéséhez. A Békemenet ’82 résztve­vői ezután Budapest neveze­tességeivel ismerkedtek. zéseiről és áttekintik a ma­gyar-francia közlekedési kapcsolatok helyzetét és a továbbfejlesztés lehetőségeit. A francia vendég érkezése­kor a Ferihegyi repülőtéren megjelent Pullai Árpád, va­lamint Jacques Lecompt, -a Francia Köztársaság buda­pesti nagykövete. Szaddam Husszein távozá­sának követelése tehát — úgy látszik — lekerült a fel­tételek listájáról, amelyek­hez Irán a háború megszün­tetését köti. Fennáll azonban a többi iráni követelés; az irakiak vonuljanak ki az ál­taluk megszállt összes iráni területekről, Irak fogadja vissza azt a több mint 100 000 iraki síita mohamedánt, aki a háború kitörésekor Iránba menekült, és végül, de nem utolsósorban: fizessen 150 milliárd dollár háborús jó­vátételt Iránnak. Tegnap részletek váltak is­meretessé a Bagdadban va­sárnap elkövetett robbantá­sos merényletről. Az iráni száműzetésben élő „Iraki Modzsahedinek” mozgalmá­nak egyik tagja Párizsban te­lefonon közölte az AFP hír- ügynökség szerkesztőségével, hogy a merényletet egyik társa követte el, mégpedig oly módon, hogy 250 kilo­gramm TNT robbanóanyag­gal megrakott gépkocsijával szándékosan belerohant az Iraki Tervezésügyi Miniszté­rium épületébe. A „kamika- ze-jármű” felrobbanása kör vetkeztében 20 személy meghalt, 128 megsebesült, a minisztérium épületének két emelete pedig állítólag telje­sen romba dőlt. n Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző politikája ellen Magyar tiltakozás NitTO-külügyminiszterek Kiegészítő tanácskozás Budapesti programokkal töltötték a tegnapi napot a Béke­menet ’82 hazánkban tartózkodó résztvevői. Többek közt sajtókonferencián vettek részt az Országos Béketanács szék­házában. Képünkön: Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke szólal fel a sajtóértekezleten Budapestre érkezett Charles Fiterman Hz Irak elleni háborúban Ellentmondó iráni célkitűzések (Folytatás az 1. oldalról) latok négy irányból nyomul­nak előre a palesztin ellen­állási mozgalom központja és a hozzá kapcsolódó mene­külttáborok felé. Két harc­kocsioszlop a falangista Ke- let-Beirutból, a polgárhábo­rús „zöld vonalat” átlépve tört. be a" nyugati városrész­be, további kettő pedig dél felől, a tengerparti és a re­pülőtéri úton közelíti meg a korábbi ütközetek nyomán hátrább vont palesztin vé­delmi vonalat. A támadók valamennyi frontszakaszon erőteljes ellenállásba ütköz­tek és súlyos veszteségeket szenvedtek. Beirutban az izraeli cáfo­latok ellenére bizonyosra ve­szik, hogy a támadás célja a palesztin lakónegyedek be­kerítése és elfoglalása, a PFSZ fizikai megsemmisíté­se. Az előnyomulás Beirut déli részén és a Nemzeti Mú­zeum felől a legnagyobb erejű. A tegnapi támadás vég­képp elszigetelte Nyugat-Bei- rutot a külvilágtól és teljes­sé tette az izraeli blokádot,, amely víztől, villanytól, élel- misztertől, mindentől meg­fosztja a városrész hatszáz­ezernyi lakosát. Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára kedden az izraeli beleegyező válasz be­várása nélkül utasítást adott arra, hogy ENSZ-megfigye- lők egy csoportja azonnal kezdje meg tevékenységét Beirutnak a libanoni kor­mány által ellenőrzött ré­szében. A világszervezetben ked­den hivatalosan bejelentet­ték, hogy az ENSZ-közgyű- lés augusztus 16-án felújít­ja a palesztin kérdéssel fog­lalkozó rendkívüli üléssza­kát. A tanácskozás előrelát­hatóan három-négy napig tart, összehívását az el nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom