Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-02 / 153. szám
■ 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚLIUS 2. Megnyílt a nyári színház Szolnokon Műsoron Machiavelli Mandragorája Szerdán este a szolnoki Damjanich Múzeum udvarán első Ízben mutatkozott be a közönség előtt a nyári színház. Az együttes Zsámbéki Gábor rendezésében Nicolo Machiavelli Mandragora című vígjátékát mutatta be. Az előadás játékterét és díszleteit Pauer Gyula és Varga György tervezték. Képeink az előadás egy-egy pillanatát rögzítették. A fenti képen Ligurio a ravasz kerítő (Kristóf Tibor — hátul) és Nicia mester, a gazdag, ám ostoba firenzei ügyvéd (Agárdy Gábor) Lenn: Caliimaco (Vallai Péter — szemben hátú)) és Siro (Tóth József — térdel) Agárdy Gáborral és Kristóf Tiborral Jeles napok júliusban Kolduscipó, jakabalma és Anna-bál A falvaikban a nyári mezőgazdasági munkák idején, ünneplésre, emlékezésre nemigen jutott idő, így az esztendőnek ebből a szakából elég kevés ünnepi szokást, hiedelmet jegyeztek fel a paraszti múlt 'kutatói. A mezőn, a határban folyó munka mindig is függött az időjárástól, ezért aztán a nagy nyári dologidőben ünnepek helyett az időjárással kapcsolatos reguláknak, hiedelmeknek jutott jelentős szerep. Voltaik vidékek, ahol az aratás kezdete nem június 29-éhez, Péter-Pál napjához, hanem július másodiikához, az egyházi naptár szerint Sarlós Boldogasszony napjához kapcsolódott. Tápiógyörgyén ezen a napon háromszor bedobták a kaszáikat az aratásra érett búzatábláiba, hogy a munka jól haladjon. A rábaközi Szil faluban is ez a .nap volt az aratás kezdete. Az aratók a templomból vonultak ki a földekre, a búzában mindenki vágott egy rendet, majd e rövid mezei ünnepség után hazatértek, s csak másnap láttak igazában a betakarításhoz. A szegedi tájon az aszszonynak is kötelessége volt e napon egy keveset sarlóval aratni, kalászt szedni, hogy a jószág egészséges maradjon, ne pusztuljon. Júniusban Medárd napjához számos, az időjárással kapcsolatos hiedelem járul; júliusban hasonló szerep jutott a hónap húszadikának, Illés napjának. A nép száján élő egyik történet szerint Illés szégyelilite, hogy húgának, Magdolnának oly sok szeretője volt. Szégyenében két lovát befogta a kocsiba és végighajtoít az égen. Útját viharok, hatalmas égzengések kísérték, így lett hírhedt, zivatart hozó nap július húszadika. Szegedi néphit szerint ezen a napon, illetve a közeli napokban — bármilyen szárazság is pusztítana különben — esőnek toll esnie. Ormánsági hiedelem szerint Illés napján varrt inget niem szabad felvenni, mert a viselőjére rácsap a villám. Illés napján kívül még több júliusi dátumhoz kötődnek időjárási hiedelmek. Július 5-ről, Sarolta napjáról azt mondták, hogy esője rossz dió- és mogyorótermést hoz. Göcsejben elterjedt időjárási regula szerint július 15-iről azt tartották, hogy ha ezen a napon északi szól fúj, akkor drágaság tesz, tavasszal felmegy a gabona ára. A középkorban az egyház ezen a napon áldotta meg az új kenyeret. Bálint Sándor néprajztudós feljegyzéseiből tudjuk, hogy az új kenyér megkülönböztetett tiszteletben részesült a szegedi tájon is: minden családtag egyszerre evett belőle. Külön „Kódúscipót” is sütöttek. Voltak családok, ahol az új kenyériből addig nem ettek, amíg a koldusnak nem adták oda a cipót. Július 25-éhez, Kristóf és Jakab napjához is időjárási hiedelem kapcsolódik: ha északi szél fúj, hideg tél várható, ha pedig déli szél, akkor enyhe, csapadékos, lucskos télre kell számítani. Az e nap táján érő almafajtát jakabalimának nevezték, egy korai szőlő neve pedig jakabszőlő volt. Gyöngyöspatán az e nap készített vajat orvosságnak tették el. Érthető, hogy a földművelő nép életében június, dé főleg július számos napjához miiért fűződött annyi időjárási regula, hiedelem. Az időjárás viszontagságaitól való függőséget, az aratás, a termésbetakarítás időszakában érezték a legerősebben, s ugyanakkor nálunk június és július az év legzivatarosabb időszaka: a statisztikai adatok a júniusi napok 24, a júliusi napok 22 százalékán jegyeztek fel zivatart, égiháfoorút. Július 26-ához, Anna naphoz kapcsolódik az ismert társadalmi szokás, a híres Anna-bál. A régmúlt időkben Anna a szövőmunkások, csipkeverők védőszentje volt, egyes vidékeken a napja a kenderművelés ünnepe. A hódmezővásárhelyi asszonyok például ekkor kezdtek hozzá a kendernyűvéshez. Bécsben a szabók védőszentjeként tisztelték, s Anna napján a céhünnepet vit^árn esti mulatsággal, látványos bállal tették emlékezetessé. Egyesek szerint a öalatonfüredi Anna bál is bécsi példáira született. Kiss György Mihály Feltételek a művészi munkához VÁRUNK MINDEN ALKOTÓT Interjú Péterfy Lászlóval a Népművészeti Egyesület elnökével — Ez év júniusában megalakult a Népművészeti Egyesület. Egyes vélemények szerint tálén kissé késve, mert úgy vélik, hogy a népművészet iránti érdeklődés már túljutott a csúcsponton. — Nem, nem késett az egyesület életrehívása, hanem éppen idejében történt — mondotta Péterfy László szobrászművész, az egyesület elnöke az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. A népművészet iránti fokozott érdeklődés nem magyar sajátosság. Világviszonylatban tapasztalható értékmentő kutatás a hagyományok, a gyökerek feltárására. A kulturális múlt legmozgékonyabb eleme a szájhagyományban megőrzött örökség: a népzene, a balladák és a néptánc. Mindez folklórjellegű, a tárgyi vonatkozású népművészet viszont nehezebben közelíthető meg, italán az anyaghoz kötöttség, a nehezebb megíormázhatóság miatt. Megítélésem szerint az, ami a hatvanas években oly szépen megindult és a hetvenes évek elején kibontakozott, igazi mozgalommá az évtized végére vált. 1974 —75-ben alakultak meg ugyanis az első olyan alkotócsoportok, amelyek négyöt évnyi munka után értek, érhettek közösséggé, és tanulták meg olyan fokon a mesterséget, hogy magasabb színvonalon tudták a mai élethez szólóan átfogalmazni a hagyományokat. Azaz szükség volllt Itanulásperiódusra, s csak ezután kezdhették , el azon gondolkodni, hogy a népművészet nem bizonyos felületek díszítgetését jelenti, hanem azt, hogy emberarcú, emberi léptékű, és nem utolsó sorban használható tárgyakat hozzunk létre. — Tehát megtörtént az elrugaszkodás a tiszta díszítöfunkciótól a környezetépítés felé? — Lényegében itt is lezajlott ugyanaz, ami szellemi hagyományaink terén már korábban megvalósult, vagyis az érdeklődés egy régebbi, ősibb, archaikusabb rétegig nyúlt vissza. Valahogy akiként, ahogy ez a balladáik, az apokrif imák, vagy a mezőséigi muzsika esetében történt. Ennek legfontosabb vonatkozása, hogy az olyanok, amelyeket egy ember már el sem tudott készíteni, hanem ehhez csoportos, közösségi munkára volt szükség. Felszínre került az egész hagyományrendszer leglényegesebb vonása, az embereket összefogó erő, a kollektív jelleg, és ebből már egyenesen következett, hogy nincs értelme tovább magányosan, más népművészeti ágaktól elszigetelve dolgozni. — Azaz máris adott a Népművészeti Egyesület egyik funkciója; a már létrejött alkotócsoportok összefogása, de nyilván van más cél is. — Számításaink szerint az országiban jelenleg mintegy 45 ezer ember foglalkozik valamilyen formában a népművészettel. Többségük természetesen nem hivatásos ukotóművész. Egyesületünk megalakulásakor 2700-an jelentkeztek. Egyik fontos célunk a tagság létszámának bővítése, -ment véleményünk szerint minden egyes alkotó bekapcsolódása gazdagítja . élő népművészetünket. Egyesületünk húsz -területi szervezetből áll, amelyet választott, társadalmi vezetőség irányít. Ezek -már működnek, s van köztük olyan is. a Vas megyei, amely akár mintául is szolgálhat a többi közösség számára Nagyon röviden vázolva elképzeléseinket, elsősorban arra törekszünk, hogy komplex, közművelődési funkciójú területi létesítményeket hozzunk létre. Olyanokat, ahol az emberek, mondjuk kovácsmesterségtől kezdve, a szövésen áit a népi ételek elkészítéséig sok mindent megismerhetnek a múlt örökségéből. Ez idegenforgalmi szempontból is jelentős lehet, ezért -igyekszünk együttműködni — sok más szfervezet mellett — az idegenforgalmi v áll al at okk al. Elképzeléseink -közé tartozik, hogy a telepek alkotótáborként is szolgálnának. — Mindehhez a szervezőkészségen és ügybuzgalmon kívül pénz is kell. Honnan teremti ezt elő egy társadalmi egyesület? — Az egyesület a működéséhez szükséges anyagiakat alapvetően a tagdíjakból fedezi és természetesen számít pártoló tagjainak támogatására is. Ezek jogi személyek is lehetnek: vállalatok, intézmények, amelyek anyaggal, szállítóeszközzel, s sok más formában segíthetik munkáinkat. Egyesületünk jelenleg nem kíván oly módon jövedelemire szert tenni, hogy tagjainak munkáit közvetlenül értékesíti. Viszont segíteni ákarja őket abban, hogy kiállításhoz jussanak, szakmai és módszertani segítséget kapjanak. Ügy vélem, az indulás pillanatában megfogalmazott céljaink szerények, de megvalósíthatók. Borbás Tibor Földosztás című szobrát Sax László faragja kőbe. A kőszobrász csak nyolcvan százalékig késziti el a szobrot, majd Borbás Tibor fejezi be A Képzőművészeti Kivitelező "Vállalat kőszobrászműhelyében — átmásolva — újra faragják az egri székesegyház Remény című szobrát, a budapesti Károlyi Mihály utca és Kossuth Lajos utca sarkán lévő templom homlokzati szobrát és az István kórház homlokzati szoborcsoportját. Fodor Lajos az egri székesegyház szobrát faragja kiállítás " Érdekes közös kiállítássorozatot rendez a tatai Kuny Domokos Múzeum, és. a székesfehérvári István király Múzeum, . A dunántúli régészeti kutatások első bemutatóját július 4-én, vasárnap U órakor nyitják meg Tatán. A Fejér megyei Csabdin feltárt temetőből és településből napvilágra hozott leletekkel az új kőkor végét, az úgynevezett lengyel kultúrát míg a Komárom megyej Süttőn sáncokból és halomsírokból származó emlékekkel a kora vaskori életet mutatják be. A kiállítást azután Székesfehérvárra viszik. Jövőre ott nyitják meg az aivarkori új feltárásokból rendezett bemutatót, amelyet aztán Tatára ..költöztetnek”. Duna-kanyar Művészeti Nyári Egyetem Program: a Kodálymódszer Tizenöt országból várják a hallgatókat Esztergomba a július 16-án nyíló Duna-kanyar Művészeti Nyári Egyetemre. Az idei stúdiumnak különleges vonzerőt ad a Kodály-centenárium. Az egyetem ugyanis megalakulásától kezdve a Kodálymódszert adja át hallgatóinak, a zenetanároknak és a jövendő zenepedagógusoknak. Témája a gyerekek zenei írás-, olvasás- és halláskészségének a fejlesztése. Az idén a hagyományos programon kívül bemutatják Kodályt, a zeneszerzőt, a népzenekutatót és a pedagógust is. Mindhárom előadást a mester egykori közvetlen munkatársa, Szőnyi Erzsébet Erkel-díjas zeneszerző, a Zeneművészeti Főiskola tanára. a nyári egyetem vezetője tartja. )
