Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-17 / 192. szám

I 2- SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. AUGUSZTUS 17. Smith asszony perel Abban a világban, amelyben oly szívesen szónokolnak emberi jo­gokról, egyre gyakrab­ban jelennek meg a saj­tóban arra emlékeztető cikkek, hogy igencsak nagy bajok vannak az egyik alapvető emberi joggal: a munkához való joggal. Most éppen Lon­donból, a munkanélküli­ség által egyik legjobban sújtott ország fővárosá­ból kaptunk olyan né­hány soros hírt, amely szinte percek alatt be­járta a világot. Pedig a hír önmagában nem ép­pen világrengető jelentő­ségű. „Mindössze” (árról van szó, hogy egy ötven­hat esztendős angol asz- szony, bizonyos Berenice Smith szabályos polgári pert indított Margaret Thatcher miniszterelnök ellen. A per tárgya alig­hanem példátlan a törté­nelemben. A leggyakoribb angol­szász név tulajdonosa, a a már csak ezért is tipi­kusnak tekinthető Mrs. Smith beadványának lé­nyege, hogy most huszon­négy éves fia immár há­rom esztendeje inunka nélkül van; pontosan az­óta, amióta a jelenlegi kormányfő átvette a ma­gas hivatalát. Ez persze lehet többé-kevésbé vé­letlen egybeesés is; a vi­lágszerte romló gazdasá­gi helyzetért nyilvánva­lóan a ködös Albionban sem egyedül a kabinet felelős. Mrs. Smith és a névte­len Smithek sokmilliós tömege mégis fokozódó — és érthető — inge­rültséggel keresi az ál­datlan helyzet felelőseit. Az ezzel kapcsolatos bel­politikai nyomás most már olyan fokú, hogy szinte valamennyi nyu­gat-európai kormányzat kénytelen komolyan szá­molni vele bármilyen el­következő helyi vagy or­szágos választáson. Az ebből származó közérzet az egyik legfon­tosabb oka Nyugat-Eu- rópa mind hangosabb el­lenállásának Amerika szovjetellenes gazdasági diktátumpolitikájával szemben. Buckley, az il­letékes amerikai minisz­terhelyettes kénytelen volt mentegetőző (ámde semmit nem ígérő) nyi­latkozatban válaszolni a közös piaci tagországok egységes, elkeseredett dokumentumára, amely egyebek között — azzal vádolja a Reagan-admi- nisztrációt. hogy a nem­zetközi jogot megsértő tilalmaival tovább sú­lyosbítja a nyugat-euró­pai munkanélküliséget is. Pontosan erről tárgyalt a Tiét végén Colombo olasz és Genscher nyu­gatnémet külügyminisz­ter, pontosan erről írt Spanyolország vezető lap­ja, az El Pais, amely megállapította, hogy a washingtoni - embargó „igazi vesztesei a nvugat- európai országok” és pontosan ezért írta a hét végén a Szocialisztyi- cseszkaia Indusztrija cí­mű moszkvai lap, hogv Washington immár szö­vetségesei létérdekeit is veszélyezteti. Smith asszony That­cher asszonyt perli. Ám­de a jelképes vádlottak padján ott ül Ronald Reagan is. akinek — a legújabb statisztikák sze­rint — ismét csökkent a népszerűsége. Aligha függetlenül a „per” anya­gától .. . Harmat Endre Libanonban Javultak a politikai megoldás esélyei De nem múlt el a harcok kimúlásának veszélye Brezsnyev és Jaruzelski találozója a Krímben Az AP amerikai hírügy­nökség helyi forrásokra hi­vatkozva ismertette az izrae­li álláspont néhány fonto­sabb elemét. Ezek szerint Izrael három fontosabb „en­gedményre” hajlandó. Egye­bek között már nem ragasz­kodik ahhoz a listához, amely a Beirutot elhagyó paleszti­nok névsorát tartalmazza. Izrael ugyanakkor beleegyez­ne abba, hogy az ENSZ egy kisebb megfigyelő csoportja és egy kisebb francia kontin­gens jelen legyen Bejrutban a kivonulás megkezdésekor. A UPI New York-i jelentése szerint Faruk Kaddumi, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet politikai osztályá­nak vezetője vasárnap New Yorkba érkezett, hogy — a PFSZ megfigyelőjeként — részt vegyen az ENSZ-köz- gyűlés tegnap kezdődött, Pa­lesztina kérdésével foglalko­zó rendkívüli ülésszakán. A rendkívüli ülésszak összehí­vását az el nem kötelezett országok csoportjának nevé­ben Kuba kezdeményezte. A Palesztinái Felszabadítá­si Szervezet beiruti központ­jában fenntartással és gya­nakvással fogadták azokat a vasárnap elhangzott izraeli nyilatkozatokat, amelyek sze­rint haladást