Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-29 / 176. szám
1982. JÚLIUS 29. «> SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Klub üdülőknek Első szezonját éli Balatonalmádiban a Balaton első üdülőhelyi klubja,' a Panoráma klub. Sok szó esett már arról a balatoni idegenforgalmi szezonnal kapcsolatban, hogy felhős, hűvösebb idő esetén kevés a szórakozási lehetőség. E gondon kívánt segíteni az Országos Idegenforgalmi Hivatal és a Veszprém megyei Tanács az üdülőhelyi klub létrehozásával. A klubban az építész-tervező, Pózna Erzsébet és a belsőépítész Árkai Ágnes ót nagy közösségi teret alakított ki, büfét, olvasó- és kártyaszobát, játéktermet és az automata játékok termét, egy hatodik tér bensőséges hangulatú átrium köré szerveződik. A 18x27 méteres nagy közösségi tér kisebb-nagyobb terekké alakítható mobil válaszfal elemekkel. A térelválasztó falak alkalmi kiállítások rendezésére is szolgálhatnak. A helyiségek légkondicionáltak. A szórakoztatáson kívül idegenforgalmi kiadványok értékesítése, információszolgáltatás és valutaváltás is feladata. Az épület előtt pedig a legkisebbeknek játszóteret is építettek. Postások, eladók, szobalányok Diákok a kereskedelemben és a szolgáltatásban A diákok szünidei munkája enyhít á vállalatok időszakos nyári munkaerőgondjain, segítséget jelent a szülőknek a nyaralási költségek előteremtésében. Pedagógiai jelentősége sem elhanyagolható, hiszen munkára neveli a fiatalságot. A kereskedelmi és szolgáltató vállalatok az idén is örömmel fogadták azokat a fiatalokat, akik egy-két hónapra beállnak a pultok mögé, segítenek az árufeltöltésnél, vagy a szállodákban konyhai kisegítő, londineri, takarítói, szobalányi teendőket látnak el. A fővárosban az idén mintegy 80 kereskedelmi és szolgáltató vállalat kínált nyári munkalehetőséget a diákoknak. A budapesti centrum áruházakban például a tavalyihoz hasonlóan mintegy 200-an dolgoznak 4, 6, illetve 8 órás munkaidőben. Az élelmiszerkereskedelmi vállalatoknál nagyobb a jövedelem, igaz, nehezebb a munka is. A HUNGARHOTELS fővárosi szállodáiban mintegy 70—80 diák dolgozik az idei nyáron, de várnak további jelentkezőket is. A szállodai kisegítő munkákat m fiatalok két és fél, háromezer forintért végzik havonta. Pest megyében az idei nyári szezonban mintegy 300 tanuló segíti a kiskereskedelmi vállalatok' és az áfészek munkáját. Munkájukért a felnőtt dolgozókkal azonos bért kapnak. A Balaton-parti kereskedelmi hálózatban is számos diák dolgozik a szünetben. A Csemege Vállalatnak azonban gondot jelent, hogy 21 balatoni ABC-áruházába — ahol régebben minden nyáron 100 —120 egyetemistát és főiskolást foglalkoztattak — az idén nincs kellő számú jelentkező. Mindössze 50-—60- an vállalkoztak a nem könynyű, de jó — a 6000 forintot is megközelítő — kereseti lehetőséget nyújtó munkára. Igaz, itt kevés a szabadidő, előny viszont, hogy a vállalat a diákoknak szállást is biztosít. A nyári munkát vállaló diákok számára talán a leg» vonzóbbak — főként az üdülőkörzetekben — a szállodai és vendéglátói munkahelyek. A Mecsek vidéki Vendéglátó Vállalat például július közepétől augusztus végéig idényszállóként működteti a Pécsi Műszaki Főiskola 600 személyes kollégiumát, amelynek személyzetéből 25- en-diákok. A lányok takarítóként, a fiúk liftkezelőként, segédportásként egy műszakban dolgoznak, s keresetük mellé ingyenes étkezést is kapnak. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat 20 diákot alkalmazott a nyárra 4— 6 órás munkaidőben. Nagyobb részük Harkányban -mozgóárusként kínálja a lángost, kukoricát, fagylaltot,kávét, a többiek pedig a pécsi önkiszolgáló éttermekben, bisztrókban dolgoznak konyhai kisegítőként, edényleszedőként. Egyre több a példa arra is. hogy az úttörőtáborokban és kempingekben vállalnak munkát a diákok. A Mecsek vidéki Vendéglátó Vállalat több mint 20 kaposvári és pécsi középiskolást foglalkoztat a fonyódligéti úttörőtáborban konyhai kisegítőként. A diákok a két-három ezer forintos havi kereseten felül ingyenes szállást és teljes ellátást is kapnak a tóparti táborban. A szolnoki tiszaligeti kempingben szolgálatot teljesítő budapesti külkereskedelmi főiskolások a nagy nyári csúcsforgalomban a külföldi vendégek ügyes-bajos dolgait intézik. A TISZATOUR idegenforgalmi hivatalnál elégedettek a munkájukkal, s ők is jól járnak, mert a pénzkereset mellett nyelvi tudásukat is csiszolhatják. A balatonalmádi kemping vezetésével két egyetemi hallgatót bízott meg a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal. Sok diák dolgozik rajtuk kívül is a strandokon és a kempingekben kapusként, mentősként és raktárosként. A tóparti — ma már több mint 1500 — szerződéses vendéglátóhelyen is mintegy 2000 fiatal családtag és szezonmilíikáf vállaló diák dolgozik. Sokhelyütt a „diák munkaerő” egyik legnagyobb felvevőpiaca a nyári idényben a posta. Szolnok megyében a Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola diákjai állnak munkába a postahivatalokban, vállalnak pénz-, levél-, csomag- és távirattevábbítást. Vendégek és szállásadók Szolnok megye nem bővelkedik idegenforgalmi nevezetességekben. A külföldiek többsége csak átutazik a területén. A többség, de nem mindenki, vannak — a becslések szerint évente több tízezren —, akiknek a magyarországi úticéljuk között szerepel Szolnok megye. Köztudott, hogy elsősorban a gyógyfürdőket látogatják szívesen. - Az NDK-ból és a Szovjetunióból jönnek leggyakrabban turistacsoportok hosszabb időre a megyébe. A nem • szocialista országok közül Ausztriából, NSZK- ból, az Egyesült Államokból, Kanadából, az utóbbi években már Ausztráliából is egyre több vendég érkezik, részben turistaként, részben rokonlátogatóba. Bár bővült a szállodahálózatunk az elmúlt években, az idegenforgalmi idényben azonban a . külföldi vendégek többségének nem jut hely a szállodákban. Magánemberek — köztük sokan, mint fizetővendég-szolgálatosok adnak szállást az idegeneknek, hosszabb-rövidebb időre. Ennek a vendéglátásnak is megvannak a maga „játékszabályai”. Ezekről kérdez*tük a szakembert, Gyólai Jánost, a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal főelőadóját, aki tizenhat éve dolgozik ebben a munkakörben. — Azt tartják rólunk, hogy vendégszerető nép vagyunk, de a saját magunk, a köz biztonsága és az itt tartózkodó külföldiek érdekében nem mondhatunk le bizonyos rendszabályokról. Elsősorban arra kérjük a vendéglátókat, akik pénzért idegeneknek, legyenek azok külföldiek vagy honfitársak, szállást adnak, ne mulaszszák el megnézni a vendégek személyazonosságát hitelt érdemlően igazoló okmányokat. Fordítsanak gondot arra is, hogy minden vendég neve bekerüljön a vendégkönyvbe. Bizonyára tudják, de talán mégsem felesleges újból elmondani, hogy felelősségrevonás is lehet a mulasztás következménye. Bár ez már nem a rendőrség, hanem az adóhatóság dolga. Természetesen törvényeink értelmében nem csupán a szállásadónak, hanem a külföldi vendégnek is vannak kötelezettségei, amelyről nem szabad megfeledkeznie, s a vendéglátónak is érdeke, hogy felhívja rá szállóvendége figyelmét. A külföldieket (természetesen elsősorban nem az átutazókról van szó) megérkezésüket követő 24 órán belül be kell jelentkezniük a lakhely szerinti illetékes rendőrkapitányságon vagy rendőrőrsön. A nap bármelyik órájában megtehetik. Ünnep- és munkaszüneti napokon, vagy akár éjszaka is. A bejelentkezéshez nem kell más, mint a külföldieknek rendszeresített bejelentőlap, az útlevél és a kiutazólap. Betegség vagy egyéb indokolt esetekben a külföldi állampolgár helyett a bejelentkezést tizennégy éven felüli hozzátartozója, vagy a szállásadója is megteheti. Ritkán fordul elő. hogy megfele.dkeznek vróla, vagy nem tudják, hogy ilyen kötelezettségük van, mert elkerüli figyelmüket a be- és kijelentkezőlap több nyelvű tájékoztatója. Így elvétve kell csak szankcióval élnünk, ami egynapos késésnél figyelmeztetés, kétnaposnál bírság, a harmadik nap után szabálysértési eljárás. Ez utóbbi a külföldit és a magyart egyaránt érinti. Kijelentkezési kötelezettség nincs, csak a harminc napot meghaladó tartózkodás esetén. Ilyenkor a tartózkodási engedélyt annak lejárta előtt negyvennyolc órával kell meghosszabbítani nálunk, a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatalban. Mindig a személyi körülmények alapján döntünk. Általában meghoszszabbítjuk a tartózkodási engedélyt, ha a kérés indokolt és ha van- miből az ittlét költségeit fedezni,.— fejezte be nyilatkozatát Gyólai János, a Külföldieket Ellenőrző Országos Hivatal főelőadója. K. K. Külföldi magyar é nyelvtanárok továbbképzése Tegnap Debrecenben, a Tanítóképző Főiskolán megnyitották a külföldön magyar nyelvet tanító pedagógusok továbbképző tanfolyamát. A' Magyarok Világszövetsége és az anyanyelvi konferencia védnöksége által szervezett tíznapos továbbképzésen Angliából, Ausztriából, Belgiumból, Dániából, Finnországból, Hollandiából, Kanadából, az NSZK-ból, Olaszországból, Svédországból és az USA- ból 54 tanító vesz részt. A tanfolyam hallgatói augusztus 7-én, a záróünnepségen munkájuk eredményességét igazoló, az anyanyelvi konferencia által kiállított diplomát kapnak kézhez. Gondolatok a tégláról Ülök egy hivatalban, ahová behívtak (sőt behívattak). A levélből, amit szorongva bontogattam, végül is kiderült, hogy semmiféle főbenjáró bűnt nem követtem el, & nem hágtam át semmilyen szabályt. Mégis meg kell jelennem (óra, perc), mert a tanácsomat akarják „kikérni” bizonyos szakmai ügyben, illetve kamatoztatni óhajtanák, amit fcz évek folyamán különbö- • ző alsó-, közép- és felsőfokú oktatás formájában az állam „beléminvesztált”. Ülök tehát a hivatalban — melynek packázásait Hamlet-korom óta ismerem —, s várom, hogy kamatozhassak. A hivatalnokok fésülik egymást, cipőt próbálnak, esznek, természetesen dolgoznak is. Közük velem például, hogy aki hívatott, momentán nincs bent. Valami dolga akadt. Nekem nincs egyéb dolgom, tehát várok. Ülök és kibámulok a nyitott ablakon. A hivatal udvarán valamit bontanak. Fiatal ember kezében kőműveskalapács, kopott pufajkán térdel és téglát pucol. Előtte régi, nagyméretű téglák, egyiken-másikon látni készítőjének belepréselt ovális bélyegét, háta mögött halomba gyűlnek a gondosan megtisztított fél, negyed és háromnegyed darabok. Mert a kőműves, miután pontosan célzott kalapácsütésekkel leveri a szép, egészséges téglákról a rákövesedett maltert, nagy ívben a háta mögé dobja, hogy csak úgy puffan. S természetesen törik is. Mióta itt ülök, még mindegyik eltört. Pedig jóízűen dolgozik a mester, komótosan, akkurátusán, takarékos mozdulatokkal. Kopp-kopp. Énekelni lehetne hozzá. S aztán puff, hátra. Micsoda önpusztítás. Gogol kéziratait látom lángolni, s a - meghasonlott Van Gogh vásznait hasadozni. ®Mert ez az ember alkot. Ilyen míves mozdulatokkal csak alkotni lehet. Térden dajkálja a téglát, kabátujjával törli, épp csak rá nem lehel, s azután .... Nem, ezt nem lehet nézni. Elfordulok az ablaktól. Akit várok (óra, perc) nem jön. Aki behívatott, mert bizonyára szüksége van a véleményemre, elfelejtette, hogy élek. Lehet, hogy nem is fontos a fal, mely ezekből a téglákból épülne majd? S az. ügy sem, amelyhez én lennék most a tégla? Mester Attila Magyar írók küzdelme Sallai Imre és Fürst Sándor életéért magyar elilenl'orradalmi hatalym 1931-ben a statárium kihirdetésével a dolgozók forradalmi mozgalmát', iIlletve a kommunista párt tömegbelolyásának növekedését akarta megállítani. Amikor 1932 júliusában az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja köt titkárát elfogták, az országos méretű tiltakozás bizonyságát adta a kommunisták népszerűségének: a Statárium Elleni Bizottság például két nap alatt tízezer tiltakozó aláírást gyűjtött össze, és tett le az igazságügyminiszter asztalára. A rögtönbíráskodás bevezetésének igazi okát a baloldali írók tudatosították írásaikban, és a tiltakozó mozgalmak szervezésében is részt vettek. Nagy Lajos 1931-ben a kommunista Társadalmi Szemlében „Vigyázz, ha újságot olvasol/’ címmel maró hangú glosszában leplezte le a hivatalos sajtó hazugságait. A-’polgári radikális Századunkban írt cikke már címével utalt a statáriumot népszerűsítőkre: „Aki az akasztást szereti, rossz ember nem lehet”. A kommunista írók Front című folyóiratában megjelent „Ha a puccs sikerült volna” című tárcacikke egy jobboldali puccskísérlet résztvevőivel szembeni elnéző bírói magatartás bemutatásával bizonyította, hogy a hatalom urai csak a munkásmozgalmat tekintik ellenségüknek, a statáriáilis rendelet ellenük született. Kassák Lajos körének színjátszói a munkásszínpadókon mutatták be azt a jelenetüket, melyben bankrablási kísérlet miatt halálra ítélt munkanélküli munkásfiatal és jobboldali puccskísérletben részt vevő katonatiszt börtönéletét ábrázolták; nyilvánvalóvá téve, hogy mind az ítéletet, mind pedig a bánásmódot az osztályszempont határozta meg. A Munka című Kassák-íolyóirat cikkei pedig tényszerűen, a politikai és gazdasági helyzet elemzésével tárták az olvasók elé a hazai és külföldi fasiszta erőknek a munkásmozgalom elleni tevékenységét. Kassák és köre ugyanakkor — a Magyarországi Szociáldemokrata Párt égisze alatt, — mozgalmat kezdeményezett a munkásszervezetek és a haladó polgárság közös „akcióbizottságának” létrehozására. A Jogos önvédelemből címmel kibocsátott felhívásukban megállapították, hogy „a statáriális bíráskodás politikai eszköz a nyomorba és kétségbeesésbe jutott proletariátussal szemben.” Az MSZDP vezetőségétől várták és kérték a statárium elleni mozgalom szervezését. József Attila gyűjtőíve — a statárium, illetve Sallai Imre és Fürst'Sándor rögtönítélő bíróság elé állítása elten — megvan, s azon a következő írók aláírása szerepel az övé-után: Nagy Lajos, Gelléri Andor Endre, Remenyik Zsigmond, Majoros István, Farkas Antal, Molnár Ákos és Berda József. A képzőművészek közül Kmetty János, Gráber Margit, Fenyő György, Berény Róbert neve olvasható az íven. Az aláírásgyűjtési akcióban nagy számmal vettek részt az írók. Radnóti Miklós és Bálint György, valamint barátaik e tevékenységéről Radnól/né írja emlékező soraiban:'„A tátrai •idilliből a budapesti feszültségbe értünk haza, ami Sallai és Fürst kivégzését megelőzte. Az ítélet elleni tiltakozásul aláírásokat gyűjtve jártuk az ismerősöket és Ismeretleneket is, de némi, szemeket felnyitó agitációs eredménynél többet, sajnos, nem értünk el”. Tudni* kell azt, hogy e gyűjtői vek megfogalmazói, terjesztői, aláírásgyűjtői és aláírói egyaránt a rendőri üldözést, az ügyészi vádiratot és a bírói ítéletet vállalták e ítéltükkel. Illyés Gyula és Szimonidesz Lajos — József Attila és Zsolt Béla társaságában — fogalmazta meg a statáriális tárgyalás előtti utolsó tiltakozó röplapot. A Dolgozó polgárok! Munkások! Gondolkodó emberek! megszólítású felhívásukban leszögezték: „A politikai ellentétek kötéllel váló megoldása ellen ma és bármikor minden érzéfclésünkikel és idegszálunkkal tiltakozunk ... Legyen vége'' a problémák kötéllel való elintézésének”! követelték. Végűi pedig akcióra szólították fel: „Tiltakozzunk mindannyian az igazságügyminiszternél a készülő akasztások, a halálbüntetések eliten!” A röplap Dóczi György (Radnóti bátyja) akasztott embert ábrázoló rajzával jelent meg. A rajz alatt: SEGÍTS! volt olvasható. E röplapból a rendőrök Budapest külvárosaiból, Pécsről, Tatabányáról, Békéscsabáról és más helyekről küldtek példányokat a belügyminiszterhez. Az ügyészség bedig vádat emelt szerzői ellen ,*,sajtó útján elkövetett, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség” miatt. A három évig elhúzódó perben végül a Királyi Kúria Szimonidesz Lajost és József Attilát találta bűnösnek, és pénzbírságra ítélte őket, A statárium és a készülő politikai gyilkosság ellen kibontakozó széles hazai és külföldi tiltakozó mozgatom nem tudta lefogni a gyilkosak kezét: 1932. július 29- én a Honthy-éra vérbírósága — saját törvényeit is felrúgva — halálra ítélte Saljai Imrét és Fürst Sándort; s az ítéletet azonnal végrehajtották. E bűntett hatásáról személyes írói vallomások születtek. A kommunista harcostársak közül Gereblyés László és Pákozdy Ferenc osztálybosszúra és a harc továbbfolytatására felhívó verset int. Illyés Gyula a „barbár kísértetek” által előidézett „vad meggyaláztatás” következtében benne feltámadó „testvérkapcsolat” érzését fejezte ki. Kassák Lajos, Kis Ferenc, Nádass József, Havas Endre és Forgács Antal búcsúverseiben a személyes és kollektív bánat és gyász szólalt meg. Radnóti Miklós a gyász óráiban valiott érzéseiről majd egv évvel később, a Tört elégiában idézte a két halottat: .. .életem emlékei közt két férfi lóg két durva bitón s apró hajakkal sodrott kötél foszlik a súlyuk alatt. prózaírók közül Gelléri Andor Endre Ukránok kivégzése című novellájában mutatta meg — allegorikus formáiban —, hogy milyen társadalmi légkörben folyt a küzdelem a két kommunista vezető életéént, s hogy milyen hatást . váltott ki kivégzésük. A magyar nemzet igazi érdekeit képviselő írók kiállása Sallai és Fürst életének védelmében a magyar irodalomtörténet megörökítésre és felmutatásra érdemes eseménye. M, Pásztor József