Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-05 / 130. szám

1982. JÚNIUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Emberközpontú stratégia Környezetvédelmi örök találkozója A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága tegnap a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központban megrendezte a környezetvédelmi társadalmi őrök megyei találkozóját. Laár Árpád, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal főosztályve­zető-helyettese „A hazai kör­nyezetvédelem időszerű kér­dései” címmel tartott elő­adást. Bevezetőül hangsú­lyozta, hogy ezt a feladatot csak békés körülmények kö­zött lehet elvégezni. A béke az egészséges emberi környe­zet megteremtésének elen­gedhetetlen feltétele. Arra kérte a megjelenteket: has­sanak oda. hogy az emberek tudatában és mindennapi cselekedetében tért hódítson a környezetvédelem. A tu­dat és az emberi magatartás formálását jelölte a társa­dalmi őrök legfontosabb fel­adatának. A továbbiakban azt fejtet­te ki az előadó, hogy a gaz­dasági. termelési tevékeny­ségbe építve kell végezni a környezetvédelmi munkát, amely számottevően befolyá­solni életkörülményeinket Nígv '•eret szentelt a hulla­dékok összegyűjtésének és tárolásának. Külön felhívta a fi gyeimet arra, hogy a víz­adó réteget sok helyen vegy­szerek és egyéb anyagok el- isásávai szennyezik. A tár­sadalmi őröknek ismerniük kell ezeket a szennyező gó­cokat, hogy veszély esetén gyors és hatékony lehessen az elhárítás. Az ilyen esete­ket megelőzően törekedni kell a hulladékmentes tech­nológiák alkalmazására. Hazánkban évente 14 mil­lió köbméter kommunális . hulladék keletkezik. Ismere­tes, hogy estik Budapesten található hulladékégető be­rendezés. Több ilyen létesít­ményi r.em is terveznek, mi­vel nem az elégetés a cél. hanem a minél több kinyer­hető hulladék hasznosítása. Kísérleti jelleggel az ősszel üzembe lép egy szennyvíz- iszap- és szemétfeldolgozó berendezés. Sokkal több gond adódik a termelési hulladékokkal, melyeknek körülbelül 80 százaléka veszélyesnek mondható. Ezek közül köz­pontilag — anyagi lehetősé­geink szerint — a kiemelt kezelést igénylő anyagok számára terveznek égető- és lerakóhelyeket — mégpedig a VI. ötéves tervben Buda­pesten, és esetleg" Borsodban, a többi helyen pedig a VII. ötéves tervben. A többi anyag tárolásáról az üze­meknek kell gondoskodniuk. Alapvető célkitűzés a kör­nyezetvédelemben a vissza nem fordítható folyamatok megállítása. Mind az előadó, mind a vitánan felszólalok célszerű­nek tartották azt, hogy a környezetvédelem hatható- sabbá tételét szigorúbb ad­minisztratív eszközökkel is segítsék, Ih.iszen nem egy esetben emberi életek is függnek ettől. Szó esett a tanácskozáson arról is, hogy a mostani, ne­héz gazdasági helyzetben nagyobb beruházásokat nem eszközölhetünk a környezet- védelemben, ezért átme­neti jelleggel — a jelenlegi állapot fenntartása a cél. Ezt számításba véve még fontosabbak lesznek a ki­sebb feladatok — így példá­ul a városok tisztántartása, a szemét megfelelő elhelye­zése. A környezetvédelmi tár­sadalmi őrök legjobbjait ezen a találkozón kitüntet­ték. A kitüntetéseket dr. Krasznai Géza, á Hazafias Népfront megyei bizottsá­gának elnöke adta át. Fogadás a szovjet nagykövetségen Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe tegnap a nagykövet­ségen fogadást adott a világ­vallások moszkvai békekon­ferenciáján részt vett ma­gyar egyházi delegáció tisz­te.ttére. A fogadáson részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Győri Imre, az MSZMP KB osztályvezetője, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Jelen volt dr. Lékai János bíboros, a magyar ka­tolikus püspöki kar elnöke. ///és Endre kitüntetése A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa Illés Endre KossutK-dí- jas írónak, a Szépiro­dalmi Könyvkiadó igaz­gatójának irodalmi és irodalomszervezői mun­kássága elismeréseként, 80. születésnapja alkal­mából a Magyar Nép- köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést adományoz­ta. A kitüntetést hosonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke tegnap adta át. Je­len voltak a kitüntetés átadásánál Aczél György, a Minisztertanács elnök- helyettese és Pozsgáy Imre művelődési minisz­ter. Jász­kunsági nép­művészeti bemutató Jászkunsági népművészeti bemutató nyílt a Szakszer­vezetek Fővárosi Művelődési Házában az intézmény, va­lamint a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet ren­dezésében. Hagyomány, hogy a magyar népművészet legjelesebb tájegységeivel, alkotóival évente az idegen-, forgalmi szezon kezdetén ta­lálkozhat a magyar érdek­lődő és a külföldről érkező turista a Fehérvári úti in­tézményben. Két szövetkezet alkotásait és a Holló család bútorait tekinthetik meg a látogatók. Az idén 30 éves jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet tevékenységének nagyon régi, mélyben gyö­kerező hagyományai vannak. A karcagi Népművészeti Agyagipari Háziipari Szö­vetkezet 1952-ben alakult azzal a céllal, hogy a hely­beli fazekasokat és cserép- kályha-késaítőket összefog­ja. A fehér hímzés — fekete cserép és a festett bútorok a jászdózsai Holló csa­lád műhelyéből: című ki­állítások, amelyeket Berecz- ki Lajos, a Szolnok megyei Tanács elnökhelyettese nyi­tott meg, augusztus 31-ig te­kinthetők meg. II pedagógusnap az egész társadalom ünnepe (Folytatás az 1. oldalról.) őket: a szocialista társada­lom azzal az igénnyel épül, hogy benne otthona le­gyen mindenkinek; becsülete a jószándekú, eredményes nevelésnek, a tiszta emberi szónak, mondotta befejezé­sül. Majd 15 pedagógusnak átadta az Apáczai Csere Já- nos-díjat magas színvonalú pedagógusi tevékenységük el­ismeréseként. Eredményes szocialista nevelőmunkáju­kért 130-aa kaptak Kiváló Pedagógus kitüntetést. Me­gyénk nevelői közül Ghyczy Györgyné. a homok. Kisegítő Foglalkoztató Iskola és Ne­velőotthon igazgatóhelyette­se, Kiss József, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanára, Koltaj Ivánné. Szol­nok óvodai felügyelője. Pin­tér Sándor szakfelügyelő, a szolnoki 605. Sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet műsza­ki tanára,. valamint Tóth Károlyné szakfelügyelő, a kunmadaras; Általános Is­kola tanítója vette át a ..Kiváló Pedagógus” kitün­tetést. Erős András a karcagi Mezőgazdasági Szakközépis­kola igazgatója a Mezőgaz­daságii os tíllelmezésügyi Minisztériumban a napokban kapta meg a Nagyváthy Já­nos emlékérmet. Ugyancsak tegnap tartot­ták meg a pedagógusnapi ünnepségeket a megye váro­saiban, járási székhelyein, amelyeken összesen 285, kü­lönböző fokozatú, kitüntetést adtak át a megye nevelői­nek. A ,,Kiváló Munkáért” kitüntetést 101-enr a „Mi­niszteri dicséretet"’ pedig 75- en kapták me», de kitüntet­ték az úttörő és a KISZ, valamint a szakszervezeti munkában élen járó pedagó­gusokat is. A megyei köz­ponti ünnepségen tegnap délután Szolnokon Zámbó Arpádrié, a Pedagógusok- Szakszervezete megye ; Bi­zottságának titkára köszön­tötte az oktatásügy dolgo­zóit. Elismerő szavakkal mél­tatta a pedagógusok oktató­nevelő munkáját, szólt a hivatás szépségeiről, nehéz­ségeiről majd a jövő felada­tait elemezve a veszélyezte­tett és a hátrányos helyzetű fiatalok fokozottabb pedagó- gógiaj segítségére hívta fel a figyelmet. Az ünnepi beszé­det követően Sipos Károly, a megye; tanács elnökhelyet­tese kitüntetéseket adott át. A megye; Pedagógiai díjat Horváth Tibor a Pedagógus­továbbképző Intézet igazga­tó-helyettese. Juhász László- né, a kunhegyes; Kossuth úti Általános Iskola tanítója és a martfűi Martos Flóra- Általános Isikola alsó tagoza­tos munkaközössége kapta meg. A Kiváló miunkáért ki­tüntetést 20-an, a Miniszteri dicséretet 7-en vehették át. Szakszervezeti munkáért ki­tüntetésben négyen részesül­tek. A kitüntetettek nevében Mátyás Mária vezető szak- . felügyelő a szolnoki Rákóczi úti Általános Iskola tanára mondott köszönetét az elis­merésért. Utána az ünnepség záróakkordjaként Rózsavári László, az MSZMP megyei bizoftságának osztályvezető- helyettese mondott pohárkö­szöntőt. Nagyrabecsüléssel szólt a kitüntetett pedagógu­sok példamutató munkájáról, segítségüket kérte az okta­tásügy előtt álló nem cse­kély feladatok megoldásához. ..Nem a munka mennyisé- gének növelését várja el a társadalom a nevelőktől, ha­nem a minőség, az oktatás- nevelés hatékonyságának ja­vítását — hangsúlyozta — s erre' csak azok az óvónők, tanítók, tanárok képesek, akikben él a tenniakarás a folytonos tnrsgúiulás iránti vágy. a közösségért érzett felelősség”. Végül ehhez a nehéz, de felemelően szép munkához kívánt sok sikert, egészséget. Munkaverseri^ és követelmények A BIOGÁL példája kissé bizarr. És nem is újkeletű. Felteheti a kérdést bárki — miért van szükség arra, hogy valaki pályázzon a bérére? S mi köze van mindennek a versenyhez? A módszert ta­valyelőtt vezették be a nagyüzemben azzal, hogy ez a módszer az ott dolgozók bérének növekedését és a vállalat jobb munkáját ga- ^ú-rantálja. Mi a lényege a do­lognak? Egy kisebb közös­ség — brigád — felajánlást tesz, tagjai pontosan tud­ják, mennyivel több bérért. A vállalások célja így kel­lően konkrét, s mögötte a „meghúzódó” forintok szá­ma is. Nézzük az eredményt: a tavalyi bérpályázati rend­szer nyomán majd 3 millió többletbért fizettek ki a BIOGÁL-ban a tervezetthez képest. Ugyanígy a tervdo­kumentumokban rögzítettek­hez viszonyítva 100 millió forinttal nagyobb lett az árbevétel, 20 millióval pe­dig a nyereség. A BIOGÁL példája nem egyedülálló annyiban, hogy igen sok vál­lalat keresi a megoldást ar­ra, miként alakuljon, vál­tozzon a módosuló gazdasá­gi követelményekhez, a mun­ka verseny-mozgalom. 0 régi képlet Jól emlékszünk még arra, hogy négy-öt esztendővel ez­előtt többnyire így kezdő­dött a kollektívák beszámo­lója: „Túlteljesítettük...” S ha valaki most azt mondja ez hibás, semmi szükség a többletekre, nincs igaza. Kel­lenek a plusz százalékok, csak nem mindegy hol, a termelés, a gazdálkodás me­lyik területén. Íme egy — nem páratlan — példa: a szolnoki Mezőgép Vállalat­nál dolgozó Thomas Edison brigád teljesítménye rend­re 105—110 százalék. Eddig a régi képlet. S mellé a cseppet sem lényegtelen ki­tétel: tagjai a kezük alól ki­kerülő gyártmányok minősé­gi színvonalát emelik, minő­ségi ellenőrök nélkül — úgy­nevezett önmeózással. A szá­zalék és produktum minősé­ge egyformán esik latba. Mert árbevételt elérhet úgy egy vállalat, hogy kevésbé jó, de sok termékével indul a piacra. S a másik ma már szinte az egyedül járható út: eladható kvalifikált ter­mékekkel áll a vevőért ver­senyzők táborába. A sikerhez azonban kell valami, ami azt bizonyítja: úg'y tűnik a „stósz-elmélet” megbukott. Vagyis a gép mellett dolgozónak nem elég odapakolni a megmunkálan­dó anyagok tömegét. Mind nagyobb az igény arra, hogy tudják az üzemekben. mit miért tesznek, s azt meny­nyiért? Hangsúlyozzuk: a munkaverseny-mozgalom az önkéntesség elvén alakul, de nem szabad figyelpaén kívül hagyni azt, hogy a kezde­ményezések hátterében minr dig a'közösség és az-egyén érdekei — közös érdekei van­nak. Az üzemeken belüli ve­télkedést a játékszabályok tisztázása csak előre viheti. S érdemes visszatérni a BI- OGAL-módszerre, ahol a cél a vállalati tervek egyes mu­tatóinak teljesítése, túltelje­sítése mögött kristálytiszta az is, mit nyer ezzel a kö­zösség és mit az egyén. Ennek eléréséhez ki mi­lyen módszert választ? Hogy a vállalat szerződést köt a origádokkal, előleget fizet nekik vagy a kis közösségek bérpályázati rendszerben vál­lalkoznak? Ez az üzemek, intézmények dolga. Lényeg, hogy minél gyorsabban hasz­nosítsák a kollektívák alko­tóerejét a vállalati terv tel­jesítésében. Apropó gyorsa­ság. Márciusban — április­ban még igen sok meghívó érkezett a szerkesztőségünk­be, melyek brigádtanácsko­zásokra invitáltak. Olyan fó­rumokra, amelyeken eldön­tik, melyik kollektíva, mi­lyen címet kapjon, s meg­határozzák a feladatokat. Március-áprilisban. A gyor­saságot lehet úgy értelmez­ni. hogy egy vállalat rövid idő alatt változtat a jobb értékesítési lehetőségek mi­att ósdi termékszerkezetén. S lehet például úgy is: ide­jében és pontosan meghatá­rozzák a terv alapján a kö­zösségeknek azokat a célo­kat. amelyek elérésében tag­jaik kijelölik tennivalóikat. A vállalásokat a munkahe­lyek, a műhelyek, az üze­mek tevékenységének válto­zásaihoz, tervfeladataihoz kell igazítaniuk. Még hozzá rugalmasan. Módosítóit menetrend Néhány hét és már 1982 első felének termelési ered­ményeit értékelik. Van, ahol több hét munkáját kell év végéig pótolni, máshol az ér­tékesítés, az anyagellátás ne­hézségeit, akadályait kell el­lensúlyozni. Nem pót. ha­nem új vállalásokkal. S hogy ezrekből valóság le­gyen, ahhoz elengedhetetle­nül szükséges a vállalati műszakiak közreműködése, segítsége. Igen sok tanács­kozáson elhangzik, hogy be kell vonni a mérnököket, a technikusokat a munkaver­seny-mozgalom ba. Hogyan? Az első lépcső bizonyosan az, hogy nem kerülik el a szervezők, a munkahelyi ve­zetők figyelmét azoknak a kezdeményezései sem. akik nem brigádokban tevékeny­kednek. A másik igen fon­tos szempont; értelmes, „test- reszabott” feladatokkal nyer­hetők meg az ügynek a mű­szakiak. Például : a szolnoki Vasipari Vállalat Bolyai bri­gádja az akkumulátort gyár­tó üzem rekonstrukciójához elkészítette az összes doku­mentációt. A fejlesztéshez a vállalat pénze kevésnek bi­zonyult — a hitelekhez, a támogatási kérelemhez, a bri­gád pályázatokat, tanulmá­nyokat készített. Bmivel megnyerhető!« Arról persze szó nincs, hogy helytelen lenne, ha a műszakiak közül bárki is „műszakba” áll, éppen va­lamilyen sürgető szállítási határidő miatt — mert ilyennel is találkozhatunk. A megalakuló kisvállalkozások „házon belül és házon kí­vül” azonban figyelmeztet­nek, igen sok az a szellemi energia, amit nem használ­nak ki kellően az üzemek­ben. A munkaverseny-mozga­lom kapcsán főként terme­lésről esett szó az eddigiek­ben, noha ennek része a mű­velődés és az életmód. Ame­lyek vitathatatlanul össze"- függésben vannak az előbbi­vel. Gazdasági életünk igen sok eseménye, s nem kevés­bé a külpiaci pozíciók meg­őrzése, megerősítése azonban azt kívánja, hogy a gyárt­mányok készítésével, értéke­sítésével összefüggő felada­tokra essen a hangsúly. A verseny kell, nem utolsósor­ban egy másik verseny mi­att, amely már a vevőért folyik. H. J. Hr*­WSmKS^mtKSSm Üj szolgáltatással áll a közületek rendelkezésére a jánoshidai Vörös Hajnal Mgtsz autóbontó részlege. Eddig a kiselejtezett tehergépkocsikat szétszerelték és fődara­bonként értékesítették. Május elsejétől az AUTOKER engedélye alapján a használt tehergépkocsik — főként a Robur, a Skoda és az IFA típusok bizományi árusí­tásával is foglalkoznak

Next

/
Oldalképek
Tartalom