Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-30 / 177. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚLIUS 30. Beszélgetés dr. Czeglédi lózseffel, az Országos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetőjével Nyár van és — ami nálunk ezzel szinte egyet jelcint — idageinforigalimi idény. Énről kérdeztük dr. Czeglédi Józsefet, az Országos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetőjét. — Hogyan, mivel készül a magyar idegenforgalom az idény hátralevő hónapjaira? — Ami a nyarat illeti, szeretnénk az idegenforgalom túlzott területi és szezonális koncentrációját csökkenteni. Jelenleg ugyanis két hónap, július—augusztus a főszezon, ekkor bonyolódik le az idegenforgalom fele. Másrészt területileg: Budapesten és a Balaton pántján összpontosul mintegy 70—80 százalék. '— Milyenek 1982 eddigi tapasztalatai? •— A nemzetközi idegenforgalom számszerűleg a kétharmadára csökkent, ugyanakkor növekedett a tényleges turisztikai beruházások száma, jelentősen nőtt az egy érkezőre és egy napra jutó devizabevétel. Mind a szocialista, mind a tőkés viszonylatban jelentékenyen javultak a fő mutatók, nőtt a gazdaságos devizabevétel. A sokrétű és átgondolt központi és helyi intézkedések eredményeként a tervek időarányos részét teljesítettük, illetve túlteljesítetük. — Mit tettek és tesznek a belső turizmus érdekéhen? — Azt tapasztaljuk, hogy egyre növekszik az igény, hiszen általánossá vál)t az ötnapos munkahét, ezzel szinte együtt emelkedik a hétvégi és kirándulóforgalom. Befejeződött az iskolaév, s a fiatalok szabad idejükben szívesen járják az országot. Igen sok kedvezményt kapnak a diákigazolvánnyal rendelkezők. A kereskedelmi szálllláshelyeken 30—50 százalékkal olcsóbban jutnak helyhez, 60 kemping és minegy 300 étterem vesz részt ebben az akcióban. A MÁV korlátlan számú, bárhonnan bárhová irányuló utazáshoz 33 százalékos kedvezményt ad a diákoknak. Autóbuszon —, sajnos — csak csoportos kedvezmény van, a Volán még nem tette ©léggé magáévá-az ifjúsági belső turizmus céljait. Számos kulturális intézmény viszont igen: rendezvényeikre jelentősen olcsóbban, sőt helyenként ingyen látogathatnak el az igazolvánnyal rendelkezők. Ugyanígy egyes sporteseményekre is. — És a jelnőttek? — Kétségtelen, hogy saját gépkocsival utazni ma nagyon drága szórakozás. Éppen ezér nőtt meg a jelentősége a nagyvárosok környékén kirándulóhelyek kialakításának. Az üdülőterületek gazdád a megyei tanácsok, amelyek igen sokat tehetnek és tesznek is a helyi lehetőségek kihasználásáért. Szám oil ni kell azzal, hogy hosszú utak, távoli országrészek felkeresése helyett mind többen maradnak hétvégén lakóhelyük környékén, de ott is meg akarják találtai a pihenési és szórakozási lehetőségeket. — Hol tart az 1971-es kormányprogramban előírt kirándulóközpontok létesítése? — Elkészült az öt közül az első, az orfűi országos kirándulóközpont, 130 millió forint központi támogatással. Itt a legkorszerűbb kemping várja a kirándulókat. Kétezer turistát tud fogadni, de akár mégegyszer ennyien is elférnek. Tóba épített, betonozott úszómedence van vízforgatóval, lehet csónakázni, horgászni, szóval tényleg korszerű, minden igényt kielégítő üdülőközponttá fejlesztettük Orfűt. Folyamatban van a többi is: a (tiszafüred-kislkörei új tó partján, a Velencei-tónál az ifjúsági kirándulóközpont, az elsősorban budapestiek számára kedvező fekvésű Visegrád- Lepence kirándulóközpont, ahol már elkészült a strand és több sportolási létesítmény. Az említetteknél a fejlesztés első üteme befejeződött. Hátra van még Aggtelek, amely ugyancsak szerepel az említett kormányprogramban. — Ha már a fejlesztésről esett szó: mi mindegyei gyarapodik az idén a magyar idegenforgalom jogadóképessége? — Közismert az úgynevezett osztrák konstrukció, vagyis a szállodaépítési program, amelyhez osztrák hitelt használtunk fel. Ennek keretében csaknem háromezer hellyel lett, illetve rövidesen lesz több a budapesti szállodákban. Ide tartozik a 16 sávos új hegyeshalmi határátkelőhely is. Az osztrák konstrukción kívül épült fel Budapesten az Expo, a Stadion és a Rege szálloda, az új kőszegi, egri hotel és más szállók is, szinte az ország minden táján. Ilyen nagyméretű fejlesztésre nem volt még példa, amióta idegenforgalom van Magyarországon. A mostani ötéves tervben összesen 20 milliárd forintot fordít a magyar népgazdaság a négy kiemelt üdülőterület — a Balaton, a Duna-ikanyar, a Mátra—Bükk-vidék és a Velencei-tó — fejlesztésére, beleszámítva az egyes tárcák és megyék által ilyen célra fordított összegeket is. — Minden téren szinte jelszószerűen visszatérő fogalom a .rugalmasság, s a kezdeményezések felkarolása. Hogyan áll ebben az idegenforgalom? — Az említett változások lényege éppen a rugalmasság. hiszen rugalmasan reagáltunk a gazdasági változásokra azzal is, hogy a bevásárlóutak* csökkentésére és a valódi turizmus fejlesztésére tértünk rá. Mint már említettem: eredménnyel. A továbbiakban is ezen az úton kívánunk járni. Rugalmasabb llett az idegenforgalom sok másban is. Így például abban, hogy jelentősen növeltük az ©lő- és utószezoni kedvezmények körét és mértékét, ami egyrészt kisebb pénzű külföldi vendégeket is vonz ide, másrészt a belföldi turizmusnak is kedvez. Az is a rugalmassághoz tartozik, hogy legújabban a SZOT-üdülők vezetőinek joguk van az üresen maradt szobák értékesítésére, ezzel/is több vendéget lehet fogadni. Ugyanígy fordítva is: szállodai szobákban lehet ©lő- és utóidényben üdültetni. — És a kezdeményezések felkarolása? — Mintegy 6—7 .millió magyar állampolgár vesz részt a belföldi turizmusban, közülük 1,3—1,4 millióra tehető azok száma, akik kereskedelmi szálláshelyeket — szállodákat, de főleg fizetővendég-szobákat és kempingeket — vesznek igénybe. Szeretnénk, ha több lenne a magánkemping, jelenleg mindössze kettőnek van engedélye. Ugyancsak több kellene panzióból is, tíz szobásnál nem nagyobb szálláshelyekből, amelyek száma jelenleg még a húszat sem éri el, de van már olyan helyeken is, ahol nincs más szálláslehetőség. A több mint háromezer szerződéses és bérletes vendéglátóhelynek és boltnak nagyobb része üdülőterületeken működik, ezek is, a magánkereskedők is sokat tehetnek az idegenforgalmi helyeken a kereslet kielégítéséért. Támogatjuk őket, többek között abban is, hogy .legyen rugalmasabb a nyitvatartási idejük, változatosabb, az igényeknek minden téren megfelelő az étel-, illetve árukészletük. — összegezésül? — Még csak annyit: optimisták vagyunk és egyáltalán nem alaptalanul. 'Idegenforgalmunk az előzetes elképzeléseknek megfelelően alakul, az eredmények minden téren jobbak a múltévieknél, a hozzánk érkezők számának csökkenése mellett. Az idei cél: a múlt évben kialakult, kedvező tendenciák folytatása, a gazdaságos devizabevétel növelése s ezzel együtt elsőrendű célként: hazánk, jó hírének további öregbítése a hozzánk érkező turisták jó tapasztalataival. Ami viszont korántsem jelenti a hazai turizmus háttérbe szorítását. Várkonyi Endre TV-szabadegyetem Újabb sorozatok Magyár búza címmel 3 részes dokumentumfilm-sorozat vetítését kezdi meg augusztusi 7-én a televízió. A szombat délutánonként jelentkező adásokban a magyar mezőgazdaság fejlődését mutjatják be, a 18. század második felétől a századfordulóig. A Magyar Televízió Társadalomtudományi Szabadegyeteme részeként újabb sorozat forgatását kezdi meg a stáb: A vasút regénye című, háromszor háromnegyed órás program a kapitalizmus kialakulásától az ipar 19. századi fejlődését kíséri végig — ugyancsak a századfordulóig. A várhatóan télen képernyőre kerülő műsor nézői — a kamerák segítségével — „felkapaszkodhatnak” majd a (nosztalgiavonatra, az Orient-éxpresszre is, s a különböző koroknak megfelelően korhűen berendezett kocsikban! járják végig annak útvonalat. Hogyan került haza Kossuth turini könyvtára? A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum új szerzeményei között ijalálható egy vasláda — ebbe^i őrizte dr. Ladányi Ármin, a volt Országos Munkás Jogvédő Iroda tagja, a szociáldemokrata párt jogász csoportjának egyik vezetője á legfontosabb iratait. A láda Ladányinak a közelmúltban a családtól megvásárolt! hagyatékából került elő. Ebben az iratok között értékes dokumentumokat találtak a kutatók: Kossuth Lajos turini könyvtárának hazahozatalát szervező bizottság üléseinek teljes jegyzőkönyvi anyagát, s a bizottság pénztárnaplóját. Ez utóbbibpl kiderül, hogy ki és mennyitj áldozott e célra. Ezt az anyagot egészíti ki Kossuth Llujzának, a család egyik tajgjának levelezése. A 200! darabból álló iratgyűjtemény az 1890-es évek közepére! származik. Ezekben az években működött Magyarországon a Kossuth Könyvtárbizottság, amely a nagy ál amférfi halála után átalakult Kossuth Emlékbizottsággá. A Bizottság egyik célja az volt, hogy Kossuth turini könyvtára mindenképpen jhazakerüljön. Ennek a testületnek volt az elnöke Eötvös Károly jogász, akinél Ladányi! Ármin ügyvédbojtárkodott. Feltehetően Eötvöstől örökölte Ladányi eze-51 öjr két az iratokat. Pipákat készít, bár nem dohányzik Kerepesi János kunmadarasi fafaragó műhelyében A falakon faragott fatálak sorakoznak, az asztalon virágmintákkal díszített ékszeres dobozok. A házigazda pipákat, szarufaragásokat kerít elő a fiókokból, hogy kedvtelésének teljes készletét bemutassa. Kerepesi János .kunmadarasi villanyszerelő lakásán vagyunk. — Ami itthon látható az a faragásaimnak csak egy töredéke, a többit elajándékoztam,'elkérték az ismerősök — mondja. Minden évben rendez a művelődési ház a község amatőr alkotóinak munkáiból kiállítást. Zavarban lennék, ha most kellene adnom anyagot, mert az utóbbi időben a házépítés minden szabad időm felemésztette, a hobbimmal nem tudtam foglalkozni, — Mikor kezdte a faragást, kitől tanulta? — Gyerekkoromban sokszdr kellett libát őriznem. Rettentő unalmas munka. Időkergetőnek találtuk ki a , cimborákkal, az agyag gyurkálását, a botmintázást. Senki sem mutatta, hogyan kell, magunk éreztünk rá. Később festegetni is próbáltam, de az nem ment. Következő lépés a hajó- és épületmákett építés volt. Ekkor fedeztem fel, ismertem meg igazán a fát, mint anyagot. Kézi szerszámokkal vésett tányérokat, dobozokat készítettem. Egyszer a sublót fiók mélyén megtaláltam nagyapám régi pipáját és lemásoltam. Azóta már sokat csináltam szilva és körtefa göcsörtös részeiből. Állítólag jól lehet velük pöfékelni, én nem dohányzom — És a csontfaragás? — Egy kiállításon láttam A szarufaragás kemény munka... mintázott marhaszarvakat, igen megtetszettek. Hazamentem, szereztem anyagot, és nekiláttam. Nem ment olyan könnyen, mint a fafaragás. Ezt bizony csak Véső- Evei, kalapáccsal lehet megmunkálni. A szálkák felhasogatják az ember tenyerét, mégis azt szeretem a legjobban. A szerszámokat magam készítem, a csontot az étteremből, a szarut a vágóhídről szerzem. Nagyon boldog voltam amikor Túrkevén egy amatőr tárlaton csontmunkáimat megdicsérték. — Mikor szokott faragni? — Este tévénézés közben, a házkörüli munka után, és főleg télen, mert akkor jobban ráérek. Kedvem mindig van a farigcsáláshoz. Kép és szöveg: — f. s. — Kerepesi János tálai, pipái, dobozai Teltház a kunhegyesi könyvtár klubszobájában. Szerdán este Tímár Máté író találkozott az olvasókkal Kialakulóban a kirándulóköznontokCj. r ■ f ff ■ o ti ti a* mtitfoii ü iíic707fini a nyár icyycii d luotciuii: Ne csak
