Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-20 / 168. szám

1982. JÚLIUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 • A Jövő Asztalosipari Szövetkezet jászjákóhalmi telepén évi 30 millió forintos termelési értékben gyártanak bútorokat NSZK megrendelésre. Szolnokon is Út- és közműfejlesztési hozzájárulás Az építési és városfejlesz­tési, valamint a pénzügymi­niszter 8 1970., valamint az azt módosító 9 1977. számú együttes rendelete alapján a tanácsi költséggel megvalósí­tott közművesítés, út- és jár­daépítés költségeit, vagy an-, nak egy részét a közvetlenül érintett építési telkek tulaj-Az út- és közműfejlesztési hozzájárulás szempontjából lakóteleknek számít az állam­­dó tartózkodásra szolgáló la­kóépülettel ; üdülőteleknek az idényjellegű tartózkodás­ra szolgáló üdülőépülettel (hétvégi házzal, nyaralóval) már beépített, vagy azzal az építésügyi szabályok szerint beépíthető minden bel- és külterületi földrészlet minő­sül. A rendelet szerint, akinek a telkét 1970. január 1-ét követően állami beru­házásban létesített villany-, víz-, gázvezeték, szennyvíz­­csatorna, közút és járda köz­vetlenül érinti, köteles kifi­zetni az egyszeri út- és köz­műfejlesztési hozzájárulást, és ez a kötelezettség nem függ attól, hogy a tulajdonos bekapcsolja-e a közműbe a telkét vagy sem. A hozzájá­rulás összege ugyanis nem tartalmazza a közműbekötési költségeket, azt a telekköny­vi tulajdonosnak vagy annak kell megfizetnie, aki az épí­tési telek jogerős hagyaték­­átadó végzés, bírósági vagy államigazgatási határozat, Mint azt a szolnoki Városi Tanács V. B. műszaki osz­tályán megtudtuk, Szolno­kon a hozzájárulási költsé­gek a következők: lakótelkek­nél villanyvezeték után 2300, vízvezeték után 5300, szilárd burko'atú járda után 2300. pormentes közútnál 4500, szennyvízcsatornánál 8000, gázvezetéknél 3000 forint. Az üdülőtelkeknél a villanyve­zeték és a vízvezeték után a teljes létesítési költséget, a szilárd burkolatú járda után az építési költség 60 százalé­kát, pormentes közút után 4500, szennyvízcsatorna után 9000, gázvezeték létesítése után pedig'3000 forintot kell fizetni. Ezt az összeget az 1977. január 1. után létesí­tett, használatba vett új utak, járdák és közművezeté­kek után alkalmazzák. Te­hát visszamenőleg 5 évre kelll kifizetni ezeket az ösz­­szegeket, korábban ugyanis a városi tanács elmuasztotta kivetni a hozzájárulást, ez azonban jogszabályba fog­lalt kötelesség, ezért ettől Szolnokon sem tekinthetnek donosaira kell áthárítani. Ez a rendelkezés a lakosság tu­lajdonában lévő beépített lakó- és üdülőtelkekre vo­natkozik. Az út- és közmű­építéssel ugyanis lényegesen emelkedik egy telek, egy la­kóház értéke, ugyanakkor a hozzájárulás csak egy kis tö­redéke a költségnek, amibe e munkák kerülnek. vagy egyéb érvényes jogcí­men megszerezte. Ha a telek közös tulajdonban van, ak­kor a tulajdonosok a tulaj­donosi hányaduk arányában kötelesek fizetni a hozzájá­rulást. A rendelet szerint nem kell út- és közműfejlesztési hozzájárulást fizetni: az olyan létesítmény után, ame­lyet az érintett építési telkek tulajdonosai maguk, vagy — esetleg más érdekeltekkel közösen — társulás (társulat) útján létesítettek; a meglévő létesítmény korszerűsítése (felújítása, bővítése, cseréje) esetén; a vízvezeték, a szennyvízcsatorna után, ha az építési telel: vízellátása, szennyvízkezelése rendelte­tésszerű használatra alkal­mas, hatóságilag engedélye­zett közműpótló berendezés (fúrott kút, vízkivételi mű, házi szennyvíztisztító és de- 16) útján biztosított; a ve­gyes (részben állami, rész­ben nem állami) tulajdonban lévő olyan építési telek után. amely 30 százalékot megha­ladó mértékben állami tu­lajdon. el. A jogszabály csak öt évre visszamenőleg teszi lehetővé a fizetésre való kötelezést, így ezzel él a városi tanács. Egyébként az út- és közmű­­fejlesztési hozzájárulás mint­egy 600 telket érint a’megye­­székhelyen. A beépített lakótelkeknél a hozzájárulás összege attól függ, hogy a telken milyen lakóépület áll: ha legfeljebb 3 lakásos épület van rajta, ami nem minősül társasház­nak, akkor telkenként, ha társasháznak minősül az épület, akkor lakásonként »állapítják meg a hozzájáru­lás mértékét. Ha a telek nincs beépítve, akkor a hoz­zájárulás összege attól függ, hogy azon a területen hány lakásos ház építhető. Ha leg­feljebb kétlakásos ház épít­hető. akkor telkenként, ha ennél több lakásos épület, akkor lakásonként állapítják meg a befizetendő összeget. A hozzájárulás kivethető ösz­­szege valamennyi létesítmény után (a megvalósulás időpont­jától függetlenül) együttesen lakótelkenként! megállapí­tásnál legfeljebb 11 500, tár­sasháznak minősülő lakóépü­lettel beépített teleknél la­kásonként (öröklakáson­ként) legfeljebb 7500 forint. Az olyan vegyes tulajdonban lévő építési teleknél, illetve társasházi lakásnál (örökla­kásnál), .amely 50 százalék­ban, vagy annál nagyobb mértékben nem állami tulaj­donban van, a hozzájárulást 50 százalékkal csökkentett mértékben kell kivetni. Csökken a hozzájárulás ösz­­szege akkor is, ha az út­vagy járdaépítéshez az építé­si telekből vettek igénybe úgy, hogy a tulajdonost nem kártalanították. Be kell szá­mítani a hozzájárulás össze­gébe az építésitelek-tulajdo­­nosok által szervezetten vég­zett, igazolt és kimutatott társadalmi munka értékét. A hozzájárulás összegét akkor vetik ki. ha a létesít­mény megépült és abba az érintett telek bekapcsolható, illetve a közút és a<- járda használható. Részletfizetés kérhető Az út- és közműfejlesztési hozzájárulást a kivetést kö­vető 6 hónapon belül kell a városi tanács adóbeszedési számlájára befizetni. Ha ezt a tulajdonos nem tudja meg­tenni, akkor kérheti a városi tanács vb pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályától a részletfizetést. Ám ha valaki a részletfizetést elmulasztja, akkor a kedvezmény meg­szűnik és a még fennálló hátralékot egy összegben kell megfizetnie. A városi tanács vb pénzügyi, terv- és munka­ügyi osztálya különös mél­tánylást érdemlő (alacsony jövedelem, nyugdíj, nagy család) esetben, vagy ha az építési telken lévő lakóépü­letben bérlő lakik, a tulajdo­nos kérésére — részletfizeté­si kötelezettség nélkül — meghatározott időre haladé­kot adhat (kamatmentesen) a hozzájárulás összegének megfizetésére. Ha a telek tulajdonosa a hozzájárulás összegének ki­fizetése előtt az építési tel­ket elidegenítette, a hátra­lékot egy összegben kell megfizetnie: ha meghalt, a hátralékot az örökösnek egy összegben kell kifizetnie. Az örököst is megilleti a részletfizetési kedvezmény, ha annak feltételei nála is megvannak. A városi tanács vb műsza­ki osztálya a közeli napok­ban küldi ki a* határozatokat az érintetteknek az út- és közműfeilesztési hozzájáru­lás fizetéséről. V. V. Mit mond a rendelet Öt évre visszamenőleg IKeddHegyxetSan Árnyékos oldalon Megszűnt a Finom­kerámiaipari Müvek Az építőanyagipar szerve­zeti, irányítási és érdekeltsé­gi rendszerének tavaly meg­kezdett korszerűsítése július­ban újabb változással folyta­tódott. Az Építésügyi és* Vá­rosfejlesztési Minisztérium az érdekelt állami, párt- és tár­sadalmi szervezetekkel egyet­értésben július 1-ével meg­szüntette a Finomkerámia­ipari Műveket, s ezzel egy­­időben a műveknek mind a hat gyára — az Alföldi, a Budapesti, a Zsolnay és a Kőbányai Porcelángyár, va­lamint a Romhányi Építési Kerámiagyár és a Gránit Csiszolókorong- és Kőedény­gyár — önálló vállalattá ala­kult. Önállóságuk feltételeit csaknem két évtizedes mun­kával, a korszerű hazai fi­­nomkerámiaipar létrehozásá­val maga a nagyvállalat, a FIM teremtette meg. Terme­lésüket szakosította, korsze­rűsítette, s a hazai igények kielégítésén túl elismerésre méltó sikereket ért el az ex­portpiacokon is. A herendi és hollóházi gyár a múlt év ja­nuárjában vált ki a nagyvál­lalatból. Az elektronikai al­katrész- és részegységgyártás ' fejlesztéséről szóló kormány­­határozat azonban indokolttá tette, hogy a Kőbányai Por­celángyár, ugyancsak kivál­jon a nagyvállalatiból és az Ipari Minisztérium felügye­lete alá kerüljön. A kapcsolatok nem szakad­nak meg az új vállalatok kö­zött: elhatározták, hogy né­hány iparági szintű feladat ellátására közös vállalatot hoznak létre. Egyebek között ez a közös vállalat gondosko­dik majd a fontosabb import alapanyagok és alkatrészek beszerzéséről, a közös számí­tógéppark üzemeltetéséről és a KGST-országokkal kialakí­tott műszaki-tudományos kapcsolatok ápolásáról, fej­lesztéséről is. Kint ezer ágra tüzelt a nap, de bent a tanács­kozóteremben, ahol ala­kuló ülésre gyűltek ösz­­sze a megyéből a szelle­mi fogyatékos gyerekek szülei, a döbbenet bor­zongást váltott ki so­kunkból, amint hallgat­tuk az asszonyok el-el­­csukló hangját. Néhány férfi is ült odabent, de túlnyomó részt anyák képviselték a súlyos gondokkal vias­kodó családokat, szomo­rú statisztikai jelkép­ként, hiszen szavaikból az is világossá vált, hogy legtöbbjüket elhagyta ba­jában a családfő, nem vállalta a sorsközössé­get, az élet árnyékos ol­dalát egy szerencsétlen gyermek mellett. Hallottunk alkoholista apáról, aki négy gyer­meke .tartásdíja fejében — akik közül három egészséges—, lemondott a házáról, de nem költö­zött ki onnan, örökké zaklatja, üldözi azt az egyet, a fogyatékost, el­viselhetetlenné teszi a gyerekeit lelkiismerete­sen nevelő, terhektől ros­­kadó vállú anya életet. Apósról, aki fogyatékos unokájától visszaperelte az apai jussot. elhalt fia házát, ami pedig anyagi fedezete lehetett volna egy életen át az eltar­tás, a gondviselés költ­ségeinek. — Lehet-e egyáltalán harmonikus a családi élet ott, ahol egészsé­ges és fogyatékos gyer­mek is van? — kérdez­te egy kétségbeesett asszony, akinek az ide­geit megviselte már a nehéz helyzet, és rá­adásul a falujában szin­te ujjal mutogatnak rá is, a gyerekére is, hogy mindketten a „bolbn­­dok házában” voltak. — Ki védi meg az előítéletektől a gyerme­ket, a családot? Az egyedi gondok mel­lett felsorakoztak a kö­zösek is: nincs utazási kedvezmény az intézet­ben elhelyezett gyerekek haza- és visszautaztatá­­sára; megoldatlan a nyá­ri szünet csaknem há­rom hónapjában a dol­gozó szülőik fogyatékos gyerekeinek felügyelete; mi lesz az intézetből „kinőtt”, felnőtt gyere­kekkel, kevés a „védő munkahely” pedig nem elég az utógondozás munka kell, ahol em­berként befogadják őket. Felügyelet mellett igen sokan el tudnának .látni kevésbé bonyolult mű­veleteket, egyszerű fi­zikai munkáit. A Hallássérültek Or­szágos Szövetségén be­lül tavaly létrejött Ér­telmi Fogyatékosok Szü­lői Közösségének a most megalakult Szolnok me­gyei érdeklvédelmi szek­ciója fő céljául tűzte ki, hogy a társadalom se­gítségével felkutassa azokat a családokat is, amelyekben él szellemi fogyatékos, de akik még nem tudnak a szekció létrejöttéről. Valameny­­nyiüket közös gondjaik­ban épp úgy, mint egyé­ni problémáik megoldá­sában segíteni kívánja, jogi és pszichológiai, or­vosi, társadalombiztosí­tási téren egyaránt. Természetesen a szak­emberekből' álló vezető­ség — tagjai maguk is szellemi fogyatékos gyer­mekek szülei, tehát kö­zeliről ismerik gondjai­kat — segítséget vár a társadalomtól és a szü­lőktől egyaránt a fel­kutatásban és a szemlé­­letváltoztatásában ahhoz, hogy munkáját eredmé­nyesen végezhesse. R. E. A kép beszél Es ha leesik? Szerencsére Paid egészsé­ges. Annyira, amennyije a sok műtéttel az orvosok vissza tudták adni egészsé­gét. Dolgoziiik, s időnként még arra is futja az erejé­ből, hogy másoknak a laká­suk karbantartásánál segít­sen, eredeti foglalkozása ugyanis festő. Rokonszenves fiatalember. mondják, jó szakmunkás volt. S akkor jött a baleset — ma már fé­lelmetes egyszerűséggel me­séld el zuhanása történetét. Miért emlegetem ezt a jó néhány évvel ezelőtti esetet, amikor Pali fiatal kollégája viszont, ugyanakkor halálát lelite egy iszonyatos esés után? Ügy tűnhet, az ilyesféle történeteknek a - felidézése s az állandó figyelmeztetés sem elég .időnként a baleset­­védelmi előírások betartásá­hoz. Az eset éppen e képről jutott eszembe. Ha megcsú­szik az acélszerkezet szere­lőjének a Jába, ha megbillen a gerenda, semmi másba nem kapaszkodhat — nyil­vánvaló .— csak a szerelő­­kulcsába. A felvétel a jász­berényi Vegyesipari Szolgál­tató Vállalat beruházásánál készült, Jóllehet, a képen látható férfi következő moz­dulata az, hogy elveszti az egyensúlyát, valószínűleg akkor sem történik tragédia, hiszen az épület nem túlsá­gosan magas. A balesetvé­delmi szabályok betartása, ilyenkor a biztosító kötél használata, éppen azért fontos, hogy még kisebb kéz­­vagv lábtöréssel se kelljen megúszni dolgokat. Baleseti oktatás helyett réhány tanulságos számadat a közelmúlt ilyen jellegű megyei eseményeiről: az SZMT munkavédelmi szak­embereinek felmérése sze­rint az év első negyedében a balesetek száma majd 5 százalékkal növekdett, A helyi ipari vállalatoknál azon­ban több mint 35 százalék­kal. emelkedett, a vegyipar­ban 18 százalékkal. S még egy adalék: a balesetek 20 százaléka valamilyen esés, 15 zuhanó tárgy, 12 százalé­ka szúrás, vágás következ­ménye. A vállalatoknál le­zajlott vizsgálatok azt mu­tatják, hogy a termeléssel összefüggő balesetek emel­kedésének oka az ellenőrzé­sek sorozatos elmulasztása, a technológiai fegyelem la­zulása. Meglehetősen érthe­tetlen az, amikor a terme­lés közvetlen irányítói elné­zik, hogy a hozzájuk beosz­tott dolgozók nem tartják be a munka védelmi előírá­sokat Arról nem is beszél­ve, hogy a szabálysértőkkel szemben igen ritkán alkal­maznak felel őssógrevonáat Vállaliatj berkekben gyak­ran elhangzik az ironizáló szólás-mondás: „Akkor van baj, ha baj van”. Nyelvtani sutasága ellenére érdekes ez a szólam, hiszen nem cse­kély tehetetlenséget, bele­nyugvást és ugyanakkor a várható eseményekről való félelmet takarja. A baleset­védelem, a dolgozók védel­me azonban nem csupán az ezzel hivataliból megbízottak feladata, hanem vezetőiké, beosztottaké egyaránt. Min­denkié. H. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom