Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-05 / 130. szám
1982. JÚNIUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az első előadás kedden: Chicago A Vígszínház Kőműves Kelemen előadásának egy pillanata. (Elől a címszereplő Hegedűs D. Géza) Kísérletező irodalom, kísérletező olvasó? Pillanatkép a nyíregyházi Mőricz Zsigmond Színház előadásáról A vidéki színházak budapesti bemutatósorozata után nem sokkal, újabb — a szakma és a közönség érdeklődésére egyaránt számot tartó — színházi találkozóra kerül sor: június 8. és 12. között a szolnoki Szigligeti Színházban rendezik meg a zenés színházak találkozóját. Az első előadáson, kedd este 7 órai kezdettel, a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata Ebb—Fosse—Kander A nyitóelőadás. a Chicago női főszereplője; Bás- ti Julj Chicago című musical-jét mutatja be, Spindler Bélával, Básti Julival, Csákányi Eszterrel, Koltai Róberttel a főbb szerepekben. A Chicago rendezője: Ascher Tamás. A folytatás is remek szórakozást ígér. A békéscsabai Jókai Színház Shakespeare Vetélkedő és rajzverseny A Szolnok megyei környezet- és természetvédelmi napok rendezvénysorozat keretében Karcagon ma játékos vetélkedőt rendeznek a KÁTISZ Madarasi úti leiepén. Jászkiséren holnap délelőtt !) órai kezdettel környezetvédelmi aszfaltra jz-versenyt rendeznek a tíz éven aluli gyermekek számára. Tévedések vígjátéka című darabjának musical-változatát mutatja be, Sztevanovity Dusán zenéjével, Rencz Antal és Ungár Tamás rendezésében. A debreceni társulat Nestro klasszikus bohózatának, a Lumpáciusz Vaga- bundusznak (nálunk Heltai Jenő neve fémjelzi a darabot) musical-változatával vendégszerepei. Zeneszerzője Novák János, az ideális körülmények között készített zenefelvételen a Dimenzió és az Ad Libitum együttes működött közre. Rendező: Bohák György. A találkozó negyedik estjén a legújabb alapítású magyar vidéki társulat lép a Szigligeti deszkáira: a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház mutatkozik be Dalmiro Saenz — mai argentin szerző — Ez aztán szerelem! című tragikomédiájának rockopera-változa- tával. amelynek verseit Fü- löp Kálmán írta, zenéjét Wolf Péter szerezte, rendezője: Bozóky István. Munkásbrigádok vették birtokukba a szegedi Dóm teret, ahol július 23-tól augusztus 21-ig az idén is gazdag művészi program várja a hétvégi napokon a városba látogató turistákat. Az elkövetkező hetekben teljesen felújítják a szabadtéri játékok több mint hatJúnius 12-én, szombaton a fesztivál zárónapján, a Vígszínház együttese mutatja be a Kőműves Kelemen című rockballadát, amely Sarkadi Imre befejezetlen drámája nyomán íródott zenés színpadra. (Át- dolgozója a volt szolnoki színész, Ivánka Csaba.) A rockballada szerzőpárosa a hazai popélet két kimagasló egyénisége, Szörényi Levente és Bródy János. Az előadást Marton László rendezte, zenei közreműködő a Kormo- rán együttes. A szereposztásból csak néhány név: a címszereplő Hegedűs D. Géza, Anna: Kovács Nóra, Márton: Gáspár Sándor, Boldizsár: Szakácsi Sándor, a vándor szerepében pedig Páger Antalt láthatják a nézők. (A zenés színházi találkozó eseményeiről a fesztivál idején megjelenő lapszámainkban részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat.) ezer embert befogadó nézőterét. A díszletkészítő műhelyekben szintén munkához láttak. Elsőnek a július 23-i nyitóelőadáshoz, Kodály Zoltán Háry János című daljátékához készítik a kulisszákat Fehér Miklós díszlettervező elképzelései szerint. A művészet egykoron a kísérleteket, a vázlatokat nem juttatta a közönség elé, azok legfeljebb a művész haLála után kerültek nyilvánosságra. Ma például a Szépművészeti Múzeum számos vázlatot őriz Leonardo da Vincitől — csataképeihez. Olyan is előfordult, hogy egy úgyne- - vezett befutott író már életében megjelentette azoknak a vázlatoknak egy részét, melyeket műveihez készített. Mások ezen vázlatok kialakulási körülményeit írták meg, és együtt adták ki a vázlatot. így született például Thomas Mann ,A doktor Faustus keletkezése című müve. Vagyis vázlat kiadására csak mar erett művésznek volt joga, illetve az utókornak. Ez persze nem azt jelenti, hogy a vazíatoKnak egyanaian nem von nyilvánossaguK. A íegKuionbozobb muneiyeK, a" Darau koroK bizony meg- megvilattak a vazlatoKai, . es ily módón hatást is gyakoroltak a mű elkészülésére. Egészén uj jelenseg, hogy a művész sokszor nem re- genykiserlettei próbálkozik, nanem kimondottan kísérleti' regényt ír. Tudniillik a regénykísérletek nem minden esetben rosszak — és a kísérleti regények sem. A regénykísérletek közé tartozott például Thomas Mann Buddenbrook háza, melyet eredetileg azért irt, hogy családi körben felolvashassa, és hasonló módon született meg Selma Lagerlöf Gösta Berlingje is. Ugyanakkor a kísérleti regény sokak szerint nem más, mint egy külön műfaj. Másképpen új regénynek is szokták nevezni, és ebben a műfajban is akadtak sike-^ rés és kevésbé sikeres vál- lalokzások. Persze, az a kérdés vetődik fel, hogy vajon mivel kísérletezik . az író. Kísérleti »regényt ír, s állítólag a közönséggel, kísérletezik. A valóságban, persze, aki így értelmezi a kísérleti regényt, az feltétlenül félreérti ezt a műfajt. Mert írónak, művésznek sok mindennel lehet kísérletezni, sőt létezik olyanéiról beállítódás, attitűd is a valóság tükrözésére, amely rákényszerül a kísérletre, amidőn másként nem is írhat, mint csak teljesen újszerű módon, de éppen az olvasóval, éppen a közönséggel nem szabad játszania. Illetve csak olyan játékot szabad játszania, amelyet a közönség is igényel. Nézzünk egy példát erre a játékra. Mindenki tudja, hogy a klasszikus dramaturgiának s általában a színpadi művészetnek van valami nyílt titka, van bizoKét mezőtúri kislány — Szemes Erzsébet és Kovács Piroska — a túrkevei szélmalmok történetét választotta témául a „Mezőgazdaságunk diákszemmel” című, a Mezőgazdasági Múzeum által meghirdetett pályázatra. A gyűjtőmunkát még tavaly ősszel megkezdte a közgazdasági szakközépiskola két másodikosa. Nehezítette feladatukat az a tény, hogy helyi tapasztalatokból • Túron nem meríthettek, és a szak- irodalom is fukarkodik e témával. Csak az idősebb túrkevei emberekre támaszkodhattak. azok elbeszéléseiből, visszaemlékezéseiből %alkot- hattak képet. Eljutottak az utolsó szél- molnár özvegyéhez, Molnár Kálmánnéhoz, valamint mai művészet és a közönség között. Nos, ez a közmegegyezés például abban áll, hogy ha behoznak egy revolvert az első felvonásban, annak a későbbiekben el kell sülnie, vagy hogyha a színpadra állít a drámaíró egy fiút meg egy lányt, akik szépek, kedvesek, akkor minden további motiváció nélkül elhiszi a közönség, hogy szükségképpen egymásba szeretnek. A dramaturgiai hatás legtöbbször úgy jön létre, hogy a közönség mint közönség nagyon jól tudja, hogy a szereplők egyikét-másikát vagy mindet valaki becsapja, de ezt a szereplő nem tudhatja, a közönség pedig a színházi viselkedés szabályai szerint nem is árulhatja el az igazat. Nem szólhatunk fel a színpadra, akkor, amikor Elektra kesereg, hogy Oresztész meg-' halt, valaimi ilyesmi szöveggel: — „De hisz Oresztész nem is fialt meg, nemsokára bejön a színpadra és fel fog szabadítani téged is”. Hasonlóképpen nem árulhatjuk el Figarónak azt, hogy Zsuzsi ruhájában bújva Rosini rejtezett el a kerti lugasban Almamiva gróffal. Az abszúrd dráma azonban megengedte magának azt, például Ionesco A kopasz énekesnő című dra- rabjában, hogy játsszon a közönséggel, hogy felrúgja e régi dramaturgiai szabályt. Itt a színpadon levők tudják az igazat, becsapják a közönséget, s a darabnak volt is olyan közönsége, mely ilyen hatást várt, igényelt és esztétikailag be is fogadta. Vajon Ionesco kísérletezett-e a közönséggel? Véleményem szerint még a leghagyományosabb formájú regény vagy dráma is bizonyos értelemben kísérletezik a közönséggel. Sarkadi Imre például minden bemutatója alkalmával szorongott, mert nem tudta, hogy vajon miképpen fog reagálni a közönség. Tudniillik a közönség reakciói csak akkor derülnek ki, mikor a dráma a színpadon van, mikor a könyv az olvasó kezébe jut, mikor a filmet bemutatják. Ebben az értelemben minden alkotás kicsit kísérlet a közönséggel, csak vannak olyan alkotások is, melyeknek igazi célja a kísérlet. Többek között a közönséggel való kísérlet. Vagyis egy pillanatra sem szabad önmagától, attól a ténytöl viszolyogni, hogy léteznek kísérleti regények,! mert ez a tény visszavezethető egyrészt az irodalom objektív feltételeire, másrészt a közönség irodaloun- éhségére, harmadrészt pedig arra a tendenciára is, amely mindenütt valamiíéDiáklányok sikeres kutatómunkája Bodnár Lajoshoz, aki maga építette fel szélmalmát és az utókor számára le is festette, a diákoknak pedig vázrajzot készített, továbbá Sz. Tóth Andráshoz, aki fotókkal egészítette ki az anyagot. A tanulmány rövid történeti áttekintést nyújt a lányok által felkutatott 14 szélmalomról, ismerteti a malomtörvényt, amely 1764- ben „íratott”. (Egyik pontja ma is időszerű: „Tüzelés és dohányzás a máimon kívül 14 lépésnyire, mind belül a malomban a tüzelés helyén kívül keményen tilalmaztale újszerűt, változatost, még- soha-nem-volt-at vár. A mai időben nagyon nehéz volna nagy szériában eladni mondjuk ruhákat azon az alapon, hogy 1932-ben ez volt a divat, szöveteket azon az alapon -reklámozni, hogy egy teljesen régi gyári eljárással készültek, s ez vonatkozik -a művészetre is. A művészetnél az originalitás, az eredetiség az egyik legfontosabb igény. Ebből, persze, nem következik az, hogy minden kísérletezés a közönség elé hozható. Sőt mi több, azt mondhatnánk, hogy a kísérleti regény, vagy a kísérleti dráma, vagy kísérleti rendezés stb. új veszélyforrások hordozója. S a képhez nagyon is hozzátartozik, hogy erről beszéljünk. Tudniillik valóban értelmetlen követelmény, hogy minden műalkotás közvetlenül a közönség elé kerülése idején mindenki számára érthető legyen. Viszont az az igény, hogy rövid időn belül érthetővé váljon, hogy beleilleszkedjék néhány év vagy évtized alatt £ művészet demokratikus hagyományaiba — már teljesen jogos. S az igazán nagy'művészek, akik mindig az újjal kísérletez^, tek, a József Attilák, a Bartókok nem egyszer a legrégibb, a legpatinásabb anyaghoz nyúltak vissza — népművészeti alkotásokhoz — hogy azokat teljesen újrafogalmazva, a bennük rejlő lehetőségeket kiaknázva kísérletezzenek. S ezért tartom például szükségszerűnek, hogy — ne csak magyar példákat említsünk — Dzsingisz Ajtmatov új regénye (Az évszázadnál hosz- szabb ez a nap) már folyó-i iratban való megjelenése-] kor komoly sikert aratott. Pedig szintén új módszerekkel kísérletezik, sci-fit ötvöz össze népmeséi elemekkel! és új módszerű feldolgozással, de éppen ez teszi alkalmassá arra, hogy oly nagy hatást gyakoroljon. A visszaélések bánthatják a közönséget, az irodalomhoz értőket, sőt magukat a művészeket is. A visszaélési lehetőségek nagyok ugyan, de emiatt nem szabad elvetnünk a kísérleti drámát, a kísérleti regényt, ’ sőt a kísérleti lírát sem. Az igazi nagyhatású regények nyilván a jövőben fognak belőlük létrejönni. S az olvasóközönség ítélete távlatilag elszigeteli majd egymástól az értéket és az értéktelent. Mert ma is érvényes a rómaiak által megfogalmazott elv: A placitu lecto- ris habent sua fata libelli — vagyis az olvasó tetszésétől függ a könyvek sorsa. tik ...” Műszaki leírást, működési elvet is írtak vázlatosan, de kitértek a molnárok életére, családjaik történetére is. Az egykori tizennégyből ma már csak két szélmalom áll — az se működik. Egyik a kisújszállási út mentén, amely Molnárné tulajdona, a másik, a Bodnár Lajosé a malomzugi szőlőben. A pályázatra több mint 1200 mű érkezett, 60 díjat adtak ki. A két túri diáklány közös munkájára, melyet dr. Varga Károlyné irányított, III. díjat kapott. A „telekisek” nem először szerepeltek ilyen jól a múzeum pályázatán, hiszen 1979-ben III., 1980-ban és '81-ben II. díjat nyertek. —sinóros — — sz. j. — Felújítás a szegedi Dóm téren nyos közmegegyezés a dráAz utolsó szélmolnár özvegye Malomtörvény 1764-bö! Hermann István Öt színház Szolnokon
