Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-04 / 155. szám
1982. JÚLIUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Májustól— augusztusig Útlevelek csúcsidényben Garibaldi Túl vagyunk az utazási csúcsidény első két hónapján a Szólnék megyei Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályának útlevél ügyintézői. Nem csodálkoznék, ha mostanában úgy éreznék, hogy mindenki utazni akar. — Az alapelvünk, hogy a törvényes keretek között legjobb tudásunk szerint segítsük, megkönnyítsük az utazni vágyók dolgát. Igyekszünk rugalmasak és gyorsak tenni, indokolt esetekben nemcsak hivatali kötelességből, hanem emberségből a soron kívüli kérelmeket is elintézni. Pedig csúcsidényben nem könnyű tartani a határidőket, ami a szocialista országokba szóló útlevélkérelmeknél 14, a nyugatiaknál 30 nap. Belső Andrásáé dr. rendőr őrnagy, az igazgatásrendészeti osztály vezetője nem véletlenül említi elsőként a határidőket. Az elmúlt hónapok tapasztalatai szerint a korábbi évekhez képest kevesebben vannak, akik az utolsó pilanatban nyújtják be a kérelmüket, de még mindig sok a késlekedő. — Érthetetlen — mondja — hiszen a kiutazási engedély öt évre szól és az útlevél érvényességéig bármikor felhasználható. öt szocialista országba: Bulgáriába, Csehszlovákiába, Lengyelországba, NDK-ba és Romániába pedig öt évre szóló állandó kiutazást engedélyt adunk, ami tetszés szerinti időben évente többszöri kiutazásra jogosít. A szovjet és a jugoszláv utazásoknál más a helyzet. Ezekbe az országokba minden alkalommal kiutazás! engedélyt kell kérni. — Ugyanúgy, mint a nyugati országoknál? — Igen, de ez az engedély is addig vehető igénybe, amíg az útlevél érvényes. Hadd tegyem hozzá, mert az a benyomásunk, hogy sokan nem tudják: az útlevél érvényességének lejártával a kiutazási engedélyeik .is hatályukat vesztik. Újabb kiutazási engedély kérésével az útlevél érvényesítése automatikusan megtörténik, nem is kall kérni. — Az idén január 1-től lényegesen megváltoztak a jugoszláviai és a nyugati utazási feltételek. — Ami az utóbbiakat illeti egyértelműen bővültek a lehetőségek. Korábban a nem szocialista országokba egyéni turistáiként háromévenként, látogatóként pedig két évenként utazhattak a magyarok. Most mindenesztendőben egy alkalommal megtehetik, olyan feltételekkel, amilyeneket meg tudnak maguknak teremteni. Tekintettel az ország devizahelyzetére, a konvertibilis valutát igénylő egyéni turistautazásokhoz azonban változatlanul háromévenként egyszer tud az állam devizát biztosítani. Egyszerűbbé vált azonban ennek az ügyintézése is azzal, hogy nem kell külön valutakérelem. Az IBUSZ-hoz benyújtott útlevélkéretem — és természetesen ha van, akkor a kék, valamint a piros útlevelek — adatai alapján állapítják meg, hogy jogosult-e devizára a kérelmező. — Hová utaznak legtöbben és leggyakrabban Szolnok megyéből? — A főkapitányság hatáskörébe az Európán kívüli szocialista országokba szóló, valamint a nyugati útlevélkérelmek elbírálása tartozik. A hozzánk beérkező kérelmek alapján az a tapasztalatunk, hogy az osztrák utak mostanában a legnépszerűbbek, elég sokan kereski fel Görög- és Törökországot. Sarkadi Sándorné: „Egyszerű és ésszerű az új szabályozás” — Mi a legfontosabb, amit tudnunk kell a jugoszláviai utazások új feltételeiről? — Jugoszláviába egyéni turistaként, ugyanúgy mint más, konvertibilis devizaelláitást igénylő, országokba, háromévenként egyszer lehet utazni. Jugoszláviába is a piros útlevél az érvényes és éppúgy, mint a többi szocialista országba szóló útlevélikérelmet az állandó lakhely szerinti járási, városi rendőrkapitányságokhoz kell benyújtani, saját címre megcímzett, bélyeggel ellátott borítókkal együtt. Szervezett társasutazással évente többször, látogatóba pedig egy évben egyszer lehet Jugoszláviába menni. — Választanunk kell egy esztendőben a jugoszláviai, vagy a nyugati utazás között? — Egyéni turistautazás esetében igen, de egyéb utazások nem zárják ki egymást. Tehát ugyanabban az esztendőben lehet Jugoszláviába társasútra, látogatóba menni, valamint nyugati or/ágba egyéni turistáiként utazni és fordítva. — Visszatérve a konvertibilis valutát igénylő nyugati utakra: mit jelent az, hogy évente egyszer olyan feltételekkel utazhatunk amilyeneket meg tudunk teremteni magunknak, azon túl természetesen, hogy háromévenként egy alkalommal, ha kizáró ok nincs, megkaphatjuk az egyéni turlstautazáshoz szükséges devizát? Sarkadi Sándorné rendőr hadnagy, az igazgatásrendészeti osztály útlevélrészlegvezetője szerint nagyon egyszerű és ésszerű a lehetőségeket bővítő új szabályozás. Utazhatunk látogatóként, ha a meghívólevélből kiderül, hogy külföldön az ellátásunk biztosított, továbbá részt vehetünk társasutazáson. Lehet bárkinek saját bankszámlája, például Belső Andrásné dr.: „Alapelvünk, hogy segítsünk az utazni vágyóknak” külföldön végzett munka révén. Az OTP-nél vezetett belföldi devizaszámláról annak tulajdonosa és közvetlen hozáitairtozói utazás céljára bármilyen pénznemben valutát vehetnek fel. Nincs szükség meghívólevélre, ha az OTP igazolja, hogy a külföldi utazás idejére személyenként napi 850 forint értékű valuta biztosítva van. Közismert, hogy küldhetnek magyar állampolgárnak külföldön élő rokonai, barátai, ismerősei is pénzt utazás céljára. Arra is lehetőség van, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldi, magyar rokonának nevére, utazási célra valutát fizessen be az IBUSZ-inál, a Magyar Nemzeti Banknál kért és kapott engedély alapján. Ez az úgynevezett BC-számila azonban nem pótolja a meghívólevelet abban az esetben, ha az egyébként az útlevélhez, vagy a kilépési engedélyhez szükséges. A 175 évvel ezelőtt Í807. június. 4-én született Giuseppe Garibaldi a XIX. század, a nemzeti eszme „szép” korszakának egyik legtipikusabb képviselője. A Nizzában, a Riviéra akkor még olasz, ma francia városában született Garibaldi ifjan csatlakozott a Risorgimento — az Itália szellemi újjászületéséért és politikai egyesítéséért folytatott küzdelem — mozgalmaihoz. Részt vett Mazzini 18 8 4-es felkelésében, ennek leverése után került Dél-Amerikába és vett részt a spanyol gyarmatok függetlenségi harcában. A 48-as forradalmak hírére hazaiért, több színtéren is küzdött a7, osztrák és francia megszállók elten, majd újra az emigráció következett. 1854-ben Szardínia mélűett megvásárolt egy kis szigetet, és kisebb megszakításoktól eltekintve haláláig itt élt és gazdálkodott. A megszakítások idején viszont döntő szerepet játszott abban, 'hogy a gyönge és részben idegen dinasztiák uralma alatt álló államocskák-Már a film címe után is a kérdőjelek sokasága kívánkozik. Miért Amerika? — holott „csupán” az Amerikai Egyesült Államokról — USA — szól a film. Tanítják az iskolában, hogy Amerika földrész, nem közigazgatási fogalom, nem ország. Az eredeti cím: This is America, megegyezik a magyar forgalmazás elnevezésével, tehát nem a „budapesti keresztapák” egyszerűsítették, s ezt fontos tudni, hiszen a magyar változat „bábái” csak javítottak — a rendező engedélyével — ezen a monstre, csaknem hat óra hosszú különcséggyűjteményen. Tulajdonképpen dokumentumfilm, de a mi fogalmaink szerint nem felel meg ennek a tisztes, hiteles műfajnak, a címmel együtt meg különösen nem, mert mi már hozzászoktunk — milyen jól'van ez így! —, hogy az állítást a film egésze igazolja. Römano Vanderbes filmje tehát csak valahogy így felelhetne meg a témának; Ez is az Amerikai Egyesült Államok. Mindezt nem valamiféle „átpolitizálás” miatt tartjuk fontosnak hangsúlyozni, hanem a tárgyilagosság kedvéért: hiba lenne az USA-beli hóbortokat egybemosni a hondurasi, salvadori — és hosszan sorolhatnánk — gondokkal. Egy bizonyos: hasznos volt A jáseladányii nagyközségi tanács a település gyermekintézményeiben javításokat, felújításokat végez a nyári seíinidőben. Szemléltető eszközökre, írásvetítőkre, könyvekre van szükség, de az épületeket is alakítani kell. ból Itália helyén létrejött az egységes, független, jelentős erőt képviselő Olaszország. Legnagyobb fegyvertényét 1860-ban hajtotta végre: ezer önkéntes élén Genovából a szicíliai Marsalába hajózott, s a hozzá csatlakozó újabb ezrek segítségével néhány hél. alatt legyőzte és megsemmisítette a Bourbonok Nápoly-Sziicília Királyságát. Az egység betetőzéséhez elengedhetetlen volt a természetes főváros, Róma megszerzése is. Garibaldi híres jelszava. „Róma vagy a halál”, ezt tükrözte, de a francia védnökség alatt, átló pápai állam ellen indított akcióit végül maga Viktor Emánuel. az 1861-ben „Isten és a nép kegyeiméből” kikiáltott Olasz Királyság uralkodója hiúsította meg politikai óvatosságból. A római bevonulás csak III. Napóleonnak a poroszoktól elszenvedett, sedáni veresé-* után. 1870-ben történt meg. Garibaldit ekkor azonban már a nemzett szabadságát. védő francia köztársaság oldalán találjuk, a németek ellienii geritlaháború egyik szervezőjeként. Élete utolsó éveiben az olasz nép tisztelettel és rajongással vette körül szabadságának és államiságának legnagyobb bajnokát. A radikális nemzeti céljait mindig fenntartásokkal fogadó és vele több ízben is összeütköző szárd dinasztia viszont csak halála után adta meg az elismerést annak, nkinek tulajdonképpen trónját köszönhette. A magyar nép nem ok nélkül várt annyit Garibalditól. Az 1859-es háborúban megvásárolni, bemutatni Vanderbes filmjét, megnézni is érdemes, annak ' ellenére, hogy hátborzongató. Nem az epizódok önmagukban, hanem azok sora, a látottak, hallottak hangulati íve nyugtalanító. Vagy netán abban éppen megnyugtató, hogy mennyivel jobb azoknak — ha úgy tetszik, akár a vén Európa lakóinak —, akik kevesebb bolondság között élhetnek? Mert bizony félelmetes, kegyetlen és kiábrándító a látott világ. Jó, jó, dehát mégsem ilyen az egész „Amerika". Vanderbes filmje sűrítmény, a felkutatott szélsőségek koncentrátuma. így igaz, de a jelenség mindig visszautal a közegre, amelyben valami megtörténhet. Persze kérdés, hogy mennyi köze van a realitáshoz annak a dokumentumféleségnek, amelyik csak a szélsőségek alapján próbálja bemutatni, mi van a horizonton? A „Nagy Lehetőségek Hazája” tehát csak a „furcsábbik” felét mutatja ebben a filmben, ez bizony elég visszataszító, jólesik a meleg nézőtéren eltöltött másfél óra után meginni egy hideg sört — így teljes nyári élmény Vanderbes műve —, s nem éreztük magunkat boldogtalannak, hogy a sör mellé nem vásárolhattunk golyószórót is ... A Hősök téri és a Kossuth úti Általános Iskolában bútorokat cserélnek, a napközi otthonokba játékokat vásárolnak. Az energiatakarékosság jegyében áttérnek a központi fűtésre. elszenvedett osztrák vereség napvilágra hozta a Habsburg -monarchia abszolutista rendszerének minden hibáját, s ezekhez a rövidesen bekövetkező pénzügyi csőd is társulit. Becsben nem alaptalanul tartottak egy új forradalomtól, attól, hogy ha az olasz seregek Magyarország földjére lépnek, a nép melléjük áll. Ez volt Garibaldinak is hő vágya és öltökéit szándéka. Magyar emigráns barátaival és az osztrák seregből hozzá átszökö magyar katonákkal együtt át akarta vinni a háborúi a Dunántúlra hogy az olasz szabadságért kiöntött magyar vért meghálálva hozzájáruljon a magvar lestvérnemzet fölszabadulásához és íültáimadásához.' III. Napóleon megrettenése, az érzelmeknél erősebb önző józanságtól vezérelt piemontii politika ebben megakadályozta. Zürichben rövidesen létrejött a béke. Magyarországon azonban ez nem csillapította te a kedélyeket. továbbra is Garibaldi. Kossuth és Klapka nevétől! volt hangos az ország. G ar i b áld i - n ót ák at ének el lek. s a politikai erjedés — egy újabb osztrák vereség után — 1867-ben végül rákényszerítette az uralkodót a magvar nemzettel való kiegyezésre. Az olasz szabadság-hős tevékenységével az országtól távol is hozzájárult az önkény uraltam megszűnéséhez, a 48-as.’ törvények visszaállításához. neve így vált a szabadságvágyon alapuló oltasz—magyar barátósúg szimbólumává. Szépen magyarul — szépen emberül Sportnemzet vagyunk Szólásmondásainkról így jegyeznek bennünket, s méltán, még mindig. Csodálkozhatunk-e hát, ha a sportkifejezések behatoltak mindennapi nyelvünkbe, szólásaink soriba is. , S hogy a sportok közt is a labdarúgás a legnépszerűbb sportág nálunk, az talán kiderül sportszólásainkból is; „lesre állították a a fejlődő országokat” — hallhattuk a rádió egy külpolitikai műsorában. A Budapesti Nemzetközi Vásárról pedig, ugyancsak a rádió fórumán mondta el egy nyilatkozó, hogy „nagyon kevés olyan terméket találtunk, amely — úgymond — nem rúghatott volna labdába” — vagyis amely nem indulhatott volna esélyesen a BNV- díj elnyeréséért —, ámbár a labdába rúgó áru (kivált, ha az áru történetesen egy kiváló magyar futball-labda) képzavarnak sem utolsó. De az ökölvívásban sem állunk nagyon messze a világszínvonaltól, nem csoda, ha irodalmi hetilapunk kritikusa (úgy látszik, nem esik messze e sportág a szakmájától) kétszer is az öklözésből vette szólásanyagát ugyanabban a bírálatban: „méltóságteljes hallgatással vagy övön alulinak nevezhető ütésekkel . .. fejezve ki kételkedésüket (a kritikusok) . . . Ha lesznek övön alul támadók, azok az utolsó fejezetre fognak hivatkozni.” Vigyázzunk a sportszólásokra is, nehogy leverjük a lécet újszerűén merész stílusunkkal, mert könnyen odakerülhetünk a kispadra (nem a pálya szélére, hansm arra, amelyet boldogult nebuló korunkban szamárpadnak emlegettek bészéd- és értelemgyakorlatra oktató derék tanítóink). Mert az sem egészen mindegy, hogy mikor és hol használjuk ezeket a színes, új stílu'svirágokat. Szilágyi Ferenc Jeszenszky Géza Filmiegyxet A Ez Amerika — ti — Jászladányban Készülődés a tanévre
