Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

1982. JÚLIUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Szovjet sportvezető­delegáció látogatása Buda István államtitkár­nak, az OTSH elnökének meghívására tegnap Sz. P. Pavlov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett műkö­dő Testnevelési és Sportbi­zottság elnökének vezetésé­vel szovjet sportvezető-kül­döttség érkezett Budapestre.­­\ szovjet sportvezetők egy hetet töltenek Magyarorszá­gon és tanulmányozzák a ma­gyar testnevelési és sport­­mozgalom szervezetét és mű­ködési tapasztalatait, az ága­zati irányítás módszereit, a területi szervek tevékenysé­gét. Magyarországi program­jukban szerepel a Budapest Sportcsarnok és néhány vi­déki sportlétesítmény megte­kintése, egy kiemelt sport­egyesület — az Újpesti Dó­zsa SE — működésének ta­nulmányozása. Vidéki útja során a szovjet küldöttség eszmecserét folytat a Veszprém megyei pártbi­zottság és a megyei tanács Jászberényben a Lehel Ku­pa nemzetközi női röplab­datornán mindig a hazai csa­pat szereplésének függvénye a röplabda iránti érdeklődés, és ez így természetes. Hogy a hűtőgépgyári sportcsarnok nézőtere megtelt a vasárna­pi döntőkre, egyben azt is jelzi, hogy talán véget ért a Lehel SC számára a „hét szűk esztendő”, és bár az osz­­tályozón nem sikerült a fel­­jebbjutás, a fiatal együttes komoly reményekre jogosítja a szurkolókat. De szóljunk végre a ven­dégekről, a röplabdatorna résztvevőiről, akik felvonul­tatták a sportág európai öry Tamásné azért bizakodó, mert csapatunk olyan fiata­lokból áll, akik még három év múlva is résztvevői lehet­nek az ifi EB-nek vezetőivel, majd július 16-án a Szovjet Tudomány és Kul­túra Házában sajtókonferen­cián vesz részt, ahol talál­kozik a Budapesten akkredi­tált szovjet újságírókkal, a magyar nyelvű szovjet lapok vezető munkatársaival és a magyar sportújságírókkal. A hivatalos látogatás első napján, hétfőn Buda István államtitkár tájékoztatta a szovjet vendégeket a magyar testnevelési és sportmozga­lom helyzetéről, ezen belül a tömeges sportolás és az isko­lai sport fejlesztéséről, ver­senysport eredményeiről, a sportlétesítmények építésé­ről, korszerűsítéséről, a saj­tó- és propagandamunkáról, valamint a két baráti szocia­lista ország együttműködésé­nek eredményeiről, azokról a közös erőfeszítésekről, ame­lyek eddig is és a jövőben is hatékonyan elősegítik a nemzetközi szintű eredmé­nyek elérését. utánpótlásának színe-javát. A vasárnapi döntőkön nagy­jából az előzetes várakozá­sok realizálódtak.'A Szovjet­unió Lengyelország ellen be­bizonyította, hogy külön klasszist képvisel és nagysze­rű győzelmével feladta a leckét, már az ifjúsági EB- re — a távolmaradt NDK- nak. A lengyelek a korábbi években három ízben is el­hódították a Lehel Kupát, ám amióta a szovjet lányok is résztvevők, ez nem sike­rült nekik. A kisdöntőben a harmadik helyet Csehszlová­kia szerezte meg Bulgária előtt, ami megint csak. nem okozott egetverő meglepetést. Annál kellemetlenebb ered­ménnyel ért véget az ötödik helyért vívott csatározás, ahol a franciák meggyőző játékkal 3:1 arányban győz­tek a magyar lányok ellen. Gyenge vigasz, hogy az EB csoporttársunk, Hollandia egy hellyel hátrább végzett, miután Romániával szemben a hetedik helyet sikerült megszereznie. A Lehel SC győzelem nélkül maradt, miután az NSZK-tól is kika­pott 3:1 arányban. A torna végeredménye: 1. Szovjetunió, 2. Lengyelor­szág, 3. Csehszlovákia, 4. Bulgária, 5. Franciaország, 6. Magyarország, 7. Hollandia, 8. Románia, 9. NSZK, 10. Le­hel SC. A különdíjakat Tan­ja Vasziljeva. (Szovjetunió) Marzena Hanyzewska (Len­gyelország) és Brigitte Lesa­­ge (Franciaország) kapta. Labdarúgás Nyári Totó Kupa Mezőtúri Honvéd—Gyulai SE 5:4 (3:2) Mezőtúr 100 n. V.: Orosházi. Honvéd: Józsa­­(Horváth), Cseke, Dávid, Sza­bó, Vékony, Rostás, Kajtár, Nagy, Bodá, Gömöri, Czanka (Fritz). Edző: Bencsik Gyula. Már a mérkőzés első negyed­órájában lehetett látni, hogy sok gól születik, mivel mind­két csapat teljes erővel a tá­madásokat sürgette. Kocsis szabadrúgás gólja után a ha­zai csapat négy perc alatt három gólt szerzett. Szünet után a Honvéd növelte elő­nyét, ám a gyulaiak két gó­los hátrányukat ledolgozták. A hajrát a hazaiak jobban bírták, és ez az eredményben is megmutatkozott.. ©1.: Rostás (3), Gömöri, Nagy, ill. Kocsis, Nagy (ön­gól), Cserháti, Molnár. Kunszentmárton—Szegedi KSZV SE 2:1 (1:0) Kunszent­márton 200 n. V.; Kiss A. KuTE: Garáz- (Kovács), Hürkecz J., Tóth I, Tóth II (Hürkecz F.), Hábensusz F., Hábensusz Z., Veres, Gellér, Németh, Hábensusz L., (Ke­rekes), Király. Edző: B. Tóth András. Közepes színvonalú, sportszerű mérkőzésen az el­ső félidőben Gellér büntető­rúgásból szerzett vezetést. Fordulás után mindkét fél rákapcsolt. Fölénybe került a sok jó támadást vezető helyi csapat, de amilyen jól ment a támadásszövés, annyira nem sikerültek a befejezések, pedig Király és Kerekes úgyszólván percenként kitű­nő beadásokkal hozta hely­zetbe társait. Egy kapu előtti kavarodásnál Muskov rúgta a szépítő gólt. » Jók: Tóth I, Kerekes, Ki­rály, Hürkecz J., ill. Havasi, Öze. Salakmotor Borsodi siker Rákóczifalván Szombaton ezer néző előtt Ráíkóczifailván rendezték meg az OB I-es salakmo­­toir csapatbajnokság hatodik fordulóját, amelyben e Nyíregyháza—Szolimák ve­gyes csapat a Borsodi Vo­lán gárdáját fogadta. A misikalciak legjohb együtte­süket küldték a pályára, jelezve, a sportág ikét, egy­re erősödő új bázisárnak versenyzőit már komolyan, kell venni! Dösögve indult a* futam-sorozat; érthetet­len volt a . figyelemösszpon­tosítás tartós hiánya és a sok bukás. Az uítóbbi — sajnos — inkább a vegyes csapatot sújtotta: a máso­dik futamban Földvárit szabálytalan motorozás miatt a vezetőbíró kizárta, míg a harmadikban Kele­men esett (olyan szeren­csétlenül, - hogy nem is tért vissza a pályára), így ll:7-re máris a vendégek vezettek. Ezt követően há­rom „remi”, de a hetedik összecsapást — Berecz és Koszován révén — ismét a borsodiak mondhatták ma­gukénak (25:17). Az előny­ből a nyíregyházi Balogh a kilencedik futamban két pontot „faragott le”, de a fináléban — az újabb pontosztozkodásokat leszá­mítva — megint a miskol­ciak voltak jobbak. Vég­eredmény: Borsodi Volán — Nyíregyháza—Szolnak ve­gyes csapat 45:33. Porítszer­­zők: Berecz 11, Sziráczky I. és Sziráczky J. 10—10, Koszován 8, Szőke 5, Gregó 1 illetve Balogh 12, Petri­­kovics 10, Kovács 6, Stekler 3, Földvári és Seres T—1. A csapatbajnoki során le­bonyolított hat futamos ju­nior viadalion nyolc ver­senyző közül a szolnoki Góbor szerezte meg az el­sőbbséget. L.J. Szovjetunió a Lehel Kupa győztese Legördült a függöny a Mundialon Az első helyért: Olaszország—NSZK 3:1 (0:0). Madrid, Estadio Santiago Bernabeu, 90 000 n. V.: Coelho (brazil). Partjelzők: Christov (csehszlovák) és Klein (izraeli). Olaszország: Zoff — Gentile, Scirea, Col­­lovati, Cabrini — Conti, Oriali, Bergomi, Tardelli — Rossi, Graziani. NSZK: Schu­macher — Kaltz, Stielike, Kh. Förtster, B. Förster — Dremmler, Breitner, Rumme­nigge, Briegel — Fischer, Littbarski. Cse­re: Graziani helyett Altobelli a 8. percben, Dremmler helyett Hrubesch a 63. percben, Rummenigge helyett H. Müller a 75. perc­ben, Altobelli helyett Cau­­sio a 88. percben. ©1.: Rossi az 57. percben, Tardelli a 69. percben, Altobelli a 81. percben, Breitner a 83. perc­ben. Sárga lap: Conti a 30. percben, Dremmler a 61. percben, Oriali a 71. perc­ben, Stielike a 72. percben, Littbarski a 88. percben. Szögletarány: 4:3 (2:2) Olasz­ország javára. Szombaton a harmadik he­lyért: Lengyelország—(Fran­ciaország 3:2 (2:1). Alicante, Estadio Jósé Rico Perez, 30 000 n. V.: Garrido (portu­gál). Partjelzők: Lacarne (algériai) és Rubio (mexi­kói). Lengyelország: Mlynar­­czyk — Dziuba, Zmuda, Ja­nas, Majewsky — Kupce­­wicz, Lato, Buncol, Matysik — Boniek, Sz^rmach. Fran­ciaország: Castaneda — Amoros, Tresor, Mahut, Jan­­vion — Couriol, Girard, Ti­­gana, Larios — Soler, Belio­­nen. Csere: Matysik helyett Wojcicki a szünetben, Jan­­vion helyett Lopez a 65. percben, Tigana helyett Six a 82. percben. Gl.: Girard a 13. percben, Szarmach a 41. percben, Majewsky a 45. percben, Kupcewicz a 46. percben, Couriol a 73. perc­ben. Sárga lap: Buncol a 61. percben, Wojcicki a 70. perc­ben, Soler a 77. percben. Szögletarány: 6:5 (2:4) Fran­ciaország javára. Spanyolországban legör­dült a függöny, véget ért a labdarúgó világbajnokság. Az emberben a kényelmes honpolgár nagyot szusszant: „No végre, ezt is megúsztuk; a délutánt, az estét nem szabdalja keresztbe-kasba a Mundial-szignáU” A focira­jongó sportbarát viszont imígy kesereg: „Újabb négy évet várhatunk arra, hogy Az olaszok első gólja. Rossi fejese az NSZK válogatott kapujába tart. Második képünkön: vége a mérkőzésnek, nagy az öröm sítményünket, hogy az mind­annyiunk önérzetét bántja. Nem játszunk jól, de olyan rosszul sem, ahogyan azt ter­jesztették.” Volt tehát kinek csattanós választ adni a kri­tikákért! No és még egy: a díszpáholyban ott ült Sandro Pertini köztársasági elnök, s valljuk be, egy államfő nem mindennapos vendég egy mégoly rangos labdarú­gó-mérkőzésen sem. Az NSZK is magas patró­­nus előtt játszhatott. Értük maga Helmut Schmidt „szo­rított” a díszpáholyban. Kel­lett is, mert a franciák elle­ni kíméletlen játék, no meg az osztrákokkal „megvívott” langyos meccs miatt nem Stielikéék voltak a legnép­szerűbbek Spanyolországban. A csapaton belül sem volt minden egészen rendben. Derwall egy heves pillanatá­ban hazaküldte Hrubescht, aki gyávának nevezte, mert az angolok ellen egy szál csatárral próbálkozott. (Más kérdés, hogy Hrubesch aztán csak „visszaszivárgott”, mert a döntőn már tőle várt meg­váltást a kapitány.) Hát ilyen előzmények után állt ki a két csapat a döntő­re. Ahol aztán el.sű félidőben Cabrini kihagyott büntetőjét leszámítva alig történt vala­mi. Betonbunkert ásott ka­puja elé mindkét gárda — ráadásul nem is volt kik el­len. Az első megváltó gól kellett ahhoz, hogy az 57. percben végre elkezdődjék a mérkőzés. Ekkor viszont ne­kilódultak a csapatok. És jöt­tek azok az egy emberek: ők azok, akik teszik-veszik a dolgukat nagy-nagy ügybuz­galommal, ám az élet egy je­lentős pillanatában önmaguk és társaik fölé nőnek. A lengyelek „hadvezére” a leg­fontosabb helyzetben Kup­cewicz lett, az olasz együttes élére a virtuóz technikájú, nagyszerű Conti állt. Az ÁS Róma apró termetű középpá­lyása — aki klubjában szél­sőt játszik — mindig akkor gubancolta össze az NSZK védelmét, amikor már úgy érezték: most, most lehetne valamit keresni... Azoknak volt igazuk, akik azt mondták: nem törvény­­szerű. hogy a döntőn legyen a legmagasabb színvonalon a játék, a legfordulatosabb, legmagávalragadóbb a küz­delem. így is történt. A pá­lyán lezajlott 90 percnél ní­­vósabbat is tart számon a futballtörténelem. Ám a Bernabeu légköre, hangulata méltó befejezése volt az egy hónapon át tartó XII. lab­darúgó világbajnokságnak. Palágyi Béla egyetlen gombnyomással a világ legfénylőbb fütballcsil­­lagait idézzük meg ottho­nunkba.” Szombaton a harmadik he­lyért Franciaország és Len­gyelország csatázott. A fran­ciák az NSZK ellen „kitet­ték a szívüket” a zöld gyep­re. Hosszabbítás, majd bünte­tőrúgások után maradtak alul, így szombaton csaló­dottságot és mérhetetlen fá­radtságot hoztak ki maguk­kal az alicantei pályára. A lengyelek már az indu­lásnál a bronzérmet vették célba, s hogy karnyújtásnyi­ra kerültek hozzá, mindent megtettek, hogy el is érjék. A franciák „fentről” jöttek — a lengyelek „alulról” tor­názták fel magukat, s ez a bronzéremért vívott küzde­lemben meg is határozta a két csapat hozzáállását. A franciák számára az NSZK elleni vereséggel gondolat­ban már befejeződött a vi­lágbajnokság. A lengyelek számára a tervezett siker ka pújában kezdődött igazán! Ez pedig gólokra lefordítva — 3:2 arányú lengyel győzel­met jelentett. A döntő az egészen más volt! Oda teljesen mindegy, hogyan és honnan érkeztek a résztvevők. A Világkupa 5 kiló 18 karátos arany, s hozzá 25 érem is jár ugyan­csak színaranyból. Ez pedig ugyebár mindent meghatá­roz ... Az olaszok meglehetősen rögös úton bukdácsoltak egyre magasabbra. Miköz­ben egyik szemükkel az el­lenfeleket figyelték, a má­sikkal a hazai közvéleményt kellett szemmel tartani, me­lyet egyre tüzelt a sajtó a játékosok ellen. Zoff kapi­tány így kesergett a VB fél­idejében: ... a sajtó le­pocskondiázott bennünket. Olyan jelzőkkel illette telje-Harmadszor is Tiszaigar Harmadszor is Tiszaigaron a Tanács Kupa. Negyedik al­kalommal rendezte meg a Tiszaörsi Nagyközségi Közös Tanács a Tanács Kupát, me­lyen részt vett Tiszaigar, Ti­­szaörs és Nagyiván labdarú­gó-csapata. Harmadszor is Tiszaigar nyerte a Tanács Kupát és a velejáró 2000 fo­rintot. A kupa átadása után a legtöbb gólt lövő Unicso­­vics Dániel (4 gól, Tiszaigar) és csapatonként a legjobb létesítményt nyújtó játékos tárgyjutalmakat kapott. A totó 27. heti telitalálata 1. Pénzügyőr—Győri D. 1—2 2 2. Péti MTE—MOTIM TE 2—0 1 3. Váci Izzó—Nagybátony 0—3 2 4. Recsk—Gyöngyös 3—2 1 5. Kapuvár—Csorna 2—1 3 6. Pápai Text.—Répcelak 1—2 2 7. Latinca SE—Dombóvár 4—1 1 8. Bátaszék—Toldi SE 2—5 2 9. Kisvárda—Borsodi B. 2—1 1 10. Tiszavasv.—Balmazúvj. 5—2 -1 11. Borsodi V.—Hajdúb. 4—2 1 12. Szabó L. SE—Gyulai SE 5—4 1 13. Szegh.— Nagyszénás 4—2 1 14. Szondi SE—Várpalota 2—1 1 Képünkön egy sikeres magyar támadás Fotó; XZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom