Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-23 / 145. szám
1982. JÚNIUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé I képernyője előtt Kiállítások hét közben Farkas András képei Jászberényben — Tiszafüredi hímzések a Szolnoki Galériában Bizony nem irigylem azokat, akik nem lelik gyönyörűségüket a labdarúgásban: ugyanis amióta a Mundial megkezdődött, a képernyőn csaknem kizárólag a foci ját- sza a főszerepet. Láthatóan a televízió is szusszant egyet ezekben a napokban, hetekben, bízván abban, hogy a világbajnokság eseményeinek, közvetítésével úgyis elegendő izgalom jut a nézőnek. Miért is törné magát különösebben? A mérkőzések és az összefoglalók mellé tehát megteszi egy kis szórakoztatásul valamilyen krimi, akár folytatásos is lehet, például három részben, amilyen a Piszkos pénz is volt'az elmúlt héten. Főszerepben a Mundial Ismétlem, aki nem rajong túlságosan a fociért, annak ezek a hetek egy kicsit a „hét szűk esztendőt” jelentik a képernyő előtt; olyan műsoridőket, amelyben egy „véletlenül felbukkanó” Sütő András-emlékezés valóságos felüdülésként hat. De maradjunk néhány mondat erejéig a labdarúgómérkőzések közvetítésénél. Nem annál, amit látunk, hanem annál, ahogyan láthatjuk. Figyelvén a spanyol televízió operatőreinek munkáját, s látván a ritmustalan közvetítést, az előnytelen, rossz beállításokat, a félbe- szerbe hagyott visszajátszásokat (amikor „lemarad a pont a mondat végéről”) a fi- gye'em-összpontosítás hiányát tapasztalván, a kamerák el-elbámészkodását, megállapíthatjuk: ha focizni a spanyolok jobban is tudnak nálunk, a kamerák mögött a mieink kétségtelenül jobbak. (Persze ez sovány vigasz.) A Török Vidor féle magyar iskola ugyanis olyan .sportközvetítési hagyományokat teremtett az elmúlt évtizedek során, hogy egy hazai közvetítésen affé'e lazaságok, bizonytalanságok néni fordulhatnak elő, mint a spanyol televíziósolt munkájában. Nálunk egy-egy mérkőzésen elképzelhetetlen, hogy valamelyik fontos mozzanatáról egyszerűen lemaradnánk, hogy ne élveznénk még a képernyőn is a játék ritmusát (ha van neki ritmusa). Ha másra nem. erre gondolván mégis csak kihúzhatjuk magunkat a képernyő előtt. Azazhogy igazán mégsem érezhetjük jól magunkat, mert amikor megszólal egyikmásik ..mellébeszélőnk”, azaz kiküldött munkatársa a televíziónak, aki a képek mellé, alá vagy épp fölé szüli és adagolja a szöveget, tehát aki szövegel, altkor gyakorta elszomorodhatunk, sőt keseregni is lehet okunk, s még dühönghetünk is elégedetlenségünkben: mondván, ami sok az sok. Azaz még pontosabban, ami kevés, amiatt. Ügy gondolom, ahogy operatőreink jó iskolába jártak, és kijárták ezt az iskolát becsülettel, ráférne sportriportereink közül is egyik-másikra egy kis fejtágítás, — tisztelet a kivételnek. Persze azt akár saját fejükkel is gondolhatnák, hogy nem minden tévénéző hozzáértő labdarúgó-szurkoló is. aki ezekben a napokban a Mundialra kíváncsi. De még aki szereti ezt a labdajátékot, Ma rendezik meg Szolnokon. a M^y csomóponti művelődési házban a vasutasok országos vetélkedőjét. A fél tízkor kezdődő Versenyen tizennyolc háromtagú csapat méri össze tudását, felkészültségét. A vetélkedőt az első Kan- dó-mozdony, a V—44-es üzembe helyezésének 50. évfordulója tiszteletére tartják. nem biztos, hogy még az is nagyobb összefüggéseiben is követi a világbajnokság eseményeit. Viszont szeretné olykor megtudni, hogy akár egy győzelem, akár egy döntetlen vagy épp egy vereség mit is jelent a végső elszámolás szempontjából. Szóval nem volna felesleges egy-egy mérkőzés mögé efféle szellemi hátteret vonni, sok-sok hasznos ismeret közlésével. Dehát hagyjuk, ez van, ezt kell szeretni. És egy krimi És most néhány szót a háromrészes ausztrál bűnügyi történetről. Tömören: nem volt rossz, nem volt gyengébb az átlagnál. Talán csak valamivel terjengősebb a kelleténél. A három rész anyaga ugyanis alighanem kettőbe is vígan belefért volna, ha szorosabban fűzik a részeket, ha kicsit tempótlan ritmusát feszesebbre fogják. De ezek ellenére is a maga nemében az igényesebb krimik közül való. Izgalmas cselekménye nem légüres térben, hanem meghatározott társadalmi közegben zajlott, és még erkölcsi mondanivalót is hordozott. Kár, hogy a kis könyvelő és a csinos titkárnő kapcsolatának ábrázolásában a végén már túlzottan is érzelmes húrokat pengetett a film, már- már egy szentimentális idill hangulatát keltve. Emlékezik Sütő András Nem volt híján az érzelmeknek Sütő András műsora sem; gyermekkorára, szüleire, szülőföldjére, az elmúlt időkre emlékezett az éppen 55. születésnapját ünneplő író. Bejárta nemqsak képzeletben, de valóságosan is a számára nevezetes helyszíneket, és megszólaltatta a neki kedves embereket. „Nem felfelé török, uram ... ” ezt. a címet adta Sütő a több mint egyórás múltidéző utazásnak. Azaz ahonnan érkezett, akikből vétetett, őket idézte: szüleit, ismerőseit, hajdani tanárait, a Mezőség világát, az éltető környezetet. Sütő Andrást — a filmből ezúttal kiderült —, nemcsak olvasni gyönyörűség, műveinek va- rászlatos' nyelvezete miatt, hanem hallgatni is jó, mert oly szépen szól. oly édesen beszél anélkül, hogy cukrozná a szavait, mint senki más széles e hazában. Anélkül, hogy túlcsordította * volna most is az emlékezés poharát. Kígyós Sándor rendező és Neumann László operatőr hűséggel szolgálta Sütő szándékait és igyekezetét, sikerült közelünkbe hozniuk, természetes egyszerűséggel az,t a világot, amelyben Sütő András mindig otthon érzi magát. Pusztakamarás, a szülőfalu és a vidék, ahol e falucska elterül, érzelmileg oly közel került hozzánk, hogy úgy érezhettük, mintha csak valamelyik szomszéd falu lenne, nem is a Mezőségben, hanem errefelé, itt a Tiszatájon. Olyan ismerősnek tűnt. Legfeljebb azon csodálkozhattunk, hogy miként kerültek ezek a hatalmas dombok, erdőségek az Alföld sík mezejére. Ez az emlékezés: tiszta líra — prózában elbeszélve. Villamosmozdony-vezetők vesznek részt rajta, az ország különböző vasúti munkahelyeiből, Hegyeshalomtól Záhonyig. Miskolctól Szegedig. A szakmai ismerétek mellett a versenyzőknek politikai tudásukról is számot kell adniuk. Az első három helyezettet a MÁV jutalomban részesíti. Szolnokon Nyári játékok háza Ezen a nyáron is gazdag szünidei programmal várja a gyerekeket Szolnokon, a Megyei Művelődési és. Ifjúsági Központ. Ettől a héttől augusztus végéig minden hétfőn, délelőtt 10 órától a „Titoklesen” foglalkozásai kínálnak hasznos elfoglaltságot. A gyerekek megismerkedhetnek többek között a bábozással, a szövéssel, fonással, rajzolhatnak, festhetnek, népi játékokat és táncokat tanulhatnak, dramatikus játékokban vehetnek részt. Szerdánként — ugyancsak délelőtt 10 órától — a „Tapsterem” várja őket, többek között Váradi Hédi, Rodolfó. Levente Péter, Szergej, Kemény Henrik és a Karsai pantomim műsorát láthatják a kisdiákok augusztus végéig. Csütörtökönként a „Mini-mozi” nyújt kikapcsolódást, szórakozást. Délelőttönként az alsó, délutánonként a felsőtagozatos diákok számára vetítenek filmeket. A foglalkozásokat a szolnoki úttörőházzal és a városi úttörőelnökséggel közösen szervezi a művelődési központ. Békés-tarhosi zenei napok Hatodik alkalommal rendezik meg az idén a békés-tarhosi zenei napokat^ amelynek rendezvényeivel ezúttal Kodály Zoltán emléke, nagysága előtt tisztelegnek a résztvevők. Szombaton este hat órakor Békésen, a Dózsa- ligetben a zenei napok nyitányaként felavatják Marton László a száz éve született Kodály Zoltánt megörökítő szobrát. Ezt követően dísz- hangversenyre kerül sor, amelyen a MÁV-szimfoniku- sok és a debreceni Kodály és a Maróthy kórus a Székelyfonót és a Psalmus Hun- garicust adja elő. Másnap népzenei találkozóval folytatódik a rendezvénysorozat, amelyen az ország legjobb pávakörei mutatják be műsoraikat, majd „Kodály Zoltán szerepe a magyar zenei közművelődésben” címmel tartanak tudományos tanácskozást. Á július végéig tartó zenei napok keretében többek között hangversenyeket, műsoros esteket, zeneiskolások versenyeit rendezik meg, s emlék- kiállítást is nyitnak a nagy zeneszerző, pedagógus életéről, munkásságáról. Farkas András: Édesanyám (vízfestmény, 46x30 cm) A jászberényi Déryné Művelődési Központban holnap délután 4 órakor nyitják meg Farkas András festőművész kiállítását. Törökszentmiklóson, a strand melleti általános iskolai diákotthon ezekben a napokban sem néptelen. A folyosókon portyára induló vörösnyaikkendős úttörők gyülekeznek, az udvaron élénk vita folyik a bükki kirándulásról, néhány fiú a közeli tóparton várja a horgászszerencsét, míg mások a kerékpárjaikat, tisztogatják. Egyszóval nyüzsgő, eleven az élet a hatalmas fákkal . körülvett intézményben. Mindez nem véletlen, hiszen ez a kollégium biztosít otthont a megye minden részéből érkezett félszáz diáknak, akik július 15—23 között -részt vesznek a -második megyei természetvédelmi úttörőtáborban. A maradandó élményekről faggatom őket. A nagyiváni Juhász Péter hetedikes, de már második osztálytól tagja az iskolája természetvédelmi szakkörének. — Nekem az összes túra közül a legjobban az óbail- lai védett gémtelep -tetszett, ahová kerékpárokon jutottunk ki. Nemcsak úgy nagyjából néztük meg a madarakat, de alaposan megfigyeltük az életmódjukat, a környezetüket, és azt is, honnan, merről szerzik be a táplálékukat. A szolnoki Kiss Lea a dévaványaj túzokrezervátumra szavaz, Király KriszA Jászberényben látható temperák, olajképek, vízfestmények, tusrajzok részei annak a művészileg is nagyon értékes életműnek, amelyet Farkas András 35 éves tanári működése mellett alkotott. A művész legjobb hazai ismerője Bereczky Lóránd művészettörténész szerint Farkas András nem megdöbbenteni akar, hanem gondolkodásra késztet, bensőséges hangulatú színvilága, aZ élet próbáit emberi arcra író vonalritmusai a valóság élményeit idézik, a témában mindig jelen van a mindenki számára egyaránt érthető általános prkölcsi tanulság, s az örömöt adó esztétikai érték is. A kiállítás július 7-ig tart nyitva. Népművészeti kiállítássorozatot indított a Szolnoki Galéria. Eddig három alkalomtiná a szenttamáspusztai ménesre, a túrkevei Parádi Pálma a szarvasi arborétumra, Gutái Erzsébet, a madárgyűrűzésre. A kun- hegyesi Csuvár Csilla másról beszél: — Nekem az volt a legemlékezetesebb, amikor a távcső, meg a mikroszkóp kezelését tanultuk, hiszen ezek az eszközök is hozzátartoznak a természetvédelemhez. Nem beszélve arról, hogy külön csoportokban figyeltük meg. hol, milyen módon fészkelnek az alföldi madarak, hogyan élnek a rovarok, mennyire nem élettelen a látszólag kihaltnak tűnő erdei avarral fedett föld, a mező. Hát igen, itt még a helyes sátorverés is kötelező anyag volt, hiszen nem könnyű úgy leállítani a földre a sátrakat, hogy lehetőleg ne csonkítsuk a természetet, túrjuk, ássuk fel feltűnően a terepet. A társalgóban a négy őrs, illetve itteni elnevezés szerint munkacsapat eddigi összegyűjtött anyagából érdekes kiállítás fogadja a belépőt. A hasonló tárlatokkal ellentétben itt nincsenek kitépett növények, preparált állatok, ez a kiállítás az úgynevezett momentumgyűjtések eredménye. Azaz a gyerekek az állatok, meg az élő és élettelen természet apró tárgyi mai, „Szolnok parasztpolgári népviselete”, „Faragott guzsa- lyok és rokkák Szolnok megyében” valamint „A nagykunsági festett bútor” címmel nyílt a megye népművészetéből ízelítőt adó kiállítás. Péntektől a Tiszafüred környéki népi hímzéseket mutatják be a Galériában a Kiss Pál Múzeum rendezésében. A kiállítást június 25-én délután négy órakor Füvessy Anikó, tiszafüredi múzeumigazgató nyitja meg. A sorozat keretében az idén még öt népművészeti kiállítás nyílik a Galériában, a Tiszafüred környéki hímzések után a jellegzetes Szolnok megyei házoromdíszeket, majd a jászsági szűcsmester- ség emlékeit, az öcsödi szőtteseket, a nagykunsági karikásostorokat, valamint a jászsági főkötőket mutatják be. darabjait, elemeit, maradványait hordták ide. Színes madártallak, falevélerezetek, elpusztult, majd felboncolt vízisikló, összeszáradt békatetem, csigaházak, tojáshéjak, termések, bagolyköpet, benne mezei pockok, cickányok állkapcsaival, emészthetetlen részeivel. Távolabb egy sárgásfehér varjúkoponya — amelyet hangyák tisztítottak kopaszra — érzékletesen mutatja a természet örök körforgását, azt, hogy az etl*- pusztult növények, állatok hogyan épülnek be az' élők szervezetébe. A táborvezető, Horváth Ernő tanár Tiszapüspökiből érkezett. — A gyerekek közül né- hányan már a tavalyi első hasonló jellegű táborunkban is itt voltak, de a túlnyomó többségnek újszerűek az itt látottak, halottak, tapasztaltak. Naplót vezetnek gyűjteményeket készítenek a túrák során, talajmintákat vesznek, mérik, nézik a vízszennyeződést. Tudjuk, hogy ez az igyekezet csak parányi csepp a tengerben, de abban bízunk, hogy ezek a lányok, meg fiúk visza- térve az iskolába beszámolnak arról is, hogy a környezetvédelem nem szűkíthető le a szemetelés elleni harcra. Hiszen ez egyben a növény- és állatvilág, a föld, a levegő, a víz védelmét is jelzi. Jó lenne, ha a helyi tanácsok az iskolák környezetvédő őrseivel, szakköreivel rendszeres kapcsolatot tartanának, tudatosítanák, hogy az adott településen milyen konkrét tennivalókat igényel a környezet, a növény- és állatvilág, a levegő, a víz védelme. Mert valami ehhez hasonló ennek a tábornak a célja. . Ide minden gyerek elhozta a kerékpárját is. hiszen a 'könnyen kezelhető, kétkerekű masina jó úti- társnak bizonyult a rövi- debb 10—20 kilométeres túrák során. Busszal Dé- vaványára. Szarvasra, Bükkbe utaztak, kerékpárral Óballára, Szenttamáspusztára, a környező területekre ilátogattak. Madarakat hálózni, gyűrűzni, rovarcsapdákat állítani megfigyelni az erdők, a mezők, a vizek élő természetének mindennapjait, egyszóval együtt élni a természettel. Közhely, de így igaz: az ember önmagát is elpusztítja, ha a környező természet biológiai egyensúlyát felborítja. És a sok, tapasztalható negatív példa azt is mutatja, hogy ezt a védő, őrző, óvó tevékenységet nem lehet elég korán elkezdeni. A törökszentmiklósi félszáz táborozó mindezt valószínűleg jól megértette. D. Szabó Miklós Barsi Sándor, az ácsi Cukorgyár nyugdíjas géplakatosa apjától tanulta a fegyverjavítás tudományát, amely ma a legkedvesebb hobbija. A fegyverekhez való hozzáértését jelzi, hogy több esetben végzett állagmegóvási munkálatokat a Hadtörténeti Múzeumnak is. Képünk azonban nem a múzeumban, hanem Ácson készült, Barsi Sándor otthonában, ahol a mester nem mindennapi gyűjteményét naponta ápolja V. M. Vasutasok országos vetélkedője Ötven éves á Kandó-mozdony Nem lehet elég korán kezdeni itju termeszetveaoK laoora loroKszemmiKioson
