Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-04 / 155. szám
1982. JÚLIUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A közös cél: a lakosság jobb ellátása (Folytatás az 1. oldalról) gek megyei bizottsága által készített beszámolót a különböző rendeltetésű megyei szövetkezetek együttműködéséről, és a bizottság ennek érdekében kifejtett munkájáról. Az előterjesztésből egyértelműen kitűnt, hogy az elmúlt években a megyében a Szövetkezeti ágazatok közötti együttműködés elsősorban a tagság és a lakosság jobb ellátása, a lakossági szolgáltatások szervezése, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének támogatása, az értékesítési biztonság megteremtése, a lakosság életkörülményeinek és lakáskultúrájának javítása, a közművelődés és a sport területén alakult ki. Néhány példa az együttműködésekre: a megyében alakult meg az első Magyar Sörgyári Szövetkezeti Társulás. Ugyancsak társulások eredményeként jött létre, évi 30 ezer sertés vágására vágóhídi kapacitás. A takarékszövetkezetek 40 termelőszövetkezet megbízásából fizetik a tagoknak a háztáji gazdaságokban nevelt és a termelőszövetkezeten keresztül értékesített állatokért a felvásárlási összeget, ez évente •több mint 700 millió forint. Jelentős az az árumennyiség, amivel az ipari szövetkezetek a helyi árualapokat bővítik. De nemcsak a gazdaságban, a mozgalmi életben is szorosan együttműködik a három szövetkezeti ágazat: rendszeresen megszervezik a fiatalok balatoni találkozóját, amely nem szűkölködik kulturális programokban; közösen szervezik a szövetkezeti fiatalok versmondó versenyét, a szövetkezeti kórusfesztivált és szintén a három szövetkezeti ágazat közös fenntartásában van a Jászsági Népi Együttes, amelynek jó híre már túljutott az ország határain. E napirend vitájában felszólalók megállapították, hogy a szövetkezetek társadalmi, kulturális együttműködésének jelentős eredményei vannak. Nem tekinthető azonban kielégítőnek sem az egymás közötti, sem az állami vállalatokkal kialakított gazdasági együttműködésük. A szövetkezetek erőforrásaival való ésszerű gazdálkodás, a tagok, valamint a lakosság igényeinek kielégítése az együttműködési formák további gazdagítását, az érdekeltség növelését igényli. Az ülést követően a tanácskozás résztvevői megtekintették a Skála-utcát, ahol a megye mezőgazdasági és ipari szövetkezeteinek termékeit mutatták be, árusítással egybekötve. V. V. A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet új palántázási módszert mutatott be. A Finnországban kifejlesztett metódus lényege, hogy a növényeket (paprika, paradicsom, dinnye, zeller) papircellákban keltetik, ily módon kiültetésük gépesíthető Növekedett a választék, elkezdődött a rekonstrukció Tavaly április óta tartozik a Hajdúsági Agrárgazdasági Egyesüléshez a Phylaxia egykori karcagi gyára. Az új tulajdonos a gazdacsere .utáni legfontosabb feladatainak a termelés alapanyaghátterének biztosítását és a vevőkör kialakítását tartotta. Az üzem évente 60 ezer tonna kukoricát dolgoz fel, ennek a mennyiségnek a szállítására a HAGE taggazdaságai szinte teljes egészében képesek. Bonyolultabb munkát jelentett az értékesítés megszervezése, a hazánkban igen erősen kínálati jellegű piacon (számos vállalat verseng a vásárlók „kegyeiért”) kellett biztosítani a 192 engedélyezett karcagi termék eladását. A piacszervező munka a Phylaxia által kialakított vevőkör bázisán kezdődött. A gyár régi vásárlói bizalmának megőrzése nem volt könnyű feladat, hiszen a HAGE-nak nem voltak tápszerkészítési tapasztalatai, termelés megfelelő szakmai Karcagon a korábbi alapokon sikerült megteremteni a bázisát, és létrehozták az üzem korábban hiányzó kereskedelmi és szaktanácsadói hálózatát. A mezőgazdasági üzemek igényeinek megfelelően bővítették a tápszerek választékát. Az állatartó gazdaságok elégeli AGE>termékek Karcagról dettek voltak a gyártmányokkal, ezt bizonyítja, hogy a kezdeti 37 százalékosról mára 42 százalékosra sikerült növelni a gyárnak az ország tápszer- és pxeroixforgalmából való részesedését. A HAGE új formák alkalmazásával is igyekezett vevőit érdekeltté tenni a partneri kapcsolatok szorosabbá fűzésében. Megalakították a HAGE Premix Gazdasági Társulást. A tagok sorába lépő vállalatok egyenként 500 ezer forinttal járóinak hozzá a közös fejlesztési alaphoz, ennek fejében a Karcagról vásárolt termékek gyártói nyereségének felét minden évben viszakapják. A gazdaságii társulás 30 tagja — köztük a Szolnok megyeiek, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a Zöldért és a Tiszavidéki Takarmáinygazdálkodási Társaság — persze nemcsak a haszonból részesedik: a közös pénzen létesített laboratóriumban nemcsak a gyárban felhasznált alapanyagokat és késztermékeket vizsgálják, hanem a társulásban részt vevők megrendelésére kedvezményes áron elemzik az állattenyésztő üzemekbe kerülő takarmányok minőségét. A HAGE hasonló feltételekkel vállalkozik takarmänyoptimalizálási programok számítógépes elkészítésére is. A piacbiztosítási tevékenységgel párhuzamosan megkezdődött a beruházási hiányosságok megszüntetését szolgáló munka. Az 1984 végére befejeződő, öszszesen 174 millió forintba kerülő rekonstrukcióra tavaly 15 millió forintot költöttek. Mint szinte az egész hiánypótló beruházási program, az idén elköltendő újabb 20 millió forint is a belső anyagmozgatás korszerűsítését, az anyagadagolás automatizálását szolgálja. . A rekonstrukció elsődleges feladata a tápszerek és premixek minőségének javítása, a világszínvonalú technikai és technológiai feltételek megteremtése. (A gyár készítményei többségének licencét a „szakma” élen járó vállalataitól vásárolja.) A korszerű berendezések azonban — körülbelül 30 százalékkal — növelik az , üzem teljesítőképességét is. A tápszer- és premixkészítők versenye hazai piacon igen erős, a HAGE vezetői mégis lehetőséget látnak a korszerűsítés szülte terméktöbblet értékesítésére. , A gyümölcsös falu Tiszagyendai hétköznapok Mire a munkásszállító autóbuszok elzúgnak, idős Házi János mái;, kinn van az udvarban. Kapálja a babot, irtja a gyamot. Mozgását figyelve. nem nézné ki belőle az ember, hogy már a 89. esztendejét tapossa. Egyedül a nagyháziján Magányosan él a lakásban. Három lánya, egy fia, messze kerültek a gyümölcsös falutól. Igaz, sűrűn visszajárnak hozzá, felkeresik, de ő a legszebb invitálásra sem hajlik. — Mire mennék el? Itt születtem, itltt jártam iskolába, itt nőttem fel, innen vittek el katonának, ide jöttem vissza, itt cseperedtek fel a gyerekek, tizennyolc éve itt halit meg az asszony, itt öregedtem meg. De a legfontosabb: itt dolgoztam egy életen át. Jó negyedszázadig boltos majd egyéni gazdálkodó, méhész volt. Nyugdíjat, szociális járadékot nem kap. Nap közben a ház körül íesz-vesz, olykor bekapcsolja a 'rádiót, néha főz is, de ha nincs kedve, a bisztróból hoz meleg ételt. Hetven család méhe tavaly is tíz mázsa mézzel fizetett. Taigja az ófész-szakcsoportnak, noha már nem vándorol a méh ekkel, azok a környező kertekből gyűjtögetik össze a nektárt. A gyerekek kérlelik: dugja édesapám az ereszbe a kulcsot. és hátra se nézzem jöjjön báirmelyikőnkhöz. Ö csak a fejéit rázza. Itt még a hajnal ás más, az éjszaka is szalídebb. és a Nap sem úgy bújik elő a felhők mögül, mint egy ismeretlen beton városban. Pensze az embereiket csak akkor lehet megtartani, egy Gyendához hasonló kis helyen. ha a mindennapi élethez legfontosabb szolgáltatások, szakmák művelői — kőművesek, szobafestők, villanyszerelők — megtalálhatók. Nevetik a gyen diaiak, mivel itt az előbbi felsoroláson kívül a helybeliek ..legtetejéit és végét” is rendbe tudják tenni, elvégre cipész és férfi-női fodrász egyaránt aikad. A. fürtigazítást Füri Mihálvné végzi, de ma délelőtt takarít, a hétfő szünnap. — Mennyi a vendégem? Naponta hót—nyolc nő, és négy-öt férfi frizuráját, haját szedem rendbe. A hölgyeknél a sasson, meg a dauer a sláger, a fiúk |viszonti legtöbbször popperfirizurát kérnek. Az is érdekes, hogy már itt is sietnek az emberek, és hogy ne kelljen sokat várni, előre bejelentik magukat, ahogyan a városokban szokás. A mindennapok jó hangulatához tartozik a lakosság jó ellátása, a megfelelő árukínálat is. A néhány esztendeje felépült kis ABC- ben a havi forgalom 1 millió 200 ezer forint körül alakul. Van itt minden, ami szemszájnak ingere: kismotor, paprika, gyerekágy, élelmiszerek. varrótűk, gombok, növényvédő szerek, edények kumhinék, ingek játékok, piperecikkek. édességfélék, slb. Tejből naponta 180 liter fogy. tőkehúsból 300 kiló kell, cukorból havi 30 mázsa, lisztből ugyanannyi. Kenyérből naponta 300 kilót visznek el a tis-zagyendaiak ebből az. üzletből. Tizenkét órát harangoznak. Levél se rezdül, száz ágra süt a Nap, de Varga Gábor nem hűsöl. Félig az árnyékban. félig a napon egy hoszsz.ú létra tetejéről szedii a cseresznyét a hatalmas, kétezer négyszögöles házi kertben. Vajon áfész-felvásárlóhelyre viszii-e, ahol már ezen a napon délig jónéhány mázsa cseresznyét hoztak be a helybeliek? — Dehogy. Szolnokra szállítja a vejem, — magyarázza, — mert ott nem tíz forint, hanem duplája az ára. Tizenöt ládával sorakozik már a gangon, de még szedek a tetejére egy keveset, mire estefelé megérkezik az autó. — Gyönyörű a kert, roskadásig tele terméssel. — Van itt nyáni, ősz; alma, szőlő, körte, meggy, cseresznye, szilva. Amit lehet, eladnak a gyerekek, amit meg nem lehet, az a hordóba ikerül. Kisüsti lesz belőle. De addig még sokszor kell permeteznem, locsolnom. Fiatal fészekrakók Hogy nem hiábavaló a gyendaiak szorgalma, arra néhány adat bizonyítékul: 72 magánautó fut a faluban, 390 televíziót tartanak nyilván. Legtöbben: kétszázan a Néplapot olvassák, a Szabad Földet 136-an. a Családi Lapot 100-an járatják. Hogy mennyi a gyendaiak postán őrzött, megtakarított pénze, — erről furcsa módon nem szerezhettem tudomást, mivel úgymond, ezt elárulni tiilösK?) Egy bizonyos, nem lehet kevés, mert gyönyörűek, rendezettek az épületek, és például tavaly is az 1 ezer 461-es lélekszámú faluban 17 új lakást építettek. Közéjük tartoznak Hajnalék jis. Fiatalok, két apró gyerekkel1: a férj Kunhegyesre jár dolgozni a félesége helyben óvónő. Tetőtérbeépítéses házuk, amely három szobás, ebédlős, kevés híján kész. Átellenben erdő susog, végtelen a csönd, tiszta a levegő. — A nyugalomért, a környezetért eresztettünk itt gyökeret, — indokolja az épíkezést Hajnalné. .— Neim beszélve arról, hogy nekünk. mint fiataloknak a teliket is hallatlanul olcsón biztosította ’ a tanács. Elvégre kedvezménnyel tíz forint volt négyzetmétere. — És az építőanyag? — Helyben is van TÜZÉP, a cementet ott szereztük be, de a környékbeli telepeket is be kellett barangolnunk, mire mindent megvettünk. Aki építkezik, tudja: ez nem is olyan é«vszerű feladat. Nem beszélve a fuvarköltségről. mert amit messze kell szállítani, már eleve nem olcsó. Olcsó, néni olcsó, jártamban keltemben ezen a napon is hat helyein számoltam meg. hogy sürögnek-lörognak az építkezők, emelkedik a fal, színesedik a vakolat, formálódik a ház. Önkéntelenül is adódik, honnan a pénz? Estefelé erről beszélgettünk a Lenin Termelőszövetkezet irodájában Kacziba Imre elnökkel. aki két éve látja el posztját. — Ne haragudjon — évődöm — de az utcákat járva az embernek egy félig-meddig találó szőlásmondás jut az eszébe: gazdag falu, szegény téesz. — Nem tagadom, évek óta gondok voltak a szövetkezettel. Egv példa: tizenkét hónapra hétmillió forint munkabért fizettünk ki dolgozóinknak. A havi átlagkereset jelenleg kevés híján 4 ezer forint. De mast kapaszkodjon meg: csak a szövetkezet segítségével értékesített, szerződött, háztáji jószágokért. terményekért 8 és félmillió ütötte ugyanebben az időszakban tagjaink markát. Nem sajnáljuk, de láttuk, tennünk kell valamit a közösben is. És ez a valami elkezdődött : jónéhányan eltávoztak, másoknak mi mondtunk fel, kicserélődött a vezető garnitúra, és aki Csáki szalmájának nézte a közöst, attól is megváltunk. Mindezek eredményeképpen alap- és mérleghiányunk nincs, és tavaly már a 180 dolgozó, ha nem is sok. de 772 ezer forint nyereséggel zárta az évet. Jó lenne hinni, hogy ások vihart megélt szövetkezet végre tartósan lábra áll. És hogy a helybeli foglalkoztatottság teljesebb legyen, történt egy és más. A téesz melléküzemágat szervezett, ahol 43 lány, asszony villamossági berendezésieket készít. Talán ennek is köszönhető, hogy január óta 22 új belépő jelentkezett a szövetkezetbe. Az sem közömbös, hogy az utóbbi 3 évben 20 millió forintot fordított gépekre, technikai korszerűsítésre ez az apró, 2 ezer 288 hektáros gazdaság. Hetven óvodás A várható jövőről is essék szó: tavaly két házasságkötés volt a faluban, és nyolc ifjú tiszagyendai látta meg a napvilágot. Hovatovább szűk lesz a csodálatos faóriások közé épített óvoda, ahová eddig hetven apróságot írattok be a szülők. Igazolva, hogy az idős embereken kívül sok fiatal is szűkehb hazájának vallja ezt a barátságos, „gyümölcsös” falut. D. Szabó Miklós A szolnoki Háziipari Szövetkezet tiszavárkonyi részlegében holland exportra gyerekköntösöket gyártanak. Naponta 200-at varrnak meg.
