Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-04 / 129. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚNIUS 4. Cigány népi együttesek műsora A cigány folklór kedvelőinek különleges eseményt ígért a szolnoki Barna göyn- gyök és a tiszaburai cigány népi együttes műsora. Öröm, hogy Szolnokon is, Tisza- burán is az önkifejezés szükségességét érzi negyven, ótven apáik, nagyapáik életformájánál nagyobb civilizációs fokon, kulturáltabban élő cigány fiatal és középnemzedékbeli. Dicséretes, hogy őseik folklórját menteni akarják ennek életben tartásához a színpadot is felhasználják. Nagyszerű, nogy hazánk amúgy is gazdag folklórja új színekkel gazdagodik, s a bemutatott műsor — hiszen hagyományőrző együttesek produkciója is műsorként jelenik meg a közönség előtt — a nemes' szórakoztató szolgálatba állunató. A ihét eleji tiszaburai előadás nem rontotta örömünket — változatlanul nagyszerű, dolognak tartjuk a •két együttes létét, működését — ám a jobbítás szándéka néhány általunk fontosnak vélt észrevételt diktál. A műsor első részében a Barna gyöngyök léptek közönség elé. Első számuk — egy táncos élőkép volt — többszörösen is a meglepetés erejével hatott. Hogy jól tancolnak — ebben semmi „felfedezni való” nincs. A meglepetést az okozta, hogy a műsor rendezője mennyire hagyománytisztelően értelmezi a hagyományőrzés fogalmát. A táborban, udvaron — tehát az „életben” előadott táncok térformája tökéletesen alkalmazkodik a közönség elhelyezkedéséhez, tekintettel arra, hogy a táncosokat, a forgolódó énekeseket, nyüzsgő muzsikusokat körben ülték. Felfogható úgy is, hogy a vígalom vagy éppen sirató jelenet egy kör- színpadon történt. A mai — átlag — színpadok nem kedveznek a Barna gyöngyök alkotta térfelállásnak, hiszen a közönség a négyzet egyik oldalán túl helyezkedik el. A másik meglepetés: a koreográfia teljes szabadossága. Természetes, hogy egy-egy alaplépésre, táncfigurára a különböző életkorú és műveltségű — vérmérsékletű stb. — egyének másképpen emlékeznek, saját elképzelésük szerint elevenítik fel apáik táncait. De mindezek figyelembevételével a hagyományőrzés fogalmát közös nevezőre kellene hozni a Barna gyöngyök műsorában, mert hiába a fergeteges ritmus, a színpad könyörtelen, a jó szándék nem tudja érdemben befolyásolni az összhatást. Sajnos azt is meg kell állapítanunk, hogy a Barna gyöngyök koreográfiái anyanyelve '— éppen a fel- táratlanság' és a fésületlen- ség miatt — szegényesnek tűnik. A múló emlékezet összemossa a különböző alaplépéseket, egészében rontja a táncok kifejező formáit. Okvetlenül értő koreográfusra van szüksége a Barna gyöngyöknek ahhoz, t hogy műsora megfeleljen a mai színpadi igényeknek. A tiszaburai cigány népi Fuzsoma Edit énekel Táncjelenet a tiszaburai együttes műsorából együttes műsora sokkal csiszoltabb, pallérozottabb, mint a Barna gyöngyöké. Szólóénekesük, a kis Pu- zsoma Edit, erős drámai szoprán, levegőt teremt maga körül. A táncosok tisztelik a színpadot, jól alkalmazkodnak a körülményekhez, a műsorban több a fabula, a líra s ezek jellemformáló hatása is jól mutatkozik. Nem szerencsés viszont a zenei kísérlet hang- szerelése, néha kávéházi — sőt: operett — hangulat kap erőre, olykor groteszk elemekkel keveredve. Mindezek ellenére mindkét együttes határozottan jó benyomást keltett, kellő szelekcióval a szolnokiak és a tiszaburaiak egyaránt sok örömet szerezhetnek a közönségnek, cigányoknak és nem cigányoknak egyaránt. Tiszai Lajos A közönség Gazdag kulturális programmal Szövetkezeti fiatalok megyei találkozója Ma kezdődik Tiszaörsön Zenés várséta Sárváron Zenés vársétát rendez ma, június 4-én Sárváron a Sa- varia Tourist és a városi művelődési központ. A Ná- dasdy várban a szombathelyi barokk kamaraegyüttes, a Capella Savaria ad műsort. Korabeli hangszerekkel a 17—18. századi barokk, illetve a korra jellemző rokokó és- klasszikus darabokkal lépnek a közönség elé. A műsorban közreműködik a sárvári Regős együttes és tánccsoport, regőszenét, illetve tizenhatodik, tizenhetedik századi magyar udvari táncokat mutatnak be korhű jelmezekben. Június 5-én a Nádasdy vár dísztermében a városi zeneiskola növendékei adnak jelmezes barokk hangversenyt. Korabeli jelmezekben többek között Pergo- lesi-, Telemann-, Vivaldi-, Havd-műveket szólaltatnak meg az ifjú előadók a történelmi környezetben. Kortárs képzőművészet Sárospatakon Kortárs képzőművészek alkotásaiból nyílik kiállítás június 5-én a sárospataki Vármúzeumban. A miskolci Herman Ottó Múzeum és a sárospataki képtár anyagából százötven alkotást mutatnak bé, a többi között Bernáth Aurél, Barcsay Jenő, Kokas Ignác, Borsos Miklós, Pátzay Pál műveit. A három szövetkezeti ágazat — termelő, ipari és fogyasztási szövetkezetek fiataljai számára a korábbi években már rendeztek (kü- lön-külön vagy féligmeddig együtt) nyári, táborozással egybekötött találkozókat. Ebben az évben mind a három szövetkezeti ágazat ifjai egyidejűleg adtak egymásnak randevút. Mintegy 250— 300, a megye szövetkezeteiben dolgozó fiatal részvételével ma a tiszaörsi strand kempingjében kezdődik háromnapos találkozó, amelynek programja bővelkedik szórakoztató, politikai-ismeretterjesztő, kulturális eseményekben. A találkozó ma délután kezdődik. „Semmit sem kérünk, csak béke legyen” címmel fórumot rendeznek, amelynek vendégei a televízió riporterei, Sugár András és Tóth Károly, valamint Faller Jenő és a Külügyminisztérium munkatársai lesznek. A fórum derűben oldódik: Az idén a tizenhetedik alkalommal rendezik meg június 5-én és 6-án Szombathelyen tizennyolc ország táncdsainak részvételével a Savaria nemzetközi táncversenyt és a magyar táncbajnokságot. előbb vacsorafőző verseny, majd Nagy Bandó András humorista és Nagy Tibor gitáros-énekes műsora következik. A találkozó első napját diszkó és éjszakai filmkoktél zárja. A szombati program gerincét a „Délibáb túra” képezi. A találkozó résztvevői autóbusszal kirándulnak a nagyiváni tájházhoz, ahol lovasbemutató és a jászfény- szarui Fortuna együttes műsora várja őket. Délután 16 órakor kezdődik a Stúdió '82 élő műsora, amelyet a ‘elevízió népszerű kulturális hetilapjának főszerkesztője, Érdi Sándor vezet, vendégei pedig Surányi András filmrendező, szolnoki amatőrfilmesek, a Kevi Kör tagjai és Syörffy Sándor szobrászművész. Este — az éjszakai, szabadtéri filmvetítés előtt — a Rodeo Country együttes és Dinnyés József, a hazai pol-beat doyenje ad műsort. — sz. j. — A táncversenyen huszonegy külföldi és tizenkét magyar páros indul. Űj vendégként érkeznek táncospárok Ausztráliából. Tíz év után ismét indul a vetélkedőn holland páros, s első alkalommal mutatkoznak be bolgár táncosok. Táncverseny Szombathelyen A TIZEDIK ÉVFORDULÓN Stettner Béta kisgrafikái Jászberényben Éppen tíz esztendeje, hogy a jászberényi városi-járási könyvtár bemutatta első grafikai kiállítását — a Székely Mihály országos kis- grafikai pályázatra érkezett lapokat — az intézmény falai között. Azóta a rangos kiállítások folyamatosan követték egymást, ám ezek közül is kiemelkednek (és méltóak a jubileumi esztendőhöz) az idén szervezett .programok. Perei Zoltán tárlatát követően ezúttal Stettner Béla Munkácsy- és SZOT-díjas grafikusnak, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének újabb kisgrafikáit ismerhetik meg az érdeklődők. Az újabbakat, mert 1976- ban a helybeliek már megtekinthették a művész gyűjteményes kiállítását. Az azóta eltelt több mint fél évtized alatt — jelentős kis- grafikusi alkotómunkája mellett — Stettner Béla továbbra is hű maradt az ex libris és kisgrafika bensőséges világához. (Olyannyira, hogy a Műcsarnokban a közelmúltban megrendezett országos képzőművészeti kiállításon is ilyen lapokkal képviseltette magát.) Az elmúlt évek során azonban nemcsak gyarapodott ilyen jellegű alkotásainak a száma, hanem gazdagodott, változott azok kifejezési módja, világa is. Kisgrafikáinak egy részében elvetette hagyományos formai megoldásainak kötöttségét, s a valóság ábrázolásának még elvontabb, „szabadabb” megjelenítésére törekedett. Elsősorban színes rézkarcaira tapasztalhatjuk ezeket az új tartalmakat is hordozó kísérleteket, ame- librisek mellett bemutatott néhány nagy hatású képgrafikája, mint a Rettenet és menekülés című papír- metszet-monotípia nyújt ösz- szefoglaló képet. Korábbi, elsősorban fekete-fehér metszeteinek drámaiságával ellentétben feltűnnek ofszeteljárással készült színes, bensőséges hangulatot teremtő lapjai. Stettner Bélának azonban továbbra ’ is utolérhetetlen erénye és művészetének kiapadhatatlan forrása a rajzi könnyedség, amellyel alakos kompozícióit (kisgrafikáinak többsége ilyen) linóleumba metszi, sajátosan megnyúlt, légies figurái a legváltozatosabb pózokban, testtartásokban — ám általában valamilyen módon könyvet olvasva — jelennek meg előttünk. A kompozíciós megoldások bravúrjai, a játékos kontúrvonalak alkalmazása szinte természetes módon viszi el a művészt a szecesz- szióra emlékeztető, ám sohasem öncélú — hanem az ábrázolás és annak tárgya között még nagyobb feszültséget teremtő — díszítmények, háttérábrázolások fel- használására. Különösen szembetűnőek az aktokat ábrázoló lapjai, amelyek vérbő humorral és mégis megtévesztő közvetlenséggel hozzák tudomásunkra alkotó fantáziáját. A kisgrafika funkcióját is tekintve — hiszen könyvbe ragasztják vagy üdvözlőlapként használják fel, de ma már leginkább gyűjtik és cserélik — alapvetően közösségi művészet. Stettner Béla minden lapján érezzük e sajátos, szűkebb közösséghez tartozás boldogságát, a megrendelő és alkotó közötti közvetlen kapcsolatot, a művészi átélés-alkotás elementáris örömét. Művészete azért nemcsak különös esztétikai élményt jelent, hanem a szó szoros értelmében közérzetünkre is hat. A jászberényi kiállítás katalógusa — a korábbi kiállítási katalógus folytatásaként — közli Stettner Béla újabb kisgrafikáit leíró teljes alkotásjegyzéket is. A könyvtár ezzel — grafikus- művészetünk nemzetközi jó hírét is növelve — fontos forrásmunkát adott a hazai és a külföldi gyűjtők kezébe. A. A. Bárha gyöngyök
