Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-06 / 131. szám
1982. JÜNIUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Régészeti ásatások a megyében A krónikás tulajdonképpen siránkozhatna is. hogy beköszöntött az uborkaszezon : A Kobra napja Euzo Castellan krimije, a spanyol Carlos Saure A mama százéves című szatírája — az újonnan bemutatott filmek jelentősebbjeire — még várni kell a megye mozilátogatóinak. De semmi ok programtalanság miatti mér- gelődésre, hiszen a megye filmszínházaiban — premier és nem .bemutatómozikban — számos értékes, jó szórakozást biztosító filmet vetítenek. & a „jövő” is biztató, júliusban újra it,t a Csár- dáskirálynő, a stúdióhálózatban Az ifjúság édes madara, augusztusban pedig a régen várt Ben Húr. S ez a nyár végre meghozta a régi kívánság beteljesülését : f olyamaitosan közönség elé kerülnek az elmúlt évtized legkiemelkedőbb magyar filmjei. A visszásság sokáig kísértett: a felnövekvő generációk. a társadalmi fejlődést újra értelmezni kívánók csak nagy ritkán juthattak hozzá a magyar filmtörténet régebbi, kiemelkedő alkotásaihoz. Mintha a nagy irodalmi műveket csak a kortársaknak lenne érdemes olvasniuk? Még a feltevés is ab- szurdom, hiszen Jókai, Mikszáth, Móricz — és sorolhatnánk — művein generációk nőttek fel. Ügy tűnik, egyre inkább a mlúlté az a káros gyakorlat, amely a „lefutott” magyar filméket archívumba tette. Talán mondanivalónkhoz nem egészen illően idézzük a Ludas Matyi sűrűn használt mottóját: „Egy újszülöttnek minden vicc új”. De nem vicc, hanem tény, hogy akik akkor születtek, amikor a Talpalattnyi földet bemutatták (1948), ma mér túl vannak a harmadik X-en, de azok is anyák, apáik már, akik a Szegénylegények első vetítésekor gyerekesked- tek. A szolnoki múzeumudvaron a hét közepén — éppen a Talpalatnyi föld vetítésével — tizenhárom alkotásból álló magyar filmtörténeti sorozat vetítését kezdték meg. Ez a sorozat a Budapesti 12. A Magyar Filmművészek Szövetsége játékfilm és film- kritikus szakosztályának tagjai ugyanis 1968-ban, a filmipar államosítása 20. évfordulóján titkos szavazással jelölték ki azt a 12 magyar filmet, amelyet a pécsi IV. Magyar Játékfiilmszemlén mint az elmúlt két évtized — 1948—1968 — legjobb hazai alkotásait vetítették. 1969-ben — ez is milyen régen volt! — a Magyar Televízió bemutatta a sorozatot, megtoldva a Valahol Európában (1947) című filmmel, Radványi Géza örökszép alkotásával. A szerda esténként bemutatásra kerülő filmek — az említetteken kívül — a Körhinta, a Budapest; tavasz, a Hannibál tanár úr, a Bakaruhában Ház a sziklák alatt, Sodrásban, Tizedes meg a többiek. Hideg napok, Tízezer nap, Apa. Nem célunk, hogy a fenti filmek közül valamelyiket is külön méltassuk. hiszen más-más megközelítésből mind remekmű, de felhívjuk a figyelmet a magyar színház- és filmművészet kiemel kedő egyén iségei re akiknek többsége — sajnos már csak archív filmeken látható: a Körhinta Bíró Mátéja Soós Imre, Görbe János, a Ház a sziklák alatt és a Szegénylegények egyik főszerepében, Lat'inovits Zoltán — Büky őrnagy — a Hideg napokban. Somlay Artur a Valahol Európában . .. Sajnos, hosszú lenne a felsorolás ... Kívánjuk, hogy minél több helyen vetítsék ezeket a filmtörténeti értékű alkotásokat — s még néhány, de hány, filmművészetünkben mérföldkőnek számító, művei bővíthető a sor — mert ezek a gondolatgazdag, kiemelkedő rendező egyéniségektől származó, nagy színészi alakításokat tartalmazó művek nemes szórakoztatást biztosítanak a közönségnek,azoknak is, akik már látták ezeket a filmeket, a fiatalok számára meg •— hisszük — a meglepetés erejével hatnak modernségükkel is! T. L. A szolnoki Damjanich János Múzeum szakemberei a nyár folyamán több jelentős régészeti ásatást végeznek a megye területén Selmeczi László vezetésével, tovább folytatódik Jászdózsa négyszállási határrészén az első hiteles ’ászsírok feltárása, s a tervek szerint elkezdődnek a temetőhöz tartozó egykori falu ásatási munkái is. Ti- szaug két jelentős lelőhelyén is folytatódnak a régészeti ásatások. Csányi Marietta és Stancik Ilona Tiszaug kéménytetői határrészén fellelt bronzkori település lakóházának további feltárásánál dolgozik a nyár folyamán. A kisrétparti település lakóházainak feltárását Csányi Marietta vezet, majd. Karcagon egv VII—VIII. századi avar temető hitelesítő régészeti ásatását, s Jászberényben ugyancsak egy VII. századi avar falu leletmentést munkáit végzik el Madaras László vezetésével. Kengyelen — a halastó építési munkálatai közben — igen gazdag lelőhelyre bukkantak. Több rétegben őskori,, neolit, rézkort avar és árpád-kor; falu Illetve temető maradványaira találtak. A lelőhely leletmentési munkáit Siklódi Csilla vezeti majd. Török- szentmiklóson vagy Jászberényben törökkori lelőhelyek régészeti feltárását .tervezik Kovács Gyöngyi vezetésével. Karcag: Táblákon a nevezetességek A Nagykunsági Építőipari Szövetkezet lakatosrészlegének szocialista brigádjai három nagyméretű idegenforgalmi, a turistáikat tájékoztató táblát készítenek. Ezeken feltüntetik a település nevezetességeit, a műemlék, illetve műemlék jellegű épületeket éppúgy, mint a város tér-képét. A tábláik közül kettő Karcag központ jóban, egy pedig Berekfürdőbe kerül a nyári hónapokban. Szépen magyarul — szépen emberül Szép szó—csúnya sző A szavak azon fölül, hogy valamit jelentenek, szépek is vagy csúnyák is lehetnek. Kellemes vagy kellemetlen hangzásuk mellett természetesen jelentésük is belejátszik vélt vagy valóságos „szépség”-ükbe, amint a szószépségversenyek is bizonyítják. Néhány éve például népszerű rejtvény újságunk szavazóversenyén a következők kerültek ki győztesen: szerelem, szeretet, béke, szabadság, szellő, édesanya, haza, szív, élet, csillag. Úgynevezett idegen szó, mint láthatjuk, egy sincs köztük. Mindez arról jutott eszembe, hogy a rádióban mind többször figyelmtem föl a „csúnya” szavakra. Félreértés ne essék: nem az irodalomban is divatos ..szókimondás” durva, trágár vagy obszcén kifejezéseiről van szó (még a rádió a legtartózkodóbb e téren, szemben a könyvekkel s a színpadokT kai): a beszélők. legtöbbször az úgynevezett riportalanyok minősítik „csúnvá”- nak egy-eg.v szavukat, kifejezésüket: „talán az én idegeim voltak felspannolva, hogy ezt a csúnya szót használjam” —. mondta kiváló vívóbajnoknőnk. Egy hasonló stílusértékű szót meg „rossz magyar szó”- nak minősített nem sokkal később az egyik irodalom- -történeti adás résztvevője: „Veres Péter igyekezett ötleteket, écákat adni (bocsánat, ez egy rossz magyar szó).” A zenéi műsorban viszont gyökeres magyar szót nyilvánított „csúnyá”-nak az előadó: „a zenéhez való viszony — hogy ezt a csúnya szót használjam —, alapvetően megváltozott.” A könyv- ismertetés készítője pedig — bizonyára anélkül, hogy tudta volna — egy tájszót minősített csúnyának: „vagyis csúnya, de kifejező szóval: neki (az írónak) kell elsumákolnia a valódi adatokat.” Mindenesetre a felsorolt minősítések örvendetesen jelzik, hogy a nyelvérzék — pontosan vagy pontatlanul, de — működik. Hogy az idegen felspannol s az éca nem nevezhet be szavaink szépségversenyébe, azt természetesnek találjuk. A nyelvújítási viszony (1805-ben alkották meg a vissza, viszont tövéből) nem hangzása, inkább használata. elkoptatottsága folytán válhatott visszatetszővé: a valamihez való viszony, viszonyulás agyonhasznált, elszürkült kifejezése az 50-es években. A sumákol-t használója is „kifejező”-nek mondta, s az is; de szerettem volna megkérdezni tőle, hogy mit érez rajta csúnyának. Mivel nem tehettem meg, próbálom kitalálni. A sumákol a végső soron hangutánzó suny(ik) ige családjába tartozik (amelybe sunyi szavunk is), s annyit jelent: .sunyi módon, alattomosan viselkedik’. Kifejező ereje éppen abból fakad, hogy nyelvünk eredeti alkotása, akárcsak a vele távoli atyafiságban lévő suskus (’fondorlat’, ’nem tiszta ügy’, ’titkolózás’). Annyiban is hasonlítanak. hogy a nyelvjárásokból őgveledtek az irodalom nyelvébe, a sumákol a Dunántúlon, a Balaton körül annyit jelent: ’félig-meddig alszik’, ’pislog’, sunviskodik’, ’alattomoskodik, s él a sumák is ugyanitt ’sunyi’, illetve ’konokul hallgató’, ’ostoba’ jelentésben. Nem csúnya szavak ezek. sőt — hangutánzó eredetük folytán — nagyon is kifejezők. Szerencsére hasonlóval nem egevel gyarapodott s gyarapodik még most is irodalmi nyelvünk. Szilágyi Ferenc Dr. B. P. „átváltozásai »r Beszélgetés Bolya Péterrel Rovatot szerkeszt, járja az országot, a hét öt napján betegeket gyógyít, hétvégén pedig újabb regényén dolgozik. Átváltozások. Az Üj Tükör népszerű dr. B., P.-je, a szabályos munkaviszonyban álló üzemorvos, dr. Bolya Péter és Bolya Péter az író átváltozásai. — Annyi „szabálytalanság" után, ennyi rend? — A deviáns, zaklatott, nyugtalan életformába vagy belepusztul az ember vagy megpróbál felemelkedni a „poklok legmélyéről” is. A megmaradáshoz 'az utóbbit kellett' választanom. Dolgozni, írni akartam, feldolgozni azt a hatalmas, erős eiményanyagot, amelyet csavargásaim, többnyire kudarcokba, bukásokba torkolló „útkereséseim” során szereztem. Azt hiszem most élem azt az időszakot, amikor valós epikus válhat belőlem. — 1Ötödik könyvének megjelenését várja, úgy tűnik mégsem elégedett. — Miért, annak kellene lennem? — A fiatal írók egyik legjobbjaként emlegetik. — Harmfncnyolc éves vagyok, tehát már nem is olyan fiatal, és úgy érzem többet, jobbat is tudok még produkálni. Az eddigi novelláim, kisregényeim főleg cselekményesek voltak, most egy egészen másfajta regényen dolgozom. Ez egy laza szerkezetű, asszociatív, epizódregénynek készül, ilyesmit még nem írtam. Fogalmam sincs, hogy ezt miért éppen így írom meg, de azt hiszem így tudok a legtöbbet mondani arról a témáról, amelyről szól. — Ismét saját életéből merített? — Bizonyos értelemben igen, hisz sokfajta foglalkozásaim közül most zenészkörömhöz nyúlok vissza. A regény egy fiatalemberrel! szol, aki úgy ismerkedik a világgal,’ hogy csak hagyja, hogy megtörténjenek vele, körülötte a dolgok. Passzív szemlélőként nézi a világot, túlél és nem megél dolgokat, alakul a környezetében, de ő nem alakít rajta semmit. — Ezek szerint az e fajta magatartást elítéli. — A cselekvő, a tevékeny emberben hiszek. Magam is így próbálok élni. — Tevékenységének egyik színtere az orvosi pálya. Merít-e ebből az író? — A rendelőben csak ‘a betegre figyelek, amikor pedig írok, csak a regényem témája izgat. És ez sosem lesz a betegség, a beteg ember vagy a gyógyítás világa. Az orvost egyedi problémákkal keresik fel, és ez a regényíró és az olvasó számára sem tartalmaz semmiféle általános érvényű mondanivalót. Egyébként helytelen a lapok orvosi rovataitól is messzemenő következtetéseket levonni, az itt megjelenő kérdések nem a társadalom, csak bizonyos emberek, bizonyos problémáinak tükörképei. — Végső soron az író élete is „magánügy”. — Az azt hiszem, nem is érdekel senkit. Lehet valaki ragyogóan tehetséges, ha nincs megfelelő élményanyaga, ha nem járt, kelt a világban, nem tapasztalt, nem ismeri a környezetét, az embereket, a társadalmat, amelyben él. Én rengeteg alakkal találkoztam, legalább tíz foglalkozást űztem, voltam nagyon lent is, fent is. Azt hiszem, egy ideig még lesz miről írnom. Török Erzsébet Sok történet fűződik az egykori jászárokszállási fogadóhoz, amely ma a Háziipari Szövetkezet tulajdonában van. Csete Balázs gyűjtéséből került elő, hogy XII. Károly svéd király hazafelé menet 1712-ben ebben a ifogadóban szállt meg. A műemlékházat két éve kezdték felújítani. Az Országos Műemlék Felügyelőség és a megyei albizottság összesen 400 ezer forintot adott. A többi pénzt o Háziipari Szövetkezet teremtette elő. Az épület nagyrésze már elkészüli, 2 millió 200 ezer forintba került. Egy eredeti tölgyfa nagykapu beépítése hiányzik még, és a megye egy szép régi épülettel gazdagszik. Budapesti 12 iá " '• ^
