Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-21 / 169. szám

* 1982. JÚLIUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Indiai légi főmarsall látogatása a Killián főiskolán Dilbach Singh légi főmarsall Oláh István vezérezredes kíséretében elvonul a felsorakozott katonai egység előtt Dilbach Singh légi főmar­sall, az indiai légierő vezér­kari főnöke — aki Oláh Ist­ván vezérezredes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnö­ke, miniszterhelyettes meg­hívására tartózkodik hazánk­ban — és kísérete tegnap egynapos látogatásra Szol­nok megyébe érkezett. A főmarsall és kísérete el­látogatott a Killián György Repülő Műszaki Főiskolára, ahol a főiskolaparancsnok kiképzési helyettese Zsembe­­ri István ezredes adott tájé­koztatást az intézetben folyó oktató-nevelőmunkáról, az állomány tevékenységéről, életéről. A tájékoztató után a vendégek megtekintették a főiskola kiképzési objektu­mait. A látogatás befejezté­vel elismeréssel nyilatkoztak a főiskolán folyó magas szín­vonalú és eredményes mun­káról. A főmarsall kíséretében lé­vők egy csoportja látogatást tett a martfűi Tisza Cipő­gyárban. Végül a jeles indiai vendég teljes kíséretével fel­kereste a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetet. A vendégeket a látogatás­ra elkísérte Oláh István ve­zérezredes és Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának titkáráT Megerősítik a baranyai „jégernyöt” Magyar-szovjet építőipari megállapodás Az Émexport Fővállalko­zó Vállalat a szovjet Tech­­nosztrojexport Külkereske­delmi Egyesüléssel keretmeg­állapodást kötött harmadik piaci építőipari együttműkö­désről. A megállapodás sze­rint egyeztetik piackutatási munkájukat, s elsősorban a fejlődő országokban keres­nek a kölcsönös érdekeknek megfelelő és közösen elvé­gezhető munkákat. Az elkép­zelések szerint elsősorban korszerű lakások, kommuná­lis létesítmények, kulturális és művelődési központok építésére kínálnak kedvező lehetőségeket. Korábban a magyar és a szovjet partne­rek együttműködtek szállo­daépítésben is. A megállapodás kiterjed különböző építőanyagipari üzemek harmadik piaci közös szállítására is. A szovjet partner nagyipari létesítmé­nyeket épít* külföldön, s a magyar fél egyebek között vasúti vasbetonaljgyárak, be­­tonelemgyártó üzemek, üveg­gyárak, egészségügyi kerá­­mi agyárak és cementgyárak szállításával járulhat hozzá a közös munkához. A jégeső-elhárítás eredmé­nyességének fokozása végett megerősítik a baranyai vé­delmi rendszert. Űjabb raké­takilövőállomásokat építenek, ami által hatásosabbá válik a védekezés és egyben bővül is a védett terület. A prog­ram megvalósításával 150 ezer héktárra növekszik az oltalmazott mezőgazdasági terület, s négy állami gazda­ság, illetve kombinát és hu­szonnyolc termelőszövetkezet növényi kultúráit védi a „jégernyő” az elemi csapás­tól. Mint ismeretes: Dél-Bara­­nyában állították fel az első magyar jégeső-elhárító rend­szert. Ez a térség ugyanis az ország egyik legterméke­nyebb, egyszersmind a leg­inkább jégverés sújtotta vi­déke. A védett terület magá­ban foglalja — többek között ■— a Villány—siklósi történel­mi borvidéket és á vetőmag­­termelő bólyi kombinátot. Az. Országos Meteorológiai Szol­gálat jégeső-elhárító egysége 1076-ban kezdte meg a mű­ködését. s miután a három­éves kísérleti időszak teljes sikerrel zárult, üzemszerűen működik a védelmi rendszer. A jégeső-elhárítás eredmé­nyeként a védett területen felére csökkent az Állami Biztosító által a mezőgazda­sági üzemeknekl kifizetett kártérítés összege. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai megmutatták, hogy „hézagok” vannak a vé­dett területen, azaz a raké­­takilövő-állomások nem tud­ják tökéletesen „lefedni” a körzetüket. Most tehát meg­szüntetik a hálózat gyermek­­betegségeit, sűrítik az állo­másokat. Az eredetileg tele­pített tizenegy rakétakilövő bázis mellé további négyet építenek, mégpedig Sumony­­ban, Vajszlón, Gordisán és Majson. A munka megkez­dődött. s még az idén el is készülnek az új bázisok, úgy­hogy a jövő évben már ti­zenöt kilövőállomással dol­gozik az egység. Az új állo­másokat magyar szakembe­rek által kifejlesztett rakéta­­kilövö-állványokkal szerelik fel. Előnyük az, hogy a kis- és nagyméretű meteorológiai rakéták kilövésére egyaránt alkalmasak. Hivatalos devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Bankjegy és csekk Érvényben: 1982. július 20-tól Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frartk Dán korona Francia frank Hollandi forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel X5SA dollár Vételi Közép- Eladási árf. 100 egységre forintban 6 611,39 6 618,01 6 624,63 3 900,97 3 904,87 3 908,77 80.71 80.79 80,87 446.06 446.51 446,96 555,71 556,27 556.83 1 396,34 1 397,74 1 399.14 148.71 148,86 149.01 2 975.72 2 978.70 2 981,68 13 321.51 13 334.84 13 348.17 602.00 602,60 603.20 1 542,35 1 543.89* 1 545.43 27.47 27.50 27,53 219.14 219.36 219.58 45.44 45.49 45.54 34.21 34.24 34,27 1 798,69 1 800.49 1 802,29 623.13 623.75 624.37 2 597.40 2 600.00 2 602.60 3 836.59 3 840,43 3 844,27 Az államközi megállapodásokon alapuló hiva­talos árfolyamok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma Hollandi forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák Schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Török líra USA dollár Vásárolható vételi Eladási legm. bankj. árf. 100 egys. címletek forintban 50 6 419,47 6 816.55 50 3 787,72 4 022,02 5 000 78,37 83.21 1 000 433.11 459.91 100 783,42 831,88 500 539.58 572.96 500 55.16 58.58 1 000 1 355.81 1 439.67 10 000 144.39 153.33 100 67.86 72.06 100 2 889.34 3 068.06 10 12 934.79 13 734,89 1 000 584.52 620.68 1 000 1 497.57 1 590.21 50 000 26.68 28.33 1 000 212.78 225.94 5 000 44.13 46.85 5 000 33.21 35.27 1 000 1 746.48 1 854.50 100 605.04 642.46 1 000 23.39 24.83 100 3 725.22 3 955,64 Többet is exportálhatnának Magyarország összes exportforgalmának több mint 26 százalékát mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek teszik ki. Ennek a forgalomnak több mint egyharmada a dollárral vagy más kemény valutával fizető piacokra irá­nyul. Milyen szerepe van ebben termelőszövetkezeteink­nek? Ezzel a kérdéssel kerestük meg a TOT ágazati és koordinációs főosztályának vezetőjét. Perczel Jánost. — Hazánk 1400 mezőgaz­dasági szövetkezete jelentős szerepet játszik az ország exportárualapjának megte­remtésében mind a rubel-, mind a dollárelszámolású piacokon. Ezért fontos, hogy a mezőgazdasági, élelmiszer­­ipari export tovább növeked­jék, hozzájáruljon a gazda­sági egyensúly ''javításához, és fejlődjön a mezőgazdaság szövetkezeti szektorának ex­portteljesítő képessége, erő­södjön a termelők exportér­dekeltsége. A magyar mezőgazdasági termékek csaknem 70 száza­lékát a mezőgazdasági szö­vetkezetek közös és háztáji gazdaságai adják, s ilyen arányú az exporthoz való hozzájárulásuk is. Az MSZMP KB Szövetke­zetpolitikai Munkaközössége 1978. március 30-i ülésén egyebek mellett állást fog­lalt abban, hogy a külkeres­kedelmi vállalatok növeljék a szövetkezetek érdekeltségét a nemzetközi gazdasági kap­csolatok fejlesztésében. Azt is hangsúlyozta, hogy tovább kell fejleszteni a szövetkeze­tek és a külkereskedelmi vállalatok együttműködését. — Ez biztató, de hosszú az út, amely egy kedvező dön­téstől a megvalósulásig tart. Tehát milyen gyakorlati lé­péseket tettek? — A külkereskedelmi tár­ca. valamint az országos ér­dekképviseleti szerv vezetői­nek összehangolt intézkedései után megkezdődött a közpon­ti döntések végrehajtása. Néhány kérdésben már elő­rehaladás tapasztalható. A legjobb információval és külföldi kapcsolatokkal ren­delkező tőkeerős mezőgazda­­sági szövetkezetek néhány esetben kezdeménvezően lép­tek fel. és eredményesen va­lósították meg a dollárelszá­molású exportot növelő fej­lesztést, közvetlen kapcsola­tokat és közös érdekeltségű vállalkozásokat hoztak létre.v Megfelelő kapcsolatrendszer alakult ki a Kereskedelmi Kamara, a Külkereskedelmi Bank és a TOT között, amelynek eredményeként több információs jellegű ankétot szerveztek. így rend­szeresen napirerfden tartha­tók a mezőgazdasági szövet­kezeteket érintő külkereske­delmi kérdések. — Ez azt jelenti, hogy min­den kérdésre sikerült kielé­gítő megoldást találni? — Bármennyire is jó len­ne „igen”-t mondani, ezt nem tehetem. Gondunk pél­dául a mezőgazdasági szö­vetkezetek exportérdekeltsé­gének számottevő erősödése, az ezzel kapcsolatos szerve­zeti. szabályozásbeli konst­rukciók kialakítása. Nem ju­tottunk előbbre p külföldi szövetkezetek és szövetségeik és a magyar mezőgazdasági szövetkeztek közötti érdemi — gazdasági kapcsolatok ki­alakításában. Nem sikerült olyan közös vállalkozásokat tető alá hozni, amelyekben a nyugati partner tőkebefek­tetésével garantálja az érté­kesítést és a nettó export nö­vekedését. A szövetkezeti mozgalom egészére változatlanul az jellemző, hogy a közös gaz­daságok fejlesztése, a terme­lés minőségi jellemzői, az irányítás szervezeti formái nem alkalmazkodnak a nem­zetközi piac ritmusához, ér­tékítéletéhez. A lehétőségek ellenére a termelőszövetke­zetekre nem jellemző az ex­portorientáltság, még a nagyüzemek is csak kis mér­tékben vállalnak — vállal­hatnak — részt a nemzetközi áruforgalom közvetlen napi gondjainak és távlati fel­adatainak megoldásából. — Milyen eszközei vannak a szövetkezeteknek arra, hogy bővítsék a nemzetközi kapcsolataik körét? — A nyugati szövetkezeti szervezetek forgalma több agrártermékből meghatározó jelentőségű mind belföldi, mind nemzetközi piacokon. Szövetkezeteik és szövetsé­geik zömmel tagjaik mező­­gazdasági és élelmiszeripari termékeit értékesítik. Mi nemcsak versenytársként léphetünk fel termékeinkkel, felkínálhatunk több olyan terményt, áruféleséget is, amely az áruválasztékukat bő­víti. számunkra pedig több­letexportot jelent. Agrár-külkereskedelmi gyakorlatunk eddig nem szá­molt kellőképpen a nyugati országokban működő szövet­kezetek és szövetségeik gaz­dasági súlyúval és jelentősé­gével. Nem aknáztuk ki a gyakran kézenfekvő lehető­ségeket sem. Mezőgazdasá­gunknak és élelmiszeripa­runknak alig van külkereske­delmi kapcsolata nyugati szövetkezeti szervezetekkel. Magyar mezőgazdasági szö­vetkezetek és nyugati szövet­kezetek között közvetlen kap­csolat eddig nem épült ki. — Milyen lehetőségek kí­nálkoznak a külgazdasági kapcsolatok bővítésére? — A nyugati országok szö­vetkezeteivel, továbbá a kis- és középvállalatokkal kiala­kítandó kapcsolatok az eddi­giektől több szempontból el­térő megközelítést és szerve­ző munkát igényelnek. (Az eddig létrejött kisszámú gaz­dasági együttműködés ugyan­is esetleges és általában a személyes kapcsolatokhoz kötődik.) Lehetővé kell ten­ni például, hogy a nyugati szövetkezeti szervek, vala­mint a kis- és középvállala­tok szervezett formában megismerjék a magyar me­zőgazdasági szövetkezetek exportteljesítő képességét, együttműködési lehetőségeit. A különböző gazdasági együttműködési formák és ezek keretében előállított termékek bemutatását és ismertetését az ún. referen­ciaüzemekre kell építeni. A gazdasági kapcsolatok bővítését a tradicionális ke­reskedelmi kapcsolatok mel­lett főként a közös termelési és értékesítési célt kitűző nemzetközi vállalkozások, valamint a szerződéses ter­melés és az „exportbérmun­ka” irányában kellene kiter­jeszteni. B. P. * Szomszédolás és segítség. Abádszalókra szlovák kombájnosok érkeztek, hogy segítsék az aratást. Üt kombájnjuk és kilenc billenő-platós teherautójuk segítségét később majd az abá.dszalóki Lenin Tsz kombájnosai viszonozzák Sajógömörben. Képünkön: a szlovák gé­pek a búzában Tanácsadó szolgálat vállalatoknál A Magyar Kereskedelmi Kamara vállalati tanácsadó testületé segítséget nyújt a hazai vállalatoknak, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek­nek kihasználatlan kapacitá­saik hasznosításához. Népgazdasági és vállalati érdek egyaránt, hogy a meg­levő kapacitásokat, a műkö­dőképes termelőberendezése­ket megfelelően hasznosítsák. A takarékos és jövedelmező gazdálkodás ’ megkívánja, hogy a termelő üzemekben növeljék az átlagos műszak­számot. Ez azonban csak ak­kor kívánatos, ha a szerve­zettebb munka eredménye­ként a piacképes, eladható termékek gyártását növelik. Az elmúlt években a lassúbb gazdasági növekedés követ­keztében a beruházási javak iránt a belföldi igények csök­kentek, vagy csak kis mér­tékben bővültek. Többek kö­zött ez is hozzájárult ahhoz, hogy egyes területeken bő­vültek a ki nem használt ka­pacitások. Ezt felismerve szervezi meg a Magyar Kereskedelmi Kamara tanácsadó szolgála­tát. A tanácsadó testület fel­térképezi, hogy a tagvállala­tok milyen jellegű és volu­menű. azonnal igénybe vehe­tő szabad kapacitással ren­delkeznek. A vállalati infor­mációkból olyan listát készí­tenek, melynek segítségével könnyebben egymásra talál­hat a termelő és külkereske­dő. Ezt az együttműködést tanácsaival és tapasztalatai­val is igyekszik elősegíteni a kamara. Magyar Nemzeti Bank

Next

/
Oldalképek
Tartalom