Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-04 / 129. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚNIUS 4. Cigány népi együttesek műsora A cigány folklór kedvelői­nek különleges eseményt ígért a szolnoki Barna göyn- gyök és a tiszaburai cigány népi együttes műsora. Öröm, hogy Szolnokon is, Tisza- burán is az önkifejezés szükségességét érzi negyven, ótven apáik, nagyapáik élet­formájánál nagyobb civili­zációs fokon, kulturáltabban élő cigány fiatal és közép­nemzedékbeli. Dicséretes, hogy őseik folklórját men­teni akarják ennek életben tartásához a színpadot is felhasználják. Nagyszerű, nogy hazánk amúgy is gaz­dag folklórja új színekkel gazdagodik, s a bemutatott műsor — hiszen hagyo­mányőrző együttesek pro­dukciója is műsorként je­lenik meg a közönség előtt — a nemes' szórakoztató szolgálatba állunató. A ihét eleji tiszaburai elő­adás nem rontotta örömün­ket — változatlanul nagy­szerű, dolognak tartjuk a •két együttes létét, működé­sét — ám a jobbítás szán­déka néhány általunk fon­tosnak vélt észrevételt dik­tál. A műsor első részében a Barna gyöngyök léptek kö­zönség elé. Első számuk — egy táncos élőkép volt — többszörösen is a meglepe­tés erejével hatott. Hogy jól tancolnak — ebben semmi „felfedezni való” nincs. A meglepetést az okozta, hogy a műsor rendezője mennyi­re hagyománytisztelően ér­telmezi a hagyományőrzés fogalmát. A táborban, ud­varon — tehát az „életben” előadott táncok térformája tökéletesen alkalmazkodik a közönség elhelyezkedéséhez, tekintettel arra, hogy a tán­cosokat, a forgolódó éneke­seket, nyüzsgő muzsikusokat körben ülték. Felfogható úgy is, hogy a vígalom vagy ép­pen sirató jelenet egy kör- színpadon történt. A mai — átlag — színpadok nem ked­veznek a Barna gyöngyök alkotta térfelállásnak, hi­szen a közönség a négyzet egyik oldalán túl helyezke­dik el. A másik meglepetés: a koreográfia teljes szaba­dossága. Természetes, hogy egy-egy alaplépésre, táncfi­gurára a különböző élet­korú és műveltségű — vér­mérsékletű stb. — egyének másképpen emlékeznek, sa­ját elképzelésük szerint ele­venítik fel apáik táncait. De mindezek figyelembevételé­vel a hagyományőrzés fo­galmát közös nevezőre kel­lene hozni a Barna gyön­gyök műsorában, mert hiá­ba a fergeteges ritmus, a színpad könyörtelen, a jó szándék nem tudja érdem­ben befolyásolni az összha­tást. Sajnos azt is meg kell állapítanunk, hogy a Bar­na gyöngyök koreográfiái anyanyelve '— éppen a fel- táratlanság' és a fésületlen- ség miatt — szegényesnek tűnik. A múló emlékezet összemossa a különböző alaplépéseket, egészében rontja a táncok kifejező for­máit. Okvetlenül értő ko­reográfusra van szüksége a Barna gyöngyöknek ahhoz, t hogy műsora megfeleljen a mai színpadi igényeknek. A tiszaburai cigány népi Fuzsoma Edit énekel Táncjelenet a tiszaburai együttes műsorából együttes műsora sokkal csi­szoltabb, pallérozottabb, mint a Barna gyöngyöké. Szólóénekesük, a kis Pu- zsoma Edit, erős drámai szoprán, levegőt teremt ma­ga körül. A táncosok tiszte­lik a színpadot, jól alkal­mazkodnak a körülmények­hez, a műsorban több a fa­bula, a líra s ezek jellem­formáló hatása is jól mu­tatkozik. Nem szerencsés vi­szont a zenei kísérlet hang- szerelése, néha kávéházi — sőt: operett — hangulat kap erőre, olykor groteszk ele­mekkel keveredve. Mindezek ellenére mind­két együttes határozottan jó benyomást keltett, kellő szelekcióval a szolnokiak és a tiszaburaiak egyaránt sok örömet szerezhetnek a kö­zönségnek, cigányoknak és nem cigányoknak egyaránt. Tiszai Lajos A közönség Gazdag kulturális programmal Szövetkezeti fiatalok megyei találkozója Ma kezdődik Tiszaörsön Zenés várséta Sárváron Zenés vársétát rendez ma, június 4-én Sárváron a Sa- varia Tourist és a városi művelődési központ. A Ná- dasdy várban a szombathe­lyi barokk kamaraegyüttes, a Capella Savaria ad mű­sort. Korabeli hangszerek­kel a 17—18. századi ba­rokk, illetve a korra jellem­ző rokokó és- klasszikus da­rabokkal lépnek a közönség elé. A műsorban közreműkö­dik a sárvári Regős együt­tes és tánccsoport, regős­zenét, illetve tizenhatodik, tizenhetedik századi magyar udvari táncokat mutatnak be korhű jelmezekben. Június 5-én a Nádasdy vár dísztermében a városi zeneiskola növendékei ad­nak jelmezes barokk hang­versenyt. Korabeli jelme­zekben többek között Pergo- lesi-, Telemann-, Vivaldi-, Havd-műveket szólaltatnak meg az ifjú előadók a törté­nelmi környezetben. Kortárs képzőművészet Sárospatakon Kortárs képzőművészek alkotásaiból nyílik kiállítás június 5-én a sárospataki Vármúzeumban. A miskolci Herman Ottó Múzeum és a sárospataki képtár anyagá­ból százötven alkotást mu­tatnak bé, a többi között Bernáth Aurél, Barcsay Je­nő, Kokas Ignác, Borsos Miklós, Pátzay Pál műveit. A három szövetkezeti ága­zat — termelő, ipari és fo­gyasztási szövetkezetek fiataljai számára a korábbi években már rendeztek (kü- lön-külön vagy féligmeddig együtt) nyári, táborozással egybekötött találkozókat. Ebben az évben mind a há­rom szövetkezeti ágazat ifjai egyidejűleg adtak egymás­nak randevút. Mintegy 250— 300, a megye szövetkezetei­ben dolgozó fiatal részvéte­lével ma a tiszaörsi strand kempingjében kezdődik há­romnapos találkozó, amely­nek programja bővelkedik szórakoztató, politikai-isme­retterjesztő, kulturális ese­ményekben. A találkozó ma délután kez­dődik. „Semmit sem kérünk, csak béke legyen” címmel fórumot rendeznek, amely­nek vendégei a televízió ri­porterei, Sugár András és Tóth Károly, valamint Fal­ler Jenő és a Külügyminisz­térium munkatársai lesznek. A fórum derűben oldódik: Az idén a tizenhetedik al­kalommal rendezik meg jú­nius 5-én és 6-án Szombat­helyen tizennyolc ország táncdsainak részvételével a Savaria nemzetközi táncver­senyt és a magyar táncbaj­nokságot. előbb vacsorafőző ver­seny, majd Nagy Bandó András humorista és Nagy Tibor gitáros-énekes műso­ra következik. A találkozó első napját diszkó és éjsza­kai filmkoktél zárja. A szombati program ge­rincét a „Délibáb túra” ké­pezi. A találkozó résztvevői autóbusszal kirándulnak a nagyiváni tájházhoz, ahol lovasbemutató és a jászfény- szarui Fortuna együttes mű­sora várja őket. Délután 16 órakor kezdődik a Stúdió '82 élő műsora, amelyet a ‘elevízió népszerű kulturá­lis hetilapjának főszerkesz­tője, Érdi Sándor vezet, vendégei pedig Surányi András filmrendező, szolnoki amatőrfilmesek, a Kevi Kör tagjai és Syörffy Sándor szobrászművész. Este — az éjszakai, szabadtéri filmvetí­tés előtt — a Rodeo Count­ry együttes és Dinnyés Jó­zsef, a hazai pol-beat do­yenje ad műsort. — sz. j. — A táncversenyen huszon­egy külföldi és tizenkét ma­gyar páros indul. Űj ven­dégként érkeznek táncospá­rok Ausztráliából. Tíz év után ismét indul a vetélke­dőn holland páros, s első al­kalommal mutatkoznak be bolgár táncosok. Táncverseny Szombathelyen A TIZEDIK ÉVFORDULÓN Stettner Béta kisgrafikái Jászberényben Éppen tíz esztendeje, hogy a jászberényi városi-járási könyvtár bemutatta első grafikai kiállítását — a Szé­kely Mihály országos kis- grafikai pályázatra érkezett lapokat — az intézmény fa­lai között. Azóta a rangos kiállítások folyamatosan kö­vették egymást, ám ezek közül is kiemelkednek (és méltóak a jubileumi eszten­dőhöz) az idén szervezett .programok. Perei Zoltán tárlatát követően ezúttal Stettner Béla Munkácsy- és SZOT-díjas grafikusnak, a Magyar Népköztársaság ér­demes művészének újabb kisgrafikáit ismerhetik meg az érdeklődők. Az újabbakat, mert 1976- ban a helybeliek már meg­tekinthették a művész gyűj­teményes kiállítását. Az az­óta eltelt több mint fél év­tized alatt — jelentős kis- grafikusi alkotómunkája mellett — Stettner Béla to­vábbra is hű maradt az ex libris és kisgrafika bensősé­ges világához. (Olyannyira, hogy a Műcsarnokban a kö­zelmúltban megrendezett országos képzőművészeti ki­állításon is ilyen lapokkal képviseltette magát.) Az el­múlt évek során azonban nemcsak gyarapodott ilyen jellegű alkotásainak a szá­ma, hanem gazdagodott, vál­tozott azok kifejezési módja, világa is. Kisgrafikáinak egy részében elvetette hagyomá­nyos formai megoldásainak kötöttségét, s a valóság áb­rázolásának még elvontabb, „szabadabb” megjelenítésére törekedett. Elsősorban színes rézkarcaira tapasztalhatjuk ezeket az új tartalmakat is hordozó kísérleteket, ame- librisek mellett bemutatott néhány nagy hatású kép­grafikája, mint a Rettenet és menekülés című papír- metszet-monotípia nyújt ösz- szefoglaló képet. Korábbi, elsősorban fekete-fehér met­szeteinek drámaiságával el­lentétben feltűnnek ofszet­eljárással készült színes, bensőséges hangulatot te­remtő lapjai. Stettner Bélának azonban továbbra ’ is utolérhetetlen erénye és művészetének ki­apadhatatlan forrása a rajzi könnyedség, amellyel alakos kompozícióit (kisgrafikáinak többsége ilyen) linóleumba metszi, sajátosan megnyúlt, légies figurái a legváltoza­tosabb pózokban, testtartá­sokban — ám általában va­lamilyen módon könyvet ol­vasva — jelennek meg előt­tünk. A kompozíciós meg­oldások bravúrjai, a játékos kontúrvonalak alkalmazása szinte természetes módon viszi el a művészt a szecesz- szióra emlékeztető, ám soha­sem öncélú — hanem az áb­rázolás és annak tárgya között még nagyobb feszült­séget teremtő — díszítmé­nyek, háttérábrázolások fel- használására. Különösen szembetűnőek az aktokat ábrázoló lapjai, amelyek vérbő humorral és mégis megtévesztő közvetlenséggel hozzák tudomásunkra alko­tó fantáziáját. A kisgrafika funkcióját is tekintve — hiszen könyvbe ragasztják vagy üdvözlőlap­ként használják fel, de ma már leginkább gyűjtik és cserélik — alapvetően kö­zösségi művészet. Stettner Béla minden lapján érezzük e sajátos, szűkebb közösség­hez tartozás boldogságát, a megrendelő és alkotó közötti közvetlen kapcsolatot, a mű­vészi átélés-alkotás elemen­táris örömét. Művészete azért nemcsak különös esz­tétikai élményt jelent, ha­nem a szó szoros értelmében közérzetünkre is hat. A jászberényi kiállítás ka­talógusa — a korábbi kiál­lítási katalógus folytatása­ként — közli Stettner Béla újabb kisgrafikáit leíró tel­jes alkotásjegyzéket is. A könyvtár ezzel — grafikus- művészetünk nemzetközi jó hírét is növelve — fontos forrásmunkát adott a hazai és a külföldi gyűjtők kezé­be. A. A. Bárha gyöngyök

Next

/
Oldalképek
Tartalom