értek el a Nyu- gat-Beirutban bekerített pa­lesztin harcosok békés kivo­násáról folytatott tárgyaláso­kon, és küszöbön áll a végle­ges megállapodás. Izrael elv­ben már több ízben elfogad­ta Philip Habib amerikai el­nöki megbízott rendezési ter­vét, de közben újabb és újabb követelésekkel állt elő, és rendszeresen a katonai nyomás fokozásához folya­modott. . Az izraeli engedmények mégis arra engednek követ­keztetni, hogy némileg javul­tak a politikái megoldás esé­lyei. A legfrissebb értesülé­sek szerint valószínű, hogy pénteken vagy szombaton megkezdődik a körülzárt pa­lesztin fegyveresek száraz­földi és tengeri úton történő elvonulása. Még mindig eldöntetlen kérdés, mi történik a Nyugat- Beirutban bekerített arab bé­kefenntartó erők szíriai egy­ségeivel, illetve a Palesztinái felszabadítási hadsereg szí­riai parancsnokság alatt álló alakulataival. Izrael a szíriai és a palesztin fegyveres erők egyidejű kivonását követeli. A fontos közvetítő szerepet játszó Szaeb Szalam volt li­banoni miniszterelnök sze­rint a PFSZ tudomásul vet­te, hogy a palesztin ellenállás libanoni jelenlétét szabályo­zó 1969-es kairói egyezmény érvénytelen, és minden Li­banonban maradó palesztin köteles alávetni magát a tör­vényes hatóságok rendelke­zéseinek. Jichak Samir izraeli kül­ügyminiszter a „nagyon kö­zeli megállapodásról” beszél­ve jelezte, hogy a katonai megoldás lehetősége tovább­ra is nyitva áll. Philip Habib amerikai el­nöki különmegbízott tegnap Beirutba érkezett és talál­kozott a libanoni kormány vezetőivel, hogy megvitassa velük a palesztin harcosok Nyugat-Beirutból való távo­zásának még tisztázatlan részleteit. Safik el-Vazzan miniszterelnök megbeszélé­sük után — a libanoni fa- langista rádió jelentése sze­rint :— úgy nyilatkozott, hogy a palesztin harcosok kivoná­sa legkésőbb a hét végén megkezdődhet. Hírügynökségek beszámo­lói szerint tegnap Beirut tér­ségében „viszonylagos nyu­galom” uralkodott, reggel azonban Kelet-Libanonban szórványos lövöldözésekre került sor izraeli és palesztin egységek között. „A Bejrutért folyó harc véget ért” — így jellemezte a libanoni rádió a tegnapi beiruti helyzetet. A tízhetes harci cselekményeket köve­tően a libanoni fővárosban első ízben lehetett a normális élet jeleit felfedezni. Sok üz­let kinyitott, a rádió szerint élénk forgalom volt mindkét irányban a Kelet- és Nyu- gat-Beirutot elválasztó „zöld vonal” mentén. Az izraeli csapatok bizonyos mennyi­ségű gyógyszer, friss gyü­mölcs és zöldség szállítását engedélyezték Nyugat-Beirut területére. Az áramszolgálta­tást azonban továbbra sem indították meg és üzemanyag bevitelét sem engedélyezték a nyugati városrészbe. (Folytatás az 1. oldalról) zelski hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság határozottan elítéli az Egyesült Államok és több más NATO-ország által alkalmazott gazdasági szankciókat. Az amerikai kormányzat a nemzetközi jog normáit és az ENSZ alap­okmányának előírásait meg­sértve kívánt nyomást gya­korolni Lengyelországra. E politikának az a célja, hogy az amerikai imperializmus érdekében fokozza Lengyel- ország gazdasági nehézsége­it. bizonytalanabbá tegye az ország belső helyzetét. Szovjet és lengyel »részről Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására va­sárnap, a késő esti órákban Budapestre érkezett a Nor­vég Munkáspárt küldöttsége Einar Fölrde, a párt elnök- helyettese vezetésével. hangsúlyozták, hogy a pénz­ügyi és egyéb szankciók bu­merángként ütnek vissza az azokat alkalmazó országra. Lengyelországnak törté­nelmi hivatása, hogy jelen­tékeny szerepet töltsön be Európa sorsának alakításá­ban. Ez a szerep még na-* gyobb hangsúlyt kapott a lengyel szocialista állam megalakulásával. A szocialis­ta közösség elszakíthatatlan részeként a Lengyel Népköz- társaság békepolitikájával és a jószomszédi kapcsolatok ápolásával segíti elő háború utáni Európa stabilitását, a meglevő határok sérthetet­lenségének tiszteletbentartá- sát — állapította meg Brezs­nyev és Jaruzelski. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Szűrös Mátyás a Központi Bizottság tagja a KB külügyi osztályának ve­zetője fogadta. Irak — Irán Harcok és intelmek Budapesten a Norvég Munkáspárt küldöttsége Lengyelország Társadalmi konzultációra bocsátották a hároméves tervet Tegnap Lengyelországban a sajtó útján társadalmi kon­zultációra bocsátották az 1983—1985 közötti időszakra •szóló hároméves tervet. Az ország gazdasági egyensúlyá­nak helyreállítását célzó terv három változatban tartal­mazza a feladatokat és írja elő a megoldásukhoz szüksé­ges módszereket. Előirányozza, hogy 1985-ig meg kell teremteni a feltéte­leket az ország élelmiszerel­látásának biztosítására — minimális import mellett. A lehető legjobban ki kell elé­gíteni a ' lakásigényeket és meg kell védeni a legnehe­zebb anyagi körülmények között élő társadalmi csopor­tokat a válság következmé­nyeitől. Célul tűzi ki, hogy 1985-re helyreállítják a belső piac egyensúlyát az 1980-as válságot megelőzőnél alacso­nyabb fogyasztási szinten, de a jegyrendszer fokozatos megszüntetése mellett. A terv feltételezi, hogy az elkövetkező három évben, a mainál kedvezőbb nemzet­közi gazdasági és politikai helyzetben is, még nőni fog Lengyelország külföldi adós­sága. A válságból való kijutást célzó tervezet a társadalmi vita után ismét a kormány majd még az idén a szejm elé kerül elfogadásra. BERN Karl Carstens, az NSZK elnöke tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Svájc­ba érkezett. Ütjára elkísérte Hans-Dietrich Genscher*kül- ügy- és Rainer Offergeld gazdasági együttműködési miniszter is. GENF Genfben befejezte nyolca­dik ülésszakát az ENSZ Em­beri Jogok Bizottságának a rabszolgaság kérdésével fog­lalkozó albizottsága. A részt­vevők azokról a lehetősé­gekről tárgyaltak, amelyek révén az ENSZ-szervezetek harcolhatnak a rabszolgaság és annak különböző megje­lenési formái ellen. LISSZABON Vasárnap késő este Lisz- szabon központjában két nagyerejű robbanás rongálta meg a francia és a nyugat­német légitársaság helyi irodáit. A két robbanás há­rom percen belül követke­zett be és plasztikbombák okozhatták. Sérülés bizony- nyal nem történt, mert a két iroda üres volt. ISZTANBUL Az izmiri katonai bíróság felmentett 13 személyt az alól a vád alól, hogy az il­legális Török Kommunista Párt tagjai. Másik három vádlottat viszont hosszú börtönbüntetésre ítélt, mert állítólag részt vettek a párt tevékenységében. A katonai hatóságok hónapok óta haj­szát folytatnak a betiltott Török Kommunista Párt tagjai ellen. BELGRÁD Vasárnap baráti látogatás­ra Belgrádba érkezett Mo- ussa Traore, a Mali Köztár­saság államfője. A repülőté­ren Petar Sztambolics, a ju­goszláv Államelnökség elnö­ke fogadta, akivel a kétol­dalú kapcsolatok fejleszté­sének lehetőségein kívül időszerű nemzetközi kérdése­ket fognak áttekinteni, kü­lönös tekintettel az afrikai helyzetre és az el nem kö­telezett országok tevékeny­ségére. Hazánkba érkezeit Kaysone Phomvihane Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására pi­henésre hazánkba érkezett Kaysone Phomvihane, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának fő­titkára, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Szaddam Husszein iraki ál­lamfő figyelmeztette az iráni kormányt, hogy ne ragasz­kodjék g háború folytatásá­hoz, s közölte, hogy Irak „csapást fog mérni” az általa eddig megkímélt létfontossá­gú iráni célpontokra. Kifejtette, hogy az iraki légierő támadásának célpont­ja lesz a Kharg-szigeti iráni olaj kikötő, s mindazok a tartályhajók, bármely nem­zetiségűek is, amelyek e ki­kötőt megközelítik vagy ott vesznek fel kőolajat. Husz- szein ezzel megismételte az iraki forradalmi parancsnok­ságnak azt a korábbi intel­mét, hogy nemzetközi szállí­tóhajók ne közelítsék meg a Perzsa-öbölbeli olajkikötőt. Irak ugyanis hadműveleti övezetnek tekinti a térséget ezért — mondotta — minden tartályhajót, amely megkö­zelíti a kikötőt, iraki hadi­tengerészeti elhárító fegyve­rek célpontja lesz. Egy bagdadi katonai köz­lemény szerint az iráni tü­zérség vasárnap a déli fron­ton tűz alá vett három ira­ki határ menti várost és „bi­zonyos károkat” okozott. A front középső szakaszán szin­tén folytatódtak a harcok. A teheráni rádió közölte hogy iráni fegyveresek Sibeh és Seihan térségében eltalál­tak egy iraki fegyverraktárt a Perzsa-öböl mentén nfieg- rongáltak egy iraki olajkikö­tőt, s hadműveleteik során megöltek, illetve megsebesí­tettek 50 iraki katonát. Űj szín tűnt föl a nyugat­német politikai életben: új párt, amely Zöldnek ne­vezi magát és valami sajá­tosat képvisel, az eddigiek­től eltérőt. Szinte diadal­menetben vonul be a helyi testületekbe. Négy tarto­mányban már ott ül három— tizenegy képviselőjük, s jelen vannak Nyugat-Ber­linben. Senki nem kételke­dik abban, hogy ha így megy tovább, 1984-ben be­kerülnek az országos tör­vényhozásba, a bonni Bun­destagba s ezzel megtörik a hagyományos pártok több évtizedes parlamenti egyed­uralma. Megjelenik a ha­talom központjában egy szokatlan, lényegében bal­oldali csoport. Három kérdésre igyek­szünk most válaszolni: hon­nan jöttek? Mi az oka si­kereinek? Mit akarnak? Hosszú évek óta olvasha­tunk az újsághírek között a nyugati polgárjogi és kör­nyezetvédő mozgalomról. Tiltakoznak az atomerőmű­vek építése ellen, felemelik szavukat az erdők, a mezők, az állatvilág pusztulása miatt, a levegő szennyező­dése áltálában a civilizáció káros mellékhatásaival szemben. Arra figyelmez­tetnek. hogy a tudomány és a technika eredményeinek nyakló és kritika nélküli alkalmazása ma életünket sekélyesíti el és teszi haj­szolná, a jövőben magát az emberi létet fenyegetheti. Ez a .mozgalom a zöldek egyik forrásvidéke. Nyilván ezért választották nevükül ezt a színt, mert az egészséges és megóvandó természetet jel­képezi. S mivel valameny- nyi régebbi párt beszél ugyan környezetvédelemről, de — á zöldek szerint — keveset tesz érte, önálló politikai párttá szerveződ­tek. S ezzel áttérhetünk a második kérdésre. Ennek a sokféle embert és szándékot lazán összefo­gó csoportnak újabban ket­tős neve van. Hamburgban így indultak a választáso­kon: a Zöldek és Alterna­tívok Listája. A név máso­dik fele arra utal, hogy politizálnak is, valami újat akarnak hozni a közéletbe. A hagyományos pártok nem tudnak választ adni fontos társadalmi kérdésekre: meg­menthető-e a béke? Ho­gyan szüntessék meg a mun­kanélküliséget és a válsá­got? Kiterjednek-e valóban a szabadságjogok? Hol van­nak a mélyreható, a polgá­ri tehetetlenséget megvál­toztató reformok jelei? Az „alternatíva”, az a másik a maitól eltérő változat,' amelyet ők szeretnének megteremteni, vagy ki­kényszeríteni. De hogyan? Ez a harmadik és a legne­hezebb kérdés. Elvetik a veszélyesnek ki-1 kiáltott atomenergiát, a gaz­dasági termelés-növelés em­ber és természet ellenes haj­száját; ki akarják terjeszte­ni az emberi jogokat (példá­ul azzal, hogy a lakás nél­küli fiataloknak joguk le­gyen szanálásra ítélt háza­kat elfoglalni.) Eddigi tapasztalatok sze­rint egyértelműen szemben- állnak a kereszténydemok­ratákkal, bírálják a szociál­demokratákat, de ha- egy tartományi parlamentben el­kerülhetetlen a döntés, in­kább melléjük állnak. Ham­burgban, ahol a legutóbbi választásokon a jobboldal került az első helyre és a szociáldemokraták kisebb­ségben maradtak, ez utóbbi­ak a zöldek támogatásával tudják folytatni a kormány­zást. E kis párt lett a mér­leg nyelve. Sikerül-e a zöldeknek meg­valósítani tervüket, s e né­hány képviselővel bekerülni minden tartományi és a központi parlamentbe, — legközelebb Hessenbe —, s ott is „az utca”, tehát a tö­megek hangját képviselni ? Nem illeszkednek-e be előbb utóbb az évtizedes hatalom- gyakorlás során elbürokrati- zálódott régi pártok sorába? Meg tudják-e őrizni önma­gukat és önálló pártkeretü­ket? Ezt a jövő mutatja meg. A politika realitásának isme­retében egyelőre csak annyi biztos, hogy ily sokféle óhajt, Vágyat, nézetet, célt, ameny- nyit ma a „zöldek” képvisel­nek, „nehéz” lesz tartósan egy kalap alá vonni. Tatár Imre Kik azok a zöldek? Hamburgban a „mérleg nyelve”

Next

/
Oldalképek
Tartalom