Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-06 / 131. szám

cza A fűszerpaprikát palántázó gépek (nyomában máris szerelik az öntözőbrigádok a vízszállító csöveket: a kiszáradt talaj­ban csak bciszapolással erednek meg a fiatal növények Nagy a piaci kereslet a kunmadarast Vas- és Elektromos Ipari Szövetkezet egyliteres benzinlámpái iránt, amelyek keményforrasztásra is alkalmasak. Havonta mintegy czernyolcszázat állítanak elő Számolnak és öntöznek Hatszáz hektárra juttatnak vizet a nagyrévi téeszben A hatezer hektáron gaz­dálkodó nagyrév,! Tiszazug Tsz-nek ugyancsak kijutott a rendkívüli májusi aszályból: a szántóföldi növények fej­lődére szempontjából fon­tosnál számító hónapban ugyanis mindössze 18—20 milliméter csapadék hullott a nagyrévi határban, az is csak szórványosain. A Tisza­zug Tsz talajadottságait és a korán jött kánikulát figye­lembe véve legalább kétszer annyj nedvességre van szük­ség ahhoz, hogy megeredje­nek a lassú kitavaszodás miatt megkésve földbe kerü­lő paprikapalánták és kikel­jen a bab azokban a táblák­ban. ahol ugyancsak elhúzó­dott a konzervnek termesz­tett növény vetése. A gazdaság szakemberei nem várták tétlenül, hogy megnyíljanak az égi csator­náik, helyette inkább szá­moltak: hogyan aránylik a hiányzó 25—30 milliméter csapadék mesterséges pótlá­sával felmerülő költség és az öntözés révén elérhető többlettermés értéke. Az utóbbi javára billent a mér­leg, így Nagyréven idejében hozzáláttak az öntzőkapaei- tások maximális ki használ­ásához. Igaz, a téesz terüle­tének csak egyitizedét teszi k,í az a 600 hektár, amelyre rendszeresen tudnak mes­terséges csapadékot juttat­ni, de anélkül nem tudnák befejezni a fűszerpaprika palántázását, és hiába vár­nák, hogy a most betakarí­tott két és fél tonnánál több számárnak valóval y, fizesse­nek” a második növedék kaszálásakor a lucernatáb­lák, a gyepek. A szálasta­karmányt termő területeken és a paprikaföldön kívül a kukorica egy részét is ön­tözik. és a babföldeken segí­tik az éltető vízzel a bokro­sodó töveik fejlődését, a fris­sen vetett táblákban pedig a bab kelését. A konzervnek szánt nö­vény termesztése meghatá­rozó a Tiszazug Tsz-ben. hi­szen az országban legna­gyobb területen, négyszáz hektáron vetettek ott az idén babot. A növénytermesztés árbevételéinek egynegyedét teszi ki a tervezet* 240 va­gon zöldbab értéke, ekkora mennyiség értékesítésére szerződött ugyanis a gazda­ság a nagykőrösi és a kecs­keméti konzervgyárral. Ter­mészetes, hogy nem kockáz­tathatják tétlen esöv áfással a babtermést, hiszen a há­rom forimt 60 filléres előál­lítási és a hat forintos érté­kesítési átlagárat figyelem­be véve ez az egyik legjö­vedelmezőbb növényük. Az u*óbbi száraz, meleg napokon nem is sajnálták a babtól a vizet a téesz ker­tészei, sőt már a termeszté­sére szánt táblák kijelölésé­nél is előrelátóak voltak: a KÖTIVIZIG által épített, most üzemibe helyezett új csatornához közel eső határ- részé* vetették be babbal. A téesz AC-szivattyútel©pét a tiszainokiai határra] szomszé­dos földekkel összekötő új víznyerő hely révén mintegy 140 hektárral bővült az ön­tözési lehetőség, amivel — ezt bizonyítják a nyársleji aszályban folyamatosan mű­ködő esőztető berendezések — élnek is a-nagyrévi téesz­ben. NYIKOLAJ FAGGYEJEV BUDAPESTEN A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 36. ülésszakára tegnap Buda­pestre érkezett Nyikolaj Faggyejev. a KGST titkára. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Nagy János kül- ügymiinisztériumi államtitkár fogadta. A lépcső alsó fokán A lépcsőzetes munkakezdés Szolnokon 3. oldal Családi magazin 4. oldal Várakozáson felül, jól szerepeltek a vízilabdázók Mérlegen a Szolnoki Vízügy SE 7. oldal Heti világhíradó (Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon) Földgázzal, hazai szénnel Energiaracionalizálási intézkedések Szolnok megyében Több, mint egy éve látott napvilágot a rendelet, ame­lyik gondoskodik a költség- vetési intézmények és a gazdálkodó szervek olyan jellegű beruházásainak kéd- vezményes finanszírozásá­ról, amelyek az energiafel­használás racionalizálását segítik. Az előírások sze­rint a fűtőolajnak vagy az import szénnek más ener­giahordozóval történő kivál­tását vállaló költségvetési intézmények megfelelő gaz­daságosság esetén vissza nem térítendő állami támo­gatást kapnak, az ugyanezt a feladatot beruházással megoldó vállalatok és szö­vetkezetek pedig saját pén­züket az MNB-től kapott bankhitellel vagy az Álla­mi Fejlesztési Banktól kér­hető állami kölcsönnel egé­szíthetik ki. (Azok a gazdál­kodók, akik beruházásának megtérülési ideje három év­nél rövidebb és bankhitelt vettek fel, az ÁFB-től álla­mi támogatást is igényelhet­nek.) Az energiafelhasználás racionalizálását célul ki­tűzve Szolnok megyében ed­dig 29 költségvetési intéz­mény a megyei székhelyű gazdálkodók közül három ipari és tizenkét termelőszö­vetkezet fordult a pénzinté­zetekhez. A negyvennél több elfogadott pályázat — csu­pán hármat utasítottak el, például nem megfelelő gaz­daságosság miatt — tanúsá­ga szerint a fejlesztések megvalósítása után össze­sen 12 ezer tonna tüzelőolaj, 467 tonna import szén, és 167 tonna koksz megtakarí­tása várható a földgáz, a hazai barnaszén vagy a hul­ladékok eltüzelésére való áttérés, illetve a geotermi­kus energia felhasználása révén. Mindez az import­megtakarítás persze nem in­gyen van, a beruházások összesen mintegy 220 mil­lió forintba kerülnek. A költségvetési szervek közül tizenegynél már befe­jeződött a racionalizálást szolgáló beruházás. Ered­mény: 183 tonna tüzelőolaj és 12 tonna koksz megtaka­rítása, 200 tonna nazai bar­naszén és 90 ezer köbméter földgáz felhasználásával. El­készült a kisújszállási Tisza II és a kunhegyesi Kunság Népe Tsz nedveskukorica- tárolója, most dologznak egy hasonló létesítményen a tiszaföldvári Leninben. A három, a termény szárítá­sát fölöslegessé tevő beru­házás haszna: évente 850 tonnával kevesebb olajat kell eltüzelni. Megfelelő pályázattal az 'energiafelhasználás ésszerű­sítésére még ma is kapható pénz. A megyei tanácsnál az eddig nem túl aktív ipa­ri üzemel? érdeklődésének' erősödésére is számíthatnak. Más forrásokból is várha­tók újabb megtakarítások. 1985-től a közületi szervek­nél tilos egyedi olaj kályhá­val fűteni. A kiváltás pénz­ügyi feltételeit az intézmé­nyeknek maguknak kell megteremteni, hitelt vagy á'lami támogatást nem kap­hatnak, az olajkályhákat a működési költségek terhére Kell lecserélni. Az ország energiagazdál­kodásának javítása érdeké­ben a lakossági fogyasztás megváltoztatásával is sokat lehet tenni. A Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat be­ruházási lehetőségeinek ke­retei között igyekszik el­terjeszteni a földgáztüzelést, ezt a törekvést néhány tele­pülésen a helyi tanácsok is támogatják. Ahol pedig sem a gázszolgáltató vállalatnak, sem a tanácsnak nincs mód­ja a hálózat fejlesztésére, ám a településen van föld- gázvezeték, ott maga a la­kosság segíthet. Ha egy ut­ca lakói összefognak, és sa­ját pénzükkel is hozzájá­rulnak a beruházáshoz, az OTP kölcsönnel segíti a földgáznak az otthonokba való eljutatását. Hasonló kezdeményezések a szanda- szőlósi Vörös Mező úton és Karcagon már történtek. Varseiiies-ban Megkezdődött a Hetek csúcsértekezlete Mitterrand megnyitója Tegnap délelőtt Mitterrand francia köztársasági elnök kétórás referátumával kezd­te meg hivatalos tárgyaló­ülését a hét vezető tőkés ország versailles-i csúcsérte­kezlete. A csúcskonferencia részt­vevői pénteken este „munka­vacsorával” kezdték meg a vasárnap estig tartó tanács­kozásukat. A gazdasági problémák a tegnapi plená­ris üléseken kerültek terí­tékre. Mitterrand elnök a csúcs­konferencia plenáris tanács­kozásait megnyitó referátu­mában mindenekelőtt rámu­tatott arra, hogy a konferen­cián képviselt országokat mély válság sújtja s egyelőre nincs jel a javulásra. A vál­ság túlnőtt az egyes orszá­gok keretein s csak közös erőfeszítéssel lehet kijutni abból. Ehhez azonban politi­kai akarat szükséges, nem szabad végzetszerűnek elfo­gadni a válságot — mondot­ta a francia államfő. Mitterrand elnök nyoma­tékosan hangsúlyozta: a tu­domány teremtette új lehe­tőségeket azonban nem le­het kihasználni a tömeges munkanélküliség körülmé­nyei között, s ezért elsőbb­séget kell biztosítani a mun­kanélküliség ellleni küzde­lemnek. Mitterrand néhány konkrét javaslatot tett part­nereinek. A gazdasági növekedést a legkorszerűbb eljárásokra kell építeni, a tudományos kutatás és műszaki fejlesz­tés összehangolásával, - az ál­lami és magánvállalkozások és cégek együttműködése út­ján. Az egyes országok kö­zösen meghatározott és meg­tervezett beruházási költsé­geket fordíthatnának erre. Fontos, hogy az új eljárások hozzáférhetők legyenek á harmadik világ számára is, például a Világbank fejlesz­tési programjai útján. Fontos, hogy a fejlett mű­szaki eljárások és ipari ter­melés a munkahelyek szá­mát növelve hqnosodjanak meg, nyerjenek teret min­denütt. Ehhez szerinte első­sorban szervezett szakmai képzésre van szükség, szin­tén széles nemzetközi össze­fogás keretében. például igénybe véve a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalt vagy más nemzetközi szervezete­ket. Végül Mitterrand nagyon lényegesnek tartja az okta­tás. az iskolarendszerek al­kalmazását az úi ipari köve­telményekhez. általában a kultúra elterjesztését. Ezen közösen kellene munkálkod­niuk a vezető ipari országok­nak, nemzetközi szervezete­ket igénybe véve. Ara: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIII. évf. 131. sz. 1982. június 6„ vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom