Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-23 / 171. szám
1982. JÚLIUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A sikér — az siker Vizsgálatok a törökszentmiklósi GMV-néi Percek alatt eltűnik az IiFA rakománya A mérlegház előtt sorakoznak a gazdaságok járművei. Mérés után szemrevételezik a búzát Már jócskán az aratás dereken járnak a mezőgazdasági nagyüzemek, így ennek megfelelően a Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat is teljes nyitvatartással dolgozik hétfőtől vasárnapig. A törökszentmiklósi központi telep mérlegházánál nagy a jövésmenés. Az ide beosztott gazdaságok átadói már a gépkocsivezetők kezéből veszik ki a szállítójegyeket. Az előbbiek főleg nyugdíjasok, akik pontos kimutatást vezetnek a „feladóállomás” és a helyi mérlegelésekről. Mezei Imre, a Szolnok megyei C1MV kereskedelmi osztályának vezetője tájékoztatott bennünket a július 6-a óta folyó felvásárlásról, a búza minőségéről. — Jelenleg 55 helyen 116 átvevővonal biztosítja a folyamatos szállítást. Átvételi kapacitásunk 29 500 tonna 12 óránként. Szükség esetén ez 24-re, is módosulhat. Abban az esetben, ha a gazdaságok igénylik az éjszakai nyitvatartást, természetesen rendelkezésükre állunk. A megye mindegyik nagyüzemével kötöttünk szerződéseket, többek között malmi búzára és ebből 90 ezer tonna minőségi búzára külön, ugyanis a gabonafpar céltermeléssel állítja elő a tésztagyártási liszt alapanyagát. Egyelőre a korai érésűek szállítása folyik, a minőségiből csupán 1000 tonna érkezett még be hozzánk. Itt Törökszentmiklóson is lemérik a gépkocsikat, és a rakomány nedvességétől függően más és más helyen ürítik ki azokat. Természetesen minden egyes kocsiról mintát vesznek a laboratórium számára, ami a későbbi elszámoláshoz szükséges. A minta alapján a tételek fizikai mutatói döntik el, hogy a búza melyik kategóriába sorolható. A laboratóriumban Fancsalszkiné Szabó Edit elmondja, hogyan vijs'gálják a búza beltartalmi értékét. — A tételek minőségéről beszélni még kissé korai, ugyanis előzetes méréseket végeztünk gazdaságokban, az MV—4-es fajtánál átlagosan 30—31 százalék volt a sikér — a liszt sütőipari értékét adó fehérje — mennyisége. A Jubilajnaja 50 búzák ígéretesebbek, de a sikér értéke itt is változik tájkörzetenként. Ezek az adatok még nem mérvadók, reméljük, hogy több jó minőségű lisztet adhatunk a „tésztaiparnak”. — Először is a mintavételezések után megvizsgáljuk azt, hogy a beérkezett búza paraméterei megfelelnek-e az előírásnak: hektolitersúly, csírásszemtartalom. Az előkészített mintát laboratóriumi körülmények között 15 és fél százalékra állítjuk be, ezután megőröljük, sikértartalmat vizsgálunk és végül sütőipari értéket. A felsorolt műveletekre szolgál a labormalom, a sikérmosó és a valorigráfT E berendezések minden körzeti üzemünkben rendelkezésre állnak. Amennyiben 35 százalék a A központi laboratóriumban Futás Magdolna vizsgálja a búzák sikértartalmát sikértartalom, 2 és 5 milliméter közötti a búza terülékenyésge, és a sütőipari értéke „A” minőségű, a termelő 40 forintos felárat kap minden 100 kilogrammjáért. A másik kategóriába tartozó kenyérgabona, aminek 34-től 35 százalékig vizsgálható a sikértartalma s a többi paraméterei az előzőkhöz hásonló, azért 25 forintot tud fizetni a GMV. A tésztagyártáshoz szükséges alapanyagot biztosítjuk az ilyen minőségű lisztből. Megtudjuk, hogy a laboratórium kampányidőszakban szükség szerint szombaton és vasárnap is minősíti a búzák béltartalmát. Átlagosan ez naponta húsz minta teljes vizsgálatát jelenti. A beszélgetést befejezzük: a Héki Állami Gazdaság, a törökszentmiklósi Tiszatáj Termelőszövetkezet mintái kerülnek elő. A törökszentmiklósi labor feladata ugyanis, hogy a felvásárlás időszakában szúrópróbaszerűen ellenőrizze a körzeti üzemek által vett mintákat. F. T. Fotó: Forgács T. Tcmesközy F. WHO-kísérlet a megyei kórházban (Folytatás az 1. oldalról) nek az új tervek kifejlesztésében. A központban rendelkezésére kell állniuk azoknak a forrásoknak, biztosítaniuk kell az olyan szolgáltatásokat, amelyek lehetővé teszik a kutatásokat; rendelkezésére kell állnia olyan kiegészítő szolgáltatásoknak (pl.: komputer, siUat.iszit.ikai, gazdasági szociológiai stb. szakértők), amelyek a tervek kifejlesztéséhez szükségesek, hozzájárulás az információk cse- ^ réjéhez a programban részt vevő központok között, oktatási anyagok ' kifejlesztése st:b. Hazánkban is létrehozzák az egyes típusú kutatási központokat a különböző kórházakban, ezek szakmai irányítását., a személyzet oktatását, az onnét beérkező adatok feldolgozását a kollaboráló központ végzi. Hogy hány ilyen központ lesz az országban még nem tudni. Finnországban például országos hálózatot^'hoznak létre ezekből a központokból, Hollandiában és Svájcban valószínűleg csak 1—2 központot alakítanak ki. A megyei kórház vállalta a kollaboráló központi feladatokat és 1 1984-ig megteremti a működéshez szükséges feltételeket. Ezért már az idén hat főnévért — akiknek megfelelő az előképzettségük — angol nyelvtanfolyamra iskoláztak be, öt szakdolgozót, főiskolára küldtek, létrehozták a szakdolgozók tudományos bizottságát, amely összefogja a tudományos tevékenységet és irányíjta a munkát, létrehozták a szakmaközi bizottságot, amely rendszeresen felülvizsgálja az ápolási metódusokat, elbírálja a szakszerűséget, értékeli az eredményességet. A technikai feltételeket — például a számítógépes feldolgozást — a MEZŐGÉP Vállalat számítógépes központjával és az ESZTIK-kel közösen kívánja megoldani a megyei . kórház. A feltételek megteremtése és a WHO-nak a kormánynyál történt megbeszélése után 1984-től a megyei Hetényi Géza Kórház a WHO kollaboráló központja lesz, mint ilyen egyedüli az országban. V. V. Kádár János Pest megyébe látogatott (Folytatás az 1, oldalról) s ha gondjaink nagyok is, jelentős tény, hogy tavaly sikerült megállítanunk nemzetközi fizetési mérlegünk romlását, s a kedvező folyamatok fenntartásán munkálkodunk az idén is. Most mindenesetre egy kicsit „szűk ösvényen” járunk. Ma — köztudott — sokkal több árut kell ■ exportálnunk ugyanannyi bevételért, mint néhány esztendeje. Sokat kell külföldön eladnunk ahhoz, hogy megvehessük mindazt, amit a folyamatos termelés kíván. Okos dolog, hogy a Pest megyeiek szerint — Cservenka elvtársnő említette— az exportban nincs kis tétel, vagy nagy tétel, minden terméküknek piacot keresnek. A nyílt beszéd hívei vagyunk — mondotta- Kádár János —, joggal építünk az emberek felelősségérzetére. Megőrizni, sőt gyarapítani elért eredményeinket — ez a nemzeti program. Amit ennek megvalósításáért tettünk, mindenkit bizakodással tölthet el, még akkor is, ha tudiuk, akad mynkánkban bőven javítanivaló. Szígetszentmiklós, a Csepel Autógyár volt Kádár János következő úticélja. Az üzem bejáratánál Novák Béla vezérigazgató és Halász József, a gyár pártbizottságának titkára köszöntötte a Központi Bizottság első titkárát. Ott volt, mint a választókerület országgyűlési képviselője, házigazdaként is Gáspár' Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára. A gyár vezetői a bemutatóteremben rögtönzött tájékoztatón elmondták: tudatában vannak annak, hogy a párt által megfogalmazott gazdaságpolitikai céloknak az egyre szigorodó feltételek közepette csak azok a vállalatok képesek megfelelni, amelyek új utakat keresve -szervezik munkájukat, s rugalmasan alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Kádár János kérte a gyári vezetőket: adják át a Központi Bizottság és az ő személyes üdvözletét, a Központi Bizottság jókívánságait valamennyi dolgozónak. — Partnereik között — mondotta — önök szinte az egész világot felsorolták. Itt tehát jó irányba mennek a dolgok, még ha némi tempókéséssel is. Komoly változások jellemzik egész gazdaságpolitikánkat, amely — ha egyben-másban késtünk is valamelyest — mindinkább megfelel a növekvő követelményeknek. Örülök, ha azt hallom, hogy az emberek bizakodóak, mert tudom, hogy megalapozottan bíznak a jövőben. De arról a szintről, amelyet elértünk, már nagyon nehéz feljebb jutni! De magasabbra kell emelkednünk! Ez nagyobb teljesítményeket követel, s nagyobb felelősséget ró a vezetésre, a párt- és állami vezetőktől a művezetőkig, s növeli minden dolgozó felelősségét is. Az a jó, hogy a valóságot olyannak látjuk, amilyen, s nem amilyennek látni szeretnénk. Ezért — nyílt politikát folytatva — teendőinket reálisan határozzuk meg. S ha keményen dolgozunk, megvalósítjuk feladatainkat. A házigazdák rövid üzemlátogatásra hívták meg Kádár Jánost. Az I. számú járműgyár áutóbusz-szekrényvázgyártó és alvázüzemében Fekete Miklós igazgató kalauzolta a vendéget, aki megnézte a 750-es járműcsalád egyikét-másikát, majd — eleget téve a szíves kérésnek — elismerő sorokat jegyzett a Fürst Sándor Szocialista Brigád naplójába. Még pár „komoly” szó a vállalat legifjabb munkásával, az iskolai szünidőben néhány hetet itt serénykedő 14 esztendős Borbély Attilával, kinek édesapja is a gyár dolgozója. Kádár János ezután a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet sokszáz hektáros búzatábláit tekintette meg. Itt Jónás Zoltán, az MSZMP ráckevei Járási Bizottságának első titkára újságolta, hogy a járás 9600 hektárnyi gabonájából már jó hatezer hektárnyit betakarítottak, majd Nagy Sándor, a téesz főmezőgazdásza büszkélkedett hasonló számokkal: 12 napja kezdtek aratni, s bár egy kisebb vihar megtorpantotta a gépeket, már ők is 60 százalék fölött tartanak. A gépek jól bírják a nagy munkát — ezt a legilletékesebbek, a kombájnosok, Szíjj József, Illés Károly és Kenesei * József mondták a Központi Bizottság első titkárának. Nem hallgattak arról sem, hogy egy-két alkatrészből nem ártana a nagyobb raktárkészlet. A téesz dolgozói hagyományos aratási búzakoszorúval ajándékozták meg Kádár Jánost, s a hírre, hogy ott jár, a málnaszedő lányok, asszonyok is kötöttek sebtében egy csokrot. Ennek kapcsán Szomor József elnökhelyettes a téesz málnásáról is tájékoztatta a vendéget, aki a téesz hűtőházát is meglátogatta, amely több szövetkezet összefogásával épült, s bizonyított, hogy kifizetődő beruházás volt —• válaszolta Kádár János kérdésére Varga Péter Hűtőipari gyártásvezető. — Méltán van jó híre a magyar rriezőgzadaságnak — összegezté benyomásait a látogatás végeztével Kádár János. Eredményeiben a munkások, a parasztok, az égés;', magyar dolgozó nép tudása, tehetsége, fáradozása benne van, az Önöké is. Igyekezzenek úgy dolgozni, hogy jó hírét megőrizzék. Bizakodva nézünk a jövőbe, mert építhetünk arra, amit népünk — nem harc nélkül, nem veríték nélkül — elért, Az emberek — hazánkban ma már milliószámra — a gazda fejével gondolkodnak — mondotta búcsúzóul Kádár János, s kifejezte a Központi Bizottság elismerését az aratásban is helytálló dolgozók áldozatos munkájáért. Bemutató repülés Palotáson A hőlégballon alkalmazásának lehetőségei Tegnap a MÉM Repülőgépes Szolgálatának egyik hőlégballonja különleges céllal, különleges helyen, a Palotási Állami Gazdaság területén emelkedett fel. A repülésnek az volt az indítéka, hogy a gazdaság vezetőinek és szakembereinek bemutassák a ballon alkalmazásának lehetőségeit. A palotásiak nem véletlenül hívták meg ezt a brigádot. A legközelebbi alkalommal légi fotót kívánnak készíteni a kacsatelepről, . a rizstáblákról és . az egyéb kultúrákról. A hőlégballon szinte egész' évben használható, a kora tavaszi belvizek megállapításánál, a vetések ellenőrzésénél és a növényvédelmi" munkáknál adhat nagy segítséget, valamint vadszámlálásnál is^ hasznosítható s ugyanígy a meliorációs munkáknál vagy a termés becslésénél. A táblák széléről nem látható, járványszerűen fellépő károsítások mértékének felmérésénél és a védekezésnél lehet hasznos e Verne-regényeket idéző légi jármű. A gazdaság palotási központja felett átrepülve' az üzemi szakemberek előbb magasabbról, majd a kukoricatáblák fölé érve karnyújtásnyira is megtekinthették a növények jelenlegi állapotát. A repülősök az ilyen látványos, alacsony, egyébként igen nehéz repülést „kontúrozásnak” hívják. A hőlégballon a MÉM Repülőgépes Szolgálatánál megrendelhető ugyanúgy. mint bármely más szolgáltatás. Első alkalommal lehetőséget adnak a szolgálat brigádjai Repülés után a lucernatáblában landolt a hőlégballon arra, hogy a különböző üzemek szakemberei bemutató repülésen ismerkedjenek meg a ^léghajó” adta repülési lehetőségekkel, alkalmazhatóságának módozataival. Ez a „fuvar” ingyenes. A további munkarepülést egész évben 6 ezer forintért vállalja a MÉM Repülőgépes Szolgálat. « Kép és szöveg: F. T.
