Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-25 / 147. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚNIUS 25. Harmincéves a szolnoki úttörőház Magyar remekírók A termőre fordult diófa A sokféle szakkör egyikében makramékészítéssel foglalkoznak az érdeklődő gyerekek Az idén fennállásának 30. évfordulóját ünnepli a szolnoki 'í'isza Antal Űttörőház. A megyei tanács épülete mellett álló úttörőház 1952 óta a gyerekeké. Előzőleg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság szolnoki központjának épülete volt. Harminc évvel ezelőtt az MDP megyei bizottsága úgy határozott, hogy mivel a városban megnövekedett a gyermekek létszáma, önálló otthont kell teremteni nekik. Az átalakítási munkálatokat a DISZ önkéntes ifjúsági csoportjai végezték, és 1952. december 21-én a gyerekek birtokba vehették, az úttörő- házat. Akkor a házban működő szakkörök 394 úttörőt és kisdobost foglalkoztattak, ma több, mint 900-an látogatják a szakköröket, a vezetőképző tanfolyamokat, és több száz gyermek jár a játékos foglalkozásokra, filmvetítésekre. A Tisza Antal Űttörőház a városi tanács vb művelődési osztályával, a városi úttörőelnökséggel, a megyei könyvtárral, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központtal és a megyei Moziüzemi Vállalattal közösen rendezik meg az évforduló ünnepi programjait. A tanév megkezdése után, szeptemberben, és októberben pályázatot hirdet az úttörőház, amelyre írásos anyagokat várnak a város úttörőitől, kisdobosaitól, úttörővezetőitől. Ezekben az anyagokban a gyerekek az úttörőházhoz kapcsolódó személyes élményeiket dolgozzák fel. A ház történetével foglalkozi k majd az a vetélkedő, amelybe a város iskoláinak 22 csapata (több mint tízezer úttörő) közül bármelyik benevezhet. Kiállításon is részt vehetnek a vállalkozó kedvű pajtások, a kiállítás témája az úttörőház és a saját csapatuk élete — rajzokat, fotókat, játékokat, tablókat, gyűjteményeket várnak a rendezők. „ December 17-e és 21-e között jubileumi hetet tartanak gz úttörőházban, ennek keretében megemlékeznek a 30. évfordulóról, megnyitják a kiállítást, értékelik a pályázatot és emlékülésen olvassák fel a legjobb írásokat. Ekkorra jelenik meg több száz példányban az úttörőház történetét a kezdettől napjainkig összefoglaló kiadvány, mely a megyei könyvtár sokszorosítójában készül. A jelenlegi kiadvány csak 1975- ig foglalja össze a ház történetét. A Ságvári körúti iskola egyik raja vállalkozott arra, hogy 1975-től 82-ig ösz- szegyűjti a ház történetével kapcsolatos eseményeket. A pajtások számára külön kiadvány készül, képes és rövidített változatban. A jubileumi héten számtalan találkozót tartanak, amelyre az űttörőház régi csapatvezetőit, szakkörtagokat hívják meg. Ezek a találkozók már ősszel elkezdődnek, a pajtások feladatul kapják, hogy felkutassák elődeiket, a régi úttörőket. A felsorolt programokon kívül játékos foglalkozások filmvetítések várják a gyerekeket a jubileumi évben is. P. É. Operaházi rekonstrukció Utolsóként a díszletfestő műhely is kiköltözött az Opereházból, s így teljesen az építők vették birtokukba az épületet. A tervek szerint az épület teljes felújításával két év múlva végezhetnek, s akkor, 100. születésnapján, 1984. szeptember 28-án az Operaház ismét megnyitja kapuit a nagyközönség előtt. Jelentős feladatokat kell az építőknek még elvégezniük: elavult vagy részben elhasználódott az elektromos-, a víz-, a fűtés- és a csatornahálózat. A műszaki és az adminisztratív helyiségekbe^. Június 27-én, vasárnap Szolnokon, az ifjúsági parkban a felújított szabadtéri színpadon nagyszabású juni- álist rendez az Ifjúsági . Magazin szerkesztősége, a KISZ megyei bizottsága és az Expressz utazási iroda, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak. Délután 16 órakor indul a program rock-vetélkedővel, amelyet Csontos Tibor vezet. Ezután a legújabb külföldi és hazai táncdalokat mutatja be Czippány György újaz öltözőkben is nagyarányú átalakítás szükséges. A nézőtér korszerű szellőztetése szintén megvalósításra vár. Felújítják a székeket valamint a nézőtér festésé*, aranyozását, kárpitozását. A tetőszerkezet szintén alapos javításra szorul. Világosabb tónust kap az épület most sötét külseje is. Az átépítés idején körültekintően ügyelnek arra is, hogy megóvják a korábban helyreállított, műemléki értékű helyiségeket, illetve díszítéseket: a főlépcsőt, a büfét. s a freskókat. ságíró, majd Boros Lajos együttese szórakoztatja a közönséget.. Nagy Attila (a Riporter kerestetik! vetélkedő második helyezett játékosa) interjút készít Dobos Attilg zeneszerzővel. A juniálison az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat a boltokban jelenleg még nem kapható ..Ki kicsoda a rock-zenében?” című könyvet árusítja. Este nyolc órakor kezdődig a Piramis együttes koncertje, amelyre a belépődíj 50 forint. Mezőtúron Közművelődési nap a gyárban A Tisza Cipőgyár mezőtúri gyáregységében ma közművelődési napot rendeznek. A programban többek között kézimunka- és gyermekrajz- kiállítás, egészségügyi előadás, filmvetítés, játékos, ügyességi vetélkedő szerepel. A gyár dolgozói Vajek Jutkával, a televízió riporterével .is találkozhatnak. Ezen a napon szélesebbre nyílnak a gyár kapui is, a meghívott csoportok üzemlátogatáson vehetnek részt, a- gyerekeket pedig mesefilmvetítésre és közös játékra várják. Az egésznapos program discóval fejeződik be. Csehszlovák játékkiállitás Kilencvenféle műanyag és mechanikus, apróságoknak és nagyobb gyerekeknek ajánlott játékokból árusítással egybekötött * kiállítás nyílt meg tegnap a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ Népköztársaság útjai bemutatótermében, Az egy hónapig nyitva tartó kiállításra elhozott játékok jelentős része’ újdonság Csehszlovákiában is. A cégek képviselői ígéretet tettek arra, hogy azokkal a játékokkal, amelyek iránt a legnagyobb érdeklődés nyilvánul meg a nagyközönség részéről, a1 karácsonyi ajándékvásár idejére ellátják a magyar üzleteket is. Vasárnap, fiataloknak Juniálist rendeznek Szolnokon című folyóirat 1972 februárjában adta közre Illés Endre Diófát ültetni „— Egy klasszikus sorozat terve című írását, amely — korábbi viták folytatásaként, azok eredményeit is felhasználva — egy nagyszabású könyvsorozat tervezetét mutatta be. Ez a könyvsorozat, a Magyar Remekírók sorozata, a magyar irodalom klasszikus íróinak és műveinek közreadására vállalkozott.- „Olyan összegzésre volna szükség — jelentette ki Illés Endre —, amit irodalmunk egészéhez vezető kalauznak nevezhetnénk. És olyan olvasóhoz szólna, akik már jó olvasók: akik klasz- szikusainkat, a félmúlt s a jelen nagy íróit egy-egy művükben megismerve, a kiegészítést kívánják, bizonyos szerény teljességet olvasmá- ' nyaikban, élményeikben, könyvespolcaikon. A nemzeti irodalom folyamatosságát.” A - közreadott tervezet százhatvan kötetet foglal magába, a meginduló eszmecserében esszéírók, irodalomtörténészek vettek részt, a többi között Barta János, Gyergyai Albert, Kardos Tibor és Nagy Péter. A nagyszabású terv általános helyesléssel, az olvasóközönség érdeklődésével találkozott. A szép tervek megvalósulásának eredményeként 1973- ban Csokonai Vitéz Mihály» műveinek hétkötetes gyűjteményével indult meg a Magyar Remekírók sorozata. A t-osszútávú munkálatokat reprezentatív szerkesztő bizottság irányítja, amelynek közismert írók: Illés Endre, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Vas István — és irodalomtudósok: Király István, Kla- niczay Tibor, Pándi Pál, Sőtér István, Szabolcsi Miklós a tagjai. Évente átlagosan öt-hét kötet lát napvilágot, a kötetek a modern textológia (szöveggondozjás) szabályainak megfelelően ad- . jak közre a klasszikus szerzők műveit. A sajtó alá rendezés munkáját tudós irodalomtörténészek vállalták. A magyar könyvkiadás nem először helyez az olvasóközönség asztalára ilyen reprezentatív könyvsorozatot (az ötvenes-hatvanas években megjelent Magyar Klasszikusok sorozata is hasonló célt szolgált), ám ilyen gazdagságban, bőségben még egyetlen könyvsorozat sem vállalkozott arra, hogy ösz- szegyűjtse és közkinccsé tegye a magyar irodalopn remekműveit. A Magyar Remekírók sorozata irodalmunk hét évszázados fejlődését mutatja be. Erről a fejlődéstöHénet- ről a legtöbb magyar olvasónak — általábarMskolai emlékei alapján — van valamilyen képe. Valójában ennek a képnek az átalakítására, mondhatnám úgy is, ki- teljesítésére törekszik a sorozat. Gyakran nem is sejtjük, hogy irodalmunk története milyen értékeket és érdekességeket rejt magában. Különösen a régebbi magyar irodalom, amelyet még a műveltebb olvasó is csak hézagosán ismer. Holott érdemes megismerkedni vele, hiszen nemcsak nemzeti történelmünk alakulását kíséri nyomon, hanem eredeti gondolatokban, költői, elbeszélő és drámai értékekben is gazdag. Megmutatja, miként eszmél kedtek és éreztek, hogyan éltek, utaztak, munkálkodtak és — történelmünk szüntelen kényszerűségei következtében — hogyan harcoltak a régiek. A Magyar Remekírók klasszikus irodalmunk legjobb műveit adja közre, közöttük olyan válogatásokat, amelyekkel — újszerűségük következtében — külön is foglalkoznunk kell. Ilyenek mindenekelőtt e régebbi magyar irodalom és gondolkodás nehezebben hozzáférhető alkotásai, amelyeknek sajtó alá rendezése kulturális tudatunkat, nemzeti önismeretünket teszi gazdagabbá. A Humanista töfténet- irók című kötet régi történeti irodalmunk klasszikus alkotásait, a többi között Antonio Bonfini, Thurzó János, Brodarics István, Oláh Miklós és Szerémi György műveit mutatja be. Mátyás király uralkodását, a magyar állam mohácsi bukását és három részre szakadását vagy a régi Erdély történetét beszélik el ezek a tudós — általában latinul író — humanista történetírók. Történetírók, akik szenvedélytől izanak, minthogy nemcsak koruk szenvtelen krónikásai voltak, hanem a nemzeti egység, a török elleni küzdelem harcos publicistái is. Hasonlóképpen érdekes olvasmány a Magyar gondolkodók — 17. század című kötet. Ebben a terjedelmes gyűjteményben a kor magyar filozófiai, pedagógiai és politikai irodalmának kiváló képviselőivel ismerkedhetünk meg, a többi között Szenei Molnár Albert, Apáczai Csere János, Pápai Pá- riz Ferenc műveivel. A Magyar drámaírók — 16—18. század című gyűjtemény a légi magyar dráma emlékeit — Bornemisza Péter, Balassi Bálint, Gyöngyösi István és Besennyei György műveit — adja közre. Drámairodalmunk kezdeteiről és fejlődés- történetéről rajzol képet, olyan drámai szövegekre is rávilágítva, amelyek a régi magyar irodalom iránt megnyilvánuló érdeklődés következtében egyszer a színpadon is újjászülethetnek. Igen értékes és izgalmas olvasnivalót ad közre a Kenyeres Zoltán válogatásában és szerkesztésében megjelent Esszépanoráma című háromkötetes gyűjtemény, amely fél évszázad magyar esszéirodalmának hagyományait és változatait mutatja be. E nagyszabású gyűjtemény igazolja, hogy a huszadik századi magyar esz- szé mindenben megfelelt történelmi hivatásának: ha kellett, javaslatot'tett, bírált, tanácsot adott, ha kellett, szót emelt az irodalmi és művészeti újításért, sőt forradalomért. Sokan tudatában voltak a magyar esszéirodalom értékének és gazdagságának, most azonban igazolást Is nyert. irodalmunk — és most az irodalmat igen tág értelemben használom, úgy hogy beleférjen a tudományos, a kritikai és az esszéirodalom is — gondozása és terjesztése nagy felelősséget, egyszersmind szép hivatást jelent. Ezt a felelősséget vállalta a Magyar Remekírók könyvsorozata is, amely gondos filológiai munkával, szép kiállításban teszi közkinccsé ennek az irodalomnak a legfontosabb műveit. A tizedik evébe lépő könyvsorozat — amely eddig közel hatvan kötetet tett le a magyar olvasóközönség asztalára — a mai magyar könyvkiadás legfontosabb: a jövőnek is szóló vállalkozásai közé tartozik. A diófa termőre fordult: a termés betakarítása tovább folyik a jövőben is. Pomogáts Béla Nemzeti Vége a tanévnek' igazgatói jókívánságokkal, virágcsokrokkal, dupla adag fagylalttal, jutalom- könyvekkel. ilyen és olyan bizonyítványokkal. Az oktatásügy szervezésén dolgozók jól tudják, hogy — már megint — nehéz lesz a szeptemberi évkezdés: tovább tetőzik a demográfiai hullám, s a problémák, a gondok újratermelődnek. Imike, aki majd ősszel lesz kilencéves, az égvilágon semmit sem tud a demográfiai hullámról, Imike a középső gyerek a családban az öt közül. Nem jó gyerek az iskolában, verekszik, gyakran elkésik, tanszerei hiányoznak, füzetei gyűröttek. s gyűrött ö maga is. amikor a kései elal- vást követő hajnali kelés után, amit egy-két káromkodással díszített atyai füles vagy anyai fül tépés tesz változatossá. mégiscsak eljut az iskolába. Imikéről természetesen tudja tanítónője, hogy információszegény környezetben él. hogy fáradékony. gyakran megmagyarázhatatlanul agresszív társaival, ugyanakkor csupasz szívHaladék ■ vei dörgölőzik. keresi az élményeket, kis szeretet- forgácsokat. Idősebb, fáradtabb. dörzsöltebb, ci- nikusabb pedagógus — elvileg ilyesmi persze nem létezhet — már rég legyintett volna: „Kára gőzért. Imike egy lesz a gyakori osztályismétlők közül, túl sok minden hiányzik ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a többiekkel. De Imikének szerencséje van. Tanítónője nem fáradt, nem dörzsölt, s nem is cinikus. Két éve már. hogy makacsul igyekszik pótolni Imike otthonról hozott hátrányát. , Sikerrel. Az évzárón Imike is ott állt a második osztályosok között, énekelte a Himnuszt, és alig várta, hogy értesítő könyvecskéjében a kettesek alatt elolvashassa: ..harmadik osztályba léphet”. Csakhogy ebből ez idáig nem lett semmi. Imike értesítőjét tudniillik visszatartották, mert áprilisban. májusban a szü- 9 lök, „úgyis megbukik” meggondolásból, nem fizették be a napközi-étkezes diját, s a gazdasági hivatal, az iskolában is hivatal. Az évzáró-bizonyítvány- osztás után a tanítónő kereste a gyereket. Nagy- nehezen ráakadt, az egyik folyosó kabátakasztó fülkéiében üldögélt , és sírt. „No, menj szépen haza, mondd meg anyukádék- nak. hogy nem buktál meg, de az értesítődet csak akkor kapod meg, ha befizetik a napközi diját.” Hosszú időbe telt, amíg a reszkető, síró gyereket — aki adott pillanatban az otthoni veréstől' félt a legjobban — sikerült megnyugtatnia. Amikor Imike elment, a tanítónő összepakolta holmijait, szétnézett a virágszirmoktól tarkálló padok között, nem hagyott-e el valamelyik gyerek valamit, aztán becsukta az osztályterem ajtaját, s elindult a tanári felé, ahol kollégái — a hagyományokhoz híven — pezsgőt bontottak, abból az alkalomból, hogy — szeptemberig haladékot kapott tanár és diák. Sz. 3. |fl Kritika
