Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-03 / 154. szám
xxxiii. évi. 154. szá», 1982. július 3., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Csak a sárga irigység? Általános tapasztalat, hogy a sok-sok apró, kis értékű újítással sosincs baj. Ezeket, kiötlőikkel együtt, mindenütt szívesen fogadják, hiszen — amellett, hogy hasznot hajtanak — javítják a statisztikát. Kimutatható lesz, hogy a bázishoz képest emelkedett az újítások darabszáma, egyre többen részesültek a díjazásra jutó pénzből is, ami minden szórnál ékesebben igazolja, hogy terebélyesedik a mozgalom. Ráadásul pár száz forintokért senkit sem támad meg a sárga irigység, ami akár .tetszik, akár nem — mindig kerékkötője a gyors elbírálásnak. Vajon szellemi kincseink pazarlására elégséges magyarázait-e a szakmai féltékenység, és más emberi gyarlóságok? Hiszen az elfogadott és bejegyzett találmányok népességhez viszonyított arányát tekintve csak Jugoszláviát előzzük meg a kontinensen. Az újítómozgalom megtol panásáról pedig három-négy éve beszélünk anélkül, hogy komoly változás jelei mutatkoznának. Alighanem mélyebben kell keresni a bajok gyökerét. Az egyszemélyi felelős vezetőik nem érdekeitek abban, hogy bármiféle kockázatot vállaljanak az újdonságok bevezetésekor. Az iparjogvédelem szakemberei azon munkálkodnak, hogy a gyakorta mondvacsinált feladattervek létjogosultságát legalább kifelé igazolhassák. Noha tudják, hogy az alkotás belső kényszerét lehet ugyan serkenteni, de programpontokkal irányítani sohasem. — Mégis így kell tenniük, mert tőiülk ezt kérik számon minden fórumon. Az újítók, feltalálók pedig nem ritkán olyan eszmei díjakat kapnak, hogy egyszer és mindenkorra elmegy a kedvük saját ötleteik megvalósításától. És mindezzel párosul valamiféle kölcsönös bizalmatlanság, aminek riasztó bizonyítéka, hogy a hasznosított újítások 1 azaz egy százalékát veszik át egymástól a vállalatok! Mégis, a felsoroltak ellenére, évente mintegy nyolcmilliárd forint hasznot hajtanak az országnak az újítások, találmányok. Számuk sem csekély, csak éppen belegondolni is nehéz, menynyi kincset érő ötlet, elképzelés hamvába holt, mielőtt kiderült volna, hogy mekkora értéket hordoz. Ha önmagunkhoz viszonyítunk, és a statisztikákat böngésszük, nem is olyan vészes a helyzet. Am amint kitekintünk a világiba — akár Keletre, akár Nyugatra — azt kell tapasztalnunk, hogy .nehezen álljuk az öszszehasonlítást. Pedig a végeredményt, különösen néhány világhódító útra induló magyar szabadalmat tekintve, okkal lehetünk büszkék alkotó tehetségű honfitársainkra. _ Mostanában kedvező változás jelei mutatkoznak. Mindenekelőtt a szabályozásban, ami lehetővé teszi, hogy szabadabb, ezáltal gazdagabb díjforrással gazdálkodjanak a vállalatok. Rendelet született a díjak adómentességi határának fölemelésére. A közreműködők anyagi érdekeltségének megteremtésével pedig csökkenhet a „buliba” kényszerűségből bevettek száma. Mindez azonban eseti kezelés. Szemléletbeli fordulatra van szükség, amit elsősorban az érdekeltség rugói mozgatnak. G. L. F. Visszatért a szovjet—francia űrhármas Fogadás Bajkonurban — Kitüntették a résztvevőket Tegnap délután moszkvai idő szerint 18 óra után Árkai! k térségében Földet ért a Szojuz T—6 űrhajó leszállóegysége. A szovjet—francia közös űrrepülés három résztvevője, Vlagyimir Dzsamifoekov, Alekszandr Ivancsenkov és az első francia űrhajós, Jean-Loup Chrétien épségben egészségesen tértek viszsza a Földre. Az űrhajósok a helyszíni orvosi vizsgálat után AhkaHi ba mentek, onnan pedig Baj'konurba folytatták útjukat. Rövid bajkonuri pihenő, az ellenőrző vizsgálatok és az első beszámolók után rövidesen visszatérnek Csillagvárosba. A Szalljut—7 űrállomáson az állandó személyzet, Berezovoj és Lebegyev. folytatja a munkát, amelyet még május közepén kezdték el. A szovjet—francia űrexpedíció tagjai még csütörtökön átvitték a Földre visszahozandó anyagot a .tudományos kísérletek eredményét tartalmazó magnetofon- és videokazettákat, a fényképfelvételeket, a biológiai kísérletek anyagát tartalmazó tartályokat — együttvéve mintegy 16 kilogrammos csomagot — az űrhajóba. A földi irányítóközpont moszkvai idő szerint röviddél 15 óra után jelentette, hogy a két objektum Szibéria térsége felett elvált egymástól és a Szojuz T—6 megkezdte a leszálláshoz szükségesi manővereket. Közben Arkalik térségében elfoglalta helyét a kutató-mentő szolgálat: helikopterei, terepjárói a megadott körzetibe érkeztek. A helyszínre érkeztek a szovjet—francia program, vezetői közül többen és több francia újságíró is a szolgálat helikopterein várta a leszállást. A iballisztikusok által kiszámított időpontban működésbe lépett az űrhajó fékezőihajtóiműve, majd a viszszatérő egység levált a műszáki egységről. A Föld légkörébe lépve egy ideig megszakadt az összeköttetés a (Folytatás a 2. oldalon.) Plusz WO hektár Megműveltek minden elhagyott tanyahelyet Jól gazdálkodnak a termőfölddel Kengyelen A- megye gazdaságai közül az elsők között fejezték be a kengyeli Dózsa Termelőszövetkezetben a legkorábbi gabona, a nyár eleji aszály miatt a szokottnál is hamarabb „.kasza” alá érett őszi árpa aratását. Nem kellett négy nap ahhoz, hogy a 307 hektárról fedél alá kerüljön a téesz takarmánygabonája, és az aratócséplőgépek is jól vizsgáztak a kampány első fordulójában. A betakarításban részt vevők most már a búza aratásához készülődnek, több mint 1700 hektáron érik a kengyeli határban a kenyérnekvaló. A kétféle őszi kalászost az idei nyáron 250 hektárral nagyobb területről arathatják a téeszbeliek, minit tavaly. A gabonatermesztés üzemi érdekeket és népgazdasági célokat egyaránt szolgáló növelését a termelésszerkezet ésszerűsítésén kívül nagyban elősegítette a Dózsa téeszben, hogy az utóbbi években eredményesen munkálkodtak a termőföld racionálisabb hasznosításán. öt esztendővel ezelőtt az 1982. évinél csaknem 100 hektárral kevesebb közösen művelt nagyüzemi területet tartottak nyilván a szövetkezet statisztikusai. Más volt a termőhelyek .tagoltsága is. Az utakkal, fasorokkal sűrűn szabdalt táblákban nehezebb volt a korszerű nagyüzemi növénytermesztési technológiák elterjesztése, elhagyott tanyákat, dudvával benőtt tanyahelyeket kellett kerülgetni az évről évre drágább energiát faló nagy teljesítményű gépekkel. Saját anyagi forrásaival jól gazdálkodva., a szövetkezet csaknem egymillió forintot „szorított” ki a korszerű nagyüzemi termesztéstechnológiának megfelelőbb határkép kialakítására. Az átlagos .tábliaméretek már meghaladják a gazdaságban a 200 hektárt, és a földrendezés során, mintegy 20 kilométernyi, feleslegessé vált, üzemi út, árok és fasor felszámolásával jelentősen növelni tudták a termőterületet is. A Rába Steigereknek, John Deereknek sem kell már hat-nyolcszáz négyszögöles gyomfészkeket kerülgetniük, mert az utóbbi öt évben valamenynyi olyan tanyahelyet megvásárolt és megművelt a téesz, amelyeknek egykori gazdái kiöregedtek, meghaltak vagy elköltöztek. Százhúsz tanyahely felszámolására, az elhagyott portákon maradt épületromok eltakarítására egyenként 10—15 ezer forintot költött a szövetkezet. A nagyüzemi táblaméretek kialakításához felhasznált pénzzel együtt mintegy hárommillió forintot kitevő beruházással tudták tehát 100 hektárral növelni a termőterületet a gazdaságban. Hogy megérte-e? A választ ■már az is egyértelművé teszi, hogy évről évre nagyobb gabonaterületen forgolódhatnak a kombájnok, de különben is egyszerű a számítás : a termelőszövetkezet hektáronkénti ötezer forintos átlagos nyereségét figyelembe véve három-négy év alatt megtérül a befektetés. Különösen, ha úgy hasznosítják a megnövekedett területet, ahogyan azt az idén is teszik. Alighogy levonultak ugyanis az árpaföldekről a kombájnok, a szalmalehúzók, máris nyomukba szegődtek a tárcsák, majd a vetőgépek. Száz hektáron, másodvetésként, silókukorica kerül a földbe a gabona után, ami várhatóan mintegy 1500 tonna értékes tömegtakarmány betakarításával, a tervezettnél több szemeskukorica értékesítését teszi lehetővé a kengyeli Dózsa Tsz-ben. A kombájnok után mindjárt megindultak a talajművelő gépek a kengyeli téesz árpatábláiban: száz hektáron silókukoricát termel másodvetésként a takarmány helyén a közös gazdaság. A TARTALOMBÓL: fl világjáró orosztanarno Vadvirágok Tanév után—új feladatok előtt Nyár a Zöldértnél Jó kínálat zöldségből és gyümölcsből Megkétszereződött a közvetlen felvásárlás Cseresznye, meggy exportra - Hajnali áruszállítás Lehet éjjel vagy nappal, lehet hétköznap vagy pihenőnap, a Zöldért Vállalat teherautói úton vannak. Hozzák, viszik a friss zöldséget és gyümölcsöt. Két-három hetet késett az idén a természet, ezért néhány zöldségféle — sárgarépa, gyökér — a piacokon és az üzletekben később jelent meg a szokásosnál. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nincs áru. Jó a kínálat karfiolból, káposztából, uborkából, új burgonyából. Van elegendő paradicsom, zöldpaprika. 'Igaz, paprikát a legtöbb helyen még mindig csak darabra árulnak, és az árán is meglátszik az időjárás szeszélyessége.) Gyümölcsök közül most a cseresznye és a meggy a legkelendőbb, de van is bőven mindkét gyümölcsből. A napokban harminc vagon cseresznye és tizennyolc vagon meggy- hagyta el a vállalat raktárait. A gyümölcsszállítmányok főként tőkés exportra mentek. Meggyből a későbbiekben még mintegy harminc vagonnal szállítanak külföldre. A zöldborsóval az idén is baj volt. Megtermett ugyan a szerződések alapján lekötött mennyiség, de az időjárás miatt leégett a növény szára. Így csak három vagonnal tudtak átvenni belőle. Ebből a menynyiségből harminc mázsát exportáltak. Zöldbabból tizeikét vagonra szerződtek, ebből eddig hárommal érkezett meg. Még ezután jön a dinnye és az őszibarack idénye. Mindkettőből jó ellátást ígérnek. (Az őszibarack többségét a társmegyei partnerek szállítják.) A Zöldért közvetlen felvásárlása — termelőszövetkezetektől, magántarmAlőkfíől — a tavalyihoz képest megduplázódott. Az idén az év első öt hónapjában 61 vagonnyi áru került a fogyasztókhoz. A vállalat forgalma a felvásárlásban június elejéig 1005 tonna, az értékesítés pedig 7804 tonna. A megyében a lakossági értékesítés meghaladja az 1800 tonnát. Nőtt kiskereskedelmi forgalmuk is: eddig 52 millió forint. (A jobb, rugalmasabb kiskereskedelmi munka kialakításéra létrehoztak egy külön osztályt. Az üzletkötők szabadkezet kaptak az áru beszerzésére. A feladatuk: biztosítani azt, hogy a vállalat 52 saját boltjában és partnerüzleteiben mindig legyen választék jó minőségű zöldségből, gyümölcsből.) Bevezették Szolnokon és a kirendeltségeken is — Jászberény, Csépa, Abádszalók — a hajnali áruszállítást. Ez azért jó, mert mire a boltok nyitnak, már ott van a friss áru. A vállalat felvásárlási és értékesítési munkáját segíti az is, hogy állandó kapcsolatban állnak az idén megalakult Bosnyák téri gazdasági társasággal, amely a felesleges árut átveszi, az éppen hiányzót pedig adja. — sze —
