Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-14 / 190. szám

1982. AUGUSZTUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 _____-Tankönyvek nyomában J úlius eleje óta érkeznek folyamatosan Könyvesboltok és iskolák szoros együttműködése A diákok még javában nyaralnak, táboroznak, ám az iskolákban már minden a közelgő tanévkezdést sejteti. Takarítják a kifestett, fel­újított osztálytermeket, s egyre-másra érkeznek a tan­könyvek is. Az új tanévre 32 millió könyvet, munkafüzetet, fel­adatlapot, atlaszt, szótárt je­lentetnek meg a kiadók, s mint a közelmúltban meg­tartott sajtótájékozlatón el­mondták az illetékesek, a hatalmas mennyiségű tan­szereknek 60 százalékát már el is szállították az iskolák­nak. S ez utóbbi azt is je­lenti egyben, hogy az idén kedvezőbb a tankönyvellátás helyzete, mint tavaly. Mi tagadás, volt min javítani, hiszen az utóbbi években ál­landó gondok jellemezték a tankönyvellátást. Éppen ezért az idén februártól a Tan- könyvkiadó, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat és az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat közösen gondoskodik a tankönyvellátásról. Ettől függetlenül persze az idén sem megy maid minden si­mán; a 192 féle általános iskolai tankönyvből kettő, a gimnáziumiból pedig hét nem készült el időben. így ezeket maid csak évközben vásárolhatják meg a diákok. Nagy Andrásné. a szolnoki , Szigligeti Könyvesbolt he­lyettes vezetője nem túlsá­gosan optimista az idei hely­zetet tekintve sem; változat­lanul réti gondokat említ. —• Az általános iskolai tan­könyvekből jelenleg még 22- féle nem érkezett meg, ezek között vannak munkafüzetek is Sajnos, ezeket nem vehe­tik át a diákok a felsőbb évfolyamok tanulóitól, így ha nem érkeznek meg idő­ben, akadályozni fogják az iskolai munkát. Az idén ugyancsak kevesebbet kap­tunk némelyik tankönyvből, mint amennyit rendeltünk, az elsőosztályos olvasókönyv­ből például 97 százalékban teljesítették a kérésünket. Egyébként régi tapasztala­tom, hogy általában az iro­dalomkönyvekből kapunk kevesebbet a kívánatosnál. — Ennek ellenére sokszor mégis visszaküldenek belőle a boltba az iskolák. — Általában „rátartással” rendelnek; néhány példány­nyal mindig többet kérnek, mint amennyi a diákok szá­ma. De — mutat egy rakás könyvre — már most is van­nak fölösleges példányok, ezekből például többet küld­tek, mint amennyit kértünk. Nagy Andrásné idestova két évtizede foglalkozik a megyeszékhely iskolásainak tankönyvellátásával. Jelen­leg tizenhat általános és ti­zenkét középiskola könyveit, munkafüzetéit szortírozza lelkes kis „csapatával” a (Délibáb úti Áltaíános Is­kola tornatermében. — Amerre csak néz az ember, mindenütt szinte tan­könyvhegyek emelkednek. — Július eleje óta érkez­nek folyamatosan a könyvek, munkafüzetek. Az iskolák rendelései alapján szortíroz­zuk ezeket, s szervezzük a szállítást. Az általános is­kolák közül eddig hét hely­re vittük el a könyveket, ki­lenc iskolában viszont hiá­ba cseng a telefon, senki sincs bent, nem tudjuk el­hordani a „könyvhegyeket”, pedig igencsak kellene a hely A könyvhegyek sorsa ezek szerint az iskolában folyta­tódik, különböző időpontok­ban a pedagógusok bontják szét, s árusítják a diákok­nak. Szolnokon legalábbis ez a szokás. S hogy jut el a tankönyv a kisebb falvak diákjaihoz? — Az iskola vezetői még a tavasszal elküldték a meg­rendelést a kunszentmártoni könyvesboltba — mondja Oberna Lászlóné, a csépai iskola boltosa — a többi már az én feladatom. A na­pokban érdeklődöm majd, hogy mehetünk-e a könyve­kért. s én is adom el még a tanévnyitó előtt. — Honnan tudja például, hogy mi minden kell egy első osztályos kisdiáknak? — Nemrég volt elsős az én fiam is, meg aztán majd megnézem a jegyzéket. Ugyancsak a kunszentmár­toni könyvesbolt „közvetíti” a József Attila Gimnázium tankönyvigényeit is. Klin- csik János igazgatóhelyettes nem az ő munkájukra pa­naszkodik, amikor a tan­könyvellátás rendszerét is bírálja: — Évekkel ezelőtt csak annyi volt a dolgunk, hogy leadtuk az osztályok szerinti igényünket a Könyvértékesí­tő Vállalatnak, s szeptem­berre megkaptuk a szüksé­ges mennyiséget. Most min­den tankönyvnek ki kell ke­resni az indexszámát, az egyiket ez, a másikat amaz a kiadó jelenteti meg, na­pokig dolgoztunk rajta, mi­re összeállt a rendelés, hi­szen csak az első osztályo­soknak például 33 féle könyvre, munkafüzetre, fel­adatlapra lesz szüksége, de nehezítette a munkánkat a fakultáció is. S mind emel­lett még ott a bizonytalan­ság, elkészülnek-e majd idő­ben, s milyenek lesznek az új tankönyvek Az új kémiai munkafüzetet például csak tavaly februárban kaptuk meg. Az irodalmat pedig szakközépiskolai tankönyv­ből tanítottuk, a régieket ugyanis nem használhattuk, hiszen újak az oktatási-ne­velési tervek. — Arra viszont jogosan pa­naszkodnak a kiadók, a szakemberek, hogy a hasz­nálható régi tankönyvek nem „maradnak forgalom­ban.” — Idén májusban kaptunk egy levelet a Művelődési Minisztériumtól, amelyben többek között az áll, hogy a Világnézetünk alapjai című tankönyvből „valamennyi példányt be kell gyűjteni”, s csak annyi igénylést fogad el a kiadó, amennyivel több lesz a negyedikesek száma az előző évinél. Az ötven­hat végzős közül heten ad­ták le a könyvet, s negyven­öt kellene, ennyi negyedi­kesünk lesz ugyanis szep­tembertől. Igényelni az irányelv szerint nem lehet, hiszen kevesebben lesznek, mint az előző évfolyam. A diákokat, úgy érzem, nem kötelezhetjük arra, hogy ad­ják vissza a könyvet, amit megvásároltak, s amiről úgy gondolják, szükségük lehet rá az egyetemen, főisko­lán ... Tankönyvnézőnk során bi­zony nem találkoztunk ak­kora optimizmussal, mint ahogy az ellátásról a sajtó­tájékoztató illetékesei nyi­latkoztak. A gyakorlaton van még javítani való bő­ven, mi tagadás, lehetne egyszerűsíteni a tankönyv útját. Ám addig is mi mást tanácsolhatnánk, mint meg­ismételjük a Tankönyvki­adó, a Művelt Nép és az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat ígéretét, mely szerint korrekciós csoportjuk „két- hétes határidőn belül segít az iskoláknak a tankönyv­gondok megoldásában.” Tál Gizella FÉKOSZ, UFOSZ, PARASZTSZERVEZETEINK défosz. medosz A FELSZABADULÁS UTÁN Közelmúltunk föltárulásának egyik kevésbé ismert pontja az 1945 utáni parasztszervezkedések története. Számos ered­ményük kiteljesedve a mai MEDOSZ tevékenységében fellel­hető, de az előzmények igen sokrétűek. Ezt az 1952-ig, a MEDOSZ megalakulásáig terjedő időszakot kutatja Szakács Kálmán, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára. — Jószerivel éppen csak­hogy befejeződött Magyaror­szágon a földosztás, a dolgo­zó parasztság máris létrehoz­ta első szabad tömegszerve­zetét — mondotta. — A Föld­munkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége, a FÉ­KOSZ, 1945. május 5—6-án tartotta alakuló kongresszu­sát. Alig telt el egy év, s már működött az Üjgazdák és Földhözjuttatottak Orszá­gos Szövetsége, az UFOSZ. Mindkettő tevékenységét ma — történelmi távlatból — egyértelműen pozitívnak ér­tékelhetjük, s kitételünkön bizonyosan a jövőben sem kell változtatnunk. Legna­gyobb értékük, hogy az el­lenforradalmi rendszerben felettébb megtört parasztsá­got — mindenekelőtt az újonnan földhözjuttatottakat — bekapcsolták a politikai közéletbe és saját ügyeik in­tézésébe. Korábban soha nem engedték őket politikai érdekképviselek a politikai tevékenység önálló útjára, az 1930-ban újjáalakult Függet­len Kisgazdapárt is például ugyancsak érezte az üldözte­tés megpróbáltatásait, s a Szociáldemokrata Párt szin­tén 1930-ban fellendült falu­si paraszti mozgalmát telje­sen szétverték. A FÉKOSZ széles társadal­mi bázisra épült. Soraiban a legnagyobb számban a tulaj­donos parasztság alsó réte­ge, a földmunkásokból lett újgazdák voltak, kisebb szám­ban a régi törpebirtokosok; törzsét, a szervezet aktív ve­zető rétegét azonban a me­zőgazdasági munkásság al­kotta. Szervezeti felépítését tekintve is tükröződött ben­ne a széles társadalmi bázis; többek között kubikos, ker­tész, halász, kisbérlő, kisbir­tokos szakosztály működött. A FÉKOSZ kifejezője volt a Magyar Kommunista Párt által képviselt szövetségi po­litikának, amely az ipari, a mezőgazdasági munkásság mellett a kisbirtokos paraszt­ság politikai megnyerésére és szervezésére is törekedett. Emellett koalíciós szervezet volt, nem egyetlen párt pa­raszti rétegszervezete. A ve­zető szerep a kommunistáké volt, s nem azért, mert ők voltak a legtöbben a szerve­zetben és a vezetésben, ha­nem mert az ő munkájuk volt a lekdinamikusabb, a legcélratörőbb. A FÉKOSZ soraiban azonban meg lehe­tett találni a Nemzeti Pa­rasztpárt, a Szociáldemokra­ta Párt tagjait, sőt kisebb' számban még a kisgazdapár­tiakat is. Ahogy az ipari munkásság \a parasztsággal való szövetséget vallotta po­litikai céljának. Alapszabá­lya célul tűzte ki tagjai al­talános, gazdasági, kulturális érdekeinek megvedeset, fej­lesztését, és rendkívül nagy szerepet vállalt a mezőgaz­dasági termelés segítéseben és a földosztás vívmányai­nak megvédésében is. — Miben különbözött vé­gül is a FÉKOSZ és az utána megalakult UFOSZ tevé­kenysége? — A FÉKOSZ a már emlí­tett tevékenységi körök mel- lé 1945 végén megkapta^ a munkaközvetítés jogát, és őr­ködött a mezőgazdasági mun­kások érdekei fölött is. Jel­lemző adat, hogy 1947-ben 56 169 esetben volt egyeztető tárgyalás a szervezet munka- közvetítő irodája és a mun- káltatók között, az utóbbia­kon értve például a gazda­gabb parasztokat, az allami gazdaságot, az erdőgazdasa­got. Kezébe vette a mezőgaz­dasági alkalmazottak társa­dalombiztosításának az ügyet _; igaz, érdemleges eredmé­nyek e vonatkozásban csak 1948 után születtek, de hogy a munkaadó köteles volt biz­tosítani munkátást rokkant­ság, baleset esetére — az kétségtelen — a FÉKOSZ ér­deme. Teljesen a FÉKOSZ látta el az újgazdák, az újon­nan földhözjuttatottak ér­dekvédelmét, ami egyebek között kiterjedt az allam ál­tál adott hitelek, kölcsönök, vetőmagok és egyéb támoga­tások figyelemmel kisérésé­re Az UFOSZ megalakulá­sáig a FÉKOSZ törődött az­zal hogy ezek az állami szer­veken . keresztül eljussanak az érintettekhez. A FÉKOSZ hívta össze 1945 őszén az uj- gazdák első kongresszusát. . Az UFOSZ kifejezetten az­zal a céllal alakult, hogy se­gítse az újgazdák termelési céljaik és feladataik minél jobb megvalósításában, ellá­tásában, gazdasági gondjaik csökkentésében. E«1®11 ** szorga lmazta a földek mi­előbbi telekkönyvezéset az új gazdák nevére. A FE- KOSZ-hoz hasonlóan az UFOSZ is koalíciós szerve­zet volt, bárki pártállásra való tekintet nélkül tagja le­hetett. _ Az UFOSZ ezek szerint némiképp szőkébb hatáskör­rel működött? _ Igen, csak az új gazdák és földhözjuttatottak _ érde­keit tartotta szem előtt. Ez is tömegszervezet volt, de rétegszervezet, létszámban is kisebb valamivel, mint a FÉKOSZ; pontosabban meg­határozva: bizonyos fokig átmenetet képezett a szerve­zet és a tömegmozgalom kö­zött. Megvolt a központi ve­zetése, volt megyei titkársá­ga is, alapszervezetei azon­ban közel sem működtek olyan rendszerezetten, mint a FÉKOSZ-é. A FÉKOSZ centralizáltabb, némiképp hatékonyabb volt, jobban tartották kézben, jobban irá­nyították. — Működött egy harma­dik szervezet is, a DÉFOSZ. Hogyan kapcsolódott az előb­biekhez? — A fordulat évében napi­rendre, került egy. az új hely­zetnek megfelelő egységes dolgozó paraszti tömegszer­vezet létrehozásának igénye. ‘ A FÉKOSZ és az UFOSZ egyesüléséből 1948. szeptem­ber 17-én jött létre a Dolgo­zó Parasztok és Földmunká­sok Országos Szövetsége, amely formálisan 1951 végéig működött. Azért mondom, hogy formálisan, meri rövid idő után iobbára csak a szö­vetség munkástagozata fej­tett ki tevékenységet, amely szakszervezeti jellegű vrit. A DÉFOSZ 1952-ben szűnt meg, és január 19—20-án összeült a mezőgazda s-5 <?i* és erdőgazdasági munkások kongresszusa, megalakult a MEDOSZ. — Gyakorlatilag szakszervezeti jellegű mun­kás-érdekvédelmi szervezet jött létre olyan paraszti tö­megekből, amely magába fog­lalta a dolgozó paraszti ér­dekvédelmet, a mezőgazda- sági munkás-érdekképvisele­tet, s amely társadalmi-poli­tikai összefogásunkat is cél­jának tekintette. Az akkori MEDOSZ tehát a mezőgazda- sági munkások önálló szak- szervezetének létrehozására fontos előrelépést jelentett, sajnálatos viszont, hogy a süektás politika nyomán a parasztság tulajdonképpen elveszítette érdekképviseleti szervét. Kimondva-kimon- datlanul akkor az volt a vé­lemény, hogy ilyenre nincs szükség, hiszen az össznem- zeti érdekben feloldódó osz­tályérdekek nem teszik szük­ségessé a társadalmi osztá­lyok, rétegek külön érdekvé­delmét Néhány ev múltán rájöttünk: szükség van er­re, s ma már ezt is jól tud­juk, hogy felettébb egysíkú volt a szakszervezetnek az a funkciója, amelyet az ötve­nes években ellátott. — A történelem helyére tette, teszi — visszatérve ki­induló pontunkhoz és a tö­mörség kedvéért így nevezve — a negyvenöt utáni pa­rasztszervezeteket is... A sajkódi kis ház ahol Németh László élete utolsó éveiben alkotott Látogatóban Német László sajkódi házában Németh László egykori dolgozószobája Irodalmi helyek, emlékek — Ügy vélem, igen — mondta végül Szakács Kál­mán professzor. — Nagyon sok azonban még a tenniva­lónk annak érdekében, hogy helyükön legyenek a köztu­datban is. Ezek a szervező­tek megadták a keretet ah­hoz, hogy a parasztok tízez­rei bekapcsolódjanak a köz­életbe. tevékeny részesei le­gyenek a társadalmi prog­ressziónak, maguk alakítsák sorsukat, formálják körül­ményeiket, intézzék saját ügyeiket. A szélesebb közvé­leményben nem tudatosult eléggé, hogy ezek a szerve­zetek felbecsülhetetlen mun­kát végeztek a földhözjutta­tottak szakmai és kulturális nevelésében, a paraszti tudat formálásában, a demokrati­kus szellemű közgondolkodás kialakításában, fejlesztésében is. Részük van abban, hogy ma ott tartunk, ahol tar­tunk, s ha erről elfeledkez­nénk,. magunkat szegényíte- nénk. Deregán Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom