Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-18 / 193. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. AUGUSZTUS 18. Biztató kilátások a politikai megoldásra Bejrútban Az izraeliek részlegesen feloldották Nyugat-Bejrút blokádját. Megjelentek az utcai árusok, hogy gyümölccsel és főzelékfélékkel lássák cl a szűkölködő lakosságot — (Telefotó) ( Kommen-E tárunk I Veszélyes patt Napjaink egyik deghiá- b a valóbb konfliktusa, az iraki—Iráni háború egyes megfigyelők szerint új szakaszba lépett. Hovatovább két éve tart a szomszédos országok csatározása, tömérdek vérveszteséggel, felbecsülhetetlen anyagi károkat okozva mindkét oldalon. Szaddam Husszein iraki államfő most fenyegető figyelmeztetést intézett Iránhoz: ha Teherán nem hajlandó tárgyalni, irak csapást miér az általa eddig megkímélt létfontosságú iráni célpontokra. Nem is rejtette véka alá, mire célzott: a Kharg-száge- ten lévő iráni olajkikötő blokádját helyezte kilátásba. A kikötő körülbelül húsz kilométerre fekszik Irán partjaitól a Perzsa-öböl csücskében, ahol már a múlt héten elsüllyesztettek az irakiak egy görög és egy dél-koreai hajót. Eddig Irak csupán négy övezetet minősített hadműveleti területnek. Szaddam Husszein bejelentése arra vall, hogy Bagdad ismét kezdeményezőként kíván föllépni a háborúban, amely — iraki álláspont szerint — az irániak makacssága miatt tovább folyik. Ami Teheránt illeti, az állásfoglalások nem egyértelműek. Nem is olyan rég felelős tehe- ráni politikusok még azt a feltételt szabták, hogv Szaddam Husszein távozzék Irak éléről, később azonban mintha elálltak volna ettől a kikötéstől. A közelmúltban Basra térségében indított iráni támadás szemmetláthatóan nem érte el célját, ugyanakkor az iraki hadsereg sem volt képes visszaszorítani területéről a támadókat. A nagyjából állóháborúnak minősíthető csatározásoknál is fontosabb (tényezője a konfliktusnak diplomáciai eredetű. Nevezetesen: az el nem kötelezettek mozgalmának szeptember elején esedékes csúcstalálkozója, amelyet eredetileg Bagdadban kellett volna megtartani. Irán azonban ellenezte a korábban elfogadott helyszínt, s még inkább azf, hogy a mozgalom soros elnökévé — az alapszabályok értelmében — a vendéglátó ország elnökét, Szaddam Husszeint válasszák. Nemcsak a sakkban, a politikában is adódnak patthelyzetek. Az iraki— iráni háborúban alighanem ilyen, szituáció teremtődött. Meglehet, egyik fél sem ragaszkodik a fölösleges vérontás folytatásához, de presztízsokokból mégsem fogadja el a közvetítők által már számtalanszor fölkínált tűzszüneti javaslatot, Különösen a belpolitikai helyzet indokolja mind Teherán, mind Bagdad számára a tárgyalások elvetését és a hiábavaló konfliktus meghosszabbítását. A nemsokára második évfordulójához érő háború most, Szaddam Husszein bejelentésével újabb, veszedelmes szakaszába lépett. Irán legnagyobb olajkikötőjét sűrűn fölkeresik idegen nemzetiségű tankhajók. Ha az irakiak beváltják fenyegetésüket, a konfliktus kiterjedésével lehet számolni. Ez pedig sem a (térség, sem a világ biztonsága számára nem közönbös. (Folytatás az 1. oldalról) sértette meg az ENSZ alapokmányában meghatározott elveket, hogy sürgősen meg kell vizsgálni: maradhat-e egyáltalán ez az ország továbbra is a világszervezet tagja? Mint nyugati hírügynökségek jelentették, a hétfői ülésen felszólalt Adnan Uran, az Arab Liga külügyi főtitkár-helyettese is. Uran javasolta, hogy állítsanak fel az ENSZ keretében olyan nemzetközi bíróságot, amely — az egykori nürnbergi perhez hasonlóan — megvizsgálná az izraeliek által elkövetett háborús bűn- cselekményeket. Az arab képviselő felhívta a figyelmet Izrael népirtó politikájára, háborús bűntetteire. Amre Mussza, Egyiptom ENSZ-képviselője, szintén elítélte az izraeli agresz- sziót. Hangsúlyozta, hogy az izraeli csapatok feltétel nélküli kivonása elengedhetetlen a térség stabilitása szemszögéből, majd leszögezte: „mi sem illúzoriku- sabb, mint az a feltevés, hogy a palesztinok elleni agresszió a békéhez vezető út. Ariel Sáron izraeli hadügyminiszter a napokban ismét az Egyesült Államokba érkezik. Utazásának bejelentett célja az, hogy újabb összegeket szerezzen az izraeli háborús kiadásokra. Megbízható értesülések szerint azonban egyszersmind a libanoni kérdésben keletkezett amerikai—izraeli súrlódások elsimítását is úticéljának tekinti. Ezek a súrlódások nem alapvetőek, de nem is elhanyagolhatók. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfőn nem tudta megcáfolni a Newsweek című hetilapnak azt a jelentését, amelyben Shultz külügyminiszter a múlt héten elutasította Sáron izraeli hadügyminiszter tárgyalási kéFrancois Mitterrand francia köztársasági elnök tegnap esti televíziós beszédében kijelentette, hogy Párizs közel-keleti politikája a „jelenlét, az egyensúly és a béke politikája”. E francia politika három alapelven nyugszik: — Izrael népének joga van békében, s olyan állam biztonságos határai között élni, amelyet mindenki elismer és tiszteletben tart; — a Palesztinái népnek joga van a hazához, s ahhoz, hogy ott saját maga hozza létre az általa óhajtott intézményeket: — a libanoni népnek joga van ma megcsúfolt egységének és függetlenségének helyreállításához. A francia elnök közölte, hogy a Libanonban felállíAz Egyesült Államok ígéretet tett arra, hogy a Tajvannak szánt fegyverek sem mennyiségileg, sem minőségileg nem fogják meghaladni a kínai—amerikai diplomáciai kapcsolatok felvétele óta szállított fegyverek mennyiségi és minőségi szintjét. Washingtonnak továbbá szándékában áll a tajvani fegyverszállítások fokozatos csökkentése, hogy az egy idő után „elvezessen a végső megoldáshoz”. Nem törekszik arra, hogy tajvani fegyverszállítási politikáját hosszútávú politikának tegye meg — jelentették be tegnap hivatalosan a kínai fővárosban. relmét. Az MTI tudósítójának értesülése szerint Sa- ronnak azt a diplomatikus üzenetet küldték, hogy a libanoni helyzetről folyó tárgyalásokat amerikai részről Philip Habib folytatja. így hozták tudomására, hogy washingtoni látogatását szükségtelennek tartják. Tegnap a tizenegyedik izraeli—palesztin tűzszünet ötödik napján az az. általános meggyőződés uralkodott az izraeli hadsereg által bekerített Nyugat-Bejrútban, hogy véget ért a „bejrúti háború”, a politikai megoldás győzedelmeskedett a katonai megoldás fölött. Sa- fik el-Vazzan libanoni miniszterelnök kijelentette, hogy elhárult minden akadály, a hét végén megkezdődhet a főváros nyugati felében körülzárt palesztin harcosok elvonulása. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet lapja, a Falasztin Al- Szaura rámutatott, hogy „a katonai megoldás megbukott”, a palesztin és a libanoni harcosok kikényszerítették a tisztességes rendezést Közben előrehaladott státandó nemzetközi haderőnek a hét végén hozzá kell látnia állásainak elfoglalásához. A libanoni hadsereg után a francia egységek foglalják majd el állásaikat, őket követik majd néhány nappal később az olaszok és az amerikaiak — mondotta. Az elsők, akik ezeket az állásokat elfoglalják, a libanoniak lesznek — de az első külföldiek: franciák — mondotta. Franciaország arab-politikája soha nem Izrael-ellenes — nem is volt, és nem lesz az — mondotta Mitterrand; Párizs Izrael-politikája pedig nem arab-ellenes — nem volt az és nem is lesz soha — tette hozzá. A Pekingben (és Washingtonban) közzétett kínai— amerikai közös közleményből és a hozzácsatolt írásos kínai szóvivői nyilatkozatból kiviláglik, hogy a megállapodás távolról sem elégíti ki a kínai igényeket. Tegnap délelőtt Reagan elnök szükségesnek tartotta, hogy indokolást fűzzön a tajvani nyilatkozathoz. Kijelentette, hogy a közlemény „mindkét oldal elveit tiszteletben tartja”, s elő fogja segíteni a két ország közötti baráti viszony fejlődését. Ugyanakkor Washington hosszútávú nemzetbiztonsági érdekei szempontjából tartja „létfontosságúnak” a megállapodást. diumba jutott a többnem- tzetiségű nyugati haderő bejrúti állomásoztatásának a megszervezése. A libanoni kormány ma juttatja el a hivatalos csapatküldési felkérést az amerikai, a francia és az olasz kormányhoz. Az izraeli hadsereg részleges csapatvisszavonással tette lehetővé, hogy a libanoni hadsereg ellenőrzése alá helyezett parlamentben rendezhessék meg a csütörtökre kitűzött köztársasági elnökválasztást, amelynek a megtartása attól függ, “hogy összejön-e legkevesebb 62 képviselő, a határozatképességhez szükséges kétharmados többség. A keresztény jobboldal mindent elkövet a kedvező választási feltételek biztosításáért, az egyetlen elnökjelölt, a falangista Basir Gemajel megválasztásáért. Több tekintélyes mohamedán és haladó politikussal együtt a megválasztásra jogosult és esélyes maronita képviselő. Raymond Edde is az Izraellel régóta együttműködő fasiszta milíciavezér megválasztása ellen foglalt állást. laruzelski hazautazott Moszkvából Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel Minisztertanács elnöke, az SZKP KB meghívására tett rövid munkalátogatása végeztével tegnap hazautazott a Szovjetunióból. Seychelle-szigetek Puccskísérlet A Seychelle-szigetek Köztársaság hadseregének egy része fellázadt s több katonai vezető, valamint miniszter lemondását követeli — jelentették tegnap nyugati hírügynökségek. Szemtanúk beszámolóira hivatkozva közük, hogy a szigetek fővárosában lövöldözés volt, a lázadók elfoglalták a rádió épületét. A köztársaság elnöke France Albert René jelenleg nincs a fővárosban, vidéki körutat tesz. A hivatalos seychelle-i hír- ügynökséggel megszakadt a telex-összeköttetés. Tavaly novemberben mintegy 40 főből álló zsoldoscsapat megpróbálta megdönteni France Albert René haladó kormányát. A zsoldosokat azonban már a szigetekre érkezésükkor leleplezték, s a katonaság meghiúsította a puccskísérletet. > Á köztársaság fennhatósága 92 kisebb-nagyobb szigetre terjed ki; Az ország területe a 300 négyzetkilométert sem éri el. Lakosainak száma 62 ezerre rúg. Mitterrand Párizs közel-keleti politikájáról Washingtoni ígéret Kínai—amerikai nyilatkozat Genii leszerelési bizottság Magyar felszólalás A genfi leszerelési bizottság tegnapi ülésén felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet is. Bevezetőben értékelte az ENSZ-közgyűlés nemrég megtartott második rendkívüli leszerelési ülésszakát, amely —- mint mondotta — , a nemzetközi helyzet kedvezőtlen fejleményei, egyes imperialista hatalmak szélsőséges politikája miatt nem hozta meg a várt eredményeket”. „A rendkívüli ülésszak ugyanakkor egyértelműen kifejezésre juttatta a háborús veszély miatt érzett világméretű aggodalmát, és világosan megfogalmazta, hogy a nukleáris katasztrófa elhárítása a jelenlegi időszak legégetőbb és legsürgetőbb feladata” — jelentette ki a magyar küldöttség vezetője. A továbbiakban, méltatta a Szovjetuniónak azt az ünnepélyes kötelezettségvállalását, hogy semmilyen körülmények között sem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, és sürgette a többi nukleáris hatalmat, hogy hasonló kötelezettségvállalással járuljon hozzá az államok közötti bizalom erősítéséhez, a nukleáris fegyverek betiltásához. Beszéde végén éles szavakkal ítélte el a Libanon ellen még mindig folyó izraeli agressziót, a palesztinok elleni népirtó akció mögött meghúzódó imperialista érdekeket, és követelte az izraeli csapatok azonnali kivonását Libanonból és a többi megszállt területről. Reagan az adóemelési program védelmében Ronald Reagan elnök hétfőn több tízmillió amerikai tévénéző előtt védelmébe vette a képviselőház és a szenátus egyeztető bizottsága által kidolgozott közel százmilliárd dolláros adóemelési programot. „A gazdasági felépülés látótávolságba került” — mondta, egy évvel nagyszabású adócsökkentési programjának elfogadtatása után, arra hivatkozva, hogy három nagy amerikai bank hétfőn újabb fél százalékkal csökkentette a kamatlábakat, s a második negyedévben, hosszú idő után először, valamelyest nőtt az Egyesült Államok ipari termelése Reagan ugyan elismerte, hogy a munkanélküliek száma kétmillióval nőtt Carter távozása óta, s azzal vigasztalta az amerikaiakat, hogy a gazdasági felépülés érdekében saját konzervatív támogatóival is kész szembeszállni. Reagan aláhúzta: a kormány folytatja az állami kiadások csökkentését, csupán egyetlen területen növeli a kiadásokat: a fegyverkezésben. Reagan arra hívta fel az amerikaiakat, hogy mozgósítsák kongresszusi képviselőiket a pénzügyi csomagterv elfogadására. Ezúttal a republikánus tervezet mellett foglaltak állást a demokraták is. Nevükben Thomas Foley Washington állambeli képviselő válaszolt Reagannek. A 98,3 milliárdos adóemelést „gazdasági szükségintézkedésnek” nevezte, amely a tavaly megfelelő gazdasági háttér nélkül végrehajtott adócsökkentés okozta károk megszüntetését célozza, s így „helyes irányú lépés”. A demokrata párti válasz elhangzása után az ABC televíziós állomás hírmagyarázója megjegyezte: nem volt rá példa, hogy a demokraták ilyen mérsékelten reagáltak volna egy republikánus kormányzattól eredő gazdasági kezdeményezésre. A Reagan-korszak első másfél évének jellegzetességei közé sorolta ugyanakkor azt is. hogy az elnök ismétlődő törvényhozási sikerei nem realizálódnak gazdasági sikerekben. Svéd fiatalok fogadták a DÍVSZ békehajóját A svédországi Malmőbe érkeztek hétfő délután a Demokratikus * Ifjúsági Világ- szövetség balti-tengeri békehajó kőrútjának résztvevői. Itt a Ku-Sverige, a Svéd Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai fogadták a hajó utasait. A finn Ohvo Hannu, a DÍVSZ titkára ismertette a körút állomásait és célját. Este a szövetség klubjában gyűlést és beszélgetést rendeztek a helyi fiatalok és a hajó utasai részvételével. A Ku-Sverige tagjai a svéd békemozgalmat, annak céljait, az 572 közép-hatótávolságú nukleáris rakéta nyugat-európai telepítése ellen folyó harcot és az Észak-Európa nukleáris fegyverektől mentes övezetté nyilvánítása érdekében indított kampányt ismertették. Svédországban 760 ezer, Finnországban 1 millip 100 ezer aláírást gyűjtöttek az aíommentes övezetet követelő felhíváshoz. A hajó utasai a hazájukban folyó békeharcról, annak céljairól és módszereiről, a nemzetközi békemozgalom aktuális feladatairól is szóltak. A svéd fiatalok tegnap Lundba várták a nemzetközi legénységet. India Leszavazták a bizalmatlansági indítványt Az indiai alsóház, a . Lók Szabha, nagy többséggel leszavazta az Indira Gandhi kormánya ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványt, amelyet a Dzsanata Párt és más ellenzéki csoportosulások terjesztettek elő. Indira Gandhi a nyolcórás viharos parlamenti vitában a személye és családja, nem pedig politikája elleni támadásnak minősítette a bizalmatlansági indítványt. Rámutatott, hogy az ország külpolitikai irányvonala ma is a függetlenség, s politikáját az egész világ elismeri, az ideológiai válaszfalak mindkét oldalán. A sajtószabadságról szólva Gandhi asszony elmondta: kormánya támogatja a szabad sajtót mindaddig, amíg az szabadságát nem mások rágalmazására használja fel. Az ellenzék képviselői ugyanis azt állították, hogy a miniszterelnök-asszony „megbénítja a sajtót és az igazságszolgáltatást”, hogy az országban elharapózik a korrupció, a bűnözés, és hogy kudarcot vallott a kormány gazdaságpolitikája is. A PTI indiai hírügynökség jelentése szerint az ország függetlenségének harmincötödik évfordulóján rendezett ünnepségekkel párhuzamosan néhány körzetben kormányellenes megmozdulások voltak.
