Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-10 / 134. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚNIUS 10 E tudomány világa I Robotok a valóságban Életmentő fényvisszavetők A kép tanúsága szerint a baloldali fényvisszavető anyaggal díszített ruhájú motoros jól látszik, míg mellette haladé társa hagyományos öltözékében alig vehető észre az autó- reflektor Ki me látott volna tudo­mányos fantasztikus filmek­ben robotembereket, robot- üzemeket, sőt robotvároso­kat és bolygókat? Igazi kasszasiker, ha az Ember többórás izgalmak után vé­gül is legyőzi az általa al­kotott és kitanított gépem­bereket. Mindez persze csak mese, utópia — vagy még­sem? Az első robotot 1954-ben szabadalmaztatták amerikai mérnökök, alig négy év múlva már a piacon is meg­jelentek. A robot-pilótákat és az űhrajók manipuláto­rait, amelyek ugyancsak a robottechnikához tartóznak, hamar megismerhette az egész világ. Ma már 180 cég gyárt robotokat szerte a vi­lágon, közülük 130 japán vállalat. Mindebből kiderül: a japánok e téren a világ­ranglista élén állnak. Éven­te közel 20 ezer robotot ál­lítanak elő, alkalmazásuk körülbelül 80 ezer munka­helyet tesz feleslegessé. Ja­pánban jelenleg 7500 prog­ramozható, szaKnyelven in­telligens robot működik, egyharmaduk az atuoipar- ban. A legfejlettebb ipari országokban rendkívül gyors ütemben tért hódított a ro­bottechnika, mert ilymódon a legnehezebb és legigénye­sebb munkafolyamatokat automatizálják, s az egyes műveleteket igen nagy pon­tossággal végezhetik el. En­nek megfelelően beszerzé­sük, alkalmazásuk költséges vállalkozás. Mi a helyzet nálunk a ro­botok, manipulátorok hasz­nálatával és gyártásával? Magyarország egyelőre a ro­bottechnológiai fejlesztésnél tart. A kutatás és a gyártás bázisa az Egyesült Izzó, va­lamint a vezérléseket elő­állító VILAT1. Az itt ké­szülő robotokból a szovjet televízió-képcsögyárak vásá­rolnak. Kezdetben csak a fekete-fehér készülékek sze­relésénél alkalmazhatták termékeinket, a mai Tungs- ram-robotok azonban már sokkal több művelet elvég­zésére, betanítására alkali masak: megfogják a képcsö­vet, forgatják, átrakják a következő műveletfázishoz stb. Robotfejlesztés folyik az Akadémia kerete között működő Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetben is, éppen az Egyesült Izzó eddigi mun­kájára alapozva. Ami az alkalmazást ille­ti, a szerszámgépgyártók rendszeresen használnak szerelő robotokat, elsősor­ban az integrált gyártórend­szerekhez. A Bakony Művek Bosch-együttműködéssel ju­tott ugyancsak szerelést vég­ző robotokhoz, amelyekhez az OMFB támogatásával A modern társadalmunk egyik fojtogató problémája az emberij környezetet rend­kívül megterhelő szemét. A történelem folyamán a szemét elkísérte és elkíséri az embert, hisz léte fenntar- tása során keletkezik: olyan heterogén anyagtömeg, ame­lyet eddigi életstílusunk sze­rint életünk köréből eltávcr Ütöttünk. A szemét termé­szetesen másként jelentke­zik falusi és városi környe­zetben. Mezőgazdasági kö­rülmények között szinte ész­revétlenül gyorsan vissza­kerül a szerves anyag kör­forgásába. Városi körülmé­nyek között nagy problémát okoz. hiszen a város a lét- fenntartás hulladékait nem tudja visszajuttatni a kör­forgásba, és ehhez járul a városok ipari termelése után visszahagyott szemét. Az élelmiszeripari termé­kek fogyasztásában kísértei­ként kíséri az emberiséget a göngyöleg. Egy része, pél­dául a papír, papírdoboz, visszakerül a körforgásba, nem kerül vissza viszont a különféle elemeket, manipu­látorokat készít partnerének. Az elmúlt három év alatt automata szerelő munkahe­lyet hoztak létre a veszpré­mi gyárban. Hasonló robo­tokat használnak az MMG Automatika Művekben is a jármű-kilométerórák és a biztonsági gázcsapok gyár­tása során, azok szerelése ugyanis rendkívül precíz munkát igényel, aminek — a szigorú szabványok mi­att — robotok nélkül alig­ha tudnának eleget tenni. A kontinens egyik legna­gyobb autóbuszgyárában, az Ikarusban nemrég olyan fej­lesztési programot alakítot­tak ki, amely a robotok és főleg az intelligens robotok alkalmazását feltételezi. Mindezek számbavételével sem lehet a robotok széles körű elterjedésével számol­ni Magyarországon, hiszen általános bevezetésük az iparban túl drága volna. Nem utolsósorban azért, mert nagyarányú átszerve­zéseket is meg kellene va­lósítani a robotok munká­ba állítása előtt. Az ipari tarca felmérése is ezt iga­zolja, mert ebben az ötéves tervidőszakban csak néhány gyár és üzem kíván besze­rezni robotot. _A robottechnika alkalma­zásában a KGST-országok közül a Szovjetunió es az NDK ipara jóval előrébb tart a mienknél; ók elsősor­ban automatizált műhelye­ket építettek ki autógyára­ikban. Eredményeikhez az is hozzájárul, hogy a szük­séges szellemi háttérrel, korszerű finommechanikai és elektronikai ágazattal ren­delkeznek. A szocialista in­tegrációs közösség előkészü­leteket tett arra, hogy idő­ben felkészüljenek az egyes tagországokban az uj tech­nika fogadására, elterjeszté­sere. Ezért mindenekelőtt egyeztetett fejlesztéseket ter­veznek és a tervidőszak vé­géig felkészülnek a prog­ramvezérlésű atuomata ma­nipulátorok, ipari robotok, valamint segédberendezése­ik, eszközeik szakosított es kooperációs gyártására; egy­séges mozdulatokat alakíta­nak ki és megteremtik a részegységek és alkatrészek közös bázisát. Az ipari és mindenfajta robotok vezérlése elképzel­hetetlen miniatürizált elek­tronikus eszközök, mikropro­cesszorok nélkül. A mikro­processzorok felfedezése az USA-ban és Japánban va­lóságos új ipari forradalom­nak minősült négy-öt évvel ezelőtt. Ma már ezeket a fejlett ipari országok áruhá­zaiban is kapható terméke­ket egyszerű alkatrészekként kezelik, akár a szöget vagy csavart. A mikroprocesszo­legtöbb műanyag, amely még a szerves anyagok kom­posztálását is megnehezíti, akárcsak a szilánkra törött üveg. A szemét takarítás prob­lémáját világszerte nehezíti egyrészt a helyigény, más­részt az egyre növekvő tá­volságra való szállítás. De növekszik a jelentősége an­nak a kérdésnek is, hogy a már egyszer felhasznált, drága energiával legyártott göngyöleganyagok minden haszon nélkül kárba vesz­nek. örvendetes jelenség, hogy egyre határozottabban bontakozik ki a városi hul­ladék újrahasznosítása, va­lamint az újraelőállítás és felhasználás a körforgó-hoz. Eddig a hulladék és a sze­mét ugyanazt jelentette. Ebben a rendszerben nincs többé szemét, hanem hulla­dék, amely olyan anyagokat jelent, amelyek csak időle­gesen kapcsolódtak ki a gyártásfelhasználás-hulla- dék-gyártás körforgalmából. 'Hatalmas technológiát kell teremteni, mégnedig nem­rak fokozatosan bevonulnak a háztartásokba, hiszen pél­dául hűtőgépekbe szerelve beprogramozhatok arra, hogy jelezze, ha valamelyik élel­miszernek lejárt a szavatos­sági ideje. Hasonló példá­kat ezrével lehetne sorolni, szinte mindenhol használha­tók. Nálunk ugyan nem gyár­tanak ilyen miniatűr elek­tronikus eszközöket, de szo­cialista partnereink közül a szovjet, az NDK-beli és a csehszlovák ipar igen. Ma­gyarországon a múlt év vé­gén fogadták el az elektro­nikai alkatrészek gyártására vonatkozó központi fejlesz­tési porgramot, amely lehe­tőve teszi, hogy 1985-ig ná­lunk is meghonosodjék az integrált áramkörök szelet­gyártó technológiája. Ezek nélkül ugyanis nem lehet megkezdeni a mikroprocesz- szor-gyártást sem. Bár a mikroprocesszorok nem túl drágák, gyártásuk bevezeté­se igen költséges vállalko­zás. Alkalmazásuk terén azonban nem vagyunk le­maradva, főleg az orvostech­nikai berendezések, számító­gépek, szerszámgépvezérlé­sek, diagnosztikai rendsze­rek és műszerek, hajtástech­nikák előállításához használ­ják iparvállalataink. Ezek nélkül termékeink jó része nem lenne versenyképes a világpiacon sem. Mivel a mikroprocesszo­rok alkalmazása és általá­ban a mikroelektronika ál­talános elterjedése nagy előnyökkel jár — ezek: a gyorsaság, a pontosság, a megbízhatóság, a súly- és méretarányok lényeges le­szűkülésével fokozza az anyag- és egyben az ener­giatakarékosságot, megsok­szorozza a szellemi kapaci­tást —, a KGST-osrzágok kiemelten kezelik munka- megosztáson alapuló fejlesz­tését és gyártását. Közös erővel kívánnak felkészülni a népgazdaság teljes kereszt- metszetét átfogó alkalmazá­sára, elterjesztésére. Szá­molva azzal, hogy mindez egész életvitelünket átfor­málhatja, fokozatos átállás­ra késztet mindenkit, hiszen az új technikával meg kell tanulnunk élni, tanulni, dol­gozni. Mind a robottechnika, mind a mikroprocesszorok együttműködésen alapuló fejlesztése és gyártása nem nélkülözheti a mikroelektro­nikai elembázis létrehozá­sát. Ezekkel a kérdésekkel a KGST különböző szakbi­zottságaiban már több éve foglalkoznak; a szocialista országok ebben is előbbre kívánnak lépni. csak a szeméttelepek anya­gának feldolgozására hanem arra is, hogy a hulladékot a keletkezés helyén azonnal a gyártásba vissza lehessen vezetni. A gyúrták techno­lógiák nem fejeződhetnek be a termék előállításával, hanem a hulládé* újra Tél- használására is ki kell ter­jedniük. Ezzel elérhető a hulladék mennyiségének és a kezelés helyigényének a csökkenése is. Hogyan ugrik a bolha? Kiszámították, hogy a bolha tízszer olyan nagyot ugrik, mint amekkorát pusz­ta izomereje lehetővé tesz. Ez azért lehetséges, mert a leghosszabb harmadik pár ugrólába tövében egy rest­im nevű fehérjéből álló „rugó” található. A resilin a legjobb guminál is jobb hatásfokkal tárolja a mecha­nikus energigát, 97 százalék­ban visszaalakítja azt. A bolha ugrás előtt összehúzza a lábait, hogy a resilint jól leszorítsa, . majd kilövi ma­gát. Resilin található az igen jól repülő szitakötő és a skorpiólegyek szárnymoz­gató szerkezetében is: a bolha az utóbbiak leszár­mazottjának tekinthető. Az egykori repülőszerkezet alla- kult át ugrószerkezetté. Mi­nél nagyobb emlősökön élősködik a bolha, annál jobb ugró. A madarak bol­hái viszont egyáltalán nem tudnak ugrani, mivel ez számukra nyilvánvalóan előnytelen. antitestek a bűnüldözés szolgálatában A hagyományos vércso­port azonosítás a bűnügyi technikában már rutinmun­ka. Ez az eljárás azonban söhasem utal meghatározott személyekre, csupán az em­berek meglehetősen nagy csoportjára. Angol biokémi­kusok a gyanúsíthatok kö­rének szűkítése céljából újabban a vér antitest.jeinek majdnem kimeríthetetlen információtartalmát pró­bálják hasznosítani. __ A vérben levő óriás tö­megű antitest közül ugyan, is számtalan olyan van, amely megbízható támpon­tot nyújt arról hogy a vér­folt előidézőjét az emberek mely csoportjában kell, il­letőleg lehet keresni. Például bizonyos tuberku­lózis-antitestek jelenléte ar­ra mutat, hogy a vér fel­nőtté. A gyermekvérben szamárköhögés antitestek szoktak lenni. Sárgaláz el­leni antitestek arra mutat­nak, hogy az illető a trónu­sokon tartózkodott (olyan emberben, aki sohasem hagyta el Európát, ilyen an­titestek nem lehetnek.) Az allergiát okozó anyagok el­len termelődő antitestekből arra következtethetünk, hogy földrajzilag hova tartozik, az, akitől a vér ered. Addig is, amíg ez megva­lósul, jó kezdeményezés a hulladék szétválogatásának a képén látható módja. Kü­lön gyűjtik a fémet, a mű­anyagot és az üveget, a szerves hulladékot pedig komposztálják. Mindez Svéd­országban Stockholmtól északra van, ahol 40 család az uppsalai egyetem támo­gatásával a háztartási hul­ladékok hasznosításának új módszerét valósítja meg Látni és látszani! A biz­tonságos közlekedés egyik alapelve. Annyit jelent, hogy a gép jó nmű vezetők számára minden olyan tárgyat* tes­tet láthatóvá kell tenni, amely részükre a biztonsá­gos vezetéshez pontos infor­mációt adhat. És természe­tesen minden jáuművet úgy kell kivilágítani és meg­jelölni, hogv az mások szá­mára már messziről is jól látható legyen. Világszerte sok gondot okoznak a sötét országúton hirtelen előtűnő gyalogosok, kerékpárosok és motorkerék­párosok. A tompított fénnyel haladó járműből a fehér színű tárgyakat 40—45, a sárgákat 35—40, a pirosa­kat 28—31 méter távolság­ból veszik észre, s az ennél sötétebb színűeket csak 20— 24 méterről látjuk. Ez azt jelenti hogy egy 40 k:m/óra sebességgel hajtó vezető még idejében meg tud áll­ni a sötétből előbukkanó személy, lassú jármű vagy forgalmi akadály előtt, ám 10—15 kilométerrel gyor­sabb tempó esetében már mintegy 40 méter távolság szükséges ahhoz, hogy az észlelést követően a balese­tet el tudjuk kerülni. A fényvisszavető anyaggal lát­hatóbbá tett személyek és tárgyak viszont mór 130>— 140 méterről feltűnnek az autóból, ami azt jelenti, hogy még a 100 kim 'óra se­bességgel száguldó gépkocsi- vezető is Idejében fékezni tud. A kerékpárosokat fenye­gető közlekedési veszélyek csökkentésére sok országban már erélyes intézkedéseket hoztak. így például előírás, hogy minden kerékpárt — még az üzletből való ki­kerülése előtt — el kell lát­ni nemcsak elöl és hátul, hanem oldalt is valamiféle fényvisszavető alkalmatos­sággal. aminek az útra va­ló ráhajtáskor. illetve az onnan való letéréskor van jelentősége. A megoldás két­féle: vagy a küllőkre kell felszerelni a kerékpár hala- diási irányára merőleges. Egy angol cég olyan haj­tóanyagot dolgozott ki, amely a repülőgépek üzem­anyagába keverve megaka­dályozza. hogy balesetkor a kiömlő üzemanyag meggyul­ladjon. Az adalékanyag egy nagy molekulasúlyú polimer, amely bár éghető, csökkenti a kiömlő üzemanyag gyú­lékonyságát. A repülőbal­esetekhez hasonló körülmé­nyek között végzett kísérle­fenyeben sárga fényvisszavető koron­gokat, vaigy pedig fényvisz- szavető anyaggal egybeépí­tett kerékpárabroncsokkal kell ellátni a járművet. Mi­vel a fényvisszavető fóliát az abroncsba belevulkani- záljók, gyakorlatilag eltá­volíthatatlan. A viszgálatok szerint az ekként forgalom­ba kerülő kerékpárok oly­annyira biztonságosak, hogy tulajdonképpen mást nem is lenne szabad forgalomba hozni. A gyalogosokat ún. retro- reflektív ruhadarabok. ki­egészítők — kézelők, derék­szíjak, sapkák, stb. — el­terjesztésével igyekeznek megvédeni az országúti bal­esetek ellen. (A retroref- lexió — RR — nemzetközi­leg elismert, elfogadott ki­fejezés; magyarra fordítva fény vissza vetést jelent, ar­ra utalván, hogy a fény oda vetődik vissza ahol a fény­forrás van.) Ha egy autós reflektora az úttesten köz­lekedő emberre világít, 's az illető RR-anyaggal kombi­nált ruhát visel, a jármű­vezető idejében észreveszi, hogy kocsija előtt megy va­laki. Nemcsak éjszaka fon­tos az ilyen ruha, hanem szürkületkor is, aimikor a járművek lámpáit mór be­kapcsolták a vezetők. Baleseti! szempontból az azonos irányban haladó mo­torosok vannak a legkedve­zőbb helyzetben, mivel kö­telező piros fényű hátsó vi­lágításuk van s egyébként is bizonyos sebességgel ha­ladnak, ami meghosszabbít­ja a gépkocsi esetleges le­fékezésére rendelkezésre ál­ló időt. Ennek ellenére ta­nácsos, hogy a motorkerék­párvezetők. illetve utasaik is viseljenek ruházatukon, si­sakjukon. lábbelijükön, kesztyűjükön fényvisszavető csíkokat. Ma már nem drá­gák és az összes autós-mo­toros .szakboltokban kapha­tók fényvisszavető anyagok felhasználásával készült ru­hadarabok, illetve ragasztós hátoldalú szalagok, koron­gok. tek szerint az adalékból 0,3 százalék elég már ahhoz, hogy a kiömlő üzemanyag a legtöbb esetben ne" gyul­ladjon meg. A kutatások most arra irányulnak, hogy a módosított hajtóanyaggal az üzemanyag-szivattyúk­nál , és szűrőknél fellépő problémákat megoldják. Ha ez sikerül, az új hajtóanya­got a jövőben bevezethetik. Szőke László Szemétözön világszerte B. I. Éghetetlen hajtóanyag

Next

/
Oldalképek
Tartalom