Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-03 / 128. szám

1982. JÚNIUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 60 ezer nézőt várnak Hortobágyi lovasnapok Amikor már nincs ébresztő Helybenjárás Tervek helyett ígéretek Slambuc fő bográcsban Minden eddiginél több — 60 ezer — nézőt várnak az idén a július 2—3—4-én megrendezésre kerülő hor­tobágyi nemzetközi lovasna- pokra. A rendezvény idejére teljesen felújítják a csárda mögötti mátai lovaspályát. A legnevesebb magyar spor­tolók mellett szlovák, bol­gár, NSZK-beli, osztrák, olasz, svájci lovascsapatok is jelezték részvételüket. A háromnapos program fő ese­ménye a hortobágyi nagydíj­ért folyó verseny. Emellett lesz díjugratás, vadász.ug- ratás. kltartásos magasugra- itás, fogathajtóverseny, díj­hajtás, barátság staféta. A legfiatalabbak pónilovakon Az ópusztaszerj nemzeti emlékpark az idei nyáron újabb látnivalót kínál a turistáknak. A skanzenben levő Szeged környéki papri­kásház, a makói hagymás­ház, a csongrádi halászház, a Szentes környéki tanya mellett iskolamúzeum nyi­totta meg kapuit. Az épüle­tet Pusztaszer árpádhalmi külterületéről telepítették az az emlékparkba. Régi he­— Két évvel ezelőtt, ami­kor letelt a szolgálati időm, és baráti körben, koccintot­tunk a 60. esztendőmre, az egyik jócimborám így szólt hozzám: mihez kezdesz majd Páréi Sándor, ha leteszed a lantot? Miit csinálsz, hogy ki ne kezdjen az unalom? Vá­lasz néliküi hagytam a kér­dést, mert akkor még csak sejtettem, amit azóta ta­pasztalatból tudok, hogy akinek nem kenyere a tét­lenség, annak a nyugdíjas évekből se jut — egy órányi ideje se — az unatkozásra. Látja ott azt a kertet. 60 gyümö'csfával. a magvaváló szilvától a spanyol meggyig minden van közte. Tizenöt éve ott még puszta föld volt, én törtem fel a kemény ugart, és telepítettem a gyümölcsfákat. Kiszámítot­tam: mire termőre fordul­nak a facsemeték, éppen nyugdíjba megyek, lesz mi­vel foglalkozni, és lesz mit szüretelni. Mutatok egyebet is. ott a falon a vadászpuskám, azt se eszj a rozsda. Tizenöt esztendeig voltam a helyi, jászfelsőszentgyörgyi „Vö- rössaroik” Vadásztársaság titkára, 10 éven át pedig az elnöke. Amikor nyugdíjba mentem, .itt ís átadtam a stafétabotot, de a vadász- puskáimtól nem váltam.meg. Mint sportvadász, most is szinte minden vasárnap be­barangolom a határt, tiszte­letben tartam azt a vadat, amire éppen vadászati tila­lom van, de mindig odasó­zok a varjúnak, a szarkának vagy éppen egy eltévedt ró­kának, ha puskavégre ke­Egy-egy turnusban ezer gyógyulni, pihenni vágyó beutaltat fogadhat a felújí­tott és kibővített gyulai gyógyüdülő, amelyet szer­dán nyitotak meg. A Vár- fürdő tőszomszédságában emelkedő szálloda rendsze­rű üdülő új. tízszintes épü­letének szobái háromágya­sak. A vendégek pihenését szolgálják a társalgók, a könyvtár, a zenei kamara­teremj valamint a szauna. Az épületkomplexumban mutatják be tudományukat. Megrendezik a legjobb hor­tobágyi csikós síikf utóver­senyét, a csikósbojtárak be­mutatóját. Az idén is szere­pel a háromnapos program­ban a Debreceni Népi Együttes, pásztorokkal együtt népi táncjátékot mutat be. A Hortobágyra látogatók előtt a kilenclyukú hídnál „meg­hajtják” a szilaj ménest, s odaterelik legelni a szürke magyar gulyát és a hosszú szőrű rackanyájat. Ételröl-italról a lovaspálya mellett felállított sátrakban gondoskodnak, speciális pusztai eledelt, slambucot is főznek szabad tűzön bog­rácsban. lyén a környék elnéptelene­dése miatt lebontották a száz éves tanyaiskolét, s most az eredetihez híven újra felépítették a skanzen­ben. Kiállítási tárgy lett sok múlt századból való iskola­pad. szekrény. több régi egyszerű szemléltető eszköz, kalamáris', palatábla, fara­gott golyós számológép, sok évtizedes tankönyv, a tanyai kisdiákokról tanítókról ké­szült fénykép. Ugye. nem kezdi ki az unalom a nyugdíjast se, ha keres tennivalót magá­nak? Én kerestem, ugyan­úgy, mint aktív éveimben tettem. Pályafutásom jó 40 esztendővel ezelőtt kezdődött. Mint kazánikovács álltam munkába, aztán, mert, mel­lettem kalapálták legszíve­sebben a kazán falát a fia­talok, szakoktató lettem. Budapesten a Vág utcai 26- ots Ipari Szakmunkásképző Intézetben oktattam 6 évig, aztán a jászberényi Aprító- gépgyárba kerültem. Ott 1962-ben bíztak meg a szak­oktatói teendőkkel, a 606-os Ipari Szakmumíkásképző In­tézetben tanítottam a nyug­díjig. Érdekessége a szakoktatói munkámnak, hogy a három gyerekem közül az egyik — Sándor fiam — nálam ta­nulta k,j a géplakatos; szak­mát, és egy évig én voltam Sándorka unokám, vagyis a fiam fiának a szakoktató­ja is. A búcsúztatóra, összeszá­moltam. háromszázhuszonegy fiatalt segítettem hozzá a szakma tanulásához. Nehéz volt elbúcsúzni a régi mun­katársaktól és a sok 'kedves fiataltól ... Nem panasz­nap szántam, hiszen vigasz­tal. hogy ezentúl több időt tudok fordítani a csalá­domra. Többet segíthetek a feleségemnek, segítek a gye­rekeknek — akik kertész­kednek — és sokat .szórako­zom a néav unokával. A két maróbbikat mór megta­nítottam horaászn.i. mert nemcsak a vadásznuskát. de a pecabotot is kedvelem. — illés — Volán Utazási Iroda, fod­rász és kozmetikai szalon, ajándékbolt működik. A gyógyfürdőt díjtalanul igénybe vevő beutaltak or­vosi- felügyeletét három fő­állású orvos látja el. A nyá­ri szezonban gyermekorvos is rendel. Az új épület legfelső szintjén természettudományi termet rendeztek be. ahol esténként TIT-előadások hangzanak el. Ezekben az években sok olyan tiszt mond búcsút a katonai pályá­nak, aki tevékeny ré­szese volt a néphadse­reg létrehozásának, majd több évtizeden... át erősítésének, korszerű­sítésének, harckészült­ségi foka növelésének. Életük java egyenruhá­ban telt el. Az úttörők nehézségeiből bőven ki­jutott nekik, hiszeín katonai ismereteik gya­rapítása, általános mű­veltségük növelése köz­ben kellett a személyi állomány képzésével, életkörülményeik javítá­sával is joglalkozniok. Közülük villantunk jel néhány arcot. Szikra Lajos alezredes, a főiskola bankárja Szolnokon érettségizett. Az akkori iskola bank- és pénzügyi szakembernek ké­pezte. „Bankár” végül még­is csak a seregben lett. Igaz, előtte szerzett egy kis ta­pasztalatot: — Az akkori „Városi Üze­mek” -— oda tartozott a Ti­sza Szálló és Gyógyfürdő, a Víz- és Csatornaművek, a jéggyár valamint az autó­buszüzem — alkalmazottja­ként, tulajdonképpen min­denesként, az autóbuszüzem ügyeit intéztem. Egy öreg Citroenünk és két Rábánk volt, azokkal kezdődött a szolnoki buszközlekedés. Szinte gyermekfejjel, 1946-ban lett párttag. Apja is, anyja is az volt. Apja vöröskatonaként szolgált. A felszabadulás után ő volt az ország első vasutas élmun­kása. 1951- ben pénzügyi tarta­lékos tiszti iskolára került, ahol szakaszelsőként vég­zett. Az ottani élmények ha­tására lett hivatásos tiszt. A Honvédelmi Minisztéri­umba került, a pénzügyi szolgálati főnök segédtiszt­jének nevezték ki. — Nem volt kedvemre való munka, nem szerettem. Kérelmére egy dunántúli lövészhadosztályhoz helyez­ték. — Az év jó részét sátor­ban töltöttük. Még hó volt, amikor felvertük a sátrain­kat, és már hó volt, amikor visszatértünk a laktanyába. 1952- ben nősült meg. — A feleségemék , hatan voltak testvérek, nem kezd­tük úri módon az életet. A Helyőrségben kaptam egy egyszobás lakást. Beállítot­tunk két honvédségi vas­ágyat, egy katonai szek­rényt — így kezdtünk. — Aztán egyik alakulat­tól a másikhoz került. — A seregben töltött har­mincegy év sok jót, de ugyanakkor kemény életet jelentett. Közben esti egyetemi, pártfőiskolai tanulmányok követték egymást. Megsze­rezte a mérlegképes köny­velői képesítést is. — Ez sem volt elég, őr­nagyi vizsgára kellett men­ni... Több kitüntetés között megkapta „A pénzügy ki­váló dolgozója” elismerést Is. — Ez a legkedvesebb szá­momra, hiszen pénzügyi szakember vagyok. 1982. december 1-én me­hetne nyugdíjba a Killián György Repülő Műszaki Fő­iskoláról, . — Nem volna fair egy ilyen nagy költségvetéssel dolgozó szervezetet éppen az év végi zárás előtt itt­hagyni. Majd a zárás után néhány hónap múlva. Jól log esni a pihenés, hiszen egyre fárasztóbb a munka. Egyelőre ugyan nem tudom elképzelni. hogyan telik majd nyugdíjban az idő. Mindenesetre aktív pihenés­sel akarom eltölteni. Vet­tem egy telket, és a sereg­től sem akarok elszakadni. Iskola múzeum Ópusztaszeren Tanítottam a fiam fiát is A vadászpuska nem ment nyugdíjba Megnyílt a kibővített gyulai gyógyüdülő Szikra Lajos Szikra Lajos életútja a családjára is hatással volt. A felesége kinevezett pol­gári alkalmazott. Felesége húgának a férje tőle kapott kedvet a pénzügyi tiszti pá­lyához. Az öccse meg őr­nagy. Szép emlékeket visz ma­gával, ha 'leszerel. — Sem emberileg, sem szakmailag nem kellett csa­lódni munkatársaimban. Kiotz Antal alezredes, akinek a lehetetlen lett a lehetséges Klotz Antal alezredes május elseje óta nyugállo­mányban van. Mentegetődz- ve tessékel lakásába: — Kerüljön beljebb, ha nem zavarja a rendetlenség. Festéshez készülődünk. Nem is kérdezem a fele­ségétől, hogy a férjének mi­kor volt ennyi ideje ottho­ni dolgokat intézni, hiszen kézenfekvő a válasz. In­kább a régi időket idézzük. — A Ganz Vagongyárban voltam ipari tanuló, majd ugyanott segéd 1949-ig. A családi környezet mel­lett a munkahely hatása is közrejátszott abban, hogy már 1945-ben párttag lett. Elvégezte ugyan a tulajdon­képpen katonai előkészítőt jelentő különleges sportisko­lát, még vezetett is ilyet, mégsem szándékozott bevo­nulni. — Eszem ágában sem volt, hogy katona legyek, de mi­vel a pártszervezet ifjúsági felelőse voltam a műhely­ben, úgy éreztem példát kell mutatni. 1949-ben ön­ként jelentkeztem. Sorozáskor azt mondta, hogy a légierőhöz szeretne kerülni. Azt válaszolták ne­ki, hogy az abszolút lehe­tetlen. A végén lehetséges lett a lehetetlen: több mint három évtizedig szolgált a légierőnél. Sorkatonaként már politikai nevelő volt. Ez meghatározta egész élet­útját. A Petőfi Akadémián, a Zrínyi Katonai Akadé­mián, a politikai főiskolán gyarapította tudását. A Kil­lián György Repülő Műsza­ki Főiskola politikai osz­tályvezető-helyetteseként ment nyugdíjba. — Katona voltam a felső korhatárig. Nem akartam .korábban leszerelni és a „cég” sem akart tőlem meg­* Klotz Antaj szabadulni. Talán csináltam valami hasznosat is, hiszen tizenkét plecsnit összeszed­tem. Katonai elfoglaltsága mel­lett szívesen tanít a megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságán, elvégzi a megyei és a városi pártbizottságtól kapott megbízatásokat, részt vesz az MHSZ és a TIT hadtudományi szakosztályá­nak munkájában. Nyugdíja­zása után ilyen feladatát to­vábbra is szívesen végzi. — A társadalmi életben mindig érdeklődéssel vettem részt. Ennek köszönhetem, hogy nyugdíjas koromban is tudok mit kezdeni magam­mal. Kiss János alezredes, aki a semmittevést nem tudja elképzelni Kiss János alezredes is azok közé tartozik, akiknek a katonaévekre maradt ál­talános és szakmai művelt­ségük magas szintre eme­lése. Nem véletlen ez, hi­szen félkommenciós cseléd­ként, majd Pesten az inas­évek alatt nem volt lehet­séges magasabb ismeretek szerzése, ö is fiatalon, 1946- ban belépett a pártba. — Hétvégeken a Bör­zsönyben voltunk falujárá­son. Egyszer aztán azt mondja a párttitkár: el kel­lene menned katonának. Tudtam, hogy a hadsereg erősítésének a lelke a párt, bevonultam. A Vasvári Pál Repülő Műszaki Iskolára került. Avatása után ottfogták elő­adónak, majd kiegészítő pa­rancsnokságon töltött né­hány év után, amikor meg­alakult a Killián György Repülő Műszaki Főiskola, azt mondták neki: — Gyere, szükség van rád. Volt előadó, főelőadó, el­lenőrző főtanár, zászlóalj­parancsnok. Az év végén megy nyugdíjba. Életpályá­ján mindig tanított, embe­rekkel foglalkozott. Közben leérettségizett, felsőfokú technikumi oklevelet, a Mű­szaki Egyetem tanárképző tagozatán meg diplomát szerzett. — Amikor tanultam, több munka jutott a családra. Közben hol párttitkár, hol pártvezetőségi tag is vol­tam. Harminckét évet húzott le a seregben. — Csak azt sajnálom, hogy gyorsan elszállt az idő. Kisebbik lánya főiskolai vizsgára készül a szomszéd szobában. — A nagyobbikat „kato- . nának vitték”. Hadnagy a férje. — Mi volt nehéz a kato­naéletben? — A környezetváltozás. •— A nyugdíj megint vál­tozást hoz ... — Majd keresek valami­lyen munkát, hiszen az él­teti az embert. Vegetálni csak néhány évig lehet. A semmittevést nem tudom elképzelni. Simon Béla A kenderesi Mezőgazdasá­gi Szakmunkásképző Intézet diákotthona kívülről befest­ve, körülötte gondozott park. S belül? Kopottak, ingata­gok a falak, akadozik a fű­tés, javításra szorulnának a szinte állandóan vízben ál­ló mosdók, . zuhanyozók, a villanyvezeték helyenként életveszélyes. Az épület ma százhanminckét diák ottho­na. Az egykori kastély kö­zépső része még a múlt szá­zad derekán épült, a két szárnyrészit pedig a húszas évek elején toldották hozzá. A hatvan esztendő alatt szinte semmit sem cseréltek ki, eredeti a fűtés, a belső elrendezés, a parketta, az ablakok. Nem csoda, hogy az idő alaposan kikezdte az épületet, különösen az utób­bi tíz évben gyorsult meg az avulás. Megfelelő anyagi esz­közök híján csak kisebb ja­vításokra telt, mindig azt végezték el. ami a legsürgő­sebb volt. Áim a kastély hol itt, hot ott kezdett omladoz­ni, kezdőditek elölről a javí­tások. Sok kicsi, sokra megy. Elodázhatatlanná vált az általános felújítás. Négy évvel ezelőtt annak rendje, módja szerint elké­szült a felújítás tanulmány­terve. A megyei tanács ter­vező irodája, azonban az előzetes megállapodás elle­nére „kapacitáshiányra hi­vatkozva” — a kivitelezési tervet már nem készítette el. Noha az eredeti tervek szerint 1980-ban elkezdődött volna az épület felújítása, a kivitelezési terv elkészítésé­re csak 1981-ben találtak újabb vállalkozót, az Ag.ro- beír szolnoki vállalata mon­dott igent a megyei tanács kérésére. A terveket azon­ban hiába várták. Idén feb­ruárban a szolnoki vállalat átadta a megbízást a mis­kolci Ag rabár Vállalatnak. Többszöri egvesfető tárgya­lás uitán megállapodtak ab­ban, hogy a miskolciak idén május 15-ig megküldik a kivitelezési tervet az iskolá­nak. Ezideig azonban még nem érkezett meg. A kivite­lező a kisújszállási Vas- Fa- és Építőipari Szövetkezet közben rajtra kész, de ha nem kapja kézbe még a nyáron a tervnek legalább egy részét, jövőre sem tudja megkezdeni a felújítást. A négy év alatt az erede­ti tervek szerint már a vé­géhez közeledne a diákott­hon 15—16 millió forintos felújítása. Helyette egyelőre minden maradt a régiben, toldozzák-foldozzák a régi kastélyt, miközben igen nagyra duzzadt a felújítás iratait emlékeztetőit tartal­mazó dosszié. Az iskola ve­zetői pedig már elkészítették a kollégium lakóinak a fel­újítás idejére vonatkozó új elszállásolási tervét. Az építőkkel való három évig tartó társbérlet alatt a di­ákotthon tanulói zavartala­nul élhetnek. tanulhatnak majd hol a régi, hol a már felújított épüte’.szárnyban, s a nagyközség erre alkalmas helyiségeiben. Ki tudja azonban mennyit kel; még erre várni? Az s'őz.mény'ek enyhén szólva nem túl biztatóak. — tg — Éremgyű/tők találkozója Június 6-án, vasárnap Keszthelyen rendezik meg a dunántúli éremgyűjtők VIII. találkozóját. A reggel 9-kor kezdődő program keretében egész napos. éremcserére nyílik tehetőség. A BÁV érembolt a helyszínen éremóit usítást és vásárlást tart. A ^helyszínen alkalmi postahivatal működik. A keszthelyi éremgyűjtők sze­retettel várnak minden ér­deklődőt a városi színház klubhelyiségében. Kiss János

Next

/
Oldalképek
Tartalom