Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-10 / 160. szám
Nemzetközi körkép 1982. JÚLIUS 10. Titkos adatok, óvatos becslések II Falkland-kaland ára Egyelőre még nem tudják kiszámítani, hogy mibe került Londonnak és Buenos Airesnek a Falkland (Malvin)-szigetekért vívott hetvennégy napos háború! A brit seregnek 250—260 halottja és négyszerannyi sebesültje van. Argentínából nincs megbízható jelentés sem a halottakról, sem a sebesültekről, de azok száma jóval meghaladja a britekét. Valószínű, hogy a valódi, kozmetikázatlan hadiszámla csak sokára kerül majd a világ elé. Londonban bizonyos adatokat egyenlőre katonai titokként kezelnek, Buenos Airesben pedig a katonai junta fennmaradásának — még Galtieri tábornok bukása után is — egyik feltétele a mély hallgatás az elherdált pesókról. Mibe kerül a flotta? A nyugati lapok mégis foglalkoznak becsléssel. Szerintük Londonnak a 74 napos háború első húsz napjában 300 millió font kellet:, a flotta dél-atlanti útjára költenie. A flotta — mintegy száz hajóból állt — odaérkezése után a napi üzemanyagköltség növelte a számlát. Ez a légi flotta üzemanyagköltségével együtt naoi 18—25 millió font volt. Egy-egy kilövött közönséges rakéta ára tízezer font: annak a torpedónak az ára, amellyel a „General Bélgrano” argentin cirkálót elsüllyesztették 720 000 font. Amikor Foxley-Norris. á brit légierő mársallia nyilatkozott a hamburgi „Der Spiegel”-nek, elmondta: Angliának mintegy száz „Harrier”típusú helyből felszálló repülőgépe van. ezek egyrésze a flotta tuladonában lévő „Sea Harrier’-. A dél-atlanti hadművelet színhelyére 40 Harciért küldtek: az argenfcínek tizenegy darab lelövését jelentették. Egyetlen Harrier ’ára öt—hat millió font. Az angol . helikopterek darabonkénti ára — a hadijelentésekben jónéhány elvesztése szerepelt — átlag’1.25 millió font. A nagy hajók közül az argentinok által elsüllyesztett Sheffield brit romboló felépítése ma mintegy 130— 160 millió fontba kerülne. Az „Atlantic Conveyor” — ezt is elsüllyesztették az argentinok — építési költsége 45 millió font körül jár. Billiókban számolnak Argentína háborús költségei sem filléresek. Például a francia gyártmányú Exocetrakéta — ezzel süllyesztették el a „Sheffield”-et — darabja egymillió dollár. Katonai szakértők szerint az argentinok ebből mintegy 40—50 darabot lőttek ki. Az eredetileg 140 billió pesós, azaz 9,9 milliárd dolláros argentin költségvetésből 3.2 milliárd dollár megy katonai célokra. Ebben azonban természetesen nem szel epei hettek a háború költségei. Honnan szereznek hát rá pénzt? Ma már tudjuk, hogy a háborús kiadások egy részét hirtelen bevezetett, újadókkal kívánják fedezni. Különadót vetettek ki minden valuta-ügyletre és átlag 30 százalékkal növelték a szeszesitalok, mindenekelőtt a whisky, a dohányáru, és a benzin adóját, Májusban már egy dollár volt egy doboz cigaretta átlagára, egy gallon (3.79 liter) benzin ára 1.4.3 dollár. A Buenos Airesben megjelenő angol nyelvű gazdasági lap, a „Rewiew of the River Plate” még május végén azt írta: „A háború költséges lesz, de a kiadásokat fedezni fogjuk ...” A teljes kép ennél persze sokkal bonyolultabb. Ebben nincs benne a közös piaci embargó okozta kár és infláció. Ez utóbbi ebben a 27 millió lakosú országban, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti termék 1600—1700 doljár. s ahol a külföldi adósság összege 47 milliárd dollár, a hetvenes évek óta vágtat az infláció. A pénzromlás 1976-ban ötszáz, százalékos volt, majd néhány évig sikerült 100 százalék alá nyomni, de tavaly már 1.31. 1982 első hónapjaiban 137.9 százalékos volt: A Malvin-szigetekérl vívott háború közepetáján. május első napjaiban a dollárt hétszeresen jegyezték az 1980 májushoz képest. Az egymillió peso névértékű bankjegyért, amelyen Jósé de San Mariin tábornok. Argentina spanyol uralom alóli felszabadítójának arcképe van. egy pár cipőt lehet vásárolni. A munkanélküliség a munkaképes városi lakosság 15 százalékát érinti. Az építőipar 1.1 millió dolgozójából tavaly ötszázezer főt bocsájtoltak el... Hová könyvelik? De ha már Argentína „sebeit” feltörjük, el ne hallgassuk. hogy csillagászati adósságával elsősorban éppen Angliának tartozik, s azt a pénzt Londonban — alkalmasint — mostanában szintén a veszteség oldalra írhatják. London, a győztes, különben mindössze 10,5 százalék inflációt jelent hivatalosan, ám a valóságban a pénzromlás énnel magasabb. A munkanélküliek száma a brit szigeteken májusban meghaladta a hárommilliót... Nem folytatjuk. A Falkland-szigeteknek. amikor oda felhúzták a kék-fehér-kék argentin lobogót. 1800 lakosa volt. Egyelőre senki nem tudja. hogy mit fizet őfelsége egy-egy alattvalója egy-egy szigetlaké felszabadításáért. Gárdos Miklós A napenergia hasznosítása Bulgáriában már működik az első ipari célú napenergiával-működő berendezés. A kardshali sörgyárban a vizet speciális napenergia-gyűjtőkben előmelegítik. ami azután hatalmas hőcserélő berendezésen folyik keresztül, és adja le melegét a hideg víznek. Borús napokon automata villamos melegítőt kapcsolnak be, napfényes időben azoneban a Nap összegyűjtött sugarai melegítik fel a vizet egészen 54 Celsius ’fokig., A berendezés 130 blokkja — napeleme — összesen 230 négyzetméternyi felületen fogja fel a napsugarakat. Amióta a gyárban ezt hasz_ pálják. az energiaköltségeket •évi átlagban 70 százalékkal sikerült csökkenteni. Az Antarktisz fehér krónikája Bolygónk éghajlatának utóbbi 100 ezer éves. krónikájáról árulkodik az a jégoszlop. amelyet egy fúrólyukból emeltek kT a „Vosztok” szovjet antarktiszi állomáson, A jégtakaró fúrással történő vizsgálata a szovjet antarktiszi program egyik fontos tudományos fekidata. A szakemberek négy kilométer vastagságú jégtakarót is -képesek áttörni, és így eljutnak a hatodik kontinens kő alapjáig. A fúrólyukból kikerült jégoszlop, amelynek egy részét már Leningrádba szállították. nemcsak az elmúlt korok klimatikus viszonyairól tartalmaz információkat, de van benne levegöbuborék. kozmikus porszemeké, növényi maradvány. Mongólia képékben Hatvanegy esztendeje, 1921. július 11-én forradalmi lovashadsereg vonult be Urga városába. Ezzel az eseménynyel Mongóliában győzött a forradalom. Urga, a főváros, akkor néhány kőépületen kívül csupán nemezsátrakból, jurtákból' állt. néhány ezer lakossal. Azóta Urgából Ulan Bator lett. a „vörös hős városa”. Négyszázezer lakójának túlnyomó többsége korszerű lakótelepi házakban lakik. A nomád pásztorok nagy része azóta korszerű mezőgazdasági üzemekben dolgozik vagy az iparban keresett magának munkát, megélhetést. Az egykori feudális birodalom helyén élő és virágzó Mongol Népköztársaságban a hagyományos állattenyésztés mellett meghonosodott a korszerű növénytermesztés. A forradalom előtt úgyszólván nem létező ipar fejlődését pedig, mi sem jellemzi jobban, minthogy napjainkban már az ipar nem kevesebb, mint 30 százalékát adja a nemzeti jövedelemnek. A tehetséges és szorgalmas mongol nép szocialista hazája építéséhez kezdettől fogva nagy segítséget kapott a Szovjetuniótól, ma.i^ az utóbbi három évtizedben a többi szocialista országtól. E segítségnek köszönhetően az eddig rejtett kincseit feltárta a mongol föld: ólomra, vasércre. szénre, wolframra. ónra bukkantak a kutatók. A Mongol Népi Forradalmi Párt tavaly megtartott XVIII. kongresszusa nagy fontosságú határozatai célul tűzték ki. hogy Mongólia agrár-ipari országból ipari-agrár országgá váljon. Ennek előfeltétele a termelékenység növelése. a belső tartalékok mozgósítása. a munka minőségének javítása. Hazánk és a Mongol Népköztársaság kapcsolatai kiegyensúlyozottan. a közösen kidolgozott terveknek megfelelően fejlődnek: E kapcsolatok megerősítését szolgálta a Az ipar a nemzeti jövedelem 30 százalékát adja... Képünkön; az erdeneti réz- és mölibdén kombinát Az állattenyésztés részben még hagyományos két ország között 1965-ben megkötött barátsági és együttműködési szerződés. Az évek során Kádár János párt- és kormányküldöttséget vezetett az ázsiai baráti országba,és Jumzsagijn Cedenbal. a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, ugyancsak ellátogatott hozzánk. Legutóbb. néhány hete Zsambin Batmönh mongol kormányfőt láttuk vendégül. A látogatásról kiadott közös közelmény megelégedéssel állapította még, hogy az elmúlt években az országaink közötti testvéri együttműködés töretlenül fejlődött és szélesedett. Amerikai fegyverszállítások A fejlődés kerékkötője Az USA elnöke által elfogadott — a fokozott külföldi fegyverszállításra vonatkozó — politikai irányelv kihívás az el nem kötelezett országok számára, amelyeknek korlátozott erőforrásaikat szociális és gazdasági fejlesztési célokra kellené felhasználniok. Az év" elején az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek Delhiben megtartott tanácskozásán jóváhagyott • nyilatkozat megállapította, hogy a fegyverkezési verseny kerékkötője a fiatal államok gazdasági fejlődésének, s egyben az új gazdasági világrend kialakításának egyik fő akadálya. A . Reagan-adminisztráció döntésével fokozza a hadi versengést és elősegíti új háborúk. konfliktusok létrejöttét. A Fehér Háznak nem okoz gondot az a tény. hogy az 19.54 és 1980 közötti idő-’ szakban a mintegy 140 háború mindegyike a harmadik világban zajlott, rombolást, százezrek halálát okozva, meghiúsítva a’ nemzeti kormányoknak a népjólét emelését célzó terveit. Az USA korábbi adminisztációi a fokozott fegyverszállítással már eddig is dollármilliárdokat vontak el a fejlődő országoktól. amelyek erejüket az egymással vívott háborúkban őrölték fel. Az" Egyesült Államok a háborús pszichózis szítására spekulál. A harmadik világ országaiba szállított fegyverek mennyiségének növelése már eddig is sokszor a szembenállás kiéleződéséhez vezetett. hiszen köztudott, hogy számos helyen izzik a gyarmati uralom által visszahagyott területi és nemzetiségi ellentétek parazsa. Az USA fokozódó fegyverszállításai megingatják a regionális stabilitást és biztonságot. A Közel-Keleten e politika miatt évtizedek óta megoldatlan az arab—izraeli konfliktus. Pakisztán intenzív felfegyverzésével az USA a háborús feszültség új fészkét hozza létre Délnyugat- Ázsióban. Be akarja vonni az ASEAN-országokat a fegyverkezési versenybe azzal a szándékkal, hogy Délkelet- Ázsia sűrűn lakott övezetét új - konfliktusok színhelyévé változtassa. Az amerikai kormányok mindig semmibe vették a harmadik világ valódi igényeit. Ráadásul a fejlődők a vezető tőkés országok valutáris. gazdasági és inflációs megrázkódtatásait is érzik. A katonai versengés szítása a fejlődő, államok között szintén csak az Egyesült Államok világuralmi törekvéseit szolgálja. összeállította: Majnár József Urgából Ulan Bator lett... 0 hét karikatúrái Reagan és Nyugat-Európa: Nehéz mutatvány... Libanoni helyzetkép Közel-keleti összjáték: A PFSZ a labda...
