Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-06 / 156. szám

1982. JÚLIUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Műsorok Kodály Zoltánról A jövő év májusáig tartó programmal ünnepli a Ma­gyar Rádió Kodály Zoltán születésének 100. évforduló­ját. Több mint tíz sorozat in­dult, amelyben megszólalnak a zeneszerző művei, kortár­sak, zenetörténészek emlé­keznek a zenepedagógusra, az emberre, de megismétlik Kodály rádióban elhangzott előadásait is. Szinte kétna­ponként hallható a sorozatok egy-egy adása, aki figyelem­mel kíséri a műsorokat, hű képet kap a sokoldalú zene­szerző munkásságáról, életé­ről, emberi magatartásáról. Az idén huszonhárom al­kalommal közvetít hangver­senyt a rádió Kodály-művek­­ből. Pénteken például Deb­recenből a X. nemzetközi kó­rusverseny győzteseinek mű­sorát hallhatjuk, július ^2-én a Jeunesses Világzenekar és Énekkar tolmácsolásában többek között a Budavári Te Deum hangzik el. Több alka­lommal is közvetítik a Ma­gyar Állami Hangversenyze­nekar műsorát, de ad hang­versenyt az évforduló alkal­mából a Magyar Néphadse­reg Művészegyüttese, a Bar­tók vonósnégyes, a győfi le­ánykar,. az „Éneklő ifjúság” fordulóiba bejutott kórusok, végül december 19-én a Ma­gyar Állami Operaház társu­lata a Székely fonót mutat­ja be. A hangversenyek mellett tizenöt adásból álló sorozat­ban szólalnak meg Kodály műveinek legszebb rádió- és hanglemezfelvételei. A műso­rok felölelik a zeneszerző életművének teljes skáláját, a gyermekeknek írt daloktól egészen a szimfonikus és színpadi művekig. Az ötvenkét adásra terve­zett sorozat „így láttam Ko­dályt” címmel jelentkezik. A műsorokban kortárs alkotó- és előadóművészek, pályatár­sak vallanak a zeneszerzőről, a barátról. Hallhatjuk többek között Illyés Gyula, Szabolcsi Bence, Ádám Jenő. Doráti Antal, Kadosa Pál, Ferencsik János. Nádasdy Kálmán. So­mogyi László. Weöres Sán­dor. Farkas Ferenc. Szokolay Sándor visszaemlékezéseit. Szabolcsi Bence külön mű­sorsorozatban is. elemzi Ko­dály munkásságát. Különösen a fiatalabb nemzedék számára jelent majd nagy élményt a zene­szerző rádióelőadásainak meismétlése. A sorozatból öt műsort sugároznak újra: a Magyar táncok 1729-ből, Arany János néodalfeldolgo­­zásai. A ..kultúr” szó elterje­déséről. A folklórista Bartók, s a Szentirmaytól Bartókig című előadást. Ugyancsak ismétlés a Nép­dalgyűjtő úton Kodály Zol­tán nyomában című tizen­nyolc adásból álló sorozat. A több mint tíz éve elhangzott zenetörténeti értékű műsoro­kat most kiegészítve sugároz­za a rádió. Az ünnepi program leg­hosszabb sorozata a ..Pátria” népzenei hanglemez-felvéte­leiről ad csaknem teljes ké­pet. A hatvankét alkalommal — hetente — megszólaló mű­sorok érdekessége a régies hangzás mellett, hogy'ezek a felvételek annak idején Or­­tutay Gyula kezdeményezé­sére Kodály Zoltán. Bartók Béla, Laitha László gondo­zásában készültek. A rendkívül gazdag, sok­oldalú ünnepi műsorsorozat dicséretes vállalkozás, az is­meretszerzésen túl, szép ze­nei élményeket is ígér. Re­mélhetőleg a jubileumi esz­tendő után sem a rádió rak­tárában pihennek majd ezek a régi és friss magnószala­gok, lemezek, hiszen úgy tisz­teleghetünk a legméltóbban mindmáig legnagyobb zene­­pedagógusunk emléke előtt, ha művei, bölcs tanításai to­vábbra is köztünk, bennünk élnek tovább. Kamarakoncert a múzeum udvarban Zenévé csendült érzelmek Befejeződött a III. országos vasutas énekkari találkozó Kodály Hegyi éjszakák, az észrevétlenül sűrűsödő, majd ritkuló hangsurlódásokkal. Szuggesztíven indult az alt szólamban Bartók Bolyongá­sának kesergő dallama, be­járva a dühödt fájdalom és beletörődő megnyugvás ér­zelmi útjait. Humorérzéküket villantották fel a Legénycsú­­folóban, s bravúros előadá­son hallottuk tőlük Bárdos Magas a rutafa népdalszvit­jét. A parlandó előadásmódú magyar népdal ízét-zamatát, a giusto népdal feszes ritmi­káját, s bővérű humorát ér­zékeltető előadásuk nagy si­kert aratott. Karai Sárközi karikázó című művének elő-: adása után vastaps közepet­te vonultak le a dobogóról. A koncertet magyarországi bemutató zárta, Szokolay népdalkantáta nőikarra és zenekarra. A magyar bethle­­hemes népszokás vígságát, örömeit idéző, a népi egysze­rűség és tisztaság jegyében fogant mű kedvező vissz­hangra talált a szolnoki kö­zönség körében. E koncert­műsorral indul hétvégén a két együttes ausztriai ven­dégszereplésre. A III. országos vasutas énekkari találkozó szombat délelőtti és délutáni koncert­jein tizenkét énekkar lépett dobogóra. Vegyeskarok, fér­fikarok és gyermekkarok változatos műsorukat n Ván­dor Sándor énekkari szemle KÓTA által kiírt anyagából. Kodály művekből és szaba­don választott kórusművek­ből állították össze. A feszti­váljelleg nemes versengésbe csapott át, intenzitást és hangerőt nem sajnálva min­den kórus igyekezett kilenni magáért. Legszínvonalasabb produkciót nyújtotta a ceg­­lédberceli Egyesített Vasutas énekkar (vezényelt: Rostetter Szilveszter), a szegedi MÁV „Hazánk” munkáskórus (ve­zényelt; Joó Ete), a szolnoki Járműjavító férfikara (vezé­nyelt: Buday Péter), a buda­pesti Vasutas Szakszervezeti Központ vegyeskara (vezé­nyelt: Fürjes Lajos) és a szombathelyi MÁV „Hala­dás” férfikar (vezényelt: Hajba Ferenc)-. Kellemes színfoltja volt a fesztiválnak a kolozsvári Vasúti Igazgató­ság vegyeskarának kitűnő szereplése (vezényelt: Mircei Breazu). A fesztivál lényege­­értelme a karvezetök és kó­rustagok egymásnak hitet és további ösztönzést adó véle­ménycseréjében és a közös dalolásban bontakozott ki. A fesztivál Bíró Boldizsár a városi tanács elnökhelyet­tese zárszavával ért véget va­sárnap délelőtt a Lenin-szo­bornál. A koszorúzás után hétszáz dalos összkara zárta a kétévenként megrendezés­re kerülő vasutas énekkari találkozót. Labáth Valéria Közös éneklés a Lenin-szobornál Arcok — avagy a dal bűvöletében Kívánhat e kellemesebb időtöltést a zenekedvelő, mint egy zajtól elszigetelt, meghitt hangulatú belső ud­varban, szép nyári időben egy jó koncertet? Aligha. A zengő akusztikájú múzeum­udvar ideális színtere volt a szolnoki Bartók Béla kama­rakórus és szimfonikus zene­kar közös hangversenyének, Vájná Katalin és Báli József vezényletével. Csendességet, örömöt és nyugalmat hoztak a hallga­tók leikébe a barokk zene erőteljes — de erőltetettség nélkül közvetített — érzel­mei. Vivaldi lenyűgöző költői fantáziával megalkotott g­­moll Concerto grossöjában az ábrándos-merengő lírai sza­kaszok és a fórró szenvedély tüzelte drámai szakaszok vál­takozása, gondos és ihletett előadásban csendült fel. A műben a háromtagú hang­szercsoport hangzása a teljes zenekaréval kontrasztál. Az együttes a már ismert kama­­ramuzsikusi erértyeit csillan­totta fel. A barokk zenében, ahol elsőrendűen fontos a tö­kéletes vonalvezetés érzésé­nek fenntartása. Az együttes az alapvető, folyamatos vo­nalvezetésen belül a tempó állandó tartása mellett jó ér­zékkel kihasználta azokat a lehetőségeket, melyek révén ritmikusan hajlékonnyá, nyu­godt zengésűvé, egyszóval természetessé válik az inter­pretáció. A sikerhez szép szó­lóikkal járultak hozzá Sűrű Erzsébet (első hegedű). Nagy Kornélia (második hegedű) és Torma Erzsébet (cselló). A zenekar hangzásképe barok­kosán áttetsző, könnyed, ugyanakkor határozott volt. Világos tagolással fürge ar­tikulációval játszottak. A Vivaldi mű előadásának mércéjével mérve a Marcello és a Bach műben a kidolgo­zottság apró hiányosságai mutatkoztak. Néhány hege­dű masszívabb, vibráltabb hangképzése, illetve a ritmus billenése valamely szólam­ban helyenként átlátszatlan­ná tette a hangzásképet. Mar­cello d-moll oboaversenyé­nek szólistája Egyed József, biztonságos, szép produkció­val ajándékozta meg hallga­tóit. Oboahangja egyszerre lágy és átható. Sokáig emlé­kezni fogunk a második té­telre, a zenekar időtlenül le­begő akkordjai felett a kérle­­lőn, esdeklőn éneklő oboa­dallamra. Bach népszerű h­­moll szvitje Melegh Károly fuvolaszólójával hangzott el. Jól eltalált karakterekkel és remek tempójú gyors tételek­kel. Gömbölyű és dús fuvola­hangja nagyszerűen érvénye­sült a jó akusztikájú térben. Nagyon tetszett a Double té­telben a csellón felhangzó té­mát virtuózán ellenpontozó fuvola világos dallamrajza. Ebben a tételben hiányzott ugyanakkor leginkább a csembaló kíséret. A szabály­­szerű barokk előadás kellé­ke a csembaló, vagy helyet­te akár egy zongora is meg­felelt volna, a szabadég alat­ti zenélés esetén is szükséges eleme a barokk hangzásnak, amikor pedig valóban azt gondolnánk, hogy a csemba­lóból semmit sem lehet hal­lani. hiányzik ha elhagyják. Öröm volt hallgatni a Bar­tók kamarakórus éteri tisz­taságú. ugyanakkor életteli énekét. A jó hanganyagé és széoszínű szólamhangzásokat nyújtó kórus a zenei kifeje­zés szolgálatába tudja állíta­ni hangszépségét Vájná Ka­talin vezényletével. Ez az az ideális eset amikor is a jó karmester jó hangszeren va­lósíthatja meg elképzeléseit. Kristályosán, zengőn szólt a A rádió | huHámhosszánj Jubileum Székesfehérváron — szolnoki sikerrel Idén rendezték meg tize­dik alkalommal a Fiatal Da­losok Találkozóját, mely az ország amatőr • zenészeinek egyik legrangosabb sereg­szemléje. A háromnapos fesztiválon 150 amatőr 34 produkciót mutatott be a szakmai zsűri előtt, estén­ként pedig népszerű hivatá­sos zenészek, Interfolk együt­tes, Rodeó CJT, Berki Tamás, Dinnyés József és Boros La­jos szórakoztatták az ország minden tájáról összesereglett fiatalokat. Szolnokot — és egyben a megyét is — Nagy Tibor, a Radián és a Rodeó együttes képviselte a Békéscsabán megrendezett alföldi előválo­­gatón nyújtott teljesítménye alapján. A zsűri értékelése szerint a Radián együttes (Rádics Judit és Dián Róbert) bájos, kellemes színfoltja volt a fesztiválnak, zenéjükből árad az együtt játszás iránti szere­tet. Nagy Tibor másodpercek alatt megnyerte magának a közönséget. A Rodeó együt­tes ugyancsak profi szintre emelkedett. A count ryban újat tudott mutatni, átlépve a műfaj emelte korlátokat, sajátos stílussal tűnt ki a többi country zenekar közül. Az egyéni produkciók és a zenekari összmunka egyaránt figyelemre méltó. A Rodeó együttest, mint a fesztivál legjobb amatőr country ze­nekarát fődíjjal jutalmazta a zsűri. Fődíjat kapott még a Névtelen Nulla, a Dongó együttes pedig díjat nyert. A szolnoki Csomóponti Művelődési Ház zenekarát, a Rodeót a helyi közönség ma .este 6 órakor láthatja viszont a Jubileumi téri Y-ház mö­götti játszótéren, ahol a deb­receni Pátria együttessel ad közös műsort. M. L. Pályázatok után és közben Divat az angol, hiányszak az ének Javultak az oktatás személyi feltételei Kicsit még főiskolásként, egyetemistáiként töltik vaká­ciójukat a frissdiplomás fiatalok, de gondolataikban már egyre nagyobb teret kap a leendő munkahely. Hogy fogadják majd a munkatársak, milyen lesz a pályakezdés, hogy tud majd kijönni a fizetésből, talál-e elfogadható albérletet — ezek a legfőbb kérdések most az alma mater védő­szárnyai alól kikerült ifjú szakemberek körében. A szerencsésebbek számára persze már sok minden megoldódott, megtalálták a legmegfelelőbb állást, szol­gálati lakáshoz, alkalmi megoldásként „férőhelyhez” jutattak, esetleg szüleiknél maradhatnak. Akadnak vi­szont még szép számmal, akik munkahelykereséssel 'öltik vakációjuk egyrészét. Megyénk kétszáznegyven állást hirdetett meg az idén pályakezdő pedagógusoknak. A gyermekintézmények har­mincöt óvónő, az általános iskolások hetven tanító, hatvan tanár, a gimnáziu­mok, szakközépiskolák, szak­munkásképző intézetek ugyancsak hatvan egye­temi végzettségű peda­gógus jelentkezését vár­ták. Hirdettek állást a gyógypedagógiai intézetek, a zeneiskoláik, de kerestek pe­dagógust üzemek, gyárak, közművelődési intézmények is. A pályázatok egyben tük­rözik a megye oktatásügyé­nek munkaerőgondjait, de eredményeit is. Az általá­nos iskoláikban érthetően — a demográfiai hullám nagy létszámú évfolyamainak is­koláztatása miatt — a ta­nítók iránt nagyobb a ke­reslet. Az üres tanári állá­sok között változatlanul az ■ének, a technika, a rajz, és a testnevelés vezet, de vi­szonylag nagyobb számban kerestek az intézmények orosz S7skrs nevelőket is. Meg kell azonban jegyezni, hogy a készségtárgyak szakos ellátása javult az utóbbi években. Az előző tanévben az énekóráknak 79, a technikának 82. a rajznak 8.3, a te='nevelésnek pedig 85 százalékát tartotta szakos nevelő. Az általános iskolai, szakosan leadott órák megyei átlaga pedig !)0 százalék, kedvezőbb az országos átlagnál. Ugyan­csak jobb a megyében a képesítés né'küli nevelek aránya az országos átlag­nál. A szeptemberi becsenge­­té'ig ugvan még vá'toz'k az üres állá-c k aránya, de szakképzetlen nevelőt c-sk a legvégső esetben alkal­maznak az oktatási intézmé­nyek. Helyettesítéssel, nyug­díjas óraadók segítségével igyekeznek megoldani mun­ka e-őgondj alkat. összessé­gében is elmondható, hogy javult az iskolák munkaerő­­gazdálkodása, már nincse­nek lényeges lemaradások, fehér foltok a járások, vá­rosok között. A személyes kapcsolatok, a Szolnok me­gyei főiskolákkal kötött szerződések meghozták gyü­mölcsüket. A következő há­rom évben egyébként 65, Szolnok megyei ösztöndíjas végez a pedagógusképző in­tézményekben. A hallgatók szívesen jönnek vissza sző­kébb hazájukba, még akikor is, ha máshol esetleg ma­gasabb bért, vagy netán szol­gálati lakást kapnának. Me­gyénk a kedvezményekkel, alapbérek nagyságával — ál­talában közepesnek nevez­hetnénk — nem is igen tud­na másként versenyezni a fővárossal, s néhány jobb adottságú megyével. .. Az idén is változatlanul gond maradt — ez egyéb­ként országos jelenség — hogy a szakmunkásképző intézetekbe nem pályáznak egyetemi végzettségű peda­gógusok, s nem jelentkeznek fiatalok a zeneiskolák, s a gyógypedagógiai intézetek álláshirdetésére sem. A középfokú oktatási in­tézmények, s elsősorban a gimnáziumok legnagyobb gondja az idén, hogy nem jelentkeztek a pályázatra megfelelő számban nyelv­szakosok, valamint nevelő­tanárok. örvendetes, hogy a gimnáziumok állásokat, hir­dettek meg nyelvszakos vég­zősöknek, hiszen idegen nyelv ismeretéből hazánk nem szerepel a világ él­vonalában. Az igény egy­részt a fakultatív oktatás bevezetésének következmé­nye. de arra is utal, hogy évekkel ezelőtt bizony az idegen nyelv nemigen számított a fő tantár­gyak közé, de egy ki­sebb gimnázium nem is igen tudott „eltartani” — a régi tanterv szerint — egy nyugati nyelvszakos neve­lőt. Gimnáziumainkban jelen­leg a német, az angol és a francia jelent a nyugati nyelvekből választékot, né­hány iskolában ez kibővül még a latinnal. Noha a diá­kok körében most az angol a sláger, bizonyára nagyobb választék esetén, vagy tu­datosabb irányítással sike­re lenne más idegen nyelv­nek is, vagy netán a latin­nak, amely a műveltség bő­vítése mellett alapot nyújt több nyelv elsajátításához is. . A meghirdetett állasok­nak eddig több mint a felét sikerült betölteni. Várha­tó viszont az idén is, hogy szeptemberre ennél jóval kevesebb állás marad üre­sen.- tg -Tál Gizella

Next

/
Oldalképek
Tartalom