Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-24 / 172. szám

1982. JÚLIUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A községet két részre oszt­ják a helybeliek, s az idegen is rögtön észreveszi ezt a ta­gozódást; a vasúti átjárótól az Üjtelepen keresztül jut­hatunk el a régi faluba. Az Űjtelep képe még kialakulat­lan, az égymás mellett sora­kozó épülő és már felépült modern családi házak a jö­vőről beszélnék, a régi falu sokéves házaival, az orvosi rendelővel, a tanácsházával, az óvodával, a kul/túrházzal, az ABC-vel a település mag­ja, központja. Műit és jelen örményesen sokáig csak néhány ház és a kastély állt.. Annyira jelentéktelen hely­ség volt, hogy még templo­mot sem építettek ide. így a magyar falvak hagyomá­nyos útjelzőjét — a messzi­ről jól látható templomtor­nyot — hiába keresi az erre járó. Az l!)50-es évek eleje hoz változást: sorra épülnek a házak, a felszámolt ta­nyák lakói közül sokan a községekbe költöznek. Ma több mint ezerháromszáz­hetven ember él örménye­sen. A faluban 1976-ban vízműtársulat alakult. és most. 6 kilométer hosszú ve­zetéken jut el a házakhoz az egészséges, tiszta ivóvíz, örményes társközségével, Kuncsorbával közös tanácsi igazgatáshoz tartozik. — Régebben állattartásból éltek az itténiek — mondja Zsolczai Lajos, vb-titkár. — Ma már több munkalehető­ség is van a faluban; az Üj élet Termelőszövetkezet­ben, az Április 4. Gépgyár gyáregységében, az Aszfalt­­útépítő Vállalat és a Gabo­­nafői'galmi és Malomipari Vállalat telephelyein. Akik úgy, gondolják, hogy itt nem találják meg a számításukat, eljárnak dolgozni Török­­szentmiklósra, Szolnokra, Kisújszállásra. A bejárók száma azonban kevés. Leg­inkább a hők foglalkoztatá­sa jelent problémát. Talán sikerül majd — csak el ne kiabáljuk — létrehozni egy tsz melléküzemágat és így azok a nők is keresethez jutnak, akik most még ott­hon vannak. Szorgalmas, igyekvő emberek az örmé­­nyesiek. Az ABC korszerű, szép épülete a kövesút mellett, a buszmegállónál van. Az ön­­kiszolgáló bolt jól ellátott: a kenyértől a különböző spraykig, a tejterméktől a Üj házak sora épül! mosószerekig széles az áru­skála. A hűtőpult tele cso­magolt húsáruval,, belsőség­gel, csirkével. Csak a tölte­lékárut keveslem, mindösz­­sze néhány szál füstölt és Tisza kolbász árválkodik a polcon. Szabó Sándorné, a bolt eladója így vélekedik: — Szerintem jó az ellátás. Mindennap kapunk friss te­jet, kenyeret. . . A község vezetői azonban nem ilyen elégedettek, gyak­ran kicsi a választék és nem mindig friss az áru. Amíg a termelőszövetke­zet irodáját keresem, nézem a kövezett utca régi, új, s felújított házait. Némelyikük előtt virágoskert díszük, és takaros kis kerítés választja el a külvilágtól. De akad olyan ház is, amelyet az em­ber orra „vesz észre'’ legha­marabb, ugyanis a hátsó, udvar disznóóljaiból a trá­gyáié szabályosan ásott kis lefolyón keresztül kifolyik az utcára, bele a vizesárok-* ba. — Sokan foglalkoznak ma is állattenyésztéssel — erő­síti meg tapasztalatomat Száva Sándor, az Üj Élet Tsz elnöke. — Tavaly pél­dául a háztáji gazdaságok 14 millió 200 ezer forint, ér­tékű állatot értékesítettek a tér mel őszövet kezet en keresz­tül. A téesz és a falu Az elmondottakból ki­derült, hogy a tsz és a falu együttműködik, egymásra utalt. — A termelőszövet Rezei­nek 300 tagja van. Ha min­den tag egy .háromfős csa­ládból jön. az már kilenc­­száz ember, akit így vagy úgy érintenek a tsz ügyei. Kilencszáz^, az ezerhárom­százhetvenből. Leginkább az állattenyésztés terén alakult ki szoros együttműködés a háztájikkal. A tsz termény­boltot nyitott, biztosítjuk a megfelelő táp- és takar­mányellátást, Mint már em­lítettem, a szövetkezeten ke­resztül értékesítik a jószá­gokat. De vannak újszerű együttműködési formák is. Például, hogy a tíznapos borjúkat kiadjuk a háztáji gazdáknak és kilencven na­pos koráig háznál nevelik. Utána visszakapjuk és ter­mészetesen a 80 napi gon­dozásért fizetünk a vállal­kozónak. Évente 50 ezer broiler csirkét vásárolunk a keltetőből és adunk el a községben. A tsz területét tekintve a legkisebb a megyében, 2032 hektáron gazdálkodik. Száz forint termelési érték­re 15 forint 90 fillér nyere­ség jut. Jók a termésátla­gok, a fekete föld hektárján évente 5 tonna búza és hat tonna kukorica terem. Kastélyból kuttúrhéz A bolt melletti, régi, hul­ló vakolaté, .magas épületet kastélynak nevezik a falu­beliek, nemes; udvarház le­hetett valamikor. Az ősi fa­lak most a könyvtárnak és az általános iskola néhány osztályának adnak otthont. Vereb Erika, a könyvtár, s a kultúrotthon vezetője a kulturális életről beszél. — Nyolcezer köteles a könyvtárunk, az idén száz­tíz tag iratkozott be. A leg­hűségesebb olvasóink a gye­rekek, van úgy, hogy még szünetben is átszaladnak újságot böngészni. A felnőt­tek nemigen érnek rá el­jönni, sokan közülük fizikai munkások, estére, délutánra elfáradnak. A fiatalok a dis­­cot szeretik. A mi kuttúr­­házünk elég kevés progra­mot tud ajánlani, TIT elő­adásokat, évente kétszer-há­­romszor nótaestet, discol, sportrendezvényt. Az idén elkezdjük a ház felújítását. Egy millió forint van a ta­tarozásra, a szépítésre. Az Iskola utca elején ta­karos, hosszú kis ház udva­rán öreg néni üldögél egy kényelmes karósszékben. Czikó Bálintéit portáján szemet gyönyörködtető a rend, az- első udvaron kato­nás sorokban zöldség, ká­poszta, hagyma, egész kis veteményes-kert. A jól elke­rített hátsó udvarban tyú­kok kúpingáinak békésen. Czikó néni 14 gyermeket nevelt jel. Ennyi apróság mellett, nem tudott munkát' vállalni, csak otthon, a ház­tartásban dolgozot'., esetleg a háztájiba segített be. A tizennégy gyerekből ma már csak öt él. az egyik Budapesten, a másik Kisúj­szálláson, a többiek pedig Örményesen. Az a legna­gyobb boldogság, ha ünne­pekkor együtt van a család. Czikó bácsi 81 éves. Fürge mozgású, okos tekintetű öregember. Minden évben ő művelj meg. ő tartja rend­ben a kertet, sőt még a meggyfára is felmászik, le­szedi a gyümölcsöt. Kevés beszédű, hallgatag termé­szetű. A község túlsó végén az Április 4. gépgyár örménye­­si gyáregysége. Az épülettel szemben kukoricái) iblát. si­mogat a szél. Mezőgazdaság és ipar néhány méterre egymástól. Délután megint megeleve­nednek az utcák. Találkoz­nak a munkából hazatérők és az otthoniak. Sokaknak most kezdődik a második műszak, a disznóólak felől m a 1 ácsi v í t ás, vödörcs ö rg és halli-k. Egy falu éli .minden­napjait. Paulina Éva Az ABC havi forgalma 650 ezer forint Eszmei kártérítés Teljesebb elégtétel A pénz nem kárpótol, de... A szolnoki járás egyik községében a kocsmáros összevert egy fér­fit. A brutális verekedő an­nak rendje, s módja szerint a vádlottak padjára került, elítélték. Ennél azonban jó­val súlyosabb következmé­nye is lett a súlyos testi sértésnek. A rúgásokat, üté­seket elszenvedett férfi nyo­morékká vált, Süketsége, arcbénulása, egyensúly és beszédzavara, eldeformált arca gyógyíthatatlan. A. történeten, amely túlzás nélkül tragikusnak nevez­hető, hosszasan el lehetne töprengeni. Valószínű, hogy a megvadult kocsmáros sem tud soha többé tettének nyo­masztó emlékétől megszaba­dulni. A börtön és egy élet­re szóló lelkiismeretiurdalás a legkevesebb, amit megér­demel. De rá kár több szót vesztegetni. Bűnhődése gyen­ge vigasz a megrokkant em­bernek. Kárpótolható egyáltalán az elveszített egészség? Milyen elégtételt lehet kérni és kapni érte? A válasz első hallásra lehet, hogy meg­döbbentő: a kárpótlás, az elégtétel, pénz lehet. Pénz, olyasmiért, ami pénzben nem mérhető. A magyar jog nem vagyoni kárnak neve­zi és mindössze négy eszten­deje annak, hogy ezt a kü­lönös kárpótlást lehetővétet­te. védve mindazt ami az embertől elválaszthatatlan: az élet. a testi épség, a be­csület és bármilyen esztéti­kai, etikai érték. Nem ismeretlen, nem új fogalom került ezzel a ma­gyar jogba. Kétezer évvel ezelőtt a római jog már sza­bályozta a sérelem, a fájda­lom díját, az erkölcsi, az eszmei kártérítés feltételeit. Ma is tengernyi változata létezik a különböző orszá­gok jogrendszerében az esz­mei kártérítésnek. . Magyar­­országon is vannak történel­mi előzményei. A burzsoá jog a századforduló táján is­merte el az ártatlanul el­ítéltnek járó kártalanítás ..sérelemdíj” formáját. Ké­sőbb a súlyos testi sérülés­sel járó hátrányok ellensú­lyozására állapítottak meg kártérítést, ha a sérülés az érvényesülés kilátásait csök­kentette. De a nők becsüle­tét is pénzre lehetett válta­ni. ha jó hírnevükön mások csorbát ejtettek és rontották a férjhezmenési esélyüket. Mit mond ma a törvény, amikor azt feltételezi, hogy a károkozó cselekmény vagy mulasztás nemcsak vagyoni hátrányt okozhat. hanem pénzben ki nem fejezhető súlyos következményeket is? ,.A pénzbeli kárpótlás, va­gyoni juttatás ilyen esetek­ben is alkalmas lehet a sé­relem enyhítésére. Méltány­talan lenne, a nem vagyoni hátrányt szenvedőt a kár­pótlástól, az elégtételtől el­zárni csupán azért, mert ká­ra pénzben nem mérhető ” A korábbinál teljesebb jóvá­tételt biztosít a jog, amikor védelemben részesíti a sé­relmet szenvedőnek a nem vagyoni érdekeit is. (Nem­csak az embert, hanem a jogi személyt is ugyanúgy Védi. Például ha a rosszhi­szemű hitelrontás a gazdasá­gi forgalomban való részvé­telét hátrányosan befolyá­solja. — De erre az elmúlt négy évben még nem volt példa.) Az elmúlt esztendők ta­pasztalatai alapján azt felté­telezik, hogy a törvény adta lehetőséggel valószínű ke­vesebben éltek, mint ameny­­nyien megtehették volna'. 1978. március 1 -*től ad erre módot a törvény. Az elmúlt év végéig 215 nem vagyoni perben döntött a bíróság és 98 esetben fizetett a bizto­sító. Nem régen készült el a szolnoki megyei bíróságon a nem vagyoni, vagy mondjuk inkább pon­­tatlanabbul. de egyszerűb­ben: az eszmei kártérítéssel kapcsolatos elmúlt évi perek értékelése. Egy esztendő alatt hét ilyen per volt. A korábbi két és félévben pe­dig csupán három. És mind­három kérelem megalapo­zatlan volt. A megyei bíró­ság elnökhelyettesének, dr. Fiilöp Ferencnek a'vélemé­nye szerint nem tudták az emberek, hogy milyen ese­tekben kérhetnek eszmei kártérítést. Csak súlyos hát­rányok elszenvedése lehet a jogalap. hangsúlyozta a szakember. Olyan következ­mény vagy következmények, amelyek a társadalmi élet­ben való részvételt, vagy az életet tartósan. súlyosan megnehezítik. Pótolható fo­gak megsérüléséért, lábtö­résért. vagy munkaképesség csökkenést okozó kartörésért — amiért az említett három .perben kérték — nem fizet­hető eszmei kár. Természe­tesen minden pénzben pon­tosan kiszámítható vagyoni hátrányért kártérítés jár. De ez merőben más! Többek kö­zött a bér és a táppénz kö­zötti különbség, a baleseti járadék, a gyógyítás, az utazás költsége, az ápolási díj megfizetése — mind­mind vagyoni kár. megtérí­tésük kötelező, ebben nincs semmi újdonság, változás. Eszmei kártérítésre ezen túl. rendkívüli esetekben ke­rülhet sor. minden alkalom­mal személyre szóló egyedi elbírálás szerint, a körül­mények alapos és részletes ismeretében. Nincs táblázat, amely kategorizálná mennyi kárpótlás jár az amputált lábért a szem elvesztéséért, vagy a bőrt örökre elcsúfító égési sérülésért. Az összevert rokkanttá tett ember 600 ezer forint kár­pótlást kért, a bíróság 200 ezer forintot. ítélt meg neki. Mi volt a mérvadó? Az hogy milyen minőségi válto­zás történt a tanyán élő, magányos, szabad idejét job­bára az italboltban töltő kö­zépkorú férfi életében. Az Állami Biztosító egyik szakemberének tanulmányá­ban olvastam, hogy a közle­kedési, az üzemi balesetek következményeként sajnos gyakran előforduló lábam­putálásokért, a sérülés, a műtét jellegét, a csonkolás helyét és természetesen a sé­rült személyi körülményeit figyelembevéve az elmúlt négy évben 50—280 ezer fo­rintig terjedt az eszmei kár­térítés összege. Természetesen nincs annyi pénz ami kárpótolhatja az elveszített lábat vagy sze­­münkvilágát. Senki sem von­ja kétségbe, hogy a közleke­dési baleset után mozdulat­lanságra kárhoztatott har­mincnégy éves férfi szívesen lemondana —, ha még. egy­szer talpra állhatna — arról a 'félmillió forintról, amit a pénzben kiszámolható anyagi veszteségének meg­térítésén túl, még eszmei kárpótlásként kapott. Kifizet? Általában aki a kárt okozta. A verekedős kocsmáros esetében a mö­göttes felelősség szabályai szerint az áíész volt kényte­len kifizetni a 200 ezer fo­rintot. Sok esetben valami­lyen biztosítási szerződés alapján (pl.: a gépjárművek kötelező felelősség biztosítá­sa esetén) az Állami Biztosí­tó vállalja az eszmei kárté­rítést. Előfordul, hogy a bíró­ságnak nemet kell mondani, ha nem bizonyított minden kétséget kizáróan, hogy a kárt ki okozta. Egy asszony­nak évekig kideríthetetlen ok miatt, rettenetes fájdal­mai voltak, mígnem rájöt­tek, hogy valamikor egy nő­­gyógyászati kezelés során injekciós tű maradt a szer­vezetében. Az asszony ezek után a bírósághoz fordult és kérte, hogy 200 ezer forint eszmei kártérítés fizetésére kötelezzék a kórházat. A műhiba tény1 volt, de nem lehetett kideríteni, hogy mi­kor. hol és ki követte el, ezért a bíróság az asszony kérését elutasította. Nem vitás, hogy szigorúak az eszmei kártérítés törvényszabta fel­tételei bármennyire is humá­nus elveken alapulnak. De a bíróságon a humanitásból nem fakadhat együttérző el­fogultság. A Népköztársaság nevében a törvény szerint és a bizonyított tények alapján ítélkeznek minden perben. Kovács Katalin A takaréklevélről Átadták a Volán szajoli kirendeltségét Összefogott három vállalat A takaréklevélre 5 ezer. 10 ezer. 20 ezer és 50 ezer forint összegű betét helyezhető el. A takaréklevélre elhelyezett ösz­­szeg kamata három év eltelte után évi hat százalék, ha a tu­lajdonos , két év elteltével fel­mondja a betétet. 5 százalék kamatot kap. egy cv eltelte után pedig három százalék ka­matot térit a takarékpénztár. Ha egy éven belül felmondják a takaréklevelet, a takarékpénz­tár kamatot nem fizet. Ha a betételhelyező 5 évig nem váltja vissza a takarékle­velet. a kamat — visszamenő­leges hatállyal — évi 7 száza-­­lék lesz. Hazánkban ez a leg­magasabb kamat, amelyet a betéttulajdonosok a jelenlegi feltételek szerint elérhetnek. Például a 10 ezer forintos ta­karéklevél értéke öt év alatt a kamatos kamatokkal együtt 14 ezer forintra növekszik. Fontos tudnivaló: mivel a ta­karéklevelek kötött, fix cím­let üek. a takaréklevélre elhe­lyezett összeghez újabb üsz­­szegei hozzátenni, vagy abból részösszeget kivenni nem lehet. A részösszeg ki Vétele, felmon­dása csak kisebb címletre való cseréléssel oldható meg. Rendelkezési jogosultság szempontjából vagy bemutatóra szóló' vagy fenntartásos taka­réklevél váltható a takarék­­pénztáraknál. A Volán 7. számú Válla- • lat és a TIGÁZ között csak­nem húszéves a munkakap­csolat. A TIGÁZ szajoli gáztöltő üzemétől a Volán szállítja a pb-gázpalacko­­kat, mintegy 20—25 pótko­csis teherautóval. Kezdettől fogva probémlát okozott, hogy a szomszédos Áfor­­bázisoin keresztül haladtak a járművek, mert más út nem" volt. A Sza,jóiban dol­gozó volánosok szociális el­látása sem volt megfelelő, végleges megoldására akikor nyílt lehetőség, amikor a TIGÁZ a gázpalacktöltő üzem korszerűsítéséről és bővítéséről, új bekötőútépí­téséről döntött. Az OKGT egyetértésével a két szom­széd — TIGÁZ és ÁFOR — közös beruházásához közös szociális épület kialakításá­hoz keretátadással csatlako­zott a Volán. A többcélú létesítmény kivitelezése a TIGÁZ Vállalat hajdúszo­­boszlói központjának bo­nyolításában 1980-ban kez­dődött. A Volán szajoli kirendelt­ségét (irodák, mosdók, öl­tözők a 60 forgalmi utazó­­dolgozó és telepített rakodó számára, valamint a 25 pót­kocsis szerelvény biztonsá­gos elhelyezését szolgáló tá­rolótér) Tapolczai Kálmán, a Volán Tröszt vezérigazga­tója adta át rendeltetésé­nek. A TIGÁZ és az Áfor dolgozóinak öltöző és mos­­dóhelyiségei, valamint a há­rom vállalat közös ebédlő­je és orvosi rendelője is el­készül még ebben az évben. igyekvő emberek faluja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom