Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-17 / 166. szám
Nemzetközi körkép 1982. JÚLIUS 17. Anglia — Falkland után Meddig tart j „Kereszteshadjárat a békéért” Sasamori asszony könyörgése a győzelmi mámor? Diadalmas tekintet: Thatcher kormányfő Nőtt hadügyminiszter (balra) győzelmi jelentését hallgatja a georgiai partraszállás után „Ha hazatérnek a Port Stanley-i győztesek, nem lesznek vonatok, hogy hazavigyék őket, s a sebesültek nem remélhetnek túl gondos ápolást a kórházi sztrájk miatt” — írta nemrég az Economist. A londoni hetilap jóslata egybevágott azzal a figyelmeztetéssel, hogy Nagy- Britanniában — noha a délatlanti háború alaposan átrajzolta a belpolitikai összképet — számos probléma Falkland után is megmaradt. Nemzeti egyetértés? Igaz, Argentína térdre kényszerítése alapvetően megerősítette a konzervatív kormányt. A közvéleménykutatás, amely Thatcher aszszonyt még néhány hónapja az elmúlt évtizedek egyik legnépszerűtlenebb kormányfőjének mutatta, a konfliktus, lázában gyökeresen más eredményt jelzett. A britek döntő többsége támogatta a miniszterelnök lépéseit, a katonai intézkedéseket, s most is helyesli a távoli szigetek jövőjéről alkotott hivatalos döntést. (A sajtóból — „Falkland-erőd” néven — ismert elméiét szerint ott akár nagyobb csapat- és hadiflottaegység állomásozhat ásával is biztosítani kell a brit fennhatóságot) A Thatcherkabinetnek a jelek szerint nem kell komolyan tartania a sziget elégtelen védelme miatti esetleges kivizsgálástól sem. A válságban a kormánypolitika iránt tanúsított bizalom persze nem jelent általános konzervatív erősödést, de a hirtelen létrejött nemzeti egyetértés és lelkesedés hullámán a toryk ma még biztos választási győzelmet remélhetnének. Az április elejéig nagyjából fej-fej mellett álló három párt — a konzervatívok, a munkáspárt, illetve a liberálisokkal szövetségben levő szociáldemokraták — egyensúlya megbomlott, s a toryk támogatóinak száma ötven százalék fölé ugrott. A falklandi siker azonban múlandó. A győzelmi mámor után már visszatértek a hétköznapok gondjai. A figyelem ismét a gazdasági problémákra, valamint a szakszervezetek harcára összpontosul. Mindez pedig sok jóval nem kecsegtet. Az inflációt tíz százalék alá szorították ugyan, ám a munkanélküliek száma változatlanul három millió felett jár. s különösen magas a fiatalok között. A gazdaság gondjai Nincs biztos jele. hogy a merev monetarista politika meghozta volna a remélt gazdasági fellendülést. Igaz. egyes konzervatív szakértők ezt a kormány esetenkénti „engedékenységével” magyarázzák, vagyis azzal, hogy nem nyirbálták meg eléggé a szociális kiadásokat, s hogy még mindig túlzott az állami szektor szerepe. továbbá igyekeznek a felelősséget a szakszervezetek nyakába varrni. Thatcher asszonynak nehezebb lesz. megnyernie a békét. mint a háborút — összegezte a helyzetet a napokban a Times. Á legutóbbi fejlemények valóban alátámasztják : mólóban a győzelmi hangulat. Az. átmenetileg mindent háttérbe szorító falklandi kérdéskor most maga szorult hátrább. A kórházi alkalmazottak sztrájkja után leállt a vasút és a londoni, metró. A forgalom megbénításának oka az. volt. hogy az igazgatóság mindössze az inflációs ráta felét hajlandó béremeléssel ellensúlyozni, ráadásul létszámcsökkentést és munkaidő-módosítást tervez. Közvetlen kenyértörésre — épp a nyomasztó munkanélküliség miatt — végtére nem került sor. A munkabeszüntetést felfüggesztették, a vitás kérdéseket döntőbíróság elé viszik, de a helyzet megoldatlanságát jelzi a mozdonyvezetők önálló szakszervezetének újabb sztrájkja. Állandó a sztrájk,-fenyegetés némely bányász-szakszervezetek köréből, és fennáll az. a veszély — figyelmeztetnek rá politikai megfigyelők —, hogy a konzervatív kormány a szaporodó munkaügyi öszsz.eesapásokat a szakszervezetekkel rég tervezett leszámolásra. a sztrájkokat megszorító. büntető rendelkezések érvényesítésére akarja felhasználni. Eltűnhet a rokonszenv Bonyolult helyzetbe került tehát Thatcher asszony. Argentína fenntartja igényéi a Falklandokra, a kérdés így nem kerülhet végleg a süllyesztőbe. A dél-atlanti fejlemények megtorpedózták a Gibraltárról tervezett spanyol—brit tárgyalást. „Tatarozniok” kellene a kapcsolatokat a latin-amerikai országokkal. Hazai porondon pedig tudnia kell, hogy őt segítik ugyan a munkáspárt belharcai, de a nemzeti egység csak átmeneti, a sztrájkok. a gazdasági gondok hamar eltüntethetik a toryk iránt megnövekedett rokónszenvet. A következő parlamenti választást csak 1984- re tervezik, s a kormányfő mostani, megjavult pozíciója ellenére kérdéses, kitart-e addig Falkland hatása. Szegő Gábor Kihalt pályaudvarok, üres vágányok... — a londoni Waterloo pályaudvar a vasúti sztrájk idején Apró, sebhelyes arcú aszszony, tört angolsággal, halk, akadozó hangon beszél az amerikai szenátus 1114. számú üléstermében, de minden szavát világosan ki lehet venni': „Túlélésem csodájának-van értelme. A halottak szellemei azt mondják nekem, el kell mesélnem mi történt”. Shigeko Sasamori. 50 éves, arról beszél, mi történt 1945. augusztus 6-án szülővárosában, Hirosimában. Borzalmas villanás, fekete eső, tűzvész. Emlékszik: „Mindenhol sebesültek kiáltoztak, de senki nem tudott segíteni nekik, mert minden égett”. Sasamori asszony égési sebekkel borított kezével átfogja a mikrofont és ahhoz az emberhez könyörög, aki vele szemben ül a pódiumon: „Kennedy szenátor, tudom, hogy önnek van hatalma. Mindent meg kell tennie, hogy soha többé ne dobjanak le atombombát. Segíteni akarok Önnek ebben". Az utolsó Kennedy testvér szívébe és hatalmába vetett bizalom — pár hónappal ezelőtt ki hitte volna ezt? Edward Kennedy,' massachusettsi szenátor, bár még csak 50 éves, bukott, zátonyra futott politikusnak számított. Túlságosan hosszú és időben nem is olyan távoli botrányainak, zavaros ügyeinek a listája, kezdve a még ma sem teljesen felderített éjszakai autóbalesettől, amikor a Chappaquiddick szigeten választási segítőtársa, Mary Jo Kopechne különös körülmények között megfulladt, a botrányos jeleneteken át, melyeket az azóta már elvált feleségével, Joannal rendezett, az 1980- as választás során a demokrata párti elnökjelöltségért vívott harcban elért csődig. Most úgy tűnik azonban, mindezt egy csapásra elfelejtették. Edward Kennedy ismét előtérbe került az USA politikai színpadán és hacsak lehet. 1982-ben erősebb. mint. a múltban, amikor elsősorban meggyilkolt testvéreinek, Johnnak és Robertnek a híréből és dicsfényéből élt. A Kennedy név ma már nemcsak fiatalságot, reményt és karizmát jelent; a Kennedy név eggyé vált a harmadik testvér személyében az atomfegyverkezés befagyasztásának követelésével. „Befagyasztás" — Amerikában az a jelszó, mellyel sok millió amerikai azonosul. És Kennedyt nemcsak honfitársai támogatják, külföldről is érkeznek az USA- ba a nukleáris befagyasztás harcosai. Legutóbb Japánból utazott New York-ba olyan emberek csoportja, akikre az egész világ felfigyelt. Hirosima és Nagaszaki atombombázásának túlélői. japán férfiak és nők jöttek, hogy eszmecserét folytassanak az amerikai „Zéró-alap” mozgalom ötven tagjával. A 30 japán vendég 1945. augusztusi élményének felidézésével a nyilvánosság előtt figyelmezteti a közvéleményt az atombombázás veszélyére. A „befagyasztás” és a „Zéró-alap” mozgalomról úgy nyilatkozott Richard Shout, az amerikai újságírók 87 éves doyenje: Ilyet még soha nem láttam! Kereszteshadjárat ez a békéért.. Szigeti Júlia A „Zéró-alap" kiállítása a bekéért — Hirosima és Nagaszaki túlélőinek „Zéró-alapja” — felirat előtt Hitoski Motoshima nagaszaki polgármester szól New York-i hallgatóihoz Bulgária Az éltető Melniska A 107 éves Nikola Jankov bácsi, Melnik legidősebb lakója A legkisebb bolgár városba, Melnikbe látogatók gyakran találkozhatnak a város legidősebb lakosával. Az 1875-ben született Nikola Jankov bácsi kampós bottal a kezében járja az utcát, vagy pedig emeletes házának erkélyéről szemléli a nyüzsgő életet. Azok közé a bolgár menekültek közé tartozott, akiknek annakidején el kellett hagyniok az egykor Görögországhoz csatolt szülőföldjüket. Ö Melnikben telepedett le. Nyolc gyermeke közül ma már csak három él. A legnagyobb fia Iván. 73 éves, a másik Georgij 63, Elena nevű leánya pedig 59 éves. Gyakran látogatják édesapjukat. Érdekes elbeszélgetni a több mint százéves öregemberrel. Arra a kérdésre, hogyan telt el- az élete,. így válaszol : „Dolgoztam, ahogy a többi ember. Voltam kondás, földműves, kapáltam, szántottam. arattam, szőlőt műveltem.” 15 évvel ezelőtt még az állami gazdaságban is tevékenykedett. de most már csak-a saját szőlőjét gondozza. Csak azt sajnálja, hogy nem élnek már a kortársai, akikkel elbeszélgethetne, mert a mai fiatalok mindig sietnek, soha nincs idejük. Nikola bácsi húst alig eszik, inkább a tejet, sajtot, gyümölcsöt és zöldséget szerette mindig. Pálinkát nem iszik, de a híres melniki bort rendszeresen fogyasztja. És Összeállította: Constantin Lajos nem veti meg a konyakot sem. Sohasem volt súlyos beteg. Most. 107 évesen is nagyszerűen érzi magát. Azt mondja, ezt a „Melniskának” köszönheti. Bulgária területén már a legrégibb időkben is ismerték a szőlőművelést. Már a trákok, a szlávok és az ősbolgárok is kedvelték a jó borokat. Az ország legtöbb vidékének megvoltak a maga fajtái és italkészítési titkai. A „Melniska” bort példáiul nagy hordókban, barlangok mélyén érlelték, és olyan sűrű lett, hogy — a szájhagyomány szerint — az asszonyok a kendőjükben vitték haza. Az utóbbi két évtized alatt sokat tettek a szőlészet korszerű fejlesztése érdekében. Kiváló minőségű külföldi és hazai — elsősorban a Pleveni Szőlészeti és Borászati Intézet nemesített fajtáit — fajtákat telepítettek. Az agrár-ipari komplexekben óriási területeket ültettek be szőlővel, miközben megmaradtak a háztáji szőlők is. Jelenleg az ország szőlőtermésének körülbelül az egyharmadát a háztáji szőlőgazdaságok adják. Jelentősen fejlődött a szőlőtermelés, 1934— 1939 73 kg szőlő jutott egy lakosra, 1976—1980-ban pedig már 125 kilogramm. A bor döntő részét a több mint 200 borászati gazdaságban termelik. A Szófiai Borászati Intézet irányítása alatt álló, a legmodernebb technológiával felszerelt, hat korszerű üzemben évente több mint 300 mili ő asztali és csemege bort — szárazát, félédesét és habzót — palackoznak. Igen keresettek a bolgár konyakok is: az ötcsillagos Pliszka és a hétcsillagos Preszlav (a csillagok száma az érlelés éveit jelöli). A nemzetközi kiállításokon és versenyeken a bolgár borok eddig több mint ezer aranyérmet és ugyanennyi ezüstérmet nyertek, a konyakok pedig több mint 100 kitüntetést kaptak. A bor és más szeszes italok több mint 70 százalékát mintegy 70 országba. exportálják. g- i-